Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-24 / 97. szám, csütörtök
Eszmeileg felkészülten Az 1979/1980-as pártoktatási év jeléhez érkeztünk„ A tagsági Igazolványok cseréjét megelőző beszélgetés nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk arról, menynyire készült jel párttagságunk a jelen és a jövő jeladataira, milyen fokú eszmei-politikai színvonala, mennyire képes a párt- oktatáson elsajátított marxista—leninista elméletet érvényesíteni a párt mindennapos politikai gyakorlatában. Elmélyült a kommunisták pozitív hozzáállása a pártoktatáshoz, gazdagodtak politikai ismereteik. Párttagságunk tisztában van azzal, hegy az ideológiai harc a két ellentétes társadalmi rendszer közt fokozódik, és ebben a harcban csak akkor tudjuk meg- állni a helyünket, ha mindannyian a marxizmus—leninizmus tanaival felvértezve verjük vissza az osztályellenség akcióit. A központi téma Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a kommunisták behatóan foglalkozzanak: a pártszervek és a kommunisták felelősségével a társadalom és a közgazdaság további előrehaladásáért, a kommunisták személyes felelősségével a párttal és a társadalommal szembén, a kommunisták személyes példamutatásának jelentőségével, a párt ellenőrző szerepének elmélyítésével, a kommunisták ideológiai felkészültségének szükségességével, valamint más hasonló kérdésekkel. A CSKP KB Titkársága 1979. május 26-i határozata értelmében a pártoktatás minden fokozatán megvitatták „A párttagság jelentősége és a kommunisták aktivitása a párt politikája alkotásában és végrehajtásában“ című témát. E rendkívüli téma beiktatása a pártoktatásba nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a januári tagsági gyűlések bensőségesebbek voltak: az idős kommunisták felszólalásaikban a párt harcának méltatásával párhuzamosan nagy figyelmet fordítottak a kommunisták marxista—leninista szellemű felkészítésének és annak, hogy mit jelent a kommunisták példamutatása a munkahelyen és az élet más területein. A CSKP KB Titkárságának május 26-i határozata az elmúlt évekhez hasonlóan nagy súlyt helyez a tagjelöltek és a fiatal párttagok eszmei-politikai felkészítésére. Egyre inkább kidomborodik annak szükségessége, hogy a párttagjelöltek — még mielőtt kezükbe kapják első tagsági igazolványukat — Ideológiailag felkészüljenek a párt gazdasági és szociális programja végrehajtására, hogy megismertessük velük azt az osztályharcot, melyet pártunk vívott a burzsoá köztársaság, majd a fasizmus éveiben, valamint az 1945—1948-as években. Fontos, hogy megtanítsuk őket a helyes marxista—leninista állásfoglalásra, hogy ismerjék a szocialista társadalmi rend előnyeit és eligazodjanak a világban folyó osztályharc, az ideológiai konfrontáció bonyolult kérdései közt. A tagjelöltek felkészítése Néhol a pártszervezetek vezetői, illetve a gazdasági vezetés egyes szintjein a termelés fokozásának szükségességére hivatkozva igyekeznek kibúvót találni a CSKP KB 1974 júniusi határozata teljesítése alól, mely kötelezővé teszi a párttagjelöltek egyhetes tanfolyamát. E tanfolyamok látogatottsága 90 százalék körül van. Á pártszerveknek és pártszervezeteknek ügyelniük kell, hogy ezeken a tanfolyamokon minél több tagjelölt vegyen részt. Az itt szerzett ismeretek kihatással vannak a tagjelöltek további felkészítésére. Szükséges, hogy a politikai nevelés házai a tagjelöltek felkészítéséhez a legjobb és legtapasztaltabb előadókat biztosítsák. A tagjelöltek felkészítése a párttagságra komplex feladat. Az elméleti, illetve eszmei-politikai felkészítés nem éri el célját, ha a pártszervezetek vezetősége elhanyagolja a róluk való rendszeres gondoskodást. Az elméleti, a marxista—leninista szellemű felkészítés csak az érem egyik oldala. Negatív hatással van, ha a pártszervezet vezetősége a tagjelöltség egész ideje alatt nem érdeklődik irántuk, vagy nem minden esetben bízza meg őket konkrét feladatokkal. A pártoktatásban az előadónak és a propagandistának központi szerepe van. Amint azt a CSKP KB Elnöksége 1977 júniusi határozata kimondja: a következő években biztosítani kell, hogy a járási párt- bizottságok előadói legalább a marxizmus—leninizmus esti egyeteme szintjén sajátítsák el a marxista—leninista elméletet. Az elmúlt évek eredményei igazolják, hogy a Központi Bizottság elnöksége által hozott határozatot a járási pártbizottságok sikerrel teljesítik. Az elméleti felkészítés mellett a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani az előadók pedagógiai, módszertani felkészítésébe. Az 1979—1980-as oktatási évben nagyon fontos az üzemi előadói csoportok kiépítése, létszámának . bővítése, politikai, szakmai és módszertani felkészítése. Az elmúlt évek folyamán megnőtt a pártoktatás középfokán az esti iskolák száma, és az üzemi, illetve városi előadói csoportok nem képesek a járási pártbizottságok előadói csoportjai segítsége nélkül az esti Iskolákat előadókkal ellátni. Az elmúlt pártoktatási évekhez viszonyítva, stabilizálódott a propagandisták száma az alapfokon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincs mit tenni e téren. Elgondolkoztató az a tény, hogy sok helyütt az alapfokú pártoktatás alakulataiban egy, legfeljebb két propagandista működik. A propagandisták nyári, illetve egész évi folyamatos felkészítése rendszeres. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy kellő számú felkészült propagandista álljon rendelkezésünkre a pártoktatás alapfokú alakulataiban. A pártoktatás egyes fokozatain meg kell találni a helyes utat a kommunisták differenciált besorolásához, kizárva azt a gyakorlatot, hogy főiskolát, illetve egyetemet végzett párttagot alapfokú pártoktatásba osszuk be, ahelyett, hogy tudásukat kamatoztatva, megbíznánk őket előadói, illetve propagandistatevékenységgel. Állandó feladat Á pártoktatás hatékonysága fokozásának egyik alapfeltétele az előadók és propagandisták rendszeres tájékoztatási rendszerének a kiépítése. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozata ezt állandó feladatként határozta meg. Pártszerveink és pártszer- vezeteink egyre nagyobb figyelmet szentelnek e kérdésnek, és egyre rendszeresebbé válik tájékoztatásuk. Tudatosítanunk kell, hogy az előadó és a propagandista a párt gyakorlati politikája megvalósításának aktív harcosa. El kell érnünk, hogy minden előadó és propagandista tevékenységében a marxista—leninista tudományos elmélet propagálása mellett a párt gazdasági, szociális programjának, politikai döntéseinek mindennapos agitátora legyen, hogy ily módon kösse össze az elméletet a gyakorlattal. A pártoktatás hatékonysága növelésének szükségessége egyre nagyobb követelményt állít a kommunisták elé, hogy biztosítani tudjuk az igényes feladatok teljesítését. A kommunisták marxista—leninista felkészültségével szemben támasztott követelmény szükségszerű, s nem tűri a formalizmust, megköveteli a pártszervek és pártszervezetek tudatos irányítói tevékenységét. A hatékonyság mércéje pedig abban jut kifejezésre, hogy a kommunisták mennyire teljesítik feladataikat. PÉK VENDEL a CSKP KB munkatársa A jó kertésznek szeretni kell a növényeket IA szerző felvétele) Szép less a varos A tavasz érkezésével az emberek mindenütt fokozott igyekezette! szépítik környezetüket, szinte versenyre kelnek az ébredő természettel. így van ez Ipolyság (Šahy) esetében is. Ez a határmenti kisváros évről évre nagyobb idegenforgalmat bonyolít le, egyre több vendég érkezik a városba. Erre halad a Varsó—Budapest—Belgrád főútvonal, így természetesen sok külföldi vendége is van a városnak. Ipolyság „gazdái“ mindent elkövetnek, hogy az oda érkezők jól érezzék magukat, kellemes emlékekkel távozzanak. Bővítik a szolgáltatásokat, rendezik, szépítik a várost. Persze nem csupán a vendégek kedvéért, hiszen Ipolyság lakosai éppúgy szeretik és igénylik a szépet, amit az is bizonyít, hogy társadalmi munkában jelentősen kiveszik részüket a város szépítéséből, csinosításából. A kellemes környezet kialakításában jelentős feladat hárul a városi virágkertészetre, amely ellátja a parkokat virágokkal, díszbokrokkal, cserjékkel. — Kertészetünk 1979-től műszaki szolgáltatóvállalatok üzeme lett — mondja Benedek Izidor, aki már 21 éve irányítja a virágkertészetet. — Ez bizonyos programváltozást is eredményezett, azelőtt inkább a vásárlók igényeinek kielégítésére törekedtünk, most viszont a város ellátása a fő feladatunk. Tennivaló van bőven, hiszen tavasszal mintegy 25 ezer virág palántát, díszbokrot kell biztosítanunk a 12 hektárnyi zöldövezet számára. Ilyenkor főleg a nyári virágfélékkel foglalkozunk, begónia, szalvia, petúnia stb. szerepel a jegyzékünkben. Persze, van ezüstfenyőnk és néhány díszbokrunk, cserjefajtánk is. Az utóbbiakat egyelőre a bratislavai kertészektől kapjuk, míg a virágpalántákat magunk neveljük. — A város igényeinek kielégítése mellett jut eladásra is virág? — Felkészültünk azokra az alkalmakra, amikor a tapasztalataink szerint több virágot igényelnek, például a nőnapra, jelentősebb névnapokra, hogy régi vásárlóink igényeit lehetőleg ki tudjuk elégíteni. Vágott virágot nem árulunk, jácint, tulipán, primula, nárcisz és néhány más cserepes virág, valamint szobanövények között válogathatnak vásárlóink. — Kevesen dolgoznak itt, győzik a munkát? — Valóban kevesen, rajtam kívül Bolgár Gyuláné, Benedek Izidorné és Haladík Lajos dolgozik itt. Jó szervezéssel el tudjuk végezni munkánkat, de ha szükség van rá, segít Tóth Vilmos városi parkokat gondozó csoportjának néhány tagja is. Igaz, ezzel a segítséggel nőm számíthatunk rendszeresen, hiszen nekik is van tennivalójuk bőven. Munkánk eredményesebbé tétele érdekében idén szocialista munkabrigádot alakítottunk. — Melyik évszakban van itt a legtöbb tennivaló? — Nehéz különbséget tenni, mivel minden évszaknak megvan a maga feladata. De talán az év elejétől májusig dolgozunk a legtöbbet, mivel tavasz- szal újjá kell varázsolni a városi parkokat. Az ősz is munkaigényes. A munka nem nehéz kivéve a tavaszi melegágykészítést —, inkább virágszere- tetet és rendkívüli türelmet igényel. — Az üzem részéről hogyan segítik a kertészet munkáját? — Nem panaszkodhatunk, támogatásban nincs hiány. A munkafeltételek javítása érdekében tervbe vették egy szociális helyiség építését, de sző esett már az üvegház korszerűsítéséről, valamint a központi fűtés felújításáról is. Mindezek megvalósítása javítaná munka- feltételeinket. BÖJTÖS JÁNOS Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 13. és 14. ülése nyomatékosan rámutatott a szemesprogram ín- tenzifikációjára. Hangsúlyozta, hogy ez nem értelmezhető leegyszerűsítve, a mezőgazdaság egyéb feladataitól elszigetelten. Mindkét ülés kiemelte,- hogy a szemesprogram nem szűkíthető le csupán a szemesek termesztésére, a vetésterületek növelésére, de még csak a hektárhozamok növelésére sem, mert legalább ilyen jelentőségű tényező a felhasználásuk hogyanja is. Tény, hogy az állattenyésztésben a hozamnövelés leggyorsabb és legegyszerűbb — de egyben legdrágább — módja is a szemesek felhasználásának fokozása. Tagadhatatlan az is, hogy a szemesekkel való ésszerű takarékosság és a szemeseknek tömegtakarmányokkal való helyettesítése helyett a gyakorlatban nem ritkaság ennek a fordított értelmezése. Ezen a téren is — de másutt is — helytelenül és leegyszerűsítve értelmezték az intenziíikációt. Pártunk az intenzifikációban olyan eszközt lát, amelynek hatása a termelési folyamatban és annak eredményeiben mérhetően megmutatkozik. Nem csupán intenzifikációról, de hatékony intenzifikácíóról van szó. Járásunkban jelentős területen, megközelítőleg 20 000 hektáron termelünk kukoricát. A A LEHETŐ LEGOLCSÓBBAN A megfelelő növényszcim és a kukorica hozama kukorica terméseredménye lényegesen befolyásolja, hogy járásunk mezőgazdasági vállalataiban hogyan alakul az erőtakarmány-önellátottság szintje. Ezért már évek óta megkülönböztetett gondot fordítunk a kukorica termesztésére. Az idén, mikor e sorok napvilágot látnak, már a kukorica vetésidejében leszünk. A vetés előkészítésének során a következő követelmények megtartására ügyeltünk: a felhasználásra kerülő hibridek eltérően funkcionált mennyiségének meghatározására; az eltérő adottságok — kiszórt műtrágya — hatóanyag és talajvízkezelés alapján táblánként optimális termőtőszám meghatározására; a vetőmag értékmérő tulajdonságai alapján a kivetendő magszám táblánként! megállapítására. Ilyenkor kell a gépbeállítási adatokat, a táblasorrendet, a fajtasorrendet meghatározni. Nem hangsúlyozható eléggé a vetés minőségének a termés- eredményben megmutatkozó hatása. Azért tartjuk fontosnak a technológiai követelmények megtartását, mert - a vetéskor elkövetett hibákat már nem lehet helyrehozni. Az optimális vetésidő a tavaszi időjárástól függően változik. Több év átlagában az április 20-tól május 5-ig terjedő időszak az, amikor a mezőgazdasági vállalatok 85—90 százalékban elvetik a kukoricát. Míg a fajta, tőszám biztosításában szép az előrehaladás, a többi (eszközigényes) agrotechnikai tényező esetében helybentopogás tapasztalható. Ez helyenként máris a termelési tényezők összhangjának megbomlásához vezetett és vezet a jövőben is. Az eredményesség növelése érdekében pedig az összhang elengedhetetlen. Megteremteni pedig nem az élenjárók visszafogásával, hanem a lemaradók segítségével szükséges. Azért hangsúlyozom a megfelelő növényszám jelentőségét, mivel a kukorica nem rendelkezik olyan nagy terméskiegyenlítő képességgel, mint a kalászos gabonák. Emiatt az optimálisan kisebb növényszám és a tőtávolságok egyenlőtlensége hektáronként sok száz kilogramm terméskiesést okoz. Fontos feladat ezért az adott termőhelyi viszonyoknak és a hibrideknek megfelelő növényszám kialakítása, a tenyészterület egyenlőtlenségének csökkentése. Megvalósítása számottevő termésnövekedést tesz lehetővé a költségek lényeges növelése nélkül. A kísérletek eredményei és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a hektáronkénti növényszám jelentős termésbefolyásöló tényező. A tőszám meghatározásánál figyelembe kell venni az egyes hibridek sűríthetőségét, ami a hibrid genotípusától, a tenyészidejének hosszától, továbbá a talaj termékenységétől függ. Minél vastagabb és jobb minőségű a termőréteg, továbbá minél jobb ennek tápanyagellátottsága, annál nagyobb tőszámot alkalmazhatunk. Ennek fordítottja is igaz. Optimális tőszámként a termesztési technológiánkban egy intervallumot (pl. 55—60 000 tő) adunk meg, ami az általános termesztési feltételeket veszi figyelembe. A talaj átlagon aluli víz és tápanyagszolgáltató képességét figyelembe véve ezt 10—15 százalékkal csökkenteni kell. Átlagon felüli tápanyag és vízellátottságnál (öntözésnél) viszont 10—11 százalékkal tanácsos növelni az ajánlott tőszámot. Ma a legtööb külföldi és hazai kukoricatermesztő egy százalék körülire becsüli a genetikai előrehaladást évenként. Ez egy kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a nemesítési eredmények megszületése és a gyakorlatban történő elterjedése között eltelt minden egyes esztendő késedelem jelentős károkat okoz. Ha a már említett 20 000 hektáron hat tonnányi átlagos hektárhozamot veszek figyelembe, akkor az az egy százalék növekedés évi 1200 tonnával több termést jelent. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a kukorica hozamainak növelését. Nem számoltunk azzal, hogy a teljes vetésterületre a legjobb fajtából tudunk vetőmagról gondoskodni. Azt viszont elvárjuk, hogy minden mezőgazdasági vállalat a maximumot nyújtsa ahhoz, hogy a termés minden egyes parcellán megközelítse a rajta termesztett fajta biológiailag adott termőképességét. Nagy igazság ugyanis, hogy a hatékonyságot a növénytermesztésben semmi olyan eredményesen nem növeli, mint a jó termés és az, ha minden. parcella teljes termést ad. Viszont az is igaz, hogy a teljes termés eléréséhez a lehető legolcsóbb módokat kell felhasználni. ÖLLÉ GYULA, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság titkára
