Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-24 / 97. szám, csütörtök

Ä R J A I, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA- * : i * > .. • ••x-—'.. • v y«.*W * • >s ' ■ ' • 1980. április 24. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXXIII. ÉVFOLYAM 07. szám Ára 50 fillér A „BÉKEATOM” MÉRLEGE A csehszlovák—szuvjet tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb területe kerek évforduló* hoz érkezett: huszonöt évvel ezelőtt, 1955. április 23-án írták alá azt az államközi szerződést, melynek alapján a Szovjet­unió sokoldalú segítségben részesítette Csehszlovákiát az atom­fizikai kutatások, valamint az atomenergetikai ipar feltételei­nek megteremtésében. Hangsűlyozni kell, hogy e szerződés aláírásakor még egy év sem telt el a világ első atomerőmüvé­nek üzembe helyezése óta, amire 1954 júniusában került sor a szovjetunióbeli Obnyinszkban. Ebben az időben a tőkés or­szágokban az atomenergetikai kutatás eredményeit még félt­ve őrzött állami titokként kezelték, s a széles közvéleménynek csupán sejtelmei voltak arról, hogy mi játszódik le az atom­reaktorokban, miként alakítható át az atommag félelmetes energiája békés célokat szolgáló villamos energiává. Ez a tömeges tájékozatlanság még ma is érezteti a hatását egyes nyugati államokban, s a különböző gazdasági érdekszférákat képviselő burzsoá politikai pártok még tőkét is kovácsolnak belőle közvetlen céljaik eléréséhez, mit sem törődve a jövő­vel, a következő nemzedékek energiaellátási gondjaival. Annál figyelemreméltóbb, hogy a Szovjetunió már az első sikeres próbálkozások után készségesen átadta az atomener­getikai kutatásban elért eredményeit a testvéri szocialista or­szágoknak. A szovjet fél elsősorban Csehszlovákia fejlett ipa­rában bízott, abban, hogy kohászatunk és iparunk képes lesz rövid időn belül megbirkózni az atomerőművek gyártásával összefüggő rendkívül bonyolult feladatokkal. Az elméleti is­meretek, a műszaki tervdokumentációk egyszerű átadása azonban nem sokat Jelentett volna a szükséges kutatási és termelési komplexumok kiépítése, s ezeknek a Szovjetunióban kifejlesztett műszerekkel és különleges berendezésekkel való felszerelése nélkül. Az anyagi feltételek megteremtése mel­lett az atomenergetikai szakemberek képzéséről is gondoskod­ni kellett, akik kezdetben a Szovjetunió kutatóintézeteiben, majd pedig a Prága közelében létesített fteži Atommagkutató Intézetben, s a Dubna! Egyesített Atommagkutató Intézetben szerezték meg a munkájukhoz szükséges ismereteket és ta­pasztalatokat. Csehszlovákia tehát az említett államközi szerződés aláírá­sával egyenrangú partnerként léphetett fel a Szovjetunió mellé, hogy tudományos-műszaki és termelési kapacitásának céltudatos fejlesztésével cselekvően hozzájáruljon az atom­magfizikában és az atomenergiában rejlő lehetőségek békés célú kihasználásához. Az már akkor is világos volt, hogy az atomenergia békés célú kihasználása nem jelenti csupán az atomerőművek építését és üzemeltetését, hiszen a radioaktív és a neutronsugárzásnak számos felhasználási területe lehet­séges az orvostudományban, az Ipar különböző szakágazatai­ban, a mezőgazdaságban és az élelmiszerek tartósításában, a különböző célú nukleáris analitikai módszerek alkalmazásá­ban, és még számos egyéb területen. Ami a kutatás, a fejlesztés és a realizálás legfontosabb területét, az atomenergetikát illeti, tudni kell, hogy az atom­erőművek fejlesztése az ötvenes évek derekán még gyermek­cipőben járt. Mint ismeretes, az atomerőművek üzemeltetésé­ben különböző technológiai megoldások lehetségesek, hűtő­közegként és moderátorként is különböző anyagok alkalmaz­hatók, s maga a fűtőanyag is eltérő minőségű lehet, dúsítatlan, vagy többé-kevésbé dúsított, s ezek megválasztásánál külön­böző gazdasági, műszaki, biztonsági, környezetvédelmi és egyéb szempontok érvényesülnek. A szovjet atomenergetikai kutatás ezért már a kezdeti szakaszában több irányban bon­takozott ki, s a csehszlovák kutatási program szerves részét képezte ezeknek az irányzatoknak. Természetesen csak a gya­korlati eredmények, a műszaki és gazdasági elemzések adhat­ták meg a választ arra a kérdésre, hogy a kohászat és az ipar adott fejlettségi színvonala mellett melyik típus lesz a legalkalmasabb a nagy méretekben történő energetikai fel- használásra. A tapasztalatok egyértelműen a novovoronyezsi nyomottvi­zes reaktor mellett szóltak, melynek 210 MW-os alaptípusát 1964-ben, 440 MW-os alaptípusát pedig 1972. december 30-án, a Szovjetunió megalapításának 50. évfordulóján adták át ren­deltetésének. Azóta Bulgáriában, az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban, sőt még Finnországban is megépültek a WER 440-es nyomottvizes reaktorok, s ennek a típusnak az építése van folyamatban Magyarországon is, Pakson, melynek első, nem­rég odaszállított reaktortartályát már a csehszlovákiai Škoda Művekben gyártották. Atomenergetikai programunk megvalósítása a Szovjetunió sokoldalú tudományos és műszaki közreműködésével alapve­tő változásokat eredményezett a csehszlovák kohászat és gép­ipar egész szerkezetében. A hetvenes évek folyamán megva­lósultak azok a nagy beruházások, amelyek lehetővé tették az atomerőművi főegységek sorozatgyártását. Jelenleg öt reak­tor gyártása van folyamatban a plzeüi Škoda Művek hatalmas új csarnokaiban. A tervidőszak végéig körülbelül tizenkilencet gyártanak belőlük, s később áttérnek a korszerűbb, gazdasá­gosabb és nagyobb teljesítményű, de műszakilag sokkal igé­nyesebb 1000 MW-os reaktorok gyártására. Hasonló eredmé­nyekről számolhatnánk be a vítkovicel és a tlmačei üzemek­ből, ahol az atomerőművek további főegységeit gyártják. Az eltelt huszonöt év legnagyobb eredményét abban kell látnunk, hogy a csehszlovák atomenergetikai kutatás és ter­melés ma kettős feladatra képes: egyrészt eleget tesz az atom­erőművek építésével kapcsolatos megrendeléseknek, s ezzel elősegíti az energiaellátás problémáinak megoldását itthon és a KGST-országokban, másrészt pedig lépést tart a fejlődés további igényeivel, szorosan együttműködik a még nagyobb távlatokat jelentő, gyorsneutronokkal működő, ún. szaporító reaktorok fejlesztéséhen. Mindez 25 évvel ezelőtt csupán el­képzelés volt. Ma élő valóság. MAKRAI MIKLÓS A sokolovi bányamedencében a bányaipar 35 éves fejlődését a bar- naszénjövesztés rendszeres fokozása, a világítógáz és a brikett nagyobb ütemű termelése jellemzi. Míg 1945-ben 3 340 000 tonna szenet bányásztak, 936 000 köbméter földréteget távolítottak el, és 187 ezer tonna brikettet gyártottak, az idei terv szerint már 20 100 000 tonna szenet jövesztenek, 35 800 000 köbméter földréte­get távolítanak el, és 1 100 000 tonna brikettet gyártanak. Felvéte­lünkön a bányaipari konszern szakmunkásképző intézete látható, ahol jelenleg 502 ipari tanuló szerzi meg képesítését (J. Vlach felvétele — CSTK) Az időjárástól függően \ Megkezdődött a tavaszi munkák második szakasza (Tudósítónktól) — Tegnap harmadízben ült össze a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumának tavaszi csúcsmunkákat irányító bízott* sága. A mezőgazdaság helyzet tőt döntően befolyásoló időjá-s rási viszonyok közepette el­végzett munkát elemezték és rámutattak, hogy még a hideg idő beköszöntése előtt nagy előrehaladás történt az egyes munkák végzésében. Ekkorra földbe került a tavaszi vetésű gabona 89,3 százaléka. Már csak az északi járásokban van vetnlvaló árpa, zab. A bízott» ság leszögezte, ha le is telt mór a nyári kalászosok veté* sének agrotechnikai határidő Je, akkor is fölbe kell Juttatni ami még hátra van, sehoi s® vessenek mást helyette. Ugyan* is Szlovákia földművesei előtt nagy gabonatermesztési feladat tok állnak és a biztos termés alapvető feltétele a vetési terv maradéktalan teljesítése. A bizottság ugyancsak jé (Folytatás a 2. oldaton^ IDEOLÓGIAI DOLGOZÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE A PROPAGANDA ÉS AGITÁCIÓ IDŐSZERŰ FELADATAI Jan Fojtík és Josef Havlín beszéde (CSTK) — Prágában tegnap a vezető ideológiai dolgozók országos aktívaérlekezleten foglalkoztak a CSKP KB 15. ülése határozatainak biztosításával, amelyek a politikai nevelő és ideológiai munkára, e munka színvonalának emelésére és ha­tékonyságának további fokozására, továbbá az ideológiai mun­ka és a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlati fel­adatainak szoros kapcsolatára, a marxizmus—leninizmus esz­méi alkotó fejlesztésére és következetes érvényesítésére vo­natkoznak. Az aktívaértekezleten részt vettek: Vasil Büak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára, Jan Fojtík és Josef Hav­lín, a CSKP KB titkárai, Vasil Bejda, Otto Cmolík, Jan Majchar- öík, Miroslav Müller és Ľubo­mír Procházka, a. CSKP KB osz­tályvezetői, Tomáš TrávníCek, a Szövetségi NF KB alelnöke, cseh és szlovák oktatási és kul­turális miniszterek, valamint politikai és közéletünk más személyiségei. A tanácskozáson, amelyet Vasil Bilak elvtárs nyitott meg és vezetett, részt vettek még a CSKP KB ideológiai bizottságá­nak tagjai, a kerületi pártbi­zottságok ideológiai titkárai, a CSKP KB előadói testülete, a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteinek, a kulturális és mű­vészeti intézményeknek és szer­vezeteknek a képviselői, az ok­Gromiko Párizsban (ČSTK) — A francia kor­mány meghívására tegnap reg­gel Párizsba utazott Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere. A szovjet és francia állami zászlókkal fellobogózott pári­zsi repülőtéren Andrej Gromi- kót Olivier Stirn külügymi­niszteri államtitkár, Bruno de Leüsse külügyminisztérium! fő­titkár és más személyiségek üdvözölték. Az ünnepélyes fo­gadtatáson megjelent Sztvepan Cservonyenko, a Szovjetunió franciaországi nagykövete Is. tatásügyi, a tudomány és a tö­megtájékoztatási eszközök ve­zető dolgozói. Jan Fojtlk és Josef Havlín, a CSKP KB titkárai szóltak a CSKP KB 15. ülése feladatainak megvalósításával kapcsolatos ideológiai kérdésekről. Jan Fojtlk elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy a CSKP KB 15. ülésének jelentősége abban rejlik, hogy pontosan meghatá­rozza az Ideológiai front szere­pét, Jelenlegi és távlati felada« talt, kötelességeit, szoros kap­csolatban politikai és gazdasá« gl helyzetünkkel. Az ideológiai munka feladata, hogy a párt, a szocialista állam, a Nemzeti Front szervezetei politikai, irá* nyitó és szervező munkája tar«; talmának szerves részét képezi ze és ebben az értelemben; egész tevékenységének súly* pontja legyen. A politikai ne­vel® és ideológiai munka szoros kapcsolata a politikai és Irá« nyítómunkával a propaganda és irányítás hatékonyságának egytk legfőbb követelménye és feltétele. Propagandánknak rendkívül felelősségteljesen kell foglalkoznia a népgazda­ság szakszerű Irányításának és a dolgozók aktivitásának és al- (Folytatás a 2. oldalon/ Ünnepi gyűlés Prágában TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATJUK AZ AFGÁN NÉP IGAZSÁGOS HARCÁT (ČSTK) — Az afganisztáni népi demokratikus forradalom második évfordulója alkalmából a Szövetségi Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság Prágábarr Valdštejn palotában tegnap ünnepi gyűlést tartott. Tomáš Trávniček, a Szövetsé­gi NF KB alelnöke a gyűlésen szívélyesen üdvözölte Marie Ja- rošovát, a Cseh Nemzeti Tanács aielnökét, a Nemzetközi Kap­csolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság aielnökét, Miloslav Vacíkot, a Cseh NF KB alelnö- két, a csehszlovák—afroázsiai szolidaritási bizottság elnökét, valamint politikai, kulturális és közéletünk más személyiségeit. Jelen voltak az Afganisztáni De= mokratikus Köztársaság hazánk­ban élő állampolgárai Is. Az ünnepi beszédet Bohuslav ChAoupek csehszlovák külügy» miniszter mondotta. A gyűlés résztvevőit szívé­lyesen üdvözölte Rabbani Búr­na, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője. Az ünnepi gyűlés befejező ré­szében határozatot fogadtak el, amelyben a résztvevők kifejez­ték teljes támogatásukat és szo­lidaritásukat Afganisztán népé­vel, párt- és állami vezetőségé­vel, azzal a küzdelemmel, ame­lyet a belső és külső reakciós erőknek az ország forradalmi fejlődése megdöntésére Irányu­ló kísérletei ellen vívnak. A határozatban többek között ez áll: „A Szovjetuniónak az (Folytatás a 2. oldalon/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom