Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-23 / 96. szám, szerda
Egy népcsoport jobb jövője o tét * Beszélgetés Farkas Imrével, az SZSZK cigánylakosság kérdéseivel foglalkozó kormánybizottsága titkárával A cigánylakosság hazánk egyik számottevő népcsoportja. Az elmúlt év végén hozzávetőleg 290 ezer főt tett ki, ami a népességnek mintegy Ifi -1,9 százaléka, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig, ahol csaknem kétszázezer cigánylakos él, négy százaléka. Sőt, vannak járások, amelyek ben hányaduk eléri a tiz-tizennégy százalékot is. Ha ehhez hozzátesszük, hogy más nemzeti és népcsoportoknál jóval dinamikusabban gyarapodik, továbbá azt, hogy számos, főként objektív körülménynél fogva, helyzete áltálában még sok kívánnivalót hagy hátra, világosan látnunk kell. mily fontos állandóan és gondosan napirenden tartani e népcsoport n\a gasabb szintre emelésének szerteágazó tennivalóit. Ennek fő medre, alapvető módja a cigányok társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Az ilyen integráció elérésének legfontosabb eszköze a munkaképes cigánylakosság teljes foglalkoztatottságának folyamatos elérése s ezzel egyidejűleg körükben a' munkaerő - vándorlás és a műszakmulasz- tás arányának csökkentése. — Ebben a vonatkozásban is jelentős eredményeket mutathatunk fel, tájékoztat bennünket Farkas Imre, az SZSZK cigánylakosság kérdéseivel foglalkozó kormánybizottságának titkára. — De talán azzal kezdeném, hogy a kérdés megoldásával lényegében a felszabadulás óta foglalkozunk. Eleinte a cigánylakosság helyzete megváltoztatásának, javításának eljárásával kapcsolatban különféle, nem ritkán ellentmondásos nézetek uralkodtak. Egy időben például ezt csak a neveléstől tették függővé. Csak jóval később, lényegében a hatvanas évek derekán alakult ki az az állásfoglalás, amely a megoldás kulcsát a szociális-gazdasági intézkedésekben, a többi között első helyen éppen a foglalkoztatottság növelésében látta. A fejlődést jól érzékelteti, hogy míg 1966-ban a munkaképes cigánylakosság mintegy 54 százaléka volt állandó munkaviszonyban, addig ma már 72 százaléka, ebből a férfiak 93,1 és a nők 49.3 százaléka. NEVELÉS ÉS OKTATÁS — Ogy tudom, hogy ez irányú törekvéseinkben a második helyen áll a cigánygyerekek óvodai és iskolai nevelése- oktatása... — Valóban, ez igen fontos tennivaló. Az utóbbi években főleg az óvodákban értünk el figyelemreméltó előrelépést. Míg öt évvel ezelőtt Szlovákiában a 3—5 éves cigánygyerekeknek csupán 32,6 százaléka részesült óvodai ellátásban, tavaly már teljes 55 százalékuk. Ezen túlmenően, jelenleg lényegében az összes tanköteles cigánygyereket beíratják az általános iskolába. Viszont gondot okoz, hogy nem növekszik, sőt 1979-ben, az előző esztendőhöz képest, 2 százalékról 1,8 százalékra csökkent a középfokú oktatási intézményekbe kerülő cigányfiatalok száma. Kevesebb a tanóramulasztás, mint a közelmúltban. Ez 1975-től átlag csaknem öt órával csökkent. Elégedettek azonban távolról sem lehetünk, hiszen a tanóramulasztás még mindig több mint kétszeres a többi gyerekéhez mérten. A tanévvesztés aránya is kisebb mint korábban, de az illetékesek aligha tehetik ölbe a kezüket, hiszen tavaly a cigánygyerekek 16,5 százaléka ismételt osztályt, míg a többi gyereknek csupán 2.3 százaléka. VÁLTOZÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK — Mennyiben változtak a cigányság életkörülményei, értem ez alatt elsősorban az egészségügyi, higiéniai, szociális igényeknek meg nem felelő telepek felszámolását? — Nos, ez hosszú távú, számos körülménytől függő, elhanyagolhatatlan, de nem köny- nyű feladat. Szlovákiában a felszabadulás óta összesen hozzávetőleg 7500 cigányputrit számoltunk fel. Csak 1976— 1979-ben több mint 1400-at, de meg kell mondanom, hogy még mindig 3800 putrit tartunk számon. Pedig a nemzeti bizottságok az erre a célra rendelkezésünkre álló eszközükből nem kis mértékben hozzájárulnak a putrik felvásárlásához és térítésmentes hitelt Is nyújtanak a cigánylakosság lakásproblémáinak megoldására, illetve javítására. Például 1965 óta ilyen formán körülbelül 5400 cigánycsalád került elfogadható, normális lakás- viszonyok közé. Sajnos, akadnak olyan nemzeti bizottságok is, amelyek nem törekednek eléggé, mondjuk építkezési telek kiutalásával, a cigánylakosság lakáshelyzetének javítására, még olyan esetekben sem, amikor egyes fiatal cigánycsaládok a megoldáshoz szükséges anyagiakkal is rendelkeznek. —■ Mit sorol még az illetékes állami és társadalmi szervek kötődő kulcsfontosságú feladatai közé? — Természetesen főként az egészségügyi ellátás és a művelődés színvonalának emelését. Ez a kétségtelenül elért eredmények mellett megkívánja az eddiginél is jobb felvilágosító tevékenységet, amelynek előterében a gyermeknevelésnek, a családtervezésnek, a higiéniai követelmények megtartásának kell állnia. TANÁCSADÓ ÉS EGYEZTETŐ SZERVEK Farkas Imrétől megtudtuk azt is, hogy ebben a szerteágazó tevékenységben milyen szerepe, feladata van a cigánylakosság kérdéseivel foglalkozó kormánybizottságnak. Szlovákiában ez a bizottság jelenlegi formájában 1969 óta működik, elnöke Krocsány Dezső, az SZSZK munka- és szociális ügyi minisztere. A bizottság nem rendelkezik végrehajtó jogkörrel, hanem a kormány tanácsadó, kezdeményező, egyeztető és ellenőrző szerve. Huszonöt tagja van, köztük nyolc minisztérium képviselői, a három knb és a bratislavai fővárosi nb alelnöke, a legtöbb cigánylakost számláló rima- szombati (R. Sobota) jnb elnöke, a legfontosabb társadalmi szervezetek, vagyis a szakszervezet, a SZISZ, a Szlovákiai Nőszövetség és a Csehszlovák Vöröskereszt képviselői s végül a cigányság problémával foglalkozó néhány szakember. A kerületekben a cigánykérdéssel foglalkozó bizottságokban helyet foglalnak a knb illetékes szakosztályainak, az említett négy társadalmi szervezetnek, egy-két járásnak képviselői, illetve néhány szakember. Hasonló összetételűek a jnb-ok azonos küldetésű biVEGYES ■ D A T E X, kisipari szövetkezet somorjal részlege, Kaszárnyái út 23, közli az érdeklődőkkel, hogy az tizem épületében ESERNYÖJAVÍTÖ ÜZLETET nyitott, ahol mindenféle esernyőjavításokat vállal és árusítja a saját termékeit. ÚF-52 zottságai, amelyeknek titkárságnak nevezett apparátusuk is van, mégpedig hozzávetőleg ezer cigánylakosra egy egy dolgozóval. Végül a városi és a helyi nemzeti bizottságok kebelén belül is tevékenységet fejtenek ki ilyen 7 1U tagú bizottságok. TÖBB MEGÉRTÉST Különben a nemzeti bizottságok külön anyagi eszközökkel is rendelkeznek a cigány- lakosság társadalmi beilleszkedése egyes sajátos jellegű problémái megoldásának előmozdítására. így például a putrik felvásárlására, ház- és la kásvásárlási költségek egy ré szenek fedezésére, tanszerekre, gyermekruházatra, cigánygyerekek nyári táborozására, a következő öt esztendőben lebontásra nem kerülő cigánytelepek lakásviszonyának javítására, iskolai étkeztetésre, különféle tanfolyamok rendezésére stb. Ezekre a célokra tavaly Szlovákiában a járási nemzeti bizottságok 29 millió koronát fordítottak. Ezen túlmenően 1979 ben csaknem 18 millió korona befektetéssel 13 óvodát építettek, amelyben 525 cigánygyerek jutott ellátáshoz, továbbá tizennégy óvodát átépítettek. befejezték két napközi otthon építését és báróin alapiskola tatarozását. Láthatjuk tehát, hogy társadalmunk — lehetőségeihez képest — törekszik e fontos probléma megoldására. S hogy a cigánylakosság helyzete a jövőben az eddiginél gyorsabban javuljon, ahhoz talán nem annyira pénz kell — bár az is —, mint az illetékesektől mindenütt több megértés, a lakosság egyes rétegeiben az elmélyültebb nevelőmunkával bizonyos hátráltató előítélete^ eloszlatása és nemkülönben a cigányság azon növekvő hányadának tudatos pozitív be- folyásgyakorlása saját népcsoportjára, amely már felismerte: a társadalmi beilleszkedés legsajátabb egyéni és közösségi érdekét szolgálja. GÄLY IVÁN A ŠPORTKA JUTALOMUTAZÁSAI: VAR N A 170 KÉTSZEMÉLYES UTALVÁNY FEKETE TENGERI KÖRUTAZÁSRA HAJÓVAL DlJSORŠOLÁS A ŠPORTKA HÁROM OSZLOPA ALAPJÁN: 1980. MÁRCIUS 23 tói MÁJUS 25-ig OF-23 A bratislavai INTERHOTEL vendéglátóipari vállalat az alábbi üzemeibe felvesz: a TATRA Szállodába: 0 fűtőt, ® raktármunkást, 0 takarítónőket, a KRYM Szállodába: ^ varrónőt, ^ takarítónőket, TÍT altisztet éjjeli szolgálatra (nyugdíjas is lehet), ^ villanyszerelőt, a PALACE Szállodába: H takarítónőket, ■ felszolgálólányokat, pincéreket (nem szakképzetteket is). ■ karbantartót-vízszerelőt, ■ villanyszerelőt, a BRATISLAVA Szállodába: pincéreket — felszolgálólá- # kisegítő szakácsnőket, nyokat (nem szakképzetté- # konyhai segéderőket, két is), % takarítónőket éjjeli szolgᣠszakácsokat, szakácsnőket, latra, a ZOCHOVA CHATA Hegyi Szállodába: ^ kitanult szakácsokat (gya- ^ női adminisztrációs munka0 segédmunkásokat (-nőket), 0 hidegkonyhai szakácsnőket. ^ szakácsokat, •jc női munkaerőt a vendégfogadói részlegre (belépés 1980 áprilisától), fűtőt alacsony nyomású kazánhoz, elárusítónőket az örikiszolgaló büfébe, konyhai pénztárosnőket, korlattal), kisegítő szakácsnőket (nem szakképzetteket is némi gyakorlattal), Vr konyhai segéderőket, "jér takarítónőket, erőt (gazdasági iskolai vagy teljes gazdasági középiskolai végzettség és gyakorlat), ^ raktárost (megfelelő végzettség, gyakorlat), •fa segédmunkásokat. Jelentkezzenek az egyes üzemekben közvetlenül az igazgatónő!, vagy az üzemvezetési irodában. Toborzási terület: Bratislava, Bratislava-vidék. ÜF 40/3 m 1H80 IV. 23. 6
