Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-19 / 93. szám, szombat
KIS NYKLVÖK Dlttel József és Murnyák Jenő erdészeti dolgozók A FÁSÍTÁS KÖZÉRDEK Példás munka folyik a Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdaságban A levegőt szűrő és frissítő, lát és tiszta vizet adó, a fáradt embernek felüdülést nyújtó erdő Kelet-Szlovákiában igen megbecsült része a természetnek. Az a tény, hogy & kerület több mint 40 százalékát erdőség borítja, ebben az országrészben a legfontosabb termelési ágazatok közé sorolja az erdőgazdaságot. Hogy az erdő kiapadhatatlan forrásként mindig eleget tehessen az elvárásuknak, az igényeknek és a feladatoknak, ez elsősorban az erdészek gondja. A közel 616 ezer hektáron gazdálkodó Kelet-Szlovákiai Állami Erdőgazdaság mintegy 590 ezer hektár erdőről gondoskodik. Hogy nem akárhogyan, az számadatokkal is bizonyítható: amíg az utóbbi tíz évben a kerület mezőgazdasági üzemei több mint 70 ezer hektár földterület megműveléséről mondtak le (az is lehet, hogy könnyelműen), addig az erdőgazdaság 33 ezer hektárt tudott gondozásba venni a „gazdátlan“, mások által használhatatlannak vélt és minősített földterületekből. A hatalmas kiterjedésű erdőség gondozását a kerületben közel 15 ezer erdőgazdasági dolgozó végzi, köztük 5 ezer nő, akik 14 erdészeti üzemnek az alkalmazottai. Munkájuk nem könnyű, de szép és változatos, hiszen rájuk vár a maggyűjtés, a facsemeték nevelése, kiültetése, a színes erdő gondozása, az erdei vadakról való gondoskodás és nem utolsósorban a fa kitermelése. Az évi 80 millió facsemete nevelése akikor is komoly feladat, ha mindezt ma 300 faiskolában végzik. Az évi 1 millió 700 ezer köbméter fa kitermelése sem könnyű munka, habár a favágók kézi fűrész helyett olyan nagy teljesítményű gépek segítségét élvezhetik, mint amilyenek a fa kivágásától a szab- dalásig minden műveletet tudó PROCESSOR és TRELANS „csodaszerkezetek“. A többi feladat sem egyszerű, hiszen a kerületben 17 ezer hektár elöregedett erdő van, mintegy 5 millió köbméter fával, ami felújításra vár, csakúgy, minf'a parlagon heverő területeik. Az idén például 6800 hektár vár betelepítésre. Az erdészek külön gondot fordítanak a nagyobb városok közelében levő erdei parkok fejlesztésére, emelyekből jelenleg 12 van, továbbá a 41 ezer hektárnyi védett területre, a Szlovák Paradicsom, a Murányi Fennsík, a Magas-Tátra és a Keleti-Kárpátok térségében. Megfelelően gondoskodnak a slószi, a bardejovi és Vyšné Ružbachy-i fürdőtelepeket övező erdőkről is. Az erdők talajjavításával, valamint az erdőgazdasági építkezésekkel foglalkozó revücai, prešovi és humennéi üzemeik évente 150 millió korona értékű munkát végeznek, így fokozatosan javul az erdei úthálózat, változnak a munkakörülmények. Jelenleg hat- nagy kapacitású faiskola építése is a feladataik közé tartozik, s ha minden terv szerint fog haladni, akkor a hetedik ötéves tervidőszakban Budkovce, Sobrán- ce, Psícová, Šariš, Smižany és Krásna Hôrka közelében nagy területű, korszerű, üvegházakkal és megfelelő gépekkel felszerelt faiskolák fognak üzemelni. Sajnos, az a tapasztalat, hogy míg az erdészek rendkívüli igyekezettel és felelősségteljesen gondozzák erdeinket, akadnak, akik felelőtlenül rongálják, szennyezik és károsítják a természet tüdejét. Tavaly Kelet- Szlovákiában 48 erdőtűz mintegy 130 hektárnyi erdőt pusztított el, s a fával együtt az emberek százainak több éves munkája is megsemmisült, nem beszélve arról, hogy ez a zöldterület mennyi oxigéndús levegőt adhatott volna. Még egy adat, amely szintén arra vall, hogy az erdőt, a ligeteket, a szebb, egészségesebb életkörnyezetet még sokan valahogy félvállról veszik. Az erdészek évente több ezer facsemetét szánnak — méghozzá ingyen — parkosításra. Tavaly például 150 ezer darab várta, hogy üzemek, gyárak, iskolák környékére, városok és falvak tereire, ligeteibe kerüljön, de sajnos ebből csak 30 ezer került oda, ahová termesztői eredetileg is tervezték. A többi iránt nem volt érdeklődés, pedig hely, ahová elültethették volna, akadt bőven és akad ma Is. A kerület erdészei bíznak abban, hogy az idei mérlegük ezen a téren jobb lesz, s a 250 ezer ilyen célra szánt* fácska többsége gazdára talál. A kerület erdészei szeretnék, ha igyekezetük mindenkinél megértésre találna, hogy a megbecsült erdő minél több örömet és hasznot nyújtson. GAZDAG JÓZSEF Balesetmentesen l Az idei tavaszon ugyancsak nagy teljesítményt kell nyújtaniuk a mezőgazdasági üzemeknek, ha jól és idejében el akarják végezni az egyes munkálatokat. S amikor a jó termés megalapozásán fáradoznak, arra is ügyelniük kell, hogy az a sok gép, vegyszer, szállítóeszköz, ami rendelkezésükre áll, ne váljon balesetek előidézőjévé. örvendetes tény, hogy évek óta a mezőgazdasági üzemekben is fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelemre. A központi szervek kidolgozták részükre a munkavédelmi előírásokat, az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok pedig munkavédelmi technikusokat neveztek ki. Az is figyelemreméltó, hogy a gazdaságok, munkavédelmi tudnivalók elsajátítása érdekében minden évben tanfolyamokat, szemináriumokat rendeznek a dolgozók részére. Tavaly például 16 407 műszaki-gazdasági szakember vett részt ilyen jellegű oktatáson. Továbbá 13 508 villanyszerelő, gépjavító, kombájnom, darukezelő, szárító- és tisztító részlegen dolgozó egyén részesült munkavédelmi oktatásban. Ezenkívül a mezőgazdasági üzemek nagy pénzösszegeket fordítanak a munkavédelem anyagi feltételeinek fejlesztésére. Szinte hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy tavaly Szlovákia mezőgazdasági üzemei 133 millió 702 ezer koronáért vásároltak védőeszközöket; szemüveget, fül- és arcvédőt, sisakot, kesztyűt, munkaruhát, bakancsot stb. Ezeknek az intézkedéseknek tudható be, hogy a mezőgazdaságban évről évre csökkent a munkabalesetek száma. Abban azonban még csak bízni lehet, hogy ez a folyamatos csökkenés az idén sem torpan meg. Tavaly például 18 676 baleset történt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint 1978-ban. Tavalyelőtt pedig 3,4 százalékkal fordult elő kevesebb, mint az azt megelőző évben. De ez egyáltalán nem megnyugtató, s azt jelenti, hogy továbbra is nagy súlyt kell helyezni a balesetek megelőzésére. Ennek érdekében a munka- védelmi technikusok mellett minden vezetőnek és dolgozónak egyaránt sokat kell tennie. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Szlovákiai Földművesek Szövetsége Központi Bizottságával karöltve, az idén is meghirdette az „Április a munkavédelem hónapja“ nevű akciót. Ebből az alkalomból a gazdaságokban minden részlegre kiterjedő ellenőrzést tartanak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagyon hasznos ez a megmozdulás. A múlt évi áprilisi ellenőrzések alkalmából 44 916 hibát derítettek fel. Legtöbbet a műszaki berendezések és a munkavédelmi eszközök használata terén. De nem volt minden rendben azokon a munkaszakaszokon sem, ahol nők dolgoznak. S ugyancsak számos szabálytalanságra derült fény ott, ahol a szaktanintézetek növendékei részesülnek gyakorlati oktatásban. A műszaki hibák eltávolítására mindenütt intézkedéseket tettek, amelyek végrehajtása 142 000 koronába került. A védőeszközök használatának pedig meggyőzéssel, következetes figyelmeztetéssel igyekeztek érvényt szerezni. A védőeszközök hasz-1 nálata terén egyébként még mindig sok a fogyatékosság. Többek között azért, — s ezt a munkahelyi tapasztalatok, felmérések, minőségi vizsgálatok is igazolták — hogy az egyéni védőeszközök nem minden esetben felelnek meg az előírásoknak. Az idei áprilisi ellenőrzések szintén a hibák és szabálytalanságok feltárására Irányulnak. Az is fontos, hogy ez alkalommal ne maradjon el a fegyelmezetlenek felelősségrevonása sem. A műszaki ellenőrzést elmulasztó szerelőt, az ittas gép- járművezetőt, aki saját és mások életét, biztonságát veszélyezteti, felelősségre kell vonni, mert csak így érezhetik magukat biztonságban a löhbiek. KOVÁCS ELVIRA AMELY ÉS AMI Az élőbeszédben hovatovább elmosódik a különbség az amely és az ami vonatkozó névmás között, sőt nyelvművelőink többsége már rosszallás nélkül veszi tudomásul az írott nyelvben, a szépirodalomban, az újság, az értekező próza szövegeiben is, hogy az ami kiszorítja az amely ex. Magam nem vagyok ilyen elnéző az ami térhódításával szemben, s hadd hozzak meggyőző példát, hogy az ami használata olykor az értelem rovására is megy. Sőt: példánk tanúsága és tanulsága szerint a mondanivalót pontosan az ellentétére fordítja! Egy nemrég megjelent könyvecskében olvasom: „A magyar króníkairodalom nem fogadta el ezt a számítási rendet, ami voltaképpen törvényen kívül helyezte a 14. század első évtizudében uralkodott Vencel és Ottó országlását.. * Arról van szó, hogy Károly Róbert uralkodásának éveit az 1301-i koronázástól számította, míg a vele szemben ellenséges érzületű krónikások az ugyancsak 1301-ben megkoronázott Vencel cseh királyt, majd utódát, Bajor Ottót tekintették magyar királynak; Károly Róbertet csak 1310- ben való újbóli koronázásától minősítették annak. Az a „számítási rend“, amelyet a krónikairodalom nem fogadott el, tehát a Károly Róberté és kancellárjáé. Ami törvényen kivül helyezte ezt a számítási rendet, az az, hogy a krónikairodalom nem fogadta el Károly Róbertét. Az idézett mondat viszont — az ami használata miatt — úgy érthető, mintha a krónikások álláspontja (el nem fogadása J helyezte volna törvényen kívül Vencel és Ottó ukralko- dását. Holott éppen fordítva; a krónikások gyakorlata Vencel és Ottó uralkodását ismerte el, és Károly Róbertét helyezte törvényen kívül. Értelemmódosító szerepe van tehát az amely és ami helyes használatának: az amely csak a főmondatban megnevezett fogalomra (itt: a számítási rendre), az ami pedig a tőmondatban meg nem nevezett fogalomra, az egész főmondatra (itt: a krónikalrodalom nem fogadta e! Károly Róbert számítási rendjét) vonatkozik. Érdemes tehát legalább az értekező próza nyelvében tudatosan megkülönböztetni e kettőt. PÉTER LÁSZLÓ LÁBRA VALÓK Vizsgáljuk meg, hogy az egybeírt lábravaló-nak milyen megfelelői élnek még nyelvünkben. Vagyis, milyen más elnevezései vannak a címül írt szóval jelölt ruhadarabnak, Az üzletekben általában alsóňadrágot vagy egyszerűen alsót árusítanak. Tréfásan alsótextilt szokás emlegetni. Ugyanakkor a parasztság körében vagy a családon belül gatya ismeretes, illetőleg használatos. A gatyát a századforduló táján úri társaságokban, illetőleg finomabb körökben nem illett vagy más kifejezéssel élve nem volt való szóba hozni, kivált hölgyek előtt. De még ma sem szokás széltében-hosszában vagy úton- útfélem a vele jelölt holmit emlegetni. De kérem, tessék csak egy kicsit odafigyelni, odafülelni a buszon — mondhatná valaki —, annyi gatyát lehet hallani, hogy az embernek szinte megcsendül bele a füle. Ez igaz, csakhogy ilyenkor általában tisztességes, hogy ne mondjam szalonképes ruhadarabot jelöl a gatya szó. a felsőruhaként viselt, s nemrégiben még naci-ként emlegetett nadrágnak, az újabb neve az argóban (csak zárójelben: épp emiatt, ennek okáért a fehérneműként viselt gatyu az ifjúság nyelvében ma már alsógatyal), de természetesen csak akkor, ha nem jár mer nadrágról vagy ahogy az argóban járja, nem /űriről van szó. Mert hát a szavaknak is megvan a maguk sorsa: egykor háziszőttes vászonból vagy gyolcsból készült a gatya, legalábbis a hő szárú, a lobogó, a lobogós, parasztok és pásztoremberek használatára: „Tizenhárom szélbül van az én gatyám, Tizenhárom éjjel varrta a babám“ (Népdal). Ma viszont a legdivatosabb holmikat áruló butikokban is árulják, aztán lányok (bocsánat, csajok) is viselik a gatyát (vagy újabb változatban a gatyeszt, a gatyót és a gatyóreszt], s minél szőkébb, minél feszesebb, annál jobban tetszik. Ez azonban csak az egyik oldala az éremnek. A másik oldala a dolognak: azzal, hogy a gatya gazdát cserélt és küllemre is megváltozott, a lábravaló szinonimáin kívül még a nadrág szinonimáinak sorába is belépett, beilleszkedett. így gyarapszik, így szaporodik — egyéb okokról most nem szólva — a szinonimák száma a nyelvben! S egyúttal még arra is érdemes rámutatnunk, hogy lám, a divatnak a közízlés formálásán túl a szinonimja kialakulásában is van, vagy lehet szerepe. RÜZSICZKY ÉVA A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS KISSZÖTÁRA II. RÉSZ zvyšovanie efektívnosti a kvality — a hatékonyság és a minőség javítása inovačné procesy — innovációs folyamatok inovácia výroby a výrobkov — gyártás- és gyártmányfejlesztés poloprevádzková výroba — próbaüzemi gyártás úroveň rentability — jövedelmezőségi színvonal tvorba fondov — alapok képzése regulácia tvorby mzdových prostriedkov — bértömeg-szabályozás mzdová diferenciácia — bérdifferenciálás základná zložka mzdových prostriedkov — alapbér pobádacia zložka mzdových prostriedkov — mozgóbér štátna dotácia — költségvetési juttatás bilančná metóda — mérlegmódszcr merná spotreba — fajlagos fogyasztás merné palivo — kŐszénegyenérték cenová stimulácia — árösztönzés harmonogram — ütemterv generálny dodávateľ stavby — az építkezés fővállalkozója rozostavanosť — befejezetlen beruházások állománya združený socialistický záväzok — közös szocialista kötelezettségvállalás Investičný rozvoj — fejlesztés investičná výstavba — beruházás stavebné Investície — építési beruházások ušlachtilé palivá — nemes energiahordozók suroviny a materiály — nyers- és alapanyagok malotonážna chémia — könnyűvegyipari termelés 1980. IV. 19, A jászói szélen sem hallgat a motorfűrész (A szerző felvételei)
