Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-17 / 91. szám, csütörtök

Meddig tart a huzavona a felvonó üzembe helyezése körül? Véget ért a hétvégi műszak. Az Ipolysági (Šahy) Kenyér­gyárban már csak a fehér mun­karuhába öltözött Hoksza Ká­roly szitálgatja a lisztet, hogy a következő műszak dolgozói nehézségek nélkül kezdhessék meg munkájukat. — A jó felkészülés a norma teljesítésének egyik alapvető feltétele — állítja —, mert a berendezések teljesítőképessége csak úgy használható ki gazda­ságosan, ha zavartalan a nyersanyagellátás. Beszélgetés közben érkezik meg Balogh Lajos, az üzem­részleg vezetője, aki visszajött egy kis műszak utáni ellenőr­zésre. Egyetért Hoksza Károly- lyal. Elmondja, hogy a jövőben több lisztet szeretnének tárol­ni, mert szerinte a pihent liszt­ből lehet csak jó minőségű ke­nyeret sütni. Sajnos a liszt tá­rolására egyelőre nincsenek jó feltételeik. Az emeleten van egy hetven tonna befogadóképessé­gű raktáruk, de a lisztet nem tudják belehordani, mert a há­rom évvel ezelőtt vásárolt fel­vonót az illetékes vállalatok nem szerelték be. A felvonó üzembehelyezése érdekében már sokat kilincseltek az ille­tékes szerveknél, de eredmény­telenül. ígérettel, vagy anélkül kellett hazatérniük. A múlt év szeptember 29-én Peter Bielík, a bratislavai Transportu válla­lat ellenőre és az üzemrészleg vezetője jegyzőkönyvet készí­tett arról, hogy milyen feltéte­leket kellene teremteni a be­rendezés üzembehelyezésére, de azóta semmi konkrét intézke­dés nem történt. — Itt rozsdásodik az udva­ron a villanymotor és a felvonó — mutatja a részlegvezető. —> Fáj a szívünk, ha ránézünk. A rozsda marja és lassan talán már használható sem lesz, ne­künk meg nagyon kellene min­dennapi munkánkhoz. Már arra gondoltunk, hogy eladjuk, más üzemnek, hátha annak nagyobb szerencséje lesz a beszerelés­hez. Olvasgatom a jegyzőkönyvet, amelyben csak a tényeket álla­pították meg, de sehol egy idő­ponthoz kötött konkrét javaslat a megoldásra. — Ügy látszik, annyi a pén­zünk, hogy ilyesmit Is megen­gedhetünk magunknak — kese­reg a részlegvezető. — Minek járnak ide az ellenőrök, ha csak azt állapítják meg, amit mi is tudunk. Az illetékeseknél pedig nem intézkednek, hogy végre hasznot hozzon ez az ér­tékes berendezés. Korszerűsítési problémákról beszélgetünk továbbra is, mert ez összefügg a választék bőví­tésével, és a pékáru folyamatos szállításával is. A Német De­mokratikus Köztársaságból ho­zott két kemence berendezése ugyancsak elhasználódott már. Hátránya, hogy csak kétkilős kenyeret lehet sütni benne, pe­dig az egykilós kenyér iránt elég nagy az érdeklődés. Az utóbbi időszakban csak a gőz- fejlesztő kazánt sikerült rend­behozni. A géppark is nehezen teljesíti feladatait. Erről Szu- ehetka János gépkocsivezető beszél, aki Dudincéről érkezett meg: — Minden nap hajnali há­romkor kezdjük a műszakot, de sokszor alig győzzük szét­hordani a kenyeret és a süte­ményt. Olyan napunk is akadt, amikor a négy járműből kettő üzemképtelen volt. Ilyenkor szinte egy percre sem állhat­tunk meg. — Az üzem vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben Avia szállítókocsikat kapunk, — mondja Balogh Lajos. Nem tu­dom, bírják-e majd a napi haj­szát. — Én is ettől félek — fűzi hozzá a gépkocsivezető. — Megbízható járművekre van szükségünk, mert a meghibáso­dások miatt késünk. Amint hallom, nem könnyű a pékség dolgozóinak munkája. A nehézségek ellenére is igyekez­nek bővíteni a pékáruk válasz­tékát, a negyedéves tervet is teljesítették, de nehéz biztosí­tani a kenyér rendszeres, gyors szállítását. Sok problémát okoz, hogy az üzletvezetők nem tud­ják felbecsülni, hogy mennyi kenyérre van szüksége a fo­gyasztóknak. A sok példa kö­zül megemlíthetjük, hogy Gyerkről (Hrukovce) 90 darab száraz kenyeret hoztak vissza, ugyanakkor Dudincén a vásár­lók a szó szoros értelmében a járművezető l^pzéből kapkodták szét a kenyeret és a péksüte­ményt. Sokan kenyér nélkül maradtak. Talán rendszeressé kellene tenni a néhány község­ben alkalmazott módszert, amely szerint a vásárlók min­dig előre megrendelik a ke­nyeret. Azonban az előjegyzést sem lehet mindenütt alkalmaz­ni, mert Ipolyságon, Dudincén, Déménden (Demandice) az át­menő forgalom miatt egyes na­pokon túl sok a vásárlók szá­ma, és az üzletesek nem tud­ják kielégíteni az igényeket. Ezért a kenyérgyár vezetői az üzletvezetőkkel együtt felmé­réseket végeznek, mennyi ke­nyérre és más pékárura van szükség naponta az egyes köz­ségekben. Az üzemrészleg vezetőjével végigjárjuk a munkahelyeket. Egyrészt elégedett, mert amit a műszak alatt sütöttek, mind elfogyott. A dudincei eset azon­ban bántja, mert ha idejében megkapják a megrendelést több pékáru készítésére, akkor az igényeket kielégíthették volna. Még néhány szót vált Hoksza Károllyal, a hazafelé induló gépkocsivezetővel és amikor úgy látja, hogy minden rend­ben van, megnyugodva indul haza. BALLA JŰZSEF FORGALMAS KISÜZEM Évente 14 ezer gumiabroncsot újítanak fe! Félreeső, eldugott helyen szerényen húzódik meg a Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járási Szolgáltatóvállalat autógumi felújító üzeme. Ennek ellenére a legforgalmasabb szolgáltatók közé tartozik, aminek egyik fő oka, hogy dolgozói rendkívül rövid idő alatt eleget tesznek a rendeléseknek, néha megvá- rásra is elkészülnek a munká­val. A másik pozitívum a jó mi­nőségű munka. Ennek igazát talán az bizonyítja a legjobban, hogy igen sok „törzsrendelője“ van az üzemnek. Akik már dol­goztattak itt egyszer, azok is­mét visszajönnek, ha szükségük van felújításra. — Tessék körülnézni, bár nincs itt sok látnivaló — mond­ja Ivan Torňoš, a szolgáltató- üzem vezetője, amint végigve­zet a néhány szűk helyiségből álló üzemen. — Zaj is alig van, hiszen a mi munkánkhoz nem kellenek hangos gépek. Az avatatlan szemnek érde­kes az itt folyó munka. Az egyik helyiségben Miroslav Eremiáš a régi futófelületet távolítja el a gumiról s csiszolja egyenle­tesre. Egy másik helyiségben Katarína Cvetlanová halkan surranó gépének segítségével az új futóréteget erősíti fel a ke­rékre. A leglényegesebb, de szemmel nem látható műveletet Ján Mocári végzi egy további helyiségben: ő irányítja, kezeli azokat a préseket, amelyek nagy nyomás alatt ráolvasztják a gumira az új futófelületet. — Az épületből és a beren­dezésből ítélve elég régi lehet az üzem — jegyzem meg, amint körülnéztünk. — Lassan húsz éve lesz, hogy a Banská Bystrica-i Koža-guma textilvállalat megkezdte itt a munkát. Nem sokáig tevékeny­kedtek, mert a pótori hnb ha­táskörébe került az üzem, ami érezhető visszafejlődést ered­ményezett. A nagy teljesítmé­nyű gépeket az előző üzemel­tető elvitte, aminek következ­tében a termelés is csökkent. }án Mocári a préseket kezeli A most itt található gépek nagy részét már a jelenlegi üzem szerezte be a Púchovi Gu­migyárból. A két páros prés korszerű, de a harmadik egy régebbi típus, amely nagyjaví­tás után üzemel. A közeljövő­ben egy új prés beállítására is sor kerül. — Mekkora az üzem napi teljesítménye? — Egy-egy futófelület elké­szítése, mármint a ráolvasztás, 45 percet vesz igénybe. Napi nyolc órát dolgozunk, de ha rendkívül fontos, meg is hosz szabbítjuk a munkaidőt. Tenni­való van bőven, egyelőre győz­zük is, aránylag rövid idő alatt el tudjuk készíteni a megren­deléseket. — Csak a járás részére dol­goznak? — Jórészt igen, de sokan fel­keresnek a szomszédos járá­sokból is. Egy alkalommal prá­gai megrendelésre 50 gumiab­roncsot újítottunk fel. — Reklamációk előfordulnak? — Annyira elvétve adódik Ilyesmi, hogy szinte szólni sem érdemes róla. A felújítási műve­letek elvégzése után ugyanis (A szerző felvétele) pontosan ellenőrizzük a mun­kát, hiszen jótállással adjuk ki a gumikat, így a hanyag mun­kával csak saját magunkat súj­tanánk. — Mennyi az évi termelési terve ennek a kis üzemnek? — Mindent egybevetve más­fél millió korona, ami mintepy 14 ezer gumiabroncs felújítását jelenti. — Mit várnak az elkövetke­ző évektől? — Az üzem korszerűsítését, amit már tervbe is vettünk. Fel kell újítani a kazánt, amely a hő mellett a préseléshez szük­séges gőzt is előállítja. Igen fontos egy szociális helyiség felépítése dolgozóink számára, ahol megfelelő tisztálkodási lehetőséget is teremthetünk. Ezek az elképzelések, ha meg­valósulnak, jelentősen megja­vítják a termelési feltételeket, és kellemesebb munkakörnyeze­tet is teremtenek dolgozóink számára Ez pedig termelésnö­vekedéshez vezet, ami a jelen­legi helyzetben népgazdasági szempontból is hasznos és kí­vánatos. BÖJTŰS JÁNOS Vrútky történelmének legjelentősebb napja 1945. április 11-e volt, amikor a Vörös Hadsereg és az első csehszlovák hadtest egységei jelszabadították a várost a fasiszta megszállók uralma alól. A vrútkyi vasutasok már a felszabadítás első napjaiban hozzáfog­tak a vasút és a vagonok javításához. Ma a vasúti kocsi javító­műhelyben évente több mint 600 kocsit javítanak meg. Felvételün­kön: Pavol Kubizňa és fán Pochyba munka közben (V. Gabco felvétele — ČSTK) A IrattittBili Mi! itapja (Folytatás az 1. oldalról) föderatív elrendezésének körülményei között a dolgozó nép hatalmának szilárd védelmazőja legyen és eredményesen küzd­jön az ellenséges és a társadalomenenes tevékenység minden formája ellen. Törvényeink a nép akaratát és a szocialista társadalom szükségleteit fejezik ki. A törvényeink tiszteletben tartásáról és megtartásáról való gondoskodás — amint azt a CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozta — nemcsak a bíróságok, az ügyészségek, a biztonsági szervek feladata, hanem egész társadalmunk, minden állampolgár ügye. A nép és a biztonsá­gi szervek kapcsolatának szorosabbra fűzése érdekében és azért, hogy köztársaságunkban a biztonság és a közrend vé­delme az állampolgárok minél szélesebb körének ügyévé váljék, 1952-ben megalakították hazánkban a közbiztonsági szervek segédőrségét. A közbiztonsági szervek segédőrsége tevékenységének ta­pasztalatai, derekas és áldozatos munkájának eredményei iga­zolják, hogy a közrend őrzésében, a közúti forgalom folya­matosságának és biztonságának védelmében és egyéb bizton­sági feladatok teljesítésében a dolgozók részvételének ez a szervezett formája teljes mértékben bevált. Társadalmi szem­pontból hasznos munkájukkal elnyerték a legmagasabb párt- és állami szervek, valamint a dolgozók teljes elismerését és megbecsülését. Járásainkban és kerületeinkben e tevékenység továbbfej­lesztése megkívánja, hogy az eddiginél még inkább elmélyítsék az irányítást, a szervezést és az ellenőrzést, hogy a közbiz­tonsági szervek segédőrsége tagjainak igyekezete a nemzeti bizottságok és közrendvédelmi szakbizottságaik munkájához kapcsolódjék, s a gazdasági szervezetekkel együtt megelőző névelő tevékenységgel elejét vegyék a közrend megsértésének, a társadalomellenes cselekedeteknek. Népgazdaságunk növekvő feladataival összefüggésben, né­pünk életszínvonalának további emelése, gazdaságunk védelme érdekében igen nagy jelentőségű a politikai nevelő és az ideo­lógiai munka. 1980 márciusában a CSKP KB 15. ülésén az Elnökség beszámolójában, valamint e hónap elején az SZLKP KB ülésén hangsúlyozták, hogy az öntudatosság, a szilárd­ság, a meggyőződés, a szocializmus ügye ivánti odaadás kulcs- fontosságú kérdés. A népgazdaság irányításának és tervezésé­nek tökéletesített rendszere minőségi szempontból nagyobb követelményeket tárna ízt az emberek művelődésével, öntuda­tosságával és az irányítással szemben, s megkívánja a mun­kakollektívák alkotó ereje lehető legnagyobb mértékű fejlem tését. A CSKP KB 15. ülésének tárgyalásaiból következik az a kö­vetelmény, hogy tovább emeljük a munka színvonalát pártunk biztonsági politikája szakaszán és bővítsük a dolgozók rész­vételét gazdaságunk erősítésében és védelmében. Ezt a köve­telményt emeli ki a CSKP KB Elnökségének az ütésen elhang­zott beszámolója: „E tekintetben mozgósítanunk kell egész ideológiai arcvonulunkat, minden munkahelyen, az irányítás valamennyi fokán meg kell teremtenünk a megfejelő feltéte­leket. Ezt egyidejűleg támogatnia kell szocialista jogrendünk­nek, az érvényes jogszabályok, az állami és tervfegyelem betartásának, a munka irányításában és szervezésében, az anyagi-műszaki ellátásban a rend következetes megtartásának, a szállító-megrendelő kapcsolatok fegyelmének és a szüntelen ellenőrzésnek. Ezeket az igényeket határozottan érvényesítenie kell a párt minden szervének, szervezetének, valamennyi kommunistának.“ Teljes mértékben érvényes nálunk is az, amit a biztonsági munkával és napjaink követelményeivel összefüggésben szov­jet barátaink hangsúlyoznak, miszerint a bűnözés elleni küz­delemben feltétlenül szükséges a komplex és a rendszeres eljárás. Ez feltételezi, hogy következetesen megvalósítják az elfogadott gazdasági, kulturális nevelő, büntetőjogi és egyéb intézkedéseket. Biztonsági szerveink tevékenységének szín­vonalát a jövőben is irányítási rendszere tökéletesítésével, a dolgozókkal és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel való kapcsolatok bővítésével és elmélyítésével emelik. A nyu­godt és alkotó légkör kialakítása a legsajátabb társadalmi érdek, a CSKP politikája biztonsági feladatai eredményes teljesítésének fő feltétele. A Nemzetbiztonsági Testület védelmezi a szocialista vívmá­nyokat és a közrendet, biztosítja népünk nyugodt, alkotó mun­kájának feltételeit, harcol az ellenséges és a szocialistaellones elemek ellen. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke a XV. pártkongresszuson hangsúlyozta: „A biztonsági szervek tagjainak munkája áldozatkészséget, öntudatosságot és a szocializmus iránti odaadást igényel. Megérdemli az elismerést és az egész közvélemény támoga­tását.“ A Nemzetbiztonsági Testület megalakulásának 35. évforduló­ját annak jegyében ünnepeljük, hogy forradalmi hagyományai valamennyiünket, hazánk mindan becsületes állampolgárát fokozott részvételre serkentenek az építőmunka összes sza­kaszán, vívmányaink védelmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom