Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-08 / 58. szám, szombat
I KIS NYELVŐR IDEJÉBEN ÉS JÓL TEREMTSÜNK KEDVEZŐ FELTÉTELEKET A GÉPEK JÖ KIHASZNÁLÁSÁRA A mezőgazdasági üzemekben a napokban egyre jobban fokozódik a tavaszi munkákra való készülődés. A vezetők ellenőrzik a vetőmag minőségét, felmérik a műtrágya szükségletet, ellenőrzik a gépek- és berendezések állapotát, üzemképességét. Az állami terv a mezőgazdasági dolgozókkal szemben idén rendkívüli nagy igényeket támaszt, hisz a mült évi eredményekhez viszonyítva húsz százalékkal kell növelni a növénytermesztésben a termelést. Két és fél millió hektár mezőgazdasági földterületről =— ebből másfélmillió hektár a szántóföld — a lehető legnagyobb hektárhozamokat kell elérni gabonából, hüvelyesekből, olajosokból, takarmányfélékből, cukorrépából, valamint zöldségből és gyümölcsből ts. Habár az elmúlt években egyes növényeknek elég magas volt a hektárhozama az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Kukoricából például elég jó termést értünk' el, azonban a vetőmagra hagyott szemes kukorica minősége sok esetben nem felel meg a követelményeknek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gépesítési osztályának felmérése szerint a mezőgazdasági üzemeknek a tavaszi munkák megkezdéséhez a múlt év hasonló időszakához viszonyítva kevesebb traktoruk, vetőgépük, ül* tetőgépük, mütrágyaszórójuk, ekéjük, és más talajelőkészítő eszközük, járvaszecskázójuk valamint takarmányszárító pótkocsijuk lesz. Ez a kedvezőtlen állapot a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól megköveteli, hogy a lehető leggazdaságosabban használják ki a rendelkezésükre álló gépeket, gyorsan javítsák meg a munka közben meghibásodott gépeket, a vezetők pedig következetesebben ellenőrizzék a tavaszi munkák ütemtervének megtartását. Természetesen idén is fel kell készülnünk a szélsőséges időjárás okozta nehézségekre. Azonban, amint a múlt évi tapasztalatok Is bizonyítják, megfelelő talajelőkészítési munkákkal, a vetés gyors elvégzésével, jó tápanyag-ellátással és a növények szakszerű gondozásával csökkenthetjük az időjárás kedvezőtlen hatásait. Az idei év termését a mező- gazdasági üzemek már a múlt év őszén megalapozták. A mezőgazdasági üzemek 3200 hektárral több repcét, 19 500 hektárral több őszi búzát és 2500 hektárral több rozsot vetettek a tervezettnél. Habár a hosszan tartó őszi szárazság miatt egyes körzetekben lassan keltek az ősziek, később mégis kedvezőre fordult az Időjárás, és az őszi vetések decemberben any- nyira megerősödtek, hogy jól bírták a téli időjárási viszonyokat. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy a búza sokkal fejlettebb és sűrűbb, mint a múlt év tavaszán. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaságban döntő jelentősége van a növénytermesztés fejlesztésének. A tervek szerint 4,3 tonnás hektárhozamot kell elérnünk gabonafélékből. A kukorica termeléséhez nagyon jó minőségű vetőmagot hoztunk be Franciaországból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Jugoszláviából. Felhívtuk a mező- gazdasági üzemek vezetőinek figyelmét, hogy csak első osztályú vetőmagot vessenek a földbe. A fehérjeprogram teljesítése érdekében mintegy 70 ezer tonna hüvelyest termelünk. Meg kell jegyeznem, hogy a közép-szlovákiai és a keletszlovákiai kerületben ezeket a növényeket jóval nagyobb területen kell termelni mint eddig, mert a növényi eredetű fehérje hiánya miatt alacsony a tehenek tejhozama, és általában az állatok termelékenysége. A növénytermesztésben jóval nagyobb hektárhozamokat kell elérnünk tömegtakarmányokból. Ehhez adottak a feltételek, azoban törődni kell azzal, hogy idejében szórjuk ki a fejtrágyát, ahol lehet, öntözzük a lucernát és más tömegtakar- mányt. A cukorrépa termelésének megalapozása a talaj jó előkészítésétől, a vetés jó minőségben való elvégzésétől függ. El kell érni, hogy a cukorrépafajtáknak megfelelően minden hektáron 80—100 ezer egyedet hagyjunk. Ha rosszul vetjük el a cukorrépát, akkor ritkán kel és nem érhetjük el a megfelelő hektárhozamot. Minden évben nagy problémákat okoz a burgonyatermelés, mert még mindig nem sikerül megfelelő minőségű ültetőanyagot biztosítani. A nem kielégítő szállítói-megrendelői kapcsolatok miatt a mezőgazda- sági üzemek sok eéetben későn kapják meg a szükséges növényvédő szereket. Ezzel a problémával alaposan foglalkoztak a burgonyatermesztő üzemek nemrég megtartott értekezletén is. Remélhető, hogy az elfogadott határozatok hozzájárulnak a hiányosságok felszámolásához. A lakosságnak egyre több zöldségre és gyümölcsre van szüksége. Ezért a felvásárlási tervek szerint idén 310 ezer tonna zöldséget és 115 ezer tonna gyümölcsöt kellene a mezőgazdasági üzemeknek eladni. A felmérések szerint a Semex vállalat elegendő vetőhia- inagot biztosít a zöldségek termesztéséhez. Azonban a korai zöldségek termesztéséhez még nagyobb mértékben fel kell használnunk a fóliasátrakat. A fóliasátrak alatt nemcsak korán termelhetünk zöldséget — megközelítőleg három héttel korábban kerül a fóliasátrak alól a zöldség a piacra, mint a szabadföldről —, hanem nagyobb hektárhozamokat is ad. Ezért egyes mezőgazdasági üzemekben elhatározták, hogy étkezési paprikát csak fóliasátrak alatt termelnek. Támogatnunk kell ezt az irányzatot, sőt a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium javaslata szerint a jövőben minden lehetőséget fel kell használni a fóliasátrak fűtésére. Ha ez sikerülne, akkor jóval korábban kerülnének a primőr zöldségek a piacra. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évében tehát nagy feladatok várnak a mezőgazdasági üzemek dolgozóira. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a termelés növelésének biztosítására. Ehhez az első lépés a tavaszi munkák idejében és jó minőségben való elvégzése. JOZEF MUDROCH mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának vezetője Közép-Szlovákiában sok munka vár a földművesekre A közép-szlovákiai kerület legtermékenyebb mezőgazdasági vidékén, a déli járásokban, tavaly ilyenkor már szinte mindenütt az idénnyitó mezei tennivalók foglalkoztatták a földműveseket. A nagykürtösi (V. Krtíš) járásban, például az Ipoly menti parcellákon március első napjaiban már javában vetették a tavaszi árpát. A rimaszombati {Rimavská Sobota) és a losonci (Lučenec) járás legtöbb mezőgazdasági vállalatában pedig a gondos talajelőkészítés volt a növénytermesztők, illetve a traktorosok legfontosabb feladata. — Most még kerület-szerte télies hangulat uralkodik a földeken — tájékoztatott fán Di- moä mérnök, a Banská Byst- rica-1 Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa. — Az ilyenkor szokásos helyett ezúttal éppen a nagykürtösi, a losonci, a rimaszombati és a zvolení járásban borítja a legvastagabb hótakaró az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok határát. Ezzel szemben a kerület középső és északi vidékén már nagyon sok helyen elolvadt az átlagosnál jóval kevesebb hó és a jelentős nappali, illetve éjszakai hőmérséklet-különbségek, -ingadozások következtében fáznak az őszi vetések. Március negyedikéig mindössze az őszi búza, valamint a rétek és a Jegelők fejtrágyázását kezdhették meg a nagyobb erőt igénylő munkák közül a közép-szlovákiai földművesek. Az utóbbi években nem volt példa hasonló „késői“ munkakezdésre a déli járások gazdaságaiban. — Milyen hátrányt jelont ez a földműveseknek? — Hátrányról, leman dósról egyelőre nincs szó. Részben még előnyös is a nehezen múló tél. Az elmúlt ősszel ugyanis az említett járásokban meglehetősen száraz magágyba vetettük a búzát. A hosszú csapadékhiány mindenütt késleltette a csírázást. A legtöbb parcellán csak a decemberi hótakaró alatt kelt ki a búza. A mostani hideg napokban éppen az összefüggő, vastag hőtakaró nyújt kellő védelmet a kifagyás ellen és elősegíti a növényzet megerősödését is. Kí- sebb-nagyobb fagykárok eddig csak a kerület középső, illetve északi járásaiban keletkeztek. Jócskán van még munka a javítóműhelyekben is. A kerületben február végéig a kerekes traktorok mintegy 85 százalékát, a lánctalpas vontatók 72 százalékát, a vetőgépek és a műtrágyaszórók négy-négyötödét és a permetezőgépek háromnegyed részét kijavították a szakemberek. Gondot jelent azonban, hogy az alkatrészhiány miatt még üzemképtelen a talajművelő gépek csaknem 25 százaléka. — Közép-Szlovákiában az idei tavaszon összesen több mint 90 ezer hektáros területen kell elvégezni a vetést megelőző talajmunkákat — folytatta a főag- ronómus. — A legtöbb parcellába, mintegy 34 ezer hektár földbe, tavaszi árpa kerül. Ezenkívül 3664 hektáron zabot, 9500 hektáron takarmányozási célokra szánt hüvelyeseket, 9000 hektáron kukoricát, 18 200 hektáron burgonyát, csaknem 3000 hektáron lent és 900 hektáron mákot fogunk termeszteni az idén. Kiváló minőségű árpa- vetőmag-fajtákból bőséges készlettel rendelkezünk, amelyből mintegy 5000 tonnát tartalékolhatunk is a fagykárokat szenvedett őszi vetések pótlására. — Lesz elég műtrágya és növényvédőszer is? — Műtrágyákból most a tervezettnél nagyobb készlet van az egységes földművesszövetke- zetek és az állami gazdaságok raktáraiban. Nem lehetünk elégedettek azonban a műtrágyák elosztásának szervezési módjával. Jelenleg ugyanis néhány járásunkban több foszfortartalmú műtrágya és például jóval kevesebb kálisóra volna szükség a raktáron levő mennyiségnél. A növényvédőszerek készlete fedezi a várható szükségleteket. El kell azonban mondani, hogy e készítmények jelentős hányadát külföldön és korántsem olcsón vásároljuk. Ezért az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságos felhasználásra. Közép-Szlovákiában a mező- gazdasági vállalatok határának legnagyobb részét, több mint 330 ezer hektárt, a rétek és a legelők képezik. Ebből eredően a takarmány termesztésben is különösen fontos feladatok teljesítése vár a földművesekre. Az idén elsősorban a rétek hozamát kell megnövelni. Ugyanis a 145 ezer hektáros kaszálható terület tavalyi termése csak 82 százalékra fedezte a gazdaságok szénaszükségletét. Hasonló hozamok esetén az idén legalább 220 ezer hektár rétet kellene kétszer-háromszor is lekaszálni az állatállomány megfelelő ellátásának biztosítására. A megnövekedett terméshozamkövetelmény értelmében a kerület mezőgazdasági dolgozói ezekben a napokban mindenütt nagy gonddal végzik a rétek fejtrágyázását. L. K. Tessék vagy kérem? Nyelvhasználatunkból mintha kezdene eltünedezni a lessék? szó, és a helyére — szerintem illetéktelenül — betolakszik a „kérem?0 meg a „hogy?“ és persze egy kicsit neveletlenül és már régebben a „mi?“. Ez utóbbi ma is modortaianságnak számít, már tudniillik abban az esetben, ha nem értettünk valamit, nem illik ezt kérdezni: „Mi?“ Régebben szülők és tanítók így szóltak rá a gyerekekre: „Nem: mi, kisfiam, hanem: tessék!“ Azt azonban nem mondták, hogy nem: mi, hanem: kérem, mert a nyelvérzékük kétségkívül a tessék-et diktálta. A szlovák, a német „prosím?“, „ako prosím?“, illetőleg „bitte?44, „wie bitte?“ (kérem?, hogy kérem?), a francia „comment?“ (hogyan?) formában teszi fel Ilyenkor a kérdést, ez azonban nem ok arra, hogy hozzászokjunk a nem magyaros „kérem?“, „hogyan?“ formához, ha egyszer magyarul a „tessék?“ a helyes. Ha valakit megszólítanak — akár személyesen, akár a telefonban —, nem az a természetes válasza: kérem, hanem az, hogy tessék. Ha cseng a telefon, felvesszük, ős elég, ha bemondjuk a számot vagy a nevünket, esetleg a hivatalt vagy vállalatot, de amit még hozzáteszünk (vagy eléje teszünk), az nem kérem, hanem tessék. Például: Magyar szerkesztőség. Tessék. Vagy: Tessék. Itt ez és ez. Ugyanígy némi szomorúsággal kell tapasztalnunk, hogy a szívesen szót is kiszorítja a kérem. A ďakujem — prosím, illetve danke — bitte forma hatására hódít tért ez a köszönöm — kérem formula, pedig mennyivel személye- • sebb, barátságosabb a köszönöm — szívesen. MAYER JUDIT Csupa kisbetűvel? Többen szóvá tették már, hogy újabban a magyar helyesírás is szolgaian követi azt a nemzetközi divatot, amely főleg a hirdetmények, reklámszövegek, meghívók, különféle (akár személyneveket is tartalmazó) feliratok, könyv-, folyóirat- és újságcímek stb. csupa kisbetűvel való írásában nyilvánul meg. Valljuk meg: a panasztevőknek igazuk van. Abban ugyan tévednek, hogy itt valami új keletű járványról van szó, hiszen a magyar és a külföldi nyelvészek és pedagógusok egyaránt már több mint egy emberöltővel ezelőtt fölfigyel tek erre az akkor valóban újnak számító „reklámstílusra“; a lényegben azonban — művészeti irányzat ide vagy oda! — egyet kell velük értenünk. Mondjuk ki tehát: az, ha egy nevet, címet, feliratot csupa nagybetűvel írunk, nem mond ellent hosszú évtizedek során kikristályosodott helyesírási elveinknek, a csupa kis kezdőbetűvel való írás azonban igen. A középkori kéziratmásoló barátok bezzeg jobban megbecsülték a nagybetűket. Élénk színekkel, bíborral,1 arannyal festették meg, s virágokkal, emberi alakokkal, díszítő vonalakkal ékesítették őket. Mi, a kései utódok ehelyett az írásbeli közlés szempontjából oly fontos nagybe-- tűket, pusztán a divat hatására, egyszerűen száműznénk? Tudom, az iskolázott, felnőtt embert nem téveszti meg ez a csupa kisbetűs írásmód, a tanulóifjúságnak azt a részét azonban, amelyik még csak most ismerkedik a tulajdonnév és a köznév különbségeivel, sajátosságaival, bizony megzavarhatja, ha a bästi lajos vagy a törőcsik mari nevet így, kisbetűvel látja a plakátokon. A kisdiákok, nevelőik, s egy kicsit mindnyájunk érdekében ajánlom tehát: ne szégyelljük a változtatást, se itt, se másutt! Ne kövessük ezt a kétes értékű divatot! GRÉTSY LAS2LD Óvakodjunk a „kimerítő beszámolók-tói „Az elnök kimerítő beszámolót tartott a szervezet munkájáról“ — olvasom a lap egyik levelezőjének tudósításában, s a mondat mosolyra késztet. Mosolyra késztet, mert félreérthető, félremagyarázhatő, s ennek még a lehetőségét is ki kell zárni fogalmazáskor. Nem a kimerítő mellék névi ígenév a ludas ebben, mert ennek más jelentései mellett valóban van ilyen jelentése: minden részletre kiterjedő, aprólékos, alapos. Van tehát kimerítő bírálat, kimerítő ismertetés, sőt kimerítő beszámoló is, csak éppen arra kell ügyelnünk, hogy mikor, milyen körülmények között használjuk ezeket a kifejezéseket, főként az utóbbit. A kimerítő igenévnek van ugyanis ilyen jelentése is: nagyon fárasztó, kimerültséget okozó. Ha írásban benyújtott beszámolóra alkalmazzuk a fc/merítő jelzőt, kevésbé lesz félreérthető, mintha egy nyilvános gyűlés, komolyabb értekezlet elnöki beszámolóját minősítjük kimerítőnek, amely fárasztó is lehet. Jobb. ha ezt elkerüljük, s nemcsak ott az értekezleten, hanem róla beszámolva a sajtóban sem a kimerítő jelzővel dicsérjük meg a beszámolót, hiszen válogathatunk a rokon értelmű szavak között: mondhatjuk alaposnak, részletesnek, tüzetesnek és még más hasonló szavakat is találhatunk jellemzésére. Ezzel nemcsak a kaján .mosolyokat kerülhetjük el, hanem ezt a sablonos jelzőt is, mert bizony a kimerítő igenév napjainkban gyakori használata miatt azzá vált. J> Esti oktatás a Szovjetunióban A Szovjetunióban ebben az évben harmincöt éves az esti oktatás. A forradalom előtt a lakosság kétharmad része írástudatlan volt, most ugyanilyen arányban rendelkeznek az emberek középfokú vagy annál magasabb végzettséggel. Ez az eredmény az esti és a levelező oktatás munkájának is köszönhető. 1978-ban a középfokú tanintézeteket 5,2 millió fiatal végezte el, közülük 1,3 millió munka mellett tanult. A sikerek azonban nem feledtethetik el a fogyatékosságokat; ilyenek például a foglalkozások gyenge látogatottsága, a tanulók alacsony tudásszintje és a lemorzsolódás. A bajok gyökere a foglalkozások gyér látogatottsága. Ezért sok helyen az esti és a levelező oktatás legváltozatosabb formáival próbálkoznak: tanítanak délelőtt, délután, este, váltakozó rendszerben, sőt olykor a foglalkozásokat időszakosan, összevontan rendezik. Megszigorították a hiányzások ellenőrzését: kizárják azokat, akik az első hat héten nem járnak a foglalkozásokra, és azokat, akik vizsgakötelezettségeiknek záros határidőn belül nem tesznek eleget. (Szovjetszkaja Kuliura) tiifÜ 1980. III. 8.
