Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-04 / 54. szám, kedd
A TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉST NEM LEHET POLITIKA! FELTÉTELEKHEZ KÖTNI Befejeződött a hamburgi fórum (ČSTK) — Hamburgban tegnap befejeződött az európai biztonsági és együttműködési konferencia tudományos fóruma. Az ülés záródokumentuma meghatározza a nemzetközi tudományos együttműködés további fejlődésének alapelveit. A fórum két hétig tartott, és a helsinki Záróokmányt aláírt 35 ország mintegy 4(10 tudósa vett részt rajta. v A záródokumentum megállapítja, hogy a tudományos együttműködésben és az Információcserében jelentős eredmények születtek, amelyek azon l>an nem kiegyensúlyozottak. Ezért a fórum a nemzetközi két- és többoldalú tudományos együttműködés bővítését irányozza elő. A hamburgi tudományos fórum munkacsoportjai az energia, az egészségügy, a társadalomtudományok stb. kérdésével foglalkoztak, valamint ajánlásokat tettek az európai biztonsági és együttműködési konferencia novemberi madridi értekezletének. Zdenék Češka professzor, a Kárply Egyetem rektora, a csehszlovák küldöttség vezetője záróbeszédében nagyra értékelte a tudományos fórum eredményeit, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben tudományos együttműködésinek nem lehetnek politikai feltételei, másképp ugyanis a tudomány nem teljesíthetné küldetését. A tudományos fórum a záródokumentumot nehéz vita után, csaknem az utolsó pillanatban hagyta jóvá. A tanácskozást ugyanis késleltették és igyekeztek megzavarni a NATO-orszá- gok küldöttségei, amelyek a fórumon is alkalmazkodni próbáltak az Egyesült Államok szovietellenes propagandájához. A záródokumentumot a szocialista országok küldöttségeinek erőfeszítései következtében fogadták el. Öt tajgal bővült az indiai kormány (ČSTK) — Az indiai központi kormány tegnap további öt miniszterrel bővült és így már 27 tagú. Az új távközlésügyi miniszter C. M. Stephen lett, aki a Nemzeti Kongresszus párt (l) parlamenti alsóházi csoportjának a vezetője volt és a miniszterelnök-asszony egyik legjelentősebb politikai támogatója. Stephennel együtt négy új államminisztert neveztek ki, a hadügy-, a kereskedelmi, az iparügyi, illetve a parlamenti ügyekkel foglalkozó minisztérium élére. „A SZOVJETUNIÓ SOSEM SZEGI MEG ÍGÉRETEIT” Armand Hammer nyilatkozata moszkvai látogatásáról (ČSTK) — Armand Hammer, az Occidental Petroleum Corporation elnöke, aki a közelmúltban látogatást tett a Szovjetunióban, és találkozott Leonyid Hrezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével interjút adott az NBC amerikai televíziós társaságnak. Egyebek között hangsúlyozta: „Meggyőződésem, hogy a szovjetek békét akarnak. Már egy és fél évvel ezelőtt, Leonyid Brezsnyevvel való jaltai találkozásom során az SZKP főtitkára elmondotta nekem, hogy minden erejével a béke megőrzésére törekszik, s én hiszek is ebben. A szovjetek húszmillió embert vesztetlek a második világháborúban, újabbat nem akarnak“. Arra a kérdésre, hogy milyen a Szovjetunió állásfoglalása Afganisztánnal kapcsolatban, Hammer azt válaszolta, hogy azt beszédében világosan kifejtette Leonyid Brezsnyev. „A szovjet vezető többször kijelentette, hogy a Szovjetunió kivonja csapatait Afganisztánból, mihelyt megszűnnek azok az okok, amelyek szükségessé tették jelenlétüket“ — állapította meg Hammer. „Leonyid Brezsnyev azt az álláspontját találkozásunkkor is megerősítette, és nincs ok kételkedni szavainak őszinteségében. A Szovjetunió sosem szegi meg a nyilvánosság előtt tett ígéreteit.“ „Az a nyugati állítás, hogy a Szovjetunió le akarja rohanni Iránt vagy Pakisztánt, és el akarja foglalni a Perzsa-öböl olajforrásait, teljesen abszurd. Ha az Egyesült Államok elfogadja Leonyid Brezsnyev javaslatait, ha fenntartják a kiépített kapcsolatokat, lehetséges lesz a helyzet enyhülése. Leonyid Brezsnyev azt mondja, hogy a csapatok kivonására törekszik, s úgy gondolom, hogy javaslataiból kellene kiindulnunk, és segítenünk kellene őt ebben“ — jelentette ki Armand Hammer. A Zimbabwei Hazafias fronthoz tartozó ZAPU kát.mái a brit rendőrök felügyelete alatt azokon a támaszpontokon adták le szavazatukat, ahol a londoni megállapodások értelmében gyülekeztek. A Hazafias Front hívei elleni terror akciók és provokációk nem szüneteltek a választások ideje alatt sem ... (Telefoto: ČSTK I ZIMBABWE Mugabe számit a miniszterelnöki tisztségre (ČSTK) — Rhodesiában tegnap megkezdték az elmúlt hét három napján leadott szavazatok megszámlálását, amelyek a független Zimbabwe 100-tagú parlamentje 00 képviselői helyének a sorsáról döntenek. A 20 fehér bőrű képviselőt február 14-én választották meg, s valamennyi mandátum lan Smith pártjának a birtokába került. A múlt heti választások eredményeit ma hozzák nyilvánosságra, azonban általános az a vélemény, hogy a legtöbb szavazatot a Zimbabwei Hazafias Front Robert Mugabe vezette szárnya szerezte meg. Robert Mugabe, aki vasárnap tért haza tanzániai és mozambiki látogatásáról, sajtókonferenciáján élesen elítélte Margaret Thatcher brit miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Lord Soames rhodesiai brit fő kormányzó „nem köteles“ azt a pártvezetőt kinevezni a jö vendőbeli kormány élére, amely a választásokon a legtöbb sza vazatot szerzi meg. Mugabe hangsúlyozta, hogy amennyiben pártja, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Szövetség (ZANU) megszerzi a szavazatok többsé gét, Lord Soames őt kell hogy kinevezzék miniszterelnökké, Ha nem így lenne, az ún. frontországok Mugabe szerint „ki nyilvánítanák egyet nem értésüket“. Abban az esetben, ha a ZANU nein szerzi meg a szava zatok elegendő többségét — mint azt Mugabe hangsúlyozta — kész koalícióra lépni a Zimbabwei Hazafias Front foshua Nkomo vezette szárnyával NYOLC TERRORISTÁT KIVÉGEZTEK (ČSTK1 — Khomeini ajatollah vasárnap este elhagyta a kórháaat, ahol január 24-e óta ápolták. A kórház képviselője közölte, hogy Khomeini egyelőre Teheránban marad és nem tér vissza Qumba. Iránban tegnap kivégezték a Forkan terror-csoport nyolc tagját, akiket több vallási és poliA VIETNAMI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TILTAKOZÁSA (ČSTK) — „Vietnam határozottan visszautasítja Cyrus Vance amerikai külügyminiszter rágalmait“ — hangsúlyozza egyebek között a vietnami külügyminisztérium képviselője az amerikai külügyminiszter február 27-i beszédével kapcsolatban. Mint ismeretes, Vance az ANZUS-pak- tum (tagjai: Ausztrália, Új-Zé- land, Egyesült Államok) konferenciájának befejeztével Vietnamot a szomszédos országok elleni agresszióval vádolta. tikai személyiség meggyilkolásában találtak vétkesnek. A terrorszervezet elleni bírósági eljárással kapcsolatban az iráni főügyész kérte Victor Tomselli, a külügyminisztérium épületében tartott három amerikai diplomata egyikének ki adását. Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszterhez intézett levelében a főügyész közli, hogy az iráni diákok az amerikai nagykövetségen olyan dokutnen tumokat találtak, amelyek bizonyítják, hogy a Forkan tevékenységét a CIA ügynökei irányították. Egyes vélemények szerint az amerikai diplomaták hivatalos megvádolása jelentős mértékben súlyosbíthatja a már 112 napja fogva tartott amerikai túszok sorsát. KÍNA ÜJjáb káderváltozások várhatók (ČSTK) — A kínai központi napilapok tegnapi közös, a kínai KP KB pénteken véget ért: plenáris ülésének szentelt vezércikkéből kitűnik, hogy az országban folytatódni fognak a vezetésben eszközölt káderváltozások. A vezércikk megállapítja, hogy a párt „harci potenciálja“ jelentős mértékben gyengül. Habár ezt sikerült bizonyos mértékig felújítani, még mindig elmarad a négy modernizálás szükségleteitől, és ezt helyre kell hozni, írja a cikk. A kínai napilapok megállapítják, hogy a legfontosabb szervezési kérdés a Kínai KP KB vezető magvának felújítása és kibővítése. Pekingi megfigyelők vélemé-i nye szerint azonban a kultu rá-* lís forradalom négy hívének eltávolítása a kínai vezetésből sem oldotta meg azokat a problémákat, amelyeket a mai Kína vezetőinek kell megoldani. Formálisan ugyan rehabilitál-: ták Liu Sao-csit, akit a kultu-i rális forradalom idejében mozdítottak el tisztségéből. Az említett vezércikk nagy figyelmet szentel ennek a ténynek, de a politikus erényeinek felsorolása helyett mindenekelőtt Mao Ce- tung eszméit dicsőíti, melyeknek nemcsak ma, de a jövőben is fontos szerepet kell játszaniuk. A francia államfő Kuvaitból Bahreinbe utazott (ČSTKI — Valery Giscard d’Estaing francia elnök tegnap befejezte kuvaiti látogatását. A kuvaiti emirrel mindenekelőtt a Franciaországba irányuló kuvaiti olajszállítmányokról és a francia ipari termékek és fegy^ verek eladásáról tárgyalt. A tár-í gyalások kitértek továbbá a Kö« zel-Kelet sürgető politikai prob-i lémáira. Franciaország állást foglalt a palesztin nép önrendelkezési joga mellett. Első ízben ismerte el, hogy a palesztin kérdés nem kurlátozódik csak a menekültek problémájára. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény megállapítja, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke előfel-< tétele Izrael kivonulása vala-i mennyi, 1967-ben megszállt arab területről és a palesztinok törvényes jogainak elismerése. d’Estaing elnök tegnap Bahrein- he utazott. A francia elnök tíznapos közel-keleti kőrútjának fő célja mindenekelőtt a kőolaj- szállítmányok biztosítása, vala* mint a francia befolyás bővítése az arab országokban. 19B0 III. 4. Néhány napig tartott, amíg az amerikai kormány hajlandó volt állást foglalni Leonyid Brezsnyev legutóbbi beszédéhez. Nem csoda, hiszen a Fehér. Ház nem találhatott olyan választ, amely még jobban fel ne fedte volna az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos amerikai lépések hátterét. Washingtonban úgy vélik, hogy Leonyid Brezsnyev választási beszéde kibillentette Carter elnököt eddigi kényelmes pozíciójából. Az Egyesült Államok ócsárolta, rágalmazta' a Szovjetuniót, sokatmondó nyilatkozatokat tett, s ezzel egy- időben nyíltan és burkoltan folytatta erőfeszítéseit az afganisztáni forradalmi kormány elleni ellenforradalmi front létrehozására. ^ Leonyid Brezsnyev beszédében rámutatott: az Egyesült Államok azáltal, hogy az afganisztáni törvényes kormánynak árt, problémákat okoz, és beavatkozik az afgán nép bel- ügyeibe. Világosan fogalmazta meg, hogy mekkora az amerikaiak vétke és felszólította az Egyesült Államokat és az Afganisztán elleni felforgató tevékenységben részt vevő többi országot, hogy szüntessék be intervenciójukat. A Carter-kormányzat természetesen nem hagyhatott figyelmen kívül egy Furcsa válasz Miként reagált Carter Leonyid Brezsnyev választási beszédére? ilyen, a nemzetközi figyelem középpontjában álló beszédet. Az Egyesült Államok jól tudta, hogy Leonyid Brezsnyev beszéde valóságos felhívás volt, amelyre nem reagálhatott az elutasító hallgatás módszerével. Az amerikai külügyminisztérium lázas tárgyalásokba kezdett szövetségeseinek washingtoni nagyköveteivel, s Vance külügyminiszter ebben az ügyben nyugat-európai körutat is tett. Ismét bebizonyosodott, hogy Carternek a Szovjetunióval szemben folytatott politikája, hidegháborús lépéseinek egész skálája nem vált ki lelkesedést szövetségesei körében. Edward Walsh amerikai újságíró egyik cikkében azt a nézetet tolmácsolta, amely az elmúlt hetekben gyakran került szóba. A nyugat-európai partnerek egész sora meg van győződve arról, hogy Carter politikáját az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos politikai érdekek motiválják és hogy túl sok benne a fölösleges hisztéria és pánik. Kevés az olyan diplomáciai akció, amely tiszteletben tartaná a realitásokat. Az ide tartozó országok élén a francia diplomácia áll, amely nem volt hajlandó hozzájárulni Carter szovjetellenes intézkedéseihez, így a moszkvai olimpia bojkottjához sem. Az Egyesült Államok hosszas gondolkodás után végre nekibuzdult. Az amerikai sajtóban „titkos információ“ jelent meg, amelynek kiszivárgását valószínűleg maga a kormány szervezte meg. Eszerint Carter levelet küldött Titónak, a súlyosan beteg jugoszláv köztársasági elnöknek, amelyben kifejtette az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos álláspontját. Washingtonban ezt a levelet tartják a Leonyid Brezsnyev beszédére adott amerikai válasznak. A Fehér Házban azonban nem tudtak kitalálni jobbat annál, hogy Carter elnök legutóbbi sajtókonferenciáján előadott követeléseit részletezze. Az elnök akkor nyíltan kimondta, hogy az Egyesült Államok nem kíván megbékélni az afganisztáni forradalmi változásokkal. Babrak Karmai kormányával. Carter magának sajátította ki a jogot, hogy meghatározza, milyen az Egyesült Államok számára „elfogadható“ afgán kormány. Most Tito elnöknek küldött levelében Carter állítólag készségét fejezte ki, hogy kész biztosítani Afganisztán ún. semlegességét, ha az országban „ismét semleges kormány kerül hatalomra“. Nem nehéz kibogozni az e szavak mögött rejlő amerikai szándékokat. Az Egyesült Államok szeretné eltörölni az afgán forradalom egész periódusát, és az országot valahová a királyi kormány vagy a polgári rendszer idejére szeretné visz- szataszítani. Nem vitás, hogy a probléma azonnal megoldódhatna, ameny- nyiben Washington elismerné az afganisztáni objektív társ& dalmi folyamatok eredményeit, és azonnal beszüntetné az afgán kormány elleni ellenforradalmi kísérletek támogatását. Carter kormánya folytatja azt az imperialista politikát, mely a múltban az Egyesült Államokat mindig nemzetközi válságba sodorta. Az amerikai imperializmus lemaradt a világ realitásai mögött. Ezt tanúsítja az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájának a története, a két önálló német állam létezésének figyelmen kívül hagyása, az NDK el nem ismerése, a két Kína koncepciója, Kuba- vagy Korea-ellenes akciói. Carter Afganisztánnal szemben is a régi koncepciót követi, és hajlandó kockáztatni egy újabb feszültséggóc kialakulását, nem képes józan, tárgyilagos és a valóság- nak megfelelő álláspontra helyezkedni. Carter „semleges Afganisz-» tanra“ vonatkozó terve, amelynek az amerikai diplomácia szeretné megnyerni Nyugat-Eu- rópát is, valószínűleg hosszabb időre olyan eszközzé válik, amely által az Egyesült Államok zavarni fogja a nemzetközi vizeket. Washingtonban a kulisszák mögött azonban gyakran állapítják meg, hogy ez a terv amúgy sem alkotja az USA afganisztáni politikájának a lényegét. Carter nem változtatja meg politikáját, amely az afgán ellenforradalmárok szervezésére Irányul, és továbbra is arra fog törekedni, hogy ne csituljanak el a terrorista ellenforradalmi bandák szította harcok Afganisztánban. Az Egyesült Államok vizsgálja a széthullott afganisztáni reakciós front ősz-* szetételét, fegyveres harcának tt vábbfolytatásához anyagi feltételeket teremt, s az afgán terroristák között olyanokat keres, akiket támogathat. MILAN JELŰNEK, a Rudé právo washingtoni v tudósítója
