Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-27 / 74. szám, csütörtök

-r Ä CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA A politikai nevelő és az ideológiai munka színvonalának emeléséért, hatékonyságának növeléséért, a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlati feladataival való szilárd kapcsolatáért, a marxizmus—leninizmus eszméi alkotó fejlesztéséért és következeteo megvalósításáért VASIL BIĽAX ELVTÁRSNAK, A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGE TAGJÁNAK, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK ELŐADÓI BESZÉDE PRÁGÁBAN 1980. MÁRCIUS 25 ÉN, A CSKP KB 15. ÜLÉSEN Tisztelt Elvtársak, a mai plénuinülésünkön az ideológiai munkával kapcsolatban megtárgyalás­ra kerülő kérdések az elmúlt évtized­ben a Központi Bizottság, az Elnökség, a Titkárság és egész pártunk figyelmé­nek homlokterében álltak. Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az ideológiai problémákkal átfogó módon 1972-ben megtartott ülé­sén foglalkozott. Ez a tanácskozása je­lentősen hozzájárult a párt egysége megszilárdításához, eszmei megedzésé- hez, az elméleti és a politikai-nevelő munka kibontakoztatásához, minden társadalmi erő mozgósításához, hogy cselekvően támogassák a párt politi­káját és életünkben érvényt szerezze­nek marxista—leninista alapelveinek. Csehszlovákia Kommunista Pártjci Központi Bizottsága Elnökségének a mai ülés elé terjesztett beszámolója rámutat arra, hogyan teljesítjük a XV. kongresszus ideológiai területre vonat­kozó határozatait, s ezen a szakaszon milyen feladatokat állít elénk a jelen­legi bonyolult időszak. A következő napokban megemléke­zünk Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának 1969 ápri­lisában és májusában megtartott tör­ténelmi jelentőségű üléseiről. Ezek pártunk és társadalmunk életének fon­tos határköveivé váltak. Az azóta el­telt években elmélyüli a párt vezető szerepe, a pártéletben megújították a lenini alapelveket, valamint a pártmun­ka lenini normáit, a marxizmus—leni­nizmus és a proletár internacionaliz­mus alapján megszilárdult a párt egy­sége. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a csehszlovák és a szovjet népnek kapcsolatai rendíthetetlen, őszinte testvérbarátságra és sokoldalú együttműködésre támaszkodnak. Sike­resen fejlődnek kapcsolataink a szo­cialista közösség további országainak marxista—leninista pártjaival és népei­vel. Az elmúlt évtized a fejlett szocialista társadalom építése XIV. és XV. párt- kongresszuson kitűzött programja in­tenzív teljesítésének szakasza volt. Pár­tunk és a szocializmus építésének tör­ténetében a hetvenes évek olyan idő­szakként fognak szerepelni, amelyben — amint azt Husák elvtárs hangsúlyoz­ta újévi, beszédében — „Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével és a Nemzeti Front minden láncszeme se­gítségével Csehszlovákia népe nagy müvet hozott létre a haza felvirágoz­tatásában, amelyre joggal lehetünk büszkék“. Ezen az úton nem könnyű problé­mákkal és nehézségekkel kellett meg­birkóznunk. Igyekezetünk bonyolult­ságát meghatványozta, hogy az új, mind igényesebb feladatokat a hatva­nas évek áldatlan örökségének felszá­molásával egyidejűleg kellett megolda­nunk. Minden előrelépésünk kísérője­lenségét képezték az osztályellenség kísérletei, hogy munkánkat gátolják, Husák elvtársnak a párt élére történt megválasztása első napjától kezdve, a nemzetközi reakció Csehszlovákia el­len szervezte a politikai, diplomáciai és gazdasági megkülönböztetést. Min­den lehetőt kipróbált, ígért és megfé­lemlített, megkísérelte megbontani a párt és a nép, nemzeteink egységét, barátságunkat, szövetségünket és együttmüködésünket a Szovjetunióval, különféle rágalmakat és mendemondá­kat ötlött ki és terjesztett a pártveze­tésen belüli ellentétekről; nyíltan be­avatkozott belügyeinkbe, szervezte az ellenzéki elemeket és azokat államel­lenes tevékenységre ösztönözte és ösz­tönzi. Hadjárata az országunkra nehe­zedő példátlan nyomásba torkollt. Minden akadály és nehézség ellené­re feladatainkkal megbirkóztunk. Ez az út nem volt könnyű, megkövetelte a pártvezetés egységes akaratát, türel­met, merészséget és határozottságot. Sikereink csak a marxizmus—leniniz­mus alkotó alkalmazásának, e forra­dalmi tanítás iránti hűségünknek és annak köszönhetőek, hogy a párt en­szavak és a tettek egysége, a széles körű tömegpolitikai és eszmei-nevelő munka bázisán gazdagíthatjuk, gyara- píthatjuk és védhetjük meg. Egy pil­lanatra sem lazulhat mindennapos kap­csolatunk az emberekkel, igyekeze­tünk, hogy szüntelenül megnyerjük és szilárdítsuk bizalmukat és ideológiai tevékenységet fejtsünk ki. Ott, ahol az irányító szervek és a felelős dolgozók érzékenyen meghallgatják az emberek nézeteit, ahol a problémákat nem ke­rülik meg és nem leplezik, hanem kez- deményezően megoldják, ott mindenütt szilárdul a párt és az állam politiká­jába vetett bizalom. S ott jobban bir­kóznak meg a nagyon nehéz feladatok­kal is, tere van a dolgozók aktivi­tása kibontakozásának és hatékony harcot ljhet vívni a burzsoá propagan­da különféle befolyásaival szemben, amelyek megtévesztő információkat terjesztenek, illetve kétségbe vonják politikánkat. A Központi Bizottság és az Elnökség kiemeli az emberekkel való mindenna­pos foglalkozásnak és az eszmei mun­kának alapvető kötelességét. Megköve­teli egyben azt, hogy ezt a kötelessé­get következetesen teljesítsék is a párt szervei és szervezetei, az állami és a gazdasági szervekben, valamint a Nemzeti Front egyes láncszemeiben dolgozó kommunisták, s ügyel e fela­dat teljesítésére. Husák elvtársnak, pártunk Központi Bizottsága főtitkárá­nak nincs egyetlen egy olyan beszéde, amelyben ne hangsúlyozná, milyen fon­tos harcolnunk az emberek tudatáért, mennyire elkerülhetetlen, hogy min­denki értse és cselekvően támogassa politikánkat, A széles körű ideológiai tevékenység szerves része a politikai szervező és irányító munkának, egész pártunk, az irányító és a gazdasági szervek, valamint a Nemzeti Front szervezetei arra irányuló közös törek­vésének, hogy fejlesszük a tömegek munka- és állampolgári aktivitását. Csak így valósíthatjuk meg azokat a nagy és igényes feladatokat, amelye­ket pártunk szocialista társadalmunk továbbfejlesztése érdekében kitűzött. Ez a megközelítés összhangban áll pártunk legjobb hagyományaival és mindig feltétele volt sikereinek. szonyban kell megoldanunk; eközben egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni azoknak a nagy társadalmi változásoknak értelmét és forradalmi kilátásait, amelyeknek tanúi vagyunk minden földrészen, s amelyek nemzet­közi támogatást és szolidaritást köve^ telnek, A nemzeti és a nemzetközi érdekek egységének és a szocialista közösség szilárd láncszemeként általunk teljesí­tett kötelességeknek mélyreható meg világítása híján az emberek képtelenek lennének megérteni pártunk politiká-» ját és azt teljes támogatásban része­síteni. Különösképpen fontos az, hogy megértsék lehetőségeink valós voltát és tudatában legyenek annak, hogy nem minden függ csak a mi akaratunktól. Egész igyekezetünket arra orientáljuk, hogy az emberek munkájának eredmé­nyei, minden erőnk és eszközünk a békés célokat, az ember javát szolgál­ják. Ha azonban a legreakciósabb im perialista erők szüntelenül új, még pusztítóbb és költségesebb fegyvereket fejlesztenek, s azokat határainktól Nyugatra széthelyezik, ha veszélyezte­tik szocialista hazánk szabadságát és biztonságát, akkor szent kötelességünk mindent megtenni a béke szavatolásá­ra. Az öntudatosság, a szilárd meggyő­ződés, a szocializmus ügye iránti hű­ség kérdése kulcsfontosságú kérdés. Országunkban a szocialista építés há­rom évtizede elegendő tapasztalatot szolgáltatott számunkra ennek a fejlő>- désnek bonyolultságáról, amely kiiga­zította nem egy, a forradalom kezde­téhez fűződő elképzelésünket és egy­idejűleg megszilárdította azokat az alapokat, amelyeken az új társadalmat építjük. Ideológiai munkánkban le kel­lett küzdenünk nem egy elhajlást; a forradalmi tanítástól, a revizionizmus- nak, a bal. és a jobboldali opportuniz­musnak megnyilvánulásait, a romantiz­mus, a doktrinérség és a szubjektiviz­mus elemeit. A gyakorlat ahhoz a fel­ismeréshez vezetett, hogy a szocializ­mus útja bonyolult és éles társadalmi harc, amelyben menet közben kell megtervezni az előrehaladás irányait, felmérni helyességüket, rugalmasan megoldani a különféle problémákat, tanulni a hibákból, önbírálóan megítél­ni minden lépésünket, s mindig időt találni az elért eredmények elemzésé­re, valamint az erők elkerülhetetlen átcsoportosítására. Keserűen okultunk, hogy milyen veszélyes lebecsülni a kispolgárság visszahúzó erejét, a régi társadalom csökevényei felelevenedésé­nek képességét, ábrándokat és délibá­bot kergetni, türelmetlennek lenni, úgy vélekedni, hogy egyetlen nemze­dék mindent megold és nem tartani tiszteletben a szocialista építés objek­tív törvényeit. A párt e történelmi tapasztalatok megértése alapján formálja soraink marxista—leninista egységét, valós mó­don megfogalmazza hosszú távú szán­dékainkat, annak tudatában, hogy sor­suk, a tömegek alkotó tevékenysége általi megvalósításuk az elmélet és a gyakorlat összehangolásának képessé­gétől, attól függ, hogy elejét vegyük az ellentmondások kialakulásának. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének jelenlegi szakasza megkívánja az egész párt egységes igyekezetét, amelyek célja a politikai-szervező, de egyben az eszmei-nevelő munka inten­zívebbé tétele és tökéletesítése. Ebben is tükröződik az, hogy a szocializmus építése során, a kommunizmus felé ve­zető úton törvényszerűen növekszik a szubjektív tényező jelentősége. Feltét­lenül el kell érni, hogy a politikai­nevelő munka az eddiginél jóval maga­sabb fokon áthassa a párt szervei és szervezetei, az állami és gazdasági szervek, a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek, az ifjúsági szerveze­tek, az egész Nemzeti Front tevékeny­ségét. A gyakran előforduló súlyos fogyatékosságok egyike, hogy a Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának kong­resszusa, vagy központi bizottsági ülé­sei által kitűzött számos .feladatot szó­ban elismerik, a jelszavakban hangsú­lyozzák, de nem mindenütt teljesítik őket felelősségteljesen. Ennek nem az az oka, hogy a pártj határozatok megvalósításához hiányzik valamilyen szervezeti láncszem. E te­kintetben semmiképp sem lehet hiány­(Folytatás a 4. oldalonif nek u tanításnak a szellemében széles körű politikai-nevelő és szervező mun kát fejtett ki, s politikájának meg nyerte a nép döntő többségét. Ez ki­fejezésre jutott az elért eredmények ben, amelyek a munkások, a szövet­kezeti földművesek, az értelmiség' és szocialista társadalmunk minden rété ge öntudatos, áldozatkész munkájának köszönhetőek. így kovácsolódott ki a párt és a nép szilárd egysége, amely legértékesebb politikai tőkénk, a szocialista rend erejének és szilárdságának fő erőfor­rása, a ma és a holnap feladatai sike rés megoldásának egyik döntő fontos ságú feltétele. Ezt a tőkét csak az elv szerű marxista—leninista politika, a cialista közösség szilárd részeként Csehszlovákia nemzetközi helyzetének megszilárdításával. A Központi Bizottság 197» márciusá­ban megtartott 11. ülésén megállapí­tottuk, hogy az emberek megértették, cselekvően támogatják és mindennapos áldozatkész munkájukkal sikeresen megvalósítják a XV. kongresszuson jó­váhagyott programot. A XV. kongresszus után emelkedett egész pártunk színvonala' és növeke dett fejlettsége. A párt megerősítette munkásmagvát, soraiba befogadott sok ezer fiatalt, s a társadalomban meg­szilárdította vezető szerepét. További értékes tapasztalatokkal gazdagodott, idejében és helyesen reagált az új bel­ső és külső feltételekre, amelyek kö­zött gazdaságunk és társadalmunk fej­lődik. További kedvező, változások következ­tek be társadalmunk szociális szer­kezetében. Elmélyültek a munkásosz­tályon belüli minőségi változások, nö­vekedett politikai fejlettsége, művelt­sége és kulturális színvonala, a társa­dalomban megszilárdult vezető szere pe. Minőségi változásokra került sor a szövetkezeti földművesek soraiban is. Nálunk a falu, amelyből végérvényesen száműztük az elmaradottságot, szilár­dan pártolja a szocializmust. A szocia­lista mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának átalakulásával egyidejűleg jelentősen megnőtt a mezőgazdasági vállalatokban dolgozók képzettségi szintje. Gyarapodik az értelmiség, el­mélyül minden csoportjának szocialista jellege. Jelentősen kiveszi részét a nép­gazdaság, a tudomány, az iskolaügy és a kultúra sikereiből és alkotó mun­kájában kifejezésre jut szoros kapcso­lata a munkásosztállyal és a szövetke­zeti földművesekkel, a szocializmus­sal. A szociális szerkezet változásaival, az anyagi-műszaki alap korszerűbbé válásával, a tudomány, a műveltség és a kultúra fejlődésével egyidejűleg to­vábbi előrelépésre kerül sor az osztá­lyok és a társadalmi csoportok köze­ledésében, a város és a falu, az egyes területek, a fizikai és a szellemi mun­ka közötti lényeges különbségek le­küzdésében. Elmélyült társadalmunk erkölcsi és politikai egysége, nemze­teink és nemzetiségeink egysége és barátsága. Csehszlovákia a nyolcvanas évek kü­szöbén sokoldalúan fejlett, korszerű állam, amely erős gazdasági és szelle­mi potenciállal rendelkezik. Jellemzi a dinamikus társadalmi fejlődés, a párt és a nép szilárd kapcsolata, egysé­günk és vállvetett eljárásunk a Szovjet­unióval és a szocialista közösség többi országával. Ez szilárd alapja bizton­ságérzetünknek és jövőnknek is. Ez a dolgozók öntudatos aktivitása és kez­deményezése alkotó fejlesztésében egyben a párt politikai és eszmei ne­velő munkájának legnagyob értéke is. Mindenkinek, aki nem elfogult a szo­cializmussal szemben, el kell ismernie fejlődésünknek ezeket a cáfolhatatlan sikereit. A szociális és a létbiztonság, a dolgozó ember érvényesülésének va­lós lehetőségei, azok a vívmányok, amelyekkel rendszerünkben születésé­től idős koráig mindenki élhet, a ka­pitalizmusban — bármely államát vesz- szük tekintetbe — elérhetetlenek. Kétségtelenül az ideológiai arcvonal is részese azoknak a sikereknek, ame­lyeket népünk a kommunista párt ve­zetésével elért. Megbocsáthatatlan hiba lenne azonban, ha nem vennénk észre ennek az arcvonalnak gyönge pontjait és munkájának fogyatékosságait. Annál is inkább, mivel korunk új, fontos fel­adatokat állít elénk, amelyek teljesí­tése nem lesz könnyű. A XV. kongresz- szus nagyon sürgetően figyelmeztetett arra, hogy a fejlett szocialista társa­dalom további építése mindenkitől ma­gas fokú öntudatosságot, áldozatkész­séget, fegyelmet, alkotó megközelítést és az új iránti érzéket követel meg. Ez lényegesen nagyobb igényeket támaszt az egész ideológiai szférával és min­den ideológiai dolgozóval szemben. Ideológiai frontunk előtt az a rend­kívül fontos és időszerű feladat áll, hogy a dolgozókat mozgósítsa a párt által kitűzött célok elérésére, világítsa meg terveink és szándékaink megvaló­sításának belső és külső feltételeit, mutasson rá arra, hogy belső problé­máinkat és nehézségeinket a világ konkrét helyzetétől közvetlen függővi­Korunk kulcsfontosságú kérdése Elvtársak, a Központi Bizottság a XV. kongresz- szus irányvonalának feldolgozása során a fő figyelmet a párt egységének és akcióképességének megszilárdítására, a szocialista rendszer megerősítésére, a népgazdaság és a szociálpolitika fej­lesztésére, a szocialista ember nevelé­sére fordította. Rendszeresen foglalkoz­tunk külpolitikai kérdésekkel, a szó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom