Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-25 / 72. szám, kedd
Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a IS. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól (Folytatás a 3. oldalról) nyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődését, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocialista demokrácia. A szocialista demokrácia érvényesülésének eddigi eredményeivel még nem lehetünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista demokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően, tartalmasan működjenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dolgozók részvétele az ügyek intézésében. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egyszemélyi felelősséget. Nem helyes az a gyakorlat, hogy sokszor á kollektív felelősségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket, vagy megfoghatatlanná válik a felelősség a rossz döntésekért. A szocialista demokrácia nem lehet a kötelességmulasztók vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jelent rendet és fegyelmet, összhangot a kötelességekben és a jogokban, megfontolt beleszólást a közügyekbe, tevékeny részvételt a munkában, személyes felelősségérzetet és felelősségvállalást a köz javára. Társadalmi rendszerünk hatalmas erőforrásának, a szocialista demokráciának elmélyítése, formális vonásainak megszüntetése megköveteli a párt- irányítás és a pártdemokrácia erősítését, a társadalmi és képviseleti szervek szerepének növekedését, a társadalmi ellenőrzés fokozását. A gazdasági építőmunka feladatai Jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt és a nép közös erőfeszítései nyomán a gazdasági építömunkában is számottevő eredmények születtek. Fejlődtek a termelőerők, erősödött szocialista társadalmunk anyagi-műszaki bázisa. Gyarapodott a nemzeti vagyon, javultak az életkörülmények. Ha az idei népgazdasági terv előirányzatai teljesülnek, a nemzeti jövedelem öt év alatt 21— 22, az ipari termelés 24—25, az építőipari termelés 13—14 százalékkal nő, a mezőgazdasági termékek termelése 15—16 százalékkal lesz nagyobb, mint a megelőző öt évben. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Kezdeti eredmények vannak a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételében, illetve megszüntetésében. Fejlődött a közlekedés és a szállítás. Fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Mindamellett azt is jelentenünk kell, hogy a megtett erőfeszítések ellenére, döntően a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakult feltételek miatt, gazdasági fejlődésünk várható eredményei elmaradnak az 5. ötéves terv előirányzataitól, a nemzeti jövedelem és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének üteme is lassúbb a tervezettnél. A helyzet ma bonyolultabb, a gazdasági munka az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget kö vetel. A nemzetközi gazdasági életben 1973—74 óta végbement gyökeres és tartós változások, a világpiaci árarányok bennünket hátrányosan érintő módosulása, egyes tőkés országok diszkriminációs intézkedései kedvezőtlenül hatnak a magyar népgazdaságra is. Szocialista népgazdaságunk alapjainak szilárdságát és életképességét bizonyítja, hogy az elmúlt három évtized legsúlyosabb külső gazdasági hatását is képesek voltunk elviselni. Az 5. ötéves terv végrehajtása ez óv december 31-én fejeződik be. Ennek eredménye adja meg a reális alapot az űj középtávú népgazdasági terv kidolgozásához. A Központi Bizottság ezért nem tartotta célszerűnek, hogy a kongresz- szus elé terjessze az új ötéves tervre vonatkozó, most még kellően meg nem alapozott fő mutatószámokat. Jelenlegi becsléseink szerint a 6. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelemnek mintegy 15—17 °/o-os növekedése látszik megvalósíthatónak. Az már most is teljesen nyilvánvaló, hogy a népgazdaság fejlesztésének fő irányaként a következő ötéves tervidőszakban is a hatékonyság- és a minőségjavítást, a nemzetközi versenyképesség növelését kell megjelölnünk. A termelésnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a belső és a külső piaci igényekhez. A tartósan veszteséges termelést gazdaságossá kell tenni, vagy meg kell szüntetni. Gazdasági fejlődésünket alapvetően befolyásolja a nyersanyag- ós energiahelyzet. További erőfeszítéseket kell tenni az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a szolgáltatások, az egész népgazdaság területén a nyersanyag- és energiatakarékosságra. Fokoznunk kell energiaforrásaink, szénvagyonunk feltárását, gazdaságos hasznosítását. Egész társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak. Az élelmiszer-termelés jelentősége világszerte növekszik. Kérkedés nélkül, mégis büszkén szólhatunk történelmi vívmányainkból, a szocialista alapokra helyezett, lendületesen fejlődő magyar mezőgazdaság eredményeiről. Az országban jelenleg 131 állami gazdaság működik 143 ezer dolgozóval, 1350 termelőszövetkezet 618 ezer dolgozóval. A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva jelenleg 7 százalékkal kisebb földterületen, 48 százalékkal kevesebb dolgozóval, 61 százalékkal több terméket ad az országnak. Folytatjuk bevált agrár- és szövetkezeti politikánkat. A mezőgazdaságban is a feladat a hatékonyság növelése, a mi-? nőség javítása, a lakosság szükségleteinek jó kielégítése, a gazdaságos kivitel növelése* Kádár János ezek után rámutatott, hogy fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű a kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű gyakorlati alkalmazása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a munka jobb megszervezése, és a fegyelem megszilárdítása, majd így folytatta: Gazdasági fejlődésünk, országunk adottságai egyaránt azt igénylik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági, külkereskedelmi kapcsolataink ma is széles körűek, mintegy 150 országra terjednek ki. A gazdasági fejlődésben kiemelkedő jelentőségű szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés. A szocialista országok részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában az utóbbi években több mint 50 százalék. Külkereskedelmünknek megközelítően egyharmadát a Szovjetunióval, csaknem egynegyedét pedig a többi szocialista országgal bonyolítjuk le. Arra törekszünk, hogy tovább erősödjék és szélesedjék a fejlődésünkben oly nagy szerepet betöltő gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésünk a Szovjetunióval. Szá- inunkra létfontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevő piacára hosszú lejáratú szerződések alapján nagy mennyiségű árut exportálhatunk, ezek elősegítik a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá tételét. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok, köztük hazánk gazdasági fejlődéséhez. A világgazdaságban egyre nagyobb szerepet játszanak a fejlődő országok, amelyekkel hazai feladatainkkal és az egyes országok sajátosságaival összhangban alakítjuk együttműködésünket. Gazdasági fejlődésünk megköveteli, hogy irányítási rendszerünket is jobban hozzá igazítsuk a változó viszonyokhoz. Gazdaságirányítási rendszerünk, amelynek alapelveit csaknem másfél évtizede dolgoztuk ki figyelembe veszi a szocializmus építésének általános érvényű törvényeit és országunk sajátosságait. A beszámoló a továbbiakban a központi és a vállalati irányítás növekvő feladatával, s ezzel együtt a vállalatok nagyobb önállóságából adódó követelményekkel foglalkozott. A szocialista építés korszakának is megvannak a maga szigorú gazdasági törvényei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irányítási rendszerünk lényege a szocialista tervgazdaság, amely számol azzal is, hogy az áru-, a pénz- és a piaci viszonyok szerves alkotó részei gazdasági életünknek. A gazdasági folyamatok szabályozásában fontos szerepe van az árrendszernek. Az áraknak megfelelően tükrözniük kell a társadalmilag szükséges és indokolt ráfordításokat. A szocializmus építésének gazdasági törvényeiből és az előttünk álló feladatokból kiindulva alkalmazzuk a gazdasági szabályozókat, amelyek az irányítás nélkülözhetetlen eszközei. A gazdasági építőmunkánkban és a társadalmi tevékenység más területein is most az a legközelebbi feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk az idei, az 1980. évi nép- gazdasági terv sikeres teljesítéséért, és jó alapokat teremtsünk a hatodik ötéves terv megkezdéséhez. Az életszínvonal alakulása Politikánk alaptétele, hogy a szocializmus építésének menetében rendszeresen emelkednie kell a dolgozók életszínvonalának. Pártunk, kormányzatunk az életszínvonalra vonatkozó politikáját megvalósította, vállalt kötelezettségeit teljesítette. 1960 óta a lakosság fogyasztása és az egy főre jutó reál- jövedelem több mint kétszeresére nőtt. Felépült mintegy másfélmillió lakás. Az ország lakosságának csaknem a fele új otthonokba költözött. Általánossá vált a háztartási gépek: mosógépek, porszívók, hűtőszekrények, továbbá a rádió, a televízió, a magnetofón és más tartós fogyasztási cikkek használata. Csaknem minden negyedik családnak van gépkocsija. Népünk élelmezési színvonala, öltözködési kultúrája nemzetközi összehasonlításban is jó. Egészségügyi, szociális ellátási rendszerünk összhangban van gazdasági fejlettségünkkel. Társadalmi juttatások- ra — reálértékben — ma négyszer annyit fordítunk mint két évtizeddel ezelőtt. Az építőmunka eredményeként az elmúlt évben a gazdasági nehézségek közepette is érezhetően emelkedett az élet- színvonal, javultak népünk élet- körülményei. Az ötödik ötéves tervben kitűzött célokat nem érjük el teljesen, de az egy főre jutó reáljövedelem 9 százalékkal, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal nőtt. Még nem tudunk kielégíteni minden, önmagában indokolt igényt, de népünk életszínvonala az elmúlt évben is emelkedett. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy ha jobb munkával a munkaidő teljesebb kihasználásával, a szervezettség javításával meg tudjuk teremteni a feltételeit, akkor a 6. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél — a jelenlegi munkaidőalap csökkentése nélkül — térjünk át az ötnapos munkahétre. Változatlan törekvésünk, hogy a lakosság fel tudja használni jövedelmét szükségleteinek kielégítésére, személyi tulajdonának gyarapítására. A lakáshelyzet javítását pártunk változatlanul fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. A 6. ötéves terv időszakában folytatódik a második 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére kerül sor. A szocialista tudat fejlesztéséért Kádár János áttekintette azokat a történelmi eseményeket, amelyek az elmúlt 35 évben nagy változásokat eredményeztek a magyar nép gondolkodásában. — Társadalmunk általános tudati fejlődésének a magyar nép politikai érettségének örvendetes tényeit megállapítva látnunk kell azt is, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti nemzetközi méretekben folyó éles ideológiai és politikai harcnak nálunk is van bizonyos hatása. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy magasabb fejlődési szinten a nagyobb követelmények hatásaként a gazdasági és kulturális építő munka bonyolultabb és nehezebb feladatainak láttán társadalmunk egyes, szűkebb csoportjaiban elbizonytalanodás is tapasztalható. Társadalmunk mai tudati állapotát alapvetően a népünk gondolkodásában végbement pozitív változások határozzák meg. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy ez a folyamat nem volt ellentmondásoktól mentes és ma sem az. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése is nagyobb követelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. A személyes boldogulásnak az egyéni óhajok, tervek meg- volósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felismerése, tudomásul vétele és érvényesülésének elősegítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. Fokozott figyelmet érdemelnek a szocialista együttélés, az emberi kapcsolatok elemi normái: egymás munkájának megbecsülése, a segítőkészség, a kölcsönös tisztelet és figyelmesség. Hatalmas erőforrás, építő munkánk nagy lendítő ereje a szocialista haza szeretete és a proletár internacionalizmus. Ezért ideológiai munkánkban a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani népünk hazafiságának és internacionalizmusának elmélyítésére. Kádár János ezek után a minden területre egyformán érvényes közös feladatok mellett felhívta a figyelmet azokra a sajátos tennivalókra, amelyek a tudományos kutatásban, a közoktatásban, a művelődésben és a művészeti életben jelentkeznek. A párt munkája, pártunk nemzetközi tevékenysége Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a beszámolási időszakban is arra törekedett, hogy a magyar munkásosztály forradalmi élcsapatához, a dolgozó nép pártjához méltóan teljesítse kötelességeit. A párt szervezetei és tagjai odaadóan és eredményesen dolgoztak a XI. kongresszus határozatainak megvalósításáért. A párt irányította és szervezte a szocialista építőmunkát, nőtt szervezeti ereje és akcióképessége, fejlődött munkastílusa. A párt vezető szerepe érvényesül. A marxizmus—leninizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalom valóságos helyzetéből kiindulva a nép véleményét és javaslatait figyelembe véve a párt jelöli ki a szocializmus építésének fő irányát és fő feladatait. A Központi Bizottság jelenti a kongresszusnak, hogy a beszámolási Időszakban a párt belső élete egységesen fejlődött, taglétszáma növekedett, szervezettsége erősödött, jelentősen emelkedett a párttagság eszmei, politikai, szakmai és általános műveltségű. A pártnak öt évvel ezelőtt a XI. kongresszus idején 754 ezer tagja volt, 1979. december 31-én pedig kereken 812 ezer. Az MSZMP KB első titkára ezek után kiemelte, hogy pártjukban érvényesülnek a demokratikus centralizmus elvei, a pártélet lenini normái, majd a határozatok végrehajtásának jobb megszervezéséről és ellenőrzéséről, a pártdemokrácia és a párt munkastílusának fejlesztéséről szól. A pártdemokrácia érvényesülése nélkülözhetetlen feltétele munkánk kritikus és önkritikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztségviselőit, tagjait, a hibáktól, a tévedésektől, az önelégültségtől. Az a helyes és igazságos, hogy aki nem tud a magasabb követelmények szerint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban. A stabilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni lehet, akik politikailag szilárdak, de nem merevek, akik szakmailag hozzáértők és széles látókörűek, kezdeményezők, de nem kapkodók, fegyelmezed tek, ezt másoktól is megkövetelik, ugyanakkor tisztelik és figyelembe veszik mások véleményét, és saját gyengeségeikkel is szembe tudnak nézni, példamutatóan élnek és dolgoznak, akiket mindezért munkatársaik, a közösség tisztelete övez. Pártunk, amely része a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatait, internacionalista elveinket követve aktív nemzetközi tevékenységet folytatott. Kivette részét a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott közös harcból, lehetőségeivel összhangban hozzájárult a világot átfogó marxista—leninis- ta mozgalom egységének erősítéséhez. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befolyását a világban. Kommunista mozgai« műnk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, saját: maguk dolgozzák ki és valósítják meg' politikájukat. Ez nö’ véli minden párt felelősségét a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásában, a szolidaritás erősítésében, egymás tapasztalatainak tanulmányozásában és abban, hogy fejlessze együttműködését a közös célokért vívott küzdelemben. Pártunk a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpárttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ különböző térségeiben működő 78 testvérpárt küldötteivel folytattunk hasznos, kétoldalú megbeszéléseket A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival.. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés és fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett munkát, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati javaslatot. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. A Magyar Szocialista Munkáspárt bírja népünk bizalmát és átérzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy e feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előrehalad a szocialista fejlődés útján. I960. III. 25.
