Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-17 / 65. szám, hétfő

a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 UTÁN TÖKÉLETESÍTŐ KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK /Folytatás a 4. oldalról) fontosabb termelési feladatok megold dósára irányuljon. A termelési érte-* kézieteket céltudatosan és tervszerűen kell szervezni; — fejleszteni kell a többi formáját is annak, hogy a dolgozók részt ve­gyenek az üzem és a vállalat legfon­tosabb feladatainak és problémáinak megoldásában; különösen a szakszer-* vezetek bevonásával műszaki-gazdasá­gi értekezleteket kell szervezni; — formalizmustól mentes szocialis­ta munkaversenyt kell szervezni a ha­tékonyság növelése és a munka mi­nőségének javítása érdekében. összehasonlítható mutatók alapján fejleszteni kell a dolgozók, a munka- csoportok, az üzemek és a vállalatok versenyét; meg kell szabni a konkrét versenyfeltételeket, az ellenőrzésnek, a kiértékelésnek és a győztesek ju- ’ talmazásának módját. E téren fontos feladat: — növelni az igényességet, az egyé­ni, a csoportos, az üzemi és a válla­lati szocialista felajánlások tartalmá­val szemben, hogy a kötelezettségek előmozdítsák a tervfeladatok, a rész­tervek és a terven felül elfogadott feladatok teljesítését; a vállalati és az üzemi felajánlásoknak az egyéni és a csoportos felajánlásokra kell támasz­kodniuk; — nagyobb igényességgel és felelős­séggel kell a népgazdaság-fejlesztési tervben kitűzött feladatok teljesítése érdekében együttes kötelezettségeket vállalni a beruházások, a tudomány és a termelés kapcsolata, a külföldi és a belső piac szükségleteinek kielé­gítése, valamint a késztermékek minő­ségének javítása területén; — fejleszteni kell az üzemekben, a vállalatoknál és a szervezeteknél a KGST-tagországok komplex programjá­nak teljesítését célzó nemzetközi szo­cialista munkaversenyt, törekedni kell ily módon a szocialista országok­nak a kölcsönös munkamegosztásból és kooperációból adódó feladatai tel­jesítésére, az azonos vagy rokon ter­melési programú vállalatok és intéz­mények között munkaversenyt kell ki­bontakoztatni, és fejleszteni kell azon közülelek munkaversenyét, amelyek közös építkezésben vesznek részt, hogy részt vesznek közös beruházási, ter­vezési, kutatási, illetve más akciók­ban; — sokoldalúan feljeszteni és javí­tani kell a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok mozgalmát, az újító- és a feltaláló­mozgalmat, a mérnökök, a techniku­sok, a tudományos és az irányító dol­gozók versenyinozgalmát; — céltudatosan kell tanulmányozni, általánosítani és terjeszteni a haladó tapasztalatokat és munkamódszereket, s törődni kell alkalmazásukkal a min­dennapos gyakorlatban. Biztosítani kell a dolgozók széles kö­rű részvételét a tervteljesítés ellenőr­zésében és aktív' hozzájárulásukat a fogyatékosságok felszámolásához. A nyilvános ellenőrzés területén fel kell használni a dolgozók tapasztalatait, a gazdasági elemzéseket, a statisztikai adatokat és a Csehszlovák Állami Bank információit. Ily módon kell megterem­teni a teltételeket ahhoz, hogy növe­kedjen a dolgozóik befolyása az ered­mények objektiv értékelésében.“ Ennek érdekében: — következetesen kell érvényesíteni a dolgozók közvetlen részvételét a tervteljesítésnek és a kollektív szerző­dések teljesítésének rendszeres ellen­őrzésében, az eredmények értékelésé­ben és jutalmazásában, ami az irányí­tómunka oszthatatlan része; az üzemi szaikszervezeti bizottsá­gokról szóló törvény értelmében az il­letékes szakszervezeti szervekkel az együttműködés formáin kívül annak a formáiban is meg kell állapodni, hogy a dolgozókat aktívan bevonják a társa­dalmi ellenőrzés végrehajtásába. Az el­lenőrzést főként a munkatermelékeny­ség növelése terén levő tartalékok fel­tárására, valamint a termelés minősé­gének javítására és hatékonyságának növelésére kell irányítani. Következe­tesen tiszteletben kell tartani a szak- szervezeti szerveknek azokat a jogait, amelyeket a szakszervezetek IV. orszá­gos kongresszusának határozatai és más rendelkezések rögzítettek, szünte­lenül nagy gondot kell fordítani a (ká­derképzés, a személyzeti és a szo­ciális fejlesztés terve teljesítésének ellenőrzésére; — nyilvánvalóan ellenőrizni kell a szocialista törvényesség, a munka- és technológiai fegyelem tiszteletben tar­tását, a fontos gépek és berendezések felhasználását. Nagy figyelmet kell szentelni a munkakörnyezettel, vala­mint a munka- és az egészségvédelem­mel összefüggő kérdéseknek; — tökéletesíteni kell a mumkakezde- ményezés fejlődésének és eredményei­nek statisztikai feldolgozását. 3. A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE A MUNKABEREZESBEN Következetesen kell érvényesíteni a munkabérezés szocialista aiapelveit, feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy növekedjen a munka anyagi és -erköl­csi ösztönzésének hatékonysága, s hogy szorosabb összefüggés alakuljon ki a munikabérezés és a kollektívák, vala­mint az egyének munkájában elért eredmények között. Ennek érdekében: — az illetékes szakszervezeti szer­vekkel az együttműködés formáin kí­vül meg kell konkrétan állapodni ab­ban, hogy a dolgozók széleskörűen részt vegyenek minden alapvető bér- politikai intézkedés kidolgozásában és végrehajtásában. Nagy gondot kell for­dítani arra, hogy részt vegyenek a munka mércéinek és kritériumainak konkretizálásában, ami a megalapozott bérdifferencionálás szükséges előfelté tele; — nyilvánosan kell értékelni az anyagi és az erkölcsi ösztönzés haté­konyságát. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, milyen hatással van az egyéni és a csoportos anyagi ösztön­zésre a termelés terjedelmével, minő­ségével és mennyiségével kapcsolatos tervfeladatok teljesítése és nem telje­sítése; — gondoskodni kell arról, hogy ér­vényesüljön az előnyben részesítés és a megrovás, főleg a munka minőségé­vel kapcsolatban, ezt be kell építeni az anyagi ösztönzés konkrét rendsze­reibe, és ily módon kell konkretizálni a munkacsoportok és a dolgozók köz­vetlen anyagi ösztönzését; — jelentős mértékben növelni kell az egyének és a munkacsoportok mun­kaeredményei erkölcsi megbecsülésé­nek szerepét. A nagyobb elismerést különösen a munkacsoportok vörös zászlókkal való kitüntetésével kell ki­nyilvánítani. Fokozatosan be kell vezetni azt az elvet, hogy a gazdasági dolgozókat ne csak eredményeik szerint, hanem a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztése alapján is értékeljék. —..-V., ...........I II —........... So káig pihentek babérjaikon Az alpesi sísportban az olim­pia után feltehetően bekövetke­ző változásokkal foglalkozó írá­sunkban legutóbb a legjobbak, az osztrák versenyzők és ve­zetők problémáit boncoltuk. Ná­luk egyetlen világszínvonalú, sok sikert elért versenyző An­nemarie Moser visszavonulásá­val kell számolni, viszont az edzők, vezetők házalóján Jóné hány változást várhatunk. A Vi­lág Kupában megfelelően sze­replő és Lake Placidben olim­piai babérokat szerző sízőikre azonban továbbra is számíthat­nak. fekszik, s majdha el is hagy- hatja a kórházat, akkor is csak tolószékben, amelyhez úgy tűnik, egész életén át köt­ve lesz. Nagy szakadék kelet- kezeit az olasz alpesi sisport­bari. A Thönt-—Gros—Piánk nemzedéket nem követi megfe­lelő utánpótlás, a felelősek so­káig pihentek az imént emlí­tettek szerezte babérokon. A Lake Piacid-i eredmények l's erről tanúskodnak. A férfiak­nál Thöni a műlesiklásban 8., Nöckler az öriásmülesiklásban 6. Piánk a lesiklásban 6., a nőknél Quario a műlesiklásban Maria-Theres Nadig Sapporo kétszeres olimpiai bajnoka Lake Placidben csupán egy bronzérmet nyert. De nem ez a sikertelen­ség késztette visszavonulásra. Már az olimpia előtt bejelentette, hogy Annemarie Moserhez hasonlóan ő is felhagy az aktív ver­senyzéssel (CSTK felvételej 1980. III. 17. Csaknem fordított a helyzet az olaszoknál. Náluk is lesz változás. Arigoni a mülesiklók edzője távozik, de Sepp Mess­ner és Erich Demeiz személye körül is sok a kérdőjel. Mi lesz a világ legjobbjai közé számító versenyzőikkel? Gustav Thöni az idény végén végleg a sarok­ba állítja siléceit. Claudia Gior- dani férjhez megy és vajon lesz e azután is ideje a ver­senysportra, az nagyon kérdé­ses. Piero Gros talán a profi- cirkuszhoz szerződik, de az biz­tos, hogy jövőre kizárólag a műlesiklásban indul. Az olaszok nemrég még leg­nagyobb reménysége, Leonardo David az innsbrucki klinikán 4., Giordani az óriásműlesiklás­ban a 10., Gravina a lesiklásban a 10. helyen végzett. Az alpesi sísport egyik nagyhatalma érem nélkül tért haza a tengeren túl­ról. A férfiak sikertelensége érthetően érzékenyebben érin­tette az illetékeseket, mert a jövő csaknem kilátástalan. A női mezőny tagjai ugyanis a Világ Kupa idei összecsapásain aránylag szolid teljesítmények­kel rukkoltak ki. Giordani mö­gött a 19 éves Quario, a 20 esztendős Zini, a 21 éves Bieler, valamint Macchi és Vált már kecsegtetően bontogatta szár­nyait. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a nők éveken át csak a férfiak árnyékában jár tak — 1972-ben a sapporói olimpián egyetlen női verseny­zőjük sem indult — akkor a mérleg nemcsak jó, hanem szá­mukra kellemes meglepetés is. Most az olimpia után egyesek mentségeket keresnek, mások különböző kifogásokkal élnek. .4 tévedésekre, hibákra nehéz magyarázatot találni. Gros meg­sérült ugyan, de miért indult éppen az óriásműlesiklásban, amelyben korábbi teljesítménye alapján helytállásra nem szá­míthattak. Az elmúlt években mindig a műlesiklásban jeleske­dett, így követnie kellett volna Thöni vagy Neureuther példá­ját, akik kizárólag erre a szám­ra összpontosítottak, s nem in­dokolatlanul. Quario is meg­kontrázta c felelősek elképze­lését. Ö azért indulhatott Lake Piacidban, mert Bieler beláza­sodott, de nem vallott szégyent, hiszen csak három századmá­sodpercen múlott, hogy nem szerzett bronzérmet. Az olasz alpesi sisport jelen­legi szinte reménytelen helyze­tének okát három dologban kell keresni. Az olimpiára jelöltek téves elképzelések szerint ké­szültek a jelentős eseményre. A fővádlóit Mario Cotelli, akit 1978-ban menesztettek, de az általa megkezdett úton haladva készítették elő versenyzőiket Lake Piacidra. Heini Hemmi innsbrucki olimpiai győzelme után a svájci síző technikáját igyekezett az olasz sízőkkel el­sajátíttatni. Mint kiderült, el­képzelése téves volt, nem szol­gált megfelelő célt. A síszövetség nem szegény, viszont a túlzott centralizáció erősen érezteti negatív hatását. Az olasz csapatban nincs fegye lem, hiányzik a nélkülözhetet­len rend, az edzők, vezetők többsége kénytelen-kelletlen tűri a versenyzők szeszélyeit. Kerülik a nézeteltérést, nehogy elveszítsék pozíciójukat. A szakemberek véleménye szerint az olasz sportmozgalom­ban sok a gátló elem. Az impro­vizáció, a sportkultúra hiánya, az iskolai testnevelés gyenge színvonala, a tornatermek hiá­nya, a gyenge tervezés a sí­sportra is rányomja bélyegét. A cégek többsége, vagy meg­rövidíti, vagy teljesen megvon­ja a sízőktől a támogatást és ezzel a krízis tökéletessé válik. Akiknek még mindig szívügye a sísport, attól félnek; oda jut­nak, ahol ma a franciák tarta­nak. Ikollár) A lOVM TIZENKETTíT KERESVE Az év újabb kupaszerdája következik, amely iránt várhatóan Ismét óriási érdeklődés lesz. A uajnokcsapatok és a Kupagyőzte­sek Európa Kupájában csakúgy, mint az UEFA Kupában a leg­jobb négy közé, vagyis az elődöntőbe jutás a tét. Az esélyek latolgatásánál természetesen elsősorban azokat az eredményeket kell figyelembe vennünk, amelyeket két héttel előbb ugyanezek az együttesek fordított rangsora párosításban elértek. Persze ennyi idő alatt az erőviszonyok némiképpen változhatnak, nem egy olyan esetről tudunk, amikor a látszólagos nagy előny sem biztosított továbbjutást, illetve a hazai félsiker ellenére egyné­hány csapat idegenben biztosította folytatólagos szereplésének lehetőségét. BEK: Hajdúk Szplit—Hamburger SV. Csak 1.0 a nyugatnémet csapat előnye, s nem lehet tud­ni, vajon a változékony formá­jú Keegan játékára a szakveze­tés a forró jugoszláviai talajon igényt tart-e. A Hajdúk tovább­jutását sem tartanánk megle­pőnek. Dynamo Berlin—Nottingham Forest. Igazi kupaszenzáció volt, hogy az NDK bajnoka an­gol földön győzött a BEK védő­je ellen. Az azonban biztos, hogy a Dynamo még ennek el­lenére sem mehet biztosra. Real Madrid—Celtic Glasgow. A hagyományos BEK-védők újabb találkozója elsősorban küzdelmet ígér. Amennyiben a skót együttes a spanyol fővá­rosban sem fukarkodik a góllö­véssel, a Real reményei füstbe mennek. Ajax—Racing Strasbourg. Am­szterdamban, -de másutt sem kételkednek abban, hogy az idegenben gólnélküli döntetlen után a továbbjutót csak Ajax- nak hívhatják. Ahogy elnézzük a párosítást és a valószínűségszámítást hív­juk segítségül, szemtanúi lehe­tünk a BEK-védő Nottingham Forest búcsújának ... KEK IFK Göteborg—Arsenal. A hí­res angol együttes olyan tete­mes előnyt szerzett, hogy itt kár is esetlegességekről szót ejteni. Valencia—CF Barcelona. A spanyol testvérharc első felvo­nása Barcelonában a vendég győzelmét hozta, s ez nem is mérsékelt formában előreveti a CF újabb vereségének árnyé­kát. Nantes—Dinamó Moszkva. Kettejük első találkozója nap­nál fényesebben igazolta, mit jelent ilyen kupaküzdelmekben a hazai bajnokság folytonossá­gából pályára lépni, illetve az Idény előtti állapot szerint meg­próbálni minden hátrányt le­küzdeni. A francia csapat ide­genben szerzett előnye döntő­nek látszik. [uventus—NK Rijeka.. A nagy rutinű olasz csapat csak arra törekedett, hogy idegenben gólt ne kapjon. Ezzel meg Is alapoz­ta továbbjutásának lehetősé­gét. A jelek szerint a KEK ben az elődöntő mezőnyében majd hiá­ba keressük a védőt, a CF Bar celona csapatát. UEFA KUPA Borussia Mönchengladbaeh — Saint Eiienne. Platiniék otthon eljátszották kisjátékukat. Most már csak a búcsút tehetik el fogadhatóbbá. Bayern München—FC Kai serslautern. A Bundesliga éllo­vasa, a Bayern bizonyára ne­mes bosszút áll az idegenben elszenvedett minimális arányú vereségért. Lokomotív Szófia—VfB Stutt­gart. E kupa nagy meglepetése, a bolgár együttes, amely magá­énak mondhatja a Ferencváros, a Monaco és a Dinamó Kijev skalpját, most bizonyára meg­próbál újabb nagy sikert elérni. Zbrojovka Brno—Eintracht Frankfurt. A nyugatnémet együttes az idáig vezető úton vendégként az Aberdeen (skót) csapata ellen 2:2-őt ért el, Bu­karestben 2:0-ra kikapott a Di­namótól, Rotterdamban l:0-ra a Feyenoordtól. Valószínű, hogv Brnóban is a rövidebbet húzza, de 3:0-ra, vagy nagyobb arány­ban kellene győznie a brnói csapatnak, hogy az elődöntőben szerepelhessen ... • • » A három kupa elődöntőjének párosítását március 21-én ej­tik meg Zürichben. Az elődöntő időpontjai: április 9-e és 23 a. Mint ismeretes, az UEFA Ku pa döntője változatlanul két mérkőzésből áll. Az elsőt május 7-én, a másodikat 21-én rende­zik, s a két részvevő felváltva jut házigazda szerephez. A KEK döntője május 14 én Brüsszelben lesz. A BEK döntőjét május 28-án Madridban játsszák. ZALA JÖZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom