Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-17 / 65. szám, hétfő

a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 UTÁN TÖKÉLETESÍTŐ KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK

♦

Jóváhagyta a CSSZSZK kormánya 1980. janitor 31 -i, 42. számó határozatával, Kivonatolt szöveg

(A pénteki és a »romháti számunkba« közölt riuknmnntnm befejező része.)

• A hérek arányos alakulásának biztosítására ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a tervteljesítés során az elért eredményektől függetlenül növelik a felhasználható béreszközök nagyságái (terjedelmét). A terv lebontása során kialakított tartalékokból kell fedezni az olyan béreszközök igényét, amelyek a programszerű politikai és bérezési intézkedések megvalósításából és rendki vül nagyméretű kalamitásokból (elemi csapásokból), valamint a kampány és •r idénymunkákból következnek

Hatálytalanítani kell az átlagbérek növekedése tervezett üteme meggyorsításának intézkedéseit és tiszteletben kell lartani az ilyen tervszerű ütemtől való eltéréseket, amennyiben megfelel nek az elért eredményeknek; e liataly tatanítás időpontját később döntik el. Biztosítani kell azt, hogy az átlagbérek növekedése, a munkatermelékenység (fokozása címén, jelentősen megnyílva dúljon az egyes dolgozók érdemek sze rinti bérszóródásában.

• A bérek alakulása társadalmi sza bályozásának rendszere igazodjon egy séges elvekhez, az ágazati központ« szervektől a termelési-gazdasági egységekig. Az irányítás alapvető láncszemei saját hatáskörükben megszabják az alárendelt szervezeteikre vonatkozó szabályokat.

£. A MUNKABÉREZÉS TERÜLETÉN

a| Lényeges mértékben kell növelni a mozgóbér ösztönző hatását, azzal a céllal, hogy szoros összefüggés alakul- fon ki a keresetek és a tervezett feladatok teljesítésében elért eredmények1 között, s nagyobb legyen a bérszóródás.

b) A mozgóbér képzésénél alapvető szempontként a kötelező tervfeladatok teljesítéséből, s az ezekkel összefüggő műszaki-gazdasági mutatókból és szabványokból kell kiindulni, amelyek a szakágazaton és a vállalaton belüli tervezés és önálló elszámolás szempontjaiként érvényesülnek. Kiemelten és intenziven kell ösztönözni a hatékonyság és a minőség javításának döntő feladatait, főleg a külkereskedelmi csere-' arányok javítását (a kilogrammárak növelését, termékeink paramétereinek ja->. vitását a külföldi gyártmányokhoz viszonyítva, a kivitel devizahozamának növelését stb.), a fűtőanyagok, az energia, az üzemanyagok, a hiánycikként .jelentkező nyers- és alapanyagok termelését és gazdaságos kihasználását, a tudományos-műszaki fejlesztést, a termékek minőségének javítását, a munkaerő jobb kihasználását, előnyben részesítve az abszolút megtakarításokat, az állóeszközök és a készletek jobb kihasználását, a döntő beruházási feladatok határidőben való teljesítését, a műszaki-gazdasági paraméterek és a gazdaságosság javítását.

c) A mozgóbér felhasználásának feltételeit a kollektívák és az egyének munkafeladatai és felelőssége szerint (figyelembe véve az érdemények befolyásolhatóságát) névre szólóan kell megállapítani, úgy, hogy az egész anyagi ösztönzési rendszer kölcsönös összefüggésben legyen, elősegítse a terv dönt

ő feladatainak teljesítését, s összhangot teremtsen a béralap képzése és a munkajövedelmek között. Az ilyen összhang biztosítása céljából

kifejező módon kell csökkenteni a bér mozgó részét (a prémiumokat és a jutalmakat) a dolgozók minden kategóriájában (vezetők, műszaki-gazdasági 4°lg°zók, munkások) az adott mutató hiányos teljesítése esetében; ennek bizonyos határán felül a mozgóbér teljes megvonásához kell folyamodni,

a vezető dolgozók évi jutalmazását függővé kell tenni az ötéves tervidőszak kezdete óta felhalmozódó eredményektől,

csökkenteni kell a vezető dolgozók prémiumait és jutalmait (a vállalaton belüli részlegek vezetőit is beszámítva) a béralap kötelező kereteinek túllépése esetében,

növelni kell a gazdasági eredményekből való részesedés átlagos tervezett színvonlát, azzal a feltétellel, hogy amennyiben a béralap képzése nem éri el a tervben előirányzott szintet, a részesedést csökkenteni kell, esetleg egyáltalán nem kerül sor a kifizetésére.

d) Módosítani kell a mozgóbér felhasználási rendszerét, mint a szakágazaton és vállalaton belüli irányítás és önálló elszámolás elválaszthatatlan részét. Az önálló elszámolási rendszer tökéletesítése keretében módosítani kell a műszaki-gazdasági normák és mutatók rendszerét, amelyek lehetővé teszik az anyagi érdekeltség szemé-.

lyekre lebontott érvényesítését, s ősz sze függést teremtenek a béreik és az egyes vállalaton belüli részlegek ered ményei között.

e) Támogatni kell a termelési és a külkereskedelmi dolgozók anyagi érdekeltségét a rendkívüli kiviteli feladatok teljesítésében, s a behozatali megtakarítások elérésében a külkereskedelmi miniszter alapjából folyósított céljutalmak formájában.

f) Az ösztönzés említett irányzatai nak érvényesítése céljából a bérezési formák egész rendszerét központilag úgy kelt irányítani, hogy az támogassa

— a dolgozók közvetlen egyéni lel jesítményét személyre szóló mutatók bari kifejezve az idő , a teljesítmény , a kombinált- ós a részesedési bér, a prémiumok és a teljesítményi jutalmak rendszerében,

— az egyéni képességek tavlati fejlesztését személyi értékelés alapján,

— a kollektíva érdekét a munka hatékonyságának és minőségének javítá sában a gazdasági eredményekben való részesedés által,

— a központi irányítási határozatok kötelező érvényességét, amelyek meg határozzák az anyagi ösztnözés irány zatait a dolgozók döntő csoportjainál, valamint a bérformák felhasználásé nak alapvető szabályait.

gj Elő kell készíteni a tarifarendszerek módosítását, hogy a«ok a szerkezeti változások, a tudományos műszaki haladás, a bonyolultabb, nagyobb felelősséggel járó, s nehéz munkakö rülmények mellett végzett feladatok követelményeivel összhangban a szak képzettség fokozására serkentsék a dolgozókat:

— kifejezőbben kell értékelni az olyan alkotó műszaki dolgozók munkáját, akik állandóan kiváló munkaeredményeket érnek el, és pedig a tarifaosztályokba történő besorolás rendszerében, a tarifa színvonalával, a személyi fizetés lehetőségének szélesebb körű kihasználásával; számolni kell továbbá a munkások szakképzett- ségének és kereseti színvonalának további emelésével is, akik középfokú szakképzettséget (érettségit) igénylő, bonyolult munkafeladatokat teljesítenek,

— fokozódó nyomást kell gyakorolni abban az irányban, hogy a dolgozók eleget tegyenek a szakképzettség, főleg a főiskolai végzettség követeimé-- nyének, a vezetés és a szakmunkák színvonalának emelése érdekében,

— a munkások tarifaskáláinak kiszélesítésére olyan módszert kell kidolgozni és érvényesíteni, amelyek objektiven kifejezik a munkafeltételek terhelési mértékben megnyilvánuló különbségeket,

— hangsúlyozni kell a munka tarifa- jellegü értékelését a több műszakos és a folyamatos termelő üzemegységekben az állóeszközök fokozottabb kihasználása érdekében,

— mérlegelni kell a bérpótlék kifizetését különböző szakmák összevonása esetében, ha meghatározott munkafeladat (teljesítmény) elvégzését a szokásosnál kisebb munkacsoportra bízzák ami a munkabér 30—50 százalékát is elérheti (az abszolút munkaerő-megtakarítás bizonyítása mellett), valamint azt a lehetőséget is, hogy a megtakarított bérekből egyszeri jutamat fizessenek ki a munkásoknak a műszakilag indokolt munkanormák bevezetésénél és szilárdításánál.

— hatékonyabban kell ösztönözni a dolgozók elosztását a gazdasági fejlesztés szükségletei szerint, erre kell összpontosítani az eddig alkalmazott stabilizációs eszközöket, növelve azok ösztönző hatását.

E. Az drak hatékonyságának növelése

Az árrendszer tökéletesítését, az új termékek árképzését, az árhatárok alkalmazását és az árösztönzést a hatékonyság és a minőség javítására, s ezzel összefüggésben az önálló elszámolás fejlesztésére kell irányítani.

A’ Szövetségi Arhivatal az Állami Tervbizottsággal, a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériummal, a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztériummal, valamint más központi szervekkel együtttműködve feladatul kapta a következő intézkedések végrehajtását:

1. AZ ÁRELLENŰRZÉS ÉSSZERŰSÍTÉSE

SZAKASZÁN

A 7. ötéves tervidőszak első felében növelni a fűtőanyag-energetikai fórrá-*

sok, valamint egyes nyers- és alap’ anyagok nagykereskedelmi árait a szó velségi kormány állal jóváhagyott tel' -tételek mellett, éspedig kombinálva az

1981—1982-es években végrehajtandó egyszeri nagykereskedelmi árrendezést a fűtőanyag-energetikai fonások éven te megismétlődő fokozatos áremelésével az 1960-01 1985 ig terjedő időszakban, ezekben a rendezésekben gondoskodni kell az árszínvonal emelkedésének minimalizálásáról, /korlátozva az árak nyereségcsökkentő hatását, s a fűtő anyag energetikai források nagykeres kedelmi árainak lokozatos 2 százalékos emelését kiegészítő feladatként kell elrendelni a fogyasztók termelési költse geinek tervezett csökkentéséhez.

Az árrendszer további ésszerűsítését a 7. ötéves tervidőszakban a kiilgazda sági feltételekből adódó igényes műszaki-gazdasági paraméterek érvényest tésére kell irányítani a nagykereske del mi árak belső rendszerében, a nye^ reségre gyakorolt hatásukat is beleértve. hogy a jövedelmezőségben megnyíl várni ló különbségek arányban legyenek a külföldi piacokon elért árakkal

Z. A NAGYKERESKEUEI.MI ARAK fií*

az ArhatArok képzése szakaszán

• Az árhatárokat a termelési előkészítés innovációs folyamatainak haté konyságára gyakorolt gazdasági nyomás eszközeként minél szélesebb területen kell érvényesíteni; eközben a sző vetségi kormány 214/1977 és 33/1979 számú határozataiból kell kiindulni.

Az. árhatárok képzésénél gondoskodó ni kell arról, hogy ezek összhangban legyenek a fejlett külföldi piacok árviszonyaival, b) Az új termékek árának megállapításánál

— be kell vezetni a nemzetközi munkamegosztásból kinduló hatékonyság« mutatók kihasználását a jövedelmezőség, az árösztönzési díjszabás és az áregyez tetés számára, éspedig azokban a szakágazatokban, és azoknál a termékcsoportoknál, amelyek kifejező módon hat-« nak a külgazdasági kapcsolatok hatékonyságára;

— az új gépek és berendezések árának megállapításakor gondoskodna kell arról, hogy az árak gazdaságilag indokolt arányban legyenek a döntő műszaki (műszaki-gazdasági) paraméterekkel, s csökkentsék a paraméterek egységére számított árat.

3. AZ ÁRÖSZTÖNZÉS, VALAMINT A TERMÉKEK MŰSZAKI SZÍNVONALÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE SZAKASZÁN

Q Az árösztönzés szakaszán a Szövetségi Árhivatal biztosítja

— a kedvező és a kedvezőtlen árösztönzési díjszabás maximális határértékeinek megtartását a kiviteli termékeknél, éspedig elsősorban a külföldi piacokon elért árszínvonal figyelembevételével;

— a kiemelt és külön feltüntetett szakágazatokban, amelyek termelésének döntő hányada kivitelre kerül, s ahol még nem terjedt el eléggé a terA. Az irányítás szervezése és a munkamegosztás az irányítás egyes szintjei között

A tudományos-műszaki haladás teljes érvényesítésének, a hatékonyság és a minőség javításának követelménye, a gazdaságfejlesztés növekvő terjedelme és bonyolultsága, a termelési koncentráció és a gyártmányszakosítás folyamatainak kibontakozása, s annak sürgető szükségessége, hogy az erőket a legfontosabb innovációkra összpontosítsuk — mindez megköveteli a jogkör és a felelősség újraelosztását a társa-* dalmi termelés irányításában, a töké-; letesebb szervezési mechanizmus kialakítását a gazdasági komplexumok és azok egységeinek irányításában, az integrációs folyamatok és az ágazatközi irányítás elsajátításában, valamint a népgazdasági programok irányítási módszereinek érvényesítésében.

Ennek érdekében:

Az ágazati minisztériumok figyelmét az eddigieknél jobban kell irányítani a hossszú távú fejlesztés perspektíváira és céljaira vonatkozó javaslatok, a nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció irányzataid nak kidolgozására, a szerkezeti váltó-? zások és az innovációs folyamatod

mékek' értékelési rendszere, a kedvezó és n kedvezőtlen árösztönzést csak a kivitelben elért árak szerint lehet évvé' nyesíteni, külön értékelés nélkül; ebből a célból be kell vezetni az árösztönzés öl formáját, amely a kivitel hatékonya ságára vonatkozik;

• A műszaki színvonal és a minőség értékelésében a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztérium be« biztosítja

— az értékelt termékek skálájának növelését úgy, hogy a termelés élőké« szítési szakaszában értékelni fogjálr mindazokat az új termékeket, amelyek« re a 30/1968 Zb. számú törvény szerinti kötelező az értékelés, a többi termétS közül azoknál kel! értékelni a műszaj ki színvonalat, amelyek gyártására a műszak« fejlesztés állami terve alapján kerül sor (felülvizsgálják a műszaki’ színvonal kötelező értékelésének kiszélesítését azoknál az új termékeknél is, amelyek gyártása a műszaki fejlesztés ágazati vagy szakágazati terve alapján történik); az értékelés kiszélesítésébe be keli kapcsolni az ágazati minőség- vizsgáié intézményeket is, s a termékek értékelését az állami minőségvizsgáló intézetek alapelvei szerint kell1 elvégezni;

—• a termékeknek az egyes minősíté-i si osztályokba való besorolásánál fo-« kozni keli az eljárás igényességét,, és-« pedig úgy, hogy nagyobb hangsúlyt' kapjanak a gazdasági szempontok ilyen például a kiviteli árkülönbözet mutató-« ja, a paraméterek egységére számítotti fajlagos költségek csökkentése* s kialakuljanak a feltételek a kedvező és kedvezőtlen árösztönzés kétoldalú ér« vényesítéséhez, valamint az anyagi Ősz* tönzési alapok hatásához.

I AZ ÉPÍTKEZÉSI KÖLTSÉGVETÉSEK

ÉS A BERUHÁZÁSI SZÁLLÍTÁSOK

ÉRTÉKELÉSE SZAKASZÁN

A' beruházási szállítások árainalc megállapításakor biztosítani kell:

— a komplex árak további kiszélesítését úgy, hogy azok kötelezők lesznek! minden típusépítménv számára, az is« mételt tervdokumentációk szerint épülő objektumok és üzemi komplexumok számára, továbbá a fokozatosan kihir-« detett üzemi típuskomplexumok szá-« mára;

— a nem standard jellegű gépek és berendezések árképzését úgy kell módosítani, hogy az ár már a tervdokumentációs műszaki előkészítés legkorábbi szakaszában megállapítható legyen, s hogy a meghatározott szervezetekben állandó nyereségi díjszabással kalkuláljanak, figyelembe véve az il* letékes tervmutatókat;

— érvényesíteni kell a végleges ár-« határokat a nagykereskedelmi áraknál,- továbbá az olyan nem standard jellegű gépek és berendezések beszerzési árainál, amelyeket a szállító szervezetek állapítanak meg a beruházási javaslat kidolgozása során, amennyiben azok volumene meghaladja az egyes üzemi komplexumokra előirányzott ösz- szeget, valamint a behozott gépeknél és berendezéseknél, ha azok volumene meghaladja az egyes üzemi komplexum mokra előirányzott összeget.

kérdéseire az illetékes reszortokban* Nagyobb hangsúlyt kell helyezni irányít tási funkcióikra a tudományos-műszaki fejlesztés, a külgazdasági kapcsolatok, az állóeszközök újratermelése, az álta-í lános gazdasági hatékonyság területein, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése szakaszán az adott' reszort termékeiből. Emellett figyelem-i bö kell venni az egyes reszortok sa-i játosságait, megkülönböztetve azok irányítási szerkezetét és szervezeti felépít tését. Egyúttal el kell érni, hogy a minisztériumok következetesebben és ha-i tékonyabban használják ki jogkörüket és tekintélyüket az előirányzott feladatok hatékony és |ó minőségű teljesítésére.

A termelési-gazdasági egységeket az irányítás alapvető szintjeként kell épn teni a vállalati-gazdasági szférában, amely jogi személyként az irányítás komplex fokozatát képezi, felelősséget visel a terv és a költségvetés feladatainak teljesítéséért, s jogi személyként viszonyul az állami költségvetéshez. Megoldja és megvalósítja a hatáskörébe tartozó szakágazatok fejlesztési koncepciójának műszaki, termelési és gazdasági feladatait.

Alapvető feladatuk arra irányul, hogy tervvel összhangban a saját te-«

(Folytatás a 4. oldalon^

III. AZ IRÁNYÍTÁSI MUNKA SZERVEZÉSÉNEK TÖKÉLETESÍTÉSE i