Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-13 / 37. szám, szerda
Szürke erdők, pirosbarna folyók A TERMÉSZET VÉDELME ÖNMAGUNK VÉDELWlE A világ iparilag fejlett orszá- gaiban egyre égetőbb problémát okoz az életkörnyezet szennyezettségének rohamos növekedése. A gyors ütemben fokozódó termelés kísérője a mind több por, füst, korom, a mind nagyobb mennyiségben patakokba, folyókba kerülő vegyi eredetű és egyéb hulladékanyag. A környezetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek széles körű kutatómunkájának legújabb erdeményei komoly figyelmeztetést jelentenek. Hazánkban a termésžet, az életkörnyezet védelme az egész társadalom ügye és feladata, amelynek komolyságát a múlt évben végzett, legfrissebb közép-szlovákiai felmérések is igazolják. — Közép-Szíovákia hazánk legnagyobb, és az SZSZK leg- iparosítottabb kerülete — magyarázta egy minapi sajtótájékoztatón Tomáš Geist, a Banská Bystrica-i Kerületi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója. — Ebből eredően a levegő és a vizek szennyezettsége itt okozza a legnagyobb gondokat. Országos viszonylatban az észak-csehországi kerület után Közép-Szlo- vákiát szennyezik és károsítják a legnagyobb mértékben az ipari termelés hulladékanyagai. A Sok ember egészségét is tönkretette a belélegzett, s majd a vízzel kémiai átalakulás után kőkemény betonná szilárdult kötőanyag. Elsősorban ezért határozták el az illetékesek az NDK-ban gyártott porelválasztó és szűrőberendezések felszerelését. Azóta óránként már csak 180 kiló cementport visz magával a szél a rotációs kemencék kéményeiből. — Sok ez, vagy kevés? —Sajnos még ez a 180 kiló sem mondható kevésnek. A berendezések további tökéletesítésére volna szükség nagyobb hatásfok érdekében. Viszont, ha azt vesszük figyelembe, hogy Közép Szlovákiában jelenleg mintegy 80 ezer ember dolgozik az egészséget károsító környezetben, főleg poros és zajos munkahelyeken, különösen nagyra értékelhető a cementgyáriak lépése. Elúszott milliók A környezetvédelmi szakemberek rendszeres kimutatásokat készítenek az álló- és folyóvizek szennyezettségének helyzetéről is. Sajnos az erre vonatkozó adatok sem tekinthetők megnyugtatóknak. — Kerületünkben évente 105 millió köbméter szennyvíz kerül a patakok, folyók medrébe Közt,,ozlooakiában tavaly legalább 500 tonna fáradtolaj került a patakokba és folyókba. Ennek nagy részét felelőtlen autósok engedték a vízbe (A szerző felvétele) kerület gyárkéményeiből évente 420 ezer tonna füst, por, korom, hamu, fluor, kéndioxid és más mérgező anyag jut a levegőbe. Nemcsak a kerület, hanem az egész SZSZK leginkább sújtott vidékének a prievidzai járás számít, ahol a novákyi hőerőművek környezetszennyező hatása jóval nagyobb, mint az ösz- szes bratislavai üzemé együttvéve. Ebben a járásban továbbá a novákyi vegyi üzem. valamint a handlovái kokszolótornyok több tízkilométeres szóráskörzetében a levegőbe kerülő hulladékok mennyisége ugyancsak messze meghaladja a megengedett normát. A Dolný Kubín-i járásban, az istebnéi vasöntödék környékén, valamint a Žiar nad Hronom-i SZNF Alumíniumgyár körzetében ennél csak alig valamivel mondható jobbnak a helyzet. Kerületünkben egyébként összesen 1100 kisebb-na gyobb környezetszennyező gazdasági szervezetet tartunk nyilván Főleg szubjektív okokból Elgondolkoztató, hogy az életkörnyezet szennyezése az esetek túlnyomó többségében az emberi közömbösségre, a felelőtlenségre és a feledékenység- re vezethető vissza. Munkájuk során különösen gyakran tapasztalják ezt a kerület higiénikusai. — A levegőt leginkább szeny- nyező vállalatok vezetőinek mindenképpen követniük kellene a Banská Bystrica-i Cementgyár példáját — mondta Ivan Magic, a levegő tisztaságának védelmére három éve alakított állami felügyelőség kerületi vezetője. — Ez" a cementgyár 1960 ban még tíz-tizenöt kilométeres körzetben vastag szürke porréteget telepített a városra, a közeli rétekre, erdőkre. Óránként 2100 kiló cementpor mint káros melléktermék jutott a levegőbe. A következményeket azonban nemcsak a szürkére fakult táj jelentette. és a tavakba — tájékoztatott Ervin Poliak, a közép-szlovákiai vízgazdálkodási felügyelőség dolgozója. — A mindössze 206 szennyvíztisztító berendezés nagyobbik fele elavult és kis teljesítményű. A legutóbbi években 32 tisztító állomás építése kezdődött meg, ami együttesen 302 millió koronás beruházást igényel. Tavaly azonban a tervezett 62 millió koronás beruházásnak csak alig 36 százaléka valósult meg. Az emúlt évben átadásra tervezett 14 új közép-szlovákiai szennyvíztisztító berendezésből még csak egy üzemel. Főleg az építkezések elhúzódásának köszönhető, hogy tavaly bizonyíthatóan 47 ezer tonna mérgező vegyi anyag, ebből 24 ezer tonna vízben nem oldódó anyag és legalább 500 tonna fáradtolaj került a kerület álló- és folyó vizeibe. — Már többször előfordult, hogy súlyos felelőtlenség okozott nálunk nagyméretű vízszennyeződést. A közelmúltban például a Közép-szlovákiai Üveggyárak poltári üzeméből tizenhat órán keresztül fluor- hidrogénsav ömlött a városi csatornába. Senki sem vette észre, hogy kilyukadt a mérgező sav tárolására egyébként sem alkalmas tartály. A rendőrség kinyomozta a vétkes dolgozókat. Döntés született a büntetésre is. A Losonci Jnb illetékes osztálya azonban 5000 koronára mérsékelte az eredetileg javasolt és kiszabott 100 ezer koronás pénzbírságot Ezt látva, az üvegyárban továbbra sem tartották fontosnak a biztonsági előírások szigorú megtartását. így történhetett meg, hogy tavaly ugyanonnan hasonló okból ismét nagy mennyiségű jmérgezőanyag került a csatornába és a folyóvízbe. Fizessen a szennyező A žilinai Vagmenti Vegyiművekben történt nemrégi vízmérgezést követően, amikor az egyik közeli víztároló teljes élővilága pusztult ki, már szigorúbb volt az ügy elbírálása. A vállalatot kerek egymillió korona pénzbírsággal sújtották és bűnvádi eljárást indítottak a felelős dolgozók ellen. — Tapasztalataink szerint nem hoz kellő eredményt csupán a vállalatok megbírságolása, mert a vállalati pénzből (sok helyen külön alapokat is terveznek erre!) bármelyik felelős vezető könnyen kifizeti a százezreket is — magyarázta Ervin Poliak. — Sokkal hatásosabb a vétkesek személyes megbírságolása. Évekkel ezelőtt ugyanis, amikor a dubovái vegyi gyárból a Garamba engedett erős méregtartalmú szennyvíz hosszú időre teljesen kipusztította a folyó jelentős szakaszának élővilágát, külön büntetést is kapott a gyárigazgató. Havi részletekben még most is törleszti a 10 000 koronás bírságot. Azóta viszont jól megnézik, hogy mi folyhat ki a gyárból ... — Jelenleg még meglehetősen ritka a vétkesek közvetlen megbüntetése. Tavaly 68 esetben került sor erre, összesen 25 750 korona pénzbírságot vetettünk ki. Ezzel szemben csupán a kerület déli járásaiban évente több mint 40 millió koronás bírság terheli a vállalatokat és az üzemeket a környezetszeny- nyezés miatt. Voltaképpen érthető, hogy a szennyező technológiákat alkalmazó, a környezetkárosító termékeket „előállító“ üzemekkel meg kell fizettetni azokat a kiadásokat, amelyekre a társadalom előbb- utóbb miattuk rákényszerül. LALO KAROLY A gimnáziumok tanulóinak a politechnika oktatása jelentős segítséget nyújt i főiskolai irányzatok megválasztásában. Erről tanúskodik a Krdlupy nad Vltavou-t Dvorak gimnázium tapasztalata, ahol a hét évi politechnikai oktatás során nőtt a műszaki irányzatok iránt érdeklődők száma. Felvételünkön Josef Donar mérnök, a negyedik évfolyam tanulóival elektrikus méréseket végez Humpálová felvétele — ČSTKJ A P RÔH ÍRD ÉT ÉS ADÁSVÉTEL ■ Eladó családi ház 13 ár telek kel Dunajskí Stredán, a termál fürdő közelében. Telefon 220-30 0-164 ■ Veszek kertet, tehet házzá is. Jelige: Rratlstavától *»0 kilométerig, 0-171 ISMERKEDÉS ■ 44/J62 viüékt, üzemben dolgozo legényember —• saját, berendezett, új lakással megismerkedne házasság céljából egyedülálló leánynyal, Jelige Őszintén Ú-163 ■ 35 éves elvált pedagógusnő szeretne megismerkedni hozzáillő, jó megjelenésű, korrekt férfival. Jelige: ABIGÉL 0 166 KÖSZÖNTŐ ■ Varga Unnának. Dőlné Salihy (Atsószelí), fiO. születésnapja alkalmából szívből gratulál és további hosszú életet kíván férje, fia, menye és unokái. Pétiké, Roblka és nászék 0 170 MEGEMLÉKEZÉS {■ Nem múló sze retettel, fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk drága halottunkra, a szerető, jó férjre, apára és nagyapára, testvérre, sógorra, jó ba* rátra, Takács Daniéira, Vága (Váhovce), akit egy évvel ezelőtt, 1979. február 13-án, 56 éves korában ragadott ki a kegyetlen halál szerettei közül. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a számunkra nagyon szomorú évfordulón. Szerető felesége, fial, lánya, veje, menyei és három kis unokája Ú-82 ■ Könnyes szemmel és fájó szívvel emlékezünk drága halottunkra, NEM IS AKÁRMILYEN KÖZLÖNY A magyar vizslákat tenyésztők klubjának kőnyomatos, évente négyszer, ötször megjelenő, kétnyelvű kiadványáról van szó. Alig egy évtizede, 1972- ben alakult a klub, s azóta jelenteti meg ezt a kiadványt. Szlovákiában jelenleg mintegy 300 rövidszőrű és 200 drótszőrű, törzskönyvezett magyar vizslát tartanak számon, a cseh- és morvaországi kerületekben valamivel kevesebbet. A vizslatenyésztők száma még kevesebb, hiszen átlagosan számítva három ebet tart egy-egy tenyésztő, a néhány száz fős tagság azonban jól szervezett, a tenyésztés ügyét nemcsak kedvtelésnek, hobbinak tartja. A klub ezért rendszeresítette a kiadvány megjelentetését. Nem is akármilyen Közlöny ez. A szép kivitelezésű borítólap, a belső oldalakon látható illusztrációk, a jól sikerült fényképfelvételek és riportképek furaj Stekláö. a grafikai szerkesztő gondos munkáját, ízlését dicsérik. Aki pedig belelapoz az utóbbi években megjelent számok példányaiba, ahogyan magam is megtettem, könnyen meggyőződhet a szlovák és magyar nyelven megjelenő kiadvány gazdag, változatos tartalmáról. A szerkesztő bizottság tagjai, dr. Mészáros Sándor, dr. Štefan Forgáö alezredes, dr. Ji- rí Michálek, Alexander Chlup, Répás Pál mérnök, Lukász Péter, akik valójában csak műkedvelő szerkesztők, mindent megtettek annak érdekében, hogy olvasmányos legyen a kiadvány. A kiállításokról, versenyekről írott beszámolók műfaji szempontból is megfelelnek a riport követelményeinek. És érdekesek. Nemcsak azért, mert hangzatos elnevezésű ebek, Mátai Zsellér, Vadasházi Cézár, Som- lókerti Botond és társaik a főszereplők. de az események leírásai még azok képzeletét is magukkal ragadják, akik személyesen nem vettek részt ilyen rendezvényen. Mind a szlovák, mind a magyar nyelvű szövegben választékos, de szakmai szempontból is pontos kifejezéseket használnak a szerzők. Külön említésre méltó, hogy helyesírási hibák csak elvétve fordulnak elő, azok is inkább sajtóhibáknak minősíthetők. A szerkesztők politikai elkötelezettségéről vallanak azok a közlemények, melyek megemlékeznek a jelentősebb történelmi évfordulókról, utalnak egy- egy rendezvény társadalmi és politikai jelentőségére. Természetes, hogy a kiadvány tenyésztési kérdésekkel és problémákkal foglalkozó cikkeket is közöl, a klubélet eseményeivel is foglalkozik. Az előbbiek azonban közérthetőek a laikusok számára, tudományos ismereteket népszerűsítő cikkek, az utóbbiak pedig oly módon foglalkoznak a klubélet eseményeivel, hogy a kívülállók érdeklődését is felkeltik. Hogyne, hiszen ezeket olvasva értesülünk a magyar vizslákat tenyésztők nemzetközi sikereiről, külföldön, nem egyszer még tengerentúli országokban való szereplésükről is. Amikor megállapítjuk, hogy az ízléses kivitelezésű Közlöny mind tartalmi, mind szerkesztési szempontból rangos kiadvány, önként adódik a tettekre bíztató kérdés: Más klubok nem adhatnának ki hasonlót? haj. P. György Sándorra, Martos (MartovceJ, akit a kegyetlen halál 1979. feb ruár 10-én, 3# éves korában búcsúszó nélkül elszakított tőlünk Akik ismerték és szerették, gondoljanak reá szeretettel, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Örök emlékét őrző szillel, testvére családjával és két unokaöccse családjaikkal 0-155 köszönetnyilvánítás ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét a közeli és távoli rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik 1979. december 17-én elkísérték utolsó útjára a naszvadl (Nesvady) temetőbe a váratlanul elhunyt drága, jó férjet és édesapát, Totli Miklóst. Köszönetét mondunk azoknak, akik koszorúikkal és virágaikkal igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. Külön hálás köszönetét mondunk a helyi pártszervezetnek, a hnb-nek, a helyi efsz-nek, a járó-* sl nemzeti bizottságnak és a járási pártbizottságnak a temetés megrendezéséért. Emlékét örökké megőrző felesége, gyermekei és a rokonság 0-151 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszö* netet a rokonoknak, Ismerősöknek, az SZLKP JB, a jnb, a hnb és a helyi polgári ügyek képviselőinek, a helyi párt- és szakszervezetek képviselőinek, volt munkatársaknak s mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a Llclnce község (rožíiavai járási temetőjébe Gregor Józsefet, a felejthetetlen, drága férjet, apát nagyapát, a több érdemrenddel kitüntetett pártfunkcionáriust, akit a kegyetlen halál hosszú, súlyos betegség után életének 68. évében, 1979. december 30-án kiragadott szerettei köréből. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal és a végső búcsún való részvételükkel enyhíteni igyekeztek örökké tartó, mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-152 ■ Ezúton mondunk köszönetét a közeli s távoli rokonoknak, szomszédoknak. Ismerősöknek és mindazoknak, akik részvétükkel, koszorúikkal és virágaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat, és elkísérték utolsó útjára az udvardi (Dvory nad Žltavou] temetőbe 1980. január 12-én a hosszú betegség után elhunyt, szeretett, drága, jó férjet, édesapát és nagyapát, Dékány Menyhértet, aki 76 éves korában örökre Itt hagyott bennünket. A gyászoló család 0-154 R| Ezúton mondunk köszönetét az egész rokonságnak és ismerősöknek, akik 1979 december 28 án elkísérték utolsó útjára a taksonyi (Matťiäkovol temetőbe felejthetetlen hatottunkat, Hndek Jánosné szül. Kiss Jolánt, akit a halál rövid, súlyos betegség után, 61 éves korában ragadott kt szerettei köréből. Köszönjük a sok virágot és részvétet, melyekkel enyhíteni Igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-168 198Q. II. 13.
