Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-13 / 37. szám, szerda

Szürke erdők, pirosbarna folyók A TERMÉSZET VÉDELME ÖNMAGUNK VÉDELWlE A világ iparilag fejlett orszá- gaiban egyre égetőbb problémát okoz az életkörnyezet szennye­zettségének rohamos növeke­dése. A gyors ütemben fokozó­dó termelés kísérője a mind több por, füst, korom, a mind nagyobb mennyiségben pata­kokba, folyókba kerülő vegyi eredetű és egyéb hulladék­anyag. A környezetvédelemmel hiva­tásszerűen foglalkozó szakem­berek széles körű kutatómunká­jának legújabb erdeményei ko­moly figyelmeztetést jelente­nek. Hazánkban a termésžet, az életkörnyezet védelme az egész társadalom ügye és fel­adata, amelynek komolyságát a múlt évben végzett, legfrissebb közép-szlovákiai felmérések is igazolják. — Közép-Szíovákia hazánk legnagyobb, és az SZSZK leg- iparosítottabb kerülete — ma­gyarázta egy minapi sajtótájé­koztatón Tomáš Geist, a Ban­ská Bystrica-i Kerületi Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója. — Ebből eredően a levegő és a vizek szennyezettsége itt okozza a legnagyobb gondokat. Országos viszonylatban az észak-csehor­szági kerület után Közép-Szlo- vákiát szennyezik és károsítják a legnagyobb mértékben az ipa­ri termelés hulladékanyagai. A Sok ember egészségét is tönk­retette a belélegzett, s majd a vízzel kémiai átalakulás után kőkemény betonná szilárdult kötőanyag. Elsősorban ezért határozták el az illetékesek az NDK-ban gyártott porelválasz­tó és szűrőberendezések felsze­relését. Azóta óránként már csak 180 kiló cementport visz magával a szél a rotációs ke­mencék kéményeiből. — Sok ez, vagy kevés? —Sajnos még ez a 180 kiló sem mondható kevésnek. A be­rendezések további tökéletesí­tésére volna szükség nagyobb hatásfok érdekében. Viszont, ha azt vesszük figyelembe, hogy Közép Szlovákiában jelenleg mintegy 80 ezer ember dolgo­zik az egészséget károsító kör­nyezetben, főleg poros és zajos munkahelyeken, különösen nagyra értékelhető a cement­gyáriak lépése. Elúszott milliók A környezetvédelmi szakem­berek rendszeres kimutatásokat készítenek az álló- és folyóvi­zek szennyezettségének helyze­téről is. Sajnos az erre vonatko­zó adatok sem tekinthetők meg­nyugtatóknak. — Kerületünkben évente 105 millió köbméter szennyvíz ke­rül a patakok, folyók medrébe Közt,,ozlooakiában tavaly legalább 500 tonna fáradtolaj került a patakokba és folyókba. Ennek nagy részét felelőtlen autósok engedték a vízbe (A szerző felvétele) kerület gyárkéményeiből éven­te 420 ezer tonna füst, por, ko­rom, hamu, fluor, kéndioxid és más mérgező anyag jut a leve­gőbe. Nemcsak a kerület, hanem az egész SZSZK leginkább sújtott vidékének a prievidzai járás számít, ahol a novákyi hőerő­művek környezetszennyező ha­tása jóval nagyobb, mint az ösz- szes bratislavai üzemé együtt­véve. Ebben a járásban továbbá a novákyi vegyi üzem. valamint a handlovái kokszolótornyok több tízkilométeres szóráskör­zetében a levegőbe kerülő hulla­dékok mennyisége ugyancsak messze meghaladja a megenge­dett normát. A Dolný Kubín-i járásban, az istebnéi vasöntödék környékén, valamint a Žiar nad Hronom-i SZNF Alumíniumgyár körzetében ennél csak alig va­lamivel mondható jobbnak a helyzet. Kerületünkben egyéb­ként összesen 1100 kisebb-na gyobb környezetszennyező gaz­dasági szervezetet tartunk nyil­ván Főleg szubjektív okokból Elgondolkoztató, hogy az élet­környezet szennyezése az ese­tek túlnyomó többségében az emberi közömbösségre, a fele­lőtlenségre és a feledékenység- re vezethető vissza. Munkájuk során különösen gyakran ta­pasztalják ezt a kerület higié­nikusai. — A levegőt leginkább szeny- nyező vállalatok vezetőinek mindenképpen követniük kelle­ne a Banská Bystrica-i Cement­gyár példáját — mondta Ivan Magic, a levegő tisztaságának védelmére három éve alakított állami felügyelőség kerületi ve­zetője. — Ez" a cementgyár 1960 ban még tíz-tizenöt kilo­méteres körzetben vastag szür­ke porréteget telepített a vá­rosra, a közeli rétekre, erdők­re. Óránként 2100 kiló cement­por mint káros melléktermék jutott a levegőbe. A következ­ményeket azonban nemcsak a szürkére fakult táj jelentette. és a tavakba — tájékoztatott Ervin Poliak, a közép-szlová­kiai vízgazdálkodási felügyelő­ség dolgozója. — A mindössze 206 szennyvíztisztító berendezés nagyobbik fele elavult és kis teljesítményű. A legutóbbi évek­ben 32 tisztító állomás építése kezdődött meg, ami együttesen 302 millió koronás beruházást igényel. Tavaly azonban a ter­vezett 62 millió koronás beru­házásnak csak alig 36 százaléka valósult meg. Az emúlt évben átadásra ter­vezett 14 új közép-szlovákiai szennyvíztisztító berendezésből még csak egy üzemel. Főleg az építkezések elhúzódásának kö­szönhető, hogy tavaly bizonyít­hatóan 47 ezer tonna mérgező vegyi anyag, ebből 24 ezer ton­na vízben nem oldódó anyag és legalább 500 tonna fáradtolaj került a kerület álló- és folyó vizeibe. — Már többször előfordult, hogy súlyos felelőtlenség oko­zott nálunk nagyméretű víz­szennyeződést. A közelmúltban például a Közép-szlovákiai Üveggyárak poltári üzeméből tizenhat órán keresztül fluor- hidrogénsav ömlött a városi csatornába. Senki sem vette észre, hogy kilyukadt a mérge­ző sav tárolására egyébként sem alkalmas tartály. A rend­őrség kinyomozta a vétkes dol­gozókat. Döntés született a bün­tetésre is. A Losonci Jnb ille­tékes osztálya azonban 5000 ko­ronára mérsékelte az eredeti­leg javasolt és kiszabott 100 ezer koronás pénzbírságot Ezt látva, az üvegyárban továbbra sem tartották fontosnak a biz­tonsági előírások szigorú meg­tartását. így történhetett meg, hogy tavaly ugyanonnan hason­ló okból ismét nagy mennyiségű jmérgezőanyag került a csator­nába és a folyóvízbe. Fizessen a szennyező A žilinai Vagmenti Vegyimű­vekben történt nemrégi vízmér­gezést követően, amikor az egyik közeli víztároló teljes élővilága pusztult ki, már szi­gorúbb volt az ügy elbírálása. A vállalatot kerek egymillió korona pénzbírsággal sújtották és bűnvádi eljárást indítottak a felelős dolgozók ellen. — Tapasztalataink szerint nem hoz kellő eredményt csu­pán a vállalatok megbírságolá­sa, mert a vállalati pénzből (sok helyen külön alapokat is terveznek erre!) bármelyik fe­lelős vezető könnyen kifizeti a százezreket is — magyarázta Ervin Poliak. — Sokkal hatá­sosabb a vétkesek személyes megbírságolása. Évekkel ezelőtt ugyanis, amikor a dubovái vegyi gyárból a Garamba engedett erős méregtartalmú szennyvíz hosszú időre teljesen kipusztí­totta a folyó jelentős szakaszá­nak élővilágát, külön büntetést is kapott a gyárigazgató. Havi részletekben még most is tör­leszti a 10 000 koronás bírsá­got. Azóta viszont jól megné­zik, hogy mi folyhat ki a gyár­ból ... — Jelenleg még meglehetősen ritka a vétkesek közvetlen meg­büntetése. Tavaly 68 esetben került sor erre, összesen 25 750 korona pénzbírságot vetettünk ki. Ezzel szemben csupán a ke­rület déli járásaiban évente több mint 40 millió koronás bírság terheli a vállalatokat és az üzemeket a környezetszeny- nyezés miatt. Voltaképpen ért­hető, hogy a szennyező tech­nológiákat alkalmazó, a környe­zetkárosító termékeket „előál­lító“ üzemekkel meg kell fizet­tetni azokat a kiadásokat, ame­lyekre a társadalom előbb- utóbb miattuk rákényszerül. LALO KAROLY A gimnáziumok tanulóinak a politechnika oktatása jelentős segít­séget nyújt i főiskolai irányzatok megválasztásában. Erről ta­núskodik a Krdlupy nad Vltavou-t Dvorak gimnázium tapaszta­lata, ahol a hét évi politechnikai oktatás során nőtt a műszaki irányzatok iránt érdeklődők száma. Felvételünkön Josef Donar mérnök, a negyedik évfolyam tanulóival elektrikus méréseket végez Humpálová felvétele — ČSTKJ A P RÔH ÍRD ÉT ÉS ADÁSVÉTEL ■ Eladó családi ház 13 ár telek kel Dunajskí Stredán, a termál fürdő közelében. Telefon 220-30 0-164 ■ Veszek kertet, tehet házzá is. Jelige: Rratlstavától *»0 kilométe­rig, 0-171 ISMERKEDÉS ■ 44/J62 viüékt, üzemben dolgozo legényember —• saját, berendezett, új lakással megismerkedne há­zasság céljából egyedülálló leány­nyal, Jelige Őszintén Ú-163 ■ 35 éves elvált pedagógusnő szeretne megismerkedni hozzáillő, jó megjelenésű, korrekt férfival. Jelige: ABIGÉL 0 166 KÖSZÖNTŐ ■ Varga Unnának. Dőlné Salihy (Atsószelí), fiO. születésnapja alkalmából szív­ből gratulál és további hosszú életet kíván férje, fia, menye és unokái. Pétiké, Roblka és nászék 0 170 MEGEMLÉKEZÉS {■ Nem múló sze retettel, fájó szív­vel és könnyes szemmel emléke­zünk drága ha­lottunkra, a sze­rető, jó férjre, apára és nagy­apára, testvérre, sógorra, jó ba* rátra, Takács Daniéira, Vága (Váhovce), akit egy évvel ezelőtt, 1979. feb­ruár 13-án, 56 éves korában raga­dott ki a kegyetlen halál szeret­tei közül. Akik ismerték és sze­rették, emlékezzenek rá szeretet­tel ezen a számunkra nagyon szomorú évfordulón. Szerető felesége, fial, lánya, veje, menyei és három kis uno­kája Ú-82 ■ Könnyes szemmel és fájó szív­vel emlékezünk drága halottunk­ra, NEM IS AKÁRMILYEN KÖZLÖNY A magyar vizslákat tenyész­tők klubjának kőnyomatos, évente négyszer, ötször megje­lenő, kétnyelvű kiadványáról van szó. Alig egy évtizede, 1972- ben alakult a klub, s azóta je­lenteti meg ezt a kiadványt. Szlovákiában jelenleg mintegy 300 rövidszőrű és 200 drótszőrű, törzskönyvezett magyar vizslát tartanak számon, a cseh- és morvaországi kerületekben vala­mivel kevesebbet. A vizslate­nyésztők száma még kevesebb, hiszen átlagosan számítva há­rom ebet tart egy-egy tenyésztő, a néhány száz fős tagság azon­ban jól szervezett, a tenyésztés ügyét nemcsak kedvtelésnek, hobbinak tartja. A klub ezért rendszeresítette a kiadvány megjelentetését. Nem is akármilyen Közlöny ez. A szép kivitelezésű borító­lap, a belső oldalakon látható il­lusztrációk, a jól sikerült fény­képfelvételek és riportképek fu­raj Stekláö. a grafikai szerkesz­tő gondos munkáját, ízlését di­csérik. Aki pedig belelapoz az utóbbi években megjelent szá­mok példányaiba, ahogyan ma­gam is megtettem, könnyen meggyőződhet a szlovák és ma­gyar nyelven megjelenő kiad­vány gazdag, változatos tartal­máról. A szerkesztő bizottság tagjai, dr. Mészáros Sándor, dr. Štefan Forgáö alezredes, dr. Ji- rí Michálek, Alexander Chlup, Répás Pál mérnök, Lukász Pé­ter, akik valójában csak műked­velő szerkesztők, mindent meg­tettek annak érdekében, hogy olvasmányos legyen a kiadvány. A kiállításokról, versenyekről írott beszámolók műfaji szem­pontból is megfelelnek a riport követelményeinek. És érdeke­sek. Nemcsak azért, mert hang­zatos elnevezésű ebek, Mátai Zsellér, Vadasházi Cézár, Som- lókerti Botond és társaik a fő­szereplők. de az események le­írásai még azok képzeletét is magukkal ragadják, akik szemé­lyesen nem vettek részt ilyen rendezvényen. Mind a szlovák, mind a magyar nyelvű szöveg­ben választékos, de szakmai szempontból is pontos kifeje­zéseket használnak a szerzők. Külön említésre méltó, hogy he­lyesírási hibák csak elvétve for­dulnak elő, azok is inkább saj­tóhibáknak minősíthetők. A szerkesztők politikai elkö­telezettségéről vallanak azok a közlemények, melyek megem­lékeznek a jelentősebb történel­mi évfordulókról, utalnak egy- egy rendezvény társadalmi és politikai jelentőségére. Természetes, hogy a kiadvány tenyésztési kérdésekkel és prob­lémákkal foglalkozó cikkeket is közöl, a klubélet eseményeivel is foglalkozik. Az előbbiek azon­ban közérthetőek a laikusok számára, tudományos ismerete­ket népszerűsítő cikkek, az utóbbiak pedig oly módon fog­lalkoznak a klubélet eseményei­vel, hogy a kívülállók érdeklő­dését is felkeltik. Hogyne, hi­szen ezeket olvasva értesülünk a magyar vizslákat tenyésztők nemzetközi sikereiről, külföl­dön, nem egyszer még tenge­rentúli országokban való sze­replésükről is. Amikor megállapítjuk, hogy az ízléses kivitelezésű Közlöny mind tartalmi, mind szerkeszté­si szempontból rangos kiadvány, önként adódik a tettekre bíz­tató kérdés: Más klubok nem adhatnának ki hasonlót? haj. P. György Sándorra, Martos (MartovceJ, akit a kegyetlen halál 1979. feb ruár 10-én, 3# éves korában bú­csúszó nélkül el­szakított tőlünk Akik ismerték és szerették, gondol­janak reá szere­tettel, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szo­morú, első évfordulón. Örök emlékét őrző szillel, test­vére családjával és két unoka­öccse családjaikkal 0-155 köszönetnyilvánítás ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszö­netét a közeli és távoli rokonok­nak, szomszédok­nak, ismerősök­nek, akik 1979. december 17-én elkísérték utolsó útjára a naszvadl (Nesvady) te­metőbe a váratlanul elhunyt drá­ga, jó férjet és édesapát, Totli Miklóst. Köszönetét mondunk azoknak, akik koszorúikkal és virágaikkal igyekeztek enyhíteni fájdalmun­kat. Külön hálás köszönetét mon­dunk a helyi pártszervezetnek, a hnb-nek, a helyi efsz-nek, a járó-* sl nemzeti bizottságnak és a járá­si pártbizottságnak a temetés megrendezéséért. Emlékét örökké megőrző fele­sége, gyermekei és a rokon­ság 0-151 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszö* netet a rokonok­nak, Ismerősök­nek, az SZLKP JB, a jnb, a hnb és a helyi polgá­ri ügyek képviselőinek, a helyi párt- és szakszervezetek képvise­lőinek, volt munkatársaknak s mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a Llclnce község (rožíiavai járási temetőjébe Gregor Józsefet, a felejthetetlen, drága férjet, apát nagyapát, a több érdemrend­del kitüntetett pártfunkcionáriust, akit a kegyetlen halál hosszú, sú­lyos betegség után életének 68. évében, 1979. december 30-án ki­ragadott szerettei köréből. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal és a végső búcsún való részvételük­kel enyhíteni igyekeztek örökké tartó, mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-152 ■ Ezúton mon­dunk köszönetét a közeli s távoli rokonoknak, szomszédoknak. Ismerősöknek és mindazoknak, akik részvétük­kel, koszorúikkal és virágaikkal igyekeztek enyhíte­ni mély fájdalmunkat, és elkísér­ték utolsó útjára az udvardi (Dvory nad Žltavou] temetőbe 1980. január 12-én a hosszú beteg­ség után elhunyt, szeretett, drá­ga, jó férjet, édesapát és nagy­apát, Dékány Menyhértet, aki 76 éves korában örökre Itt hagyott bennünket. A gyászoló család 0-154 R| Ezúton mondunk köszönetét az egész rokonságnak és ismerősök­nek, akik 1979 december 28 án el­kísérték utolsó útjára a taksonyi (Matťiäkovol temetőbe felejthetet­len hatottunkat, Hndek Jánosné szül. Kiss Jolánt, akit a halál rövid, súlyos beteg­ség után, 61 éves korában raga­dott kt szerettei köréből. Köszönjük a sok virágot és rész­vétet, melyekkel enyhíteni Igye­keztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-168 198Q. II. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom