Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-13 / 37. szám, szerda
A szocialista Lengyelország további fejlődésének programja Európa háború utáni litr'.fi- nelme egyik legfontosabb eseményeként értékelte Edward Gierek, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amelynek eredményességéhez Lengyelország is igyekezett hozzájárulni. A politikai enyhülés elmélyítése szempontjából kulcsfontosságú annak a katonai enyhü léssel való megerősítése. Nyugtalanító, hogy az Egyesült Al lamokban felfüggesztették az oly jelentős SALT-II. szerződés ratifikációs vitáját, nyugtalan! tó, hogy a NATO tavaly új típusú nukleáris fegyverek gyártása és Nyugat-Európában való elhelyezése mellett döntött. Az utóbbi időben rosszabbodott a nemzetközi kapcsolatok légköre, hidegháborús körök propagandakampányt folytatnak a szocialista országok ellen. Mindez annak ellenére történik, hogy a Varsói Szerződés szervezete többször is konkrét javaslatokkal kinyilvánította azt az őszinte óhaját, hogy reális, valódi leszerelést kíván. Meggyőződésünk, hogy az emberiség nem engedheti meg a hidegháború visszatérését, nem hagyhatja az európai béke fontos szerkezeti elemeinek megsemmisítését — mondotta Ed-i ward Gierek. Lengyelország eddig is hozzájárult a feszültség enyhítéséhez, és a jövőben is így kíván tenni. „A nemzetközi helyzet mélyreható elemzését adta a közelmúltban Leonyid Brezsnyev, a moszkvai Pravdának adott nyilatkozatában. Osztjuk derűlátását és meggyőződését ..." — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. „Az elmúlt évben szövetségeseinkkel együtt javaslatot tettünk európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívására. Lengyelország kész arra, hogy fővárosában e tanácskozás házigazdája legyen. Véleményünk szerint a jelenlegi kedvezőtlen politikai légkör nem állhat e fontos konferencia megrendezésének útjában. Számítunk az európai államok kormányainak politikai realizmusára — emelte ki Edward Gierek. Lengyelország szolidaritásé* ról biztosította a nemzeti felszabadító mozgalmakat, azokat az országokat, amelyek a szocializmus útjára léptek. — Örömmel üdvözöltük Afganisztán visszatérését az áprilisi antifeudális és antiimperia- lista forradalom eszméihez. Ez teljesen megfelel az afgán nép létérdekeinek. Szolidárisak vagyunk az afgán dolgozó nép, minden afganisztáni haladó erő azon törekvésével, hogy véget vessen a külső reakció beavatkozásának. A továbbiakban Edward Gierek határozottan elítélte a kínai vezetés kalandor politikáját, azt a támogatást, amelyet a legszélsőségesebb hidegháborús köröknek nyújt azzal ** céllal, hogy fékezze az enyhülés folyamatát és aláássa a békés stabilizációt. Végezetül a Lengyel Egyesült Munkáspárt erejét és tekintélyét méltatta és felhívta a figyelmet arra, hogy az új évtized megnövekedett feladatainak megfelelően a pártmunkát is még hatékonyabbá, jobbá kell tenni. zánkban ... Csökkent a bűn-, cselekmények száma, különösen az élet- és a testi épség elleni bűntettek körében. Ugyanakkor nyugtalanító a gazdasági, vám és valutabűntettek és a spekulációk nagy száma. A negatív morális jelenségek elleni harcban csakúgy, mint a család problémái terén a szocialista állam továbbra is kész az együttműködésre az egyházzal. A párt egyik legfontosabb feladata a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítése, amelyek alapvető fontosságúak a fiatal nemzedék nevelésében — mondotta Edward Gierek, majd hangsúlyozta az «iktatás, a tudomány és a kultúra fejlődésének átfogó jelentőségét. — A szocialista nevelés széles frontján egyre nagyobbak a tömegtájékoztató eszközök feladatai — mutatott rá a szónok a sajtó, a rádió és a televízió céljai között említve a negatív jelenségek bírálatát, a közvélemény tájékoztatását és formálását, a pozitív értékek propagálását. A CÉL A BÉKE MEGŐRZÉSE Beszédének befejező részét elsősorban a külpolitikai kérdéseknek szentelte Edward Gierek. Rámutatott arra, hogy a lengyel külpolitika alapvető célja a nemzet biztonságának garantálása, a békés alkotó munka feltételeinek megóvása. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország 6 millió állampolgárát vesztette el a második világháborúban és e történelmi tapasztalat meghatározza állásfoglalását: „Mindig és minden eszközzel megvédelmezzük a békében élés jogát." Visszaemlékezve a második világháborúban a Szovjetunió nyújtotta segítségre, a két nép fegyverbarátságára, megállapította, hogy az újjáépítéshez nyújtott segítség évei után a baráti kapcsolatok tovább mélyültek és az elmúlt tíz év alatt minőségileg új, magasabb szintre emelkedtek. Rámutatott, hogy ma már testvéri országok találhatók Lengyelország határai mentén, de nem kevésbé fontosak a távolabb eső barátokkal való kapcsolatok sem. — Lengyelország a szocialista országok közösségének szilárd tagja és e közösség ideológiai egysége, politikai együttműködése mind erősebb és szorosabb. Felidézte, hogy erre az évre esik a Varsói Szerződés szervezetének 25. évfordulója. E szervezet megalakulása óta garantálja a szocialista közösség országainak biztonságát, aktívan küzd a békéért, és állandó forrása a fegyverkezési verseny megfékezését célzó kezdeményezéseknek. Emlékeztetett arra, hogy a békéért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok aktív párbeszédéért és együttműködéséért folytatott politikában kulcsszerepet játszottak és játszanak a Szovjetunió és személyesen Leonyid Brezsnyev kezdményezései. Az enyhülési politikának egyik kezdeményezője Lengyelország volt, és ezt az irányt változatlanul folytatni, tartósítani és elmélyíteni kívánja. — A 80-as évek első felében 1,7 millió lakás átadását tervezzük. Edward Gierek rámutatott: ar 60-as évek első felében az életkörülmények javításának fontos előfeltételévé kell válnia annak, hogy érezhető haladás történjék a lakossági jövedelmek, illetve az áruellátás kiegyensúlyozásában. A kormánynak olyan árpolitikát kell folytatnia, amely biztosítja a dolgozók reáljövedelmének terveaz öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, s e nyugdíjakat minden dolgozóra kiterjesztették városon és falun egyaránt. A falusi lakosságra is kiterjesztették az ingyenes orvosi ellátást. Lényegesen meggyorsult a lakásépítés: a 70-es évek alatt 9 millió lengyel állampolgár költözhetett új lakásba. E programnak az volt a reális alapja, hogy gyorsan és sokoldalúan gyarapodott a termelési potenciál az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Gierek emlékeztetett arra, hogy mintegy 450 nagy ipari beruházás valósult meg, s hogy lényegesen növekedett a közvetlenül lakossági igények kielégítését szolgáló termelés részaránya. — Mindennek eredményeként a 7U-es években csaknem 85 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem, az ipar termelése 130 százalékkal emelkedett. 30 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, ezen belül a növénytermesztés valamivel több mint 12, az állattenyésztés pedig csaknem 3(i százalékkal. A 70-es évek második felében azonban a belső és külső gazdasági körülmények lényeges rosszabbodása volt jellemző. — Partunk e bonyolult problémák megoldására törekedett — mondotta Edward Gierek — ennek érdekében került sor az erők és eszközök szükségessé vált átcsoportosítására. A nemzeti jövedelmen belül csökkent a beruházások részaránya, az erőfeszítéseket pedig a társadalmi és gazdasági szempontból legfontosabb problémákra összpontosítottuk: a közszükségleti cikkek előállításának fejlesztésére, az élelmiszer- gazdaságra, a lakásépítésre valamint az exportra. Jóllehet ezeket a feladatokat nem tudtuk kivétel nélkül teljesíteni, egészében véve mégis biztosított azoknak a tő irányelveknek megvalósítása, amelyeket a VII. kongresszus dolgozott ki a társadalmi célok terén. Mint azt a Központi Bizottságnak a VIII. kongresszusra kidolgozott tézisei is hangsúlyozzák, pártunk elhatározott szándéka, hogy folytatja a 70- es éveknek azt a stratégiáját, amelynek központjában a társadalmi szükségletek minden oldalú kielégítése áll — mondotta az első titkár és hozzátette: az országnak meg vannak a további fejlődéshez szükséges tartós alapjai. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés intenzívebbé tételében rejlő nagy lehetőségeket. Részletesen szólt azokról a korlátozó tényezőkről, amelyeket a következő évek lengyel gazdaságpolitikájában figyelembe kell venni. Ezek közé sorolta a munkaerőtartalékok csökkenését, a korábbinál kisebb beruházási lehetőségeket, a világgazdaságban mutatkozó, az export számára kedvezőtlen tendenciákat. „Gazdaságunkat ezenkívül a kapott hitelek törlesztése is terheli majd“ — mondotta. Az ország fejlődését kiegyensúlyozottabbá kell tennünk — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. Ennek megfelelően fokozni kell azokat a beruházásokat, amelyek az energia- és nyersanyagtermelés fejlesztését szolgálják, valamint a szállítás korszerűsítését segítik elő. — A fűtőanyagok világpiaci árának növekedésével összefüggésben fenn kell tartanunk, sőt fokozni kell a kőszénexport jelenlegi szintjét. — Azt akarjuk, hogy az 1981—85-ös időszakban a reálbér csaknem 9—10 százalékkal növekedjék, továbbra is növelni kívánjuk a szociális juttatásokat, mindenekelőtt a rokkantsági és az öregségi nyugdijakat. — Azt akarjuk, hogy tovább növekedjenek a parasztság bevételei. — Tanácskozásunkra összpontosul a lengyel munkásosztály, valamennyi dolgozó figyelme. Pártunk Vili. kongresszusát a központi bizottság tézisei fölötti országos vita előzte meg. A kongresszusi felkészülésben az egész párt részt vett és jelentősen hozzájárult e munkához a szövetséges Egyesült Parasztpárt tag sága és hozzájárultak a pár- tonkívüKek is. A kongresszus előtti vitához általános termelési és társadalmi aktivitás párosult. A párt és a társadalom teljes támogatásáról biztosította a központi bizottság téziseiben foglalt értékeléseket és prog- ramtételeket, amelyeket jelentősen gazdagítottak a kongresszus előtti munkálatok. — A múlt év júliusában ünnepeltük hazánk újjászületésének 35. évfordulóját, és májusban fogjuk ünnepelni a Szovjetunió, az egész nagy koalíció a hitleri fasizmus fölött aratott korszakalkotó győzelmének 35. évfordulóját. E győzelem hez népünk legnemesebb hagyományaihoz híven. járult hozzá. Ennek köszönheti, hogy megváltoztathatta sorsát, a szocializmus útjára lépett, és megteremtette függetlenségének szilárd alapjait. Bár hosszú és kemény harcot kellett vívni a népi hatalom megszilárdításáért, a szocialista rendszerért, Lengyel- ország fejlődésének útja meghatároztatok Ennek az alapvető átalakulásnak a hajtóereje a Lengyel Munkáspárt, a munkásosztály marxista—leni- nista élcsapata volt. A továbbiakban Edward Gierek méltatta a felszabadulást követő évek történelmi átalakulásának jelentőségét, kiemelve a hazai munkásmozgalom egységessé válásának és a parasztsággal való osztályszövel- ség megteremtésének fontosságát. Ezután forró szavakkal üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártját és a szovjet népet, köszönetét mondva a háború utáni nehéz években nyújtott segítségért, a lengyel nép hálájáról biztosítva minden nemzetet és társadalmi erőt, amely szolidáris volt a háború és az újjáépítés idején a lengyelek ügyével. — Kongresszusunknak átfogóan összegeznie kell országunk eredményeit, értékelni a belső és a nemzetközi helyzetet, meghatározni a párt és á népi állam politikájának az elkövetkező évekre szóló céljait, valamint olyan munkaeszközöket és módszereket kell megjelölnie, amelyek további sikereket biztosítanak a szocializmus építésében, garantálják hazánk biztonságát és boldogulását. AZ ELMÚLT ÉVTIZED GAZDASÁGI EREDMÉNYEI — Mintegy tíz évvel ezelőtt pártank nehéz helyzetben, a népi Lengyelország meglevő eredményeire támaszkodva kidolgozta azt a társadalmi, gazdasági stratégiát, amelynek központjában az ember és szükségletei állnak — mondotta Edward Gierek, majd rámutatott: a VI. és VII. kongresz- szuson a Lengyel Egyesült Munkáspárt által felvázolt stratégia — amely a társadalmi szükségleteknek a gazdaság dinamikus fejlődésén alapuló fokozott kielégítését tűzte ki célul — kiállta az élet próbáját. Ezt a stratégiát a jövőben is folytatjuk — mondotta. A továbbiakban az elmúlt tíz esztendőben elért eredményekről szólt. Mint hangsúlyozta, 1971-hez képest a lakosság reálbére több mint 50 százalékkal, reáljövedelme pedig csaknem 75 százalékkal emelkedett. Ez az előző évtizedhez képest két és félszeres emelkedést jelent. A tízéves Időszakban az előző évtizedhez képest négyszer annyit fordítottak a társadalmi szükségletek kielégítésére, felemelték Euward Gierek előterjeszti a Központi Bizottság beszámolóját (CSTK-f elvétel j zett növekedését, mindenekelőtt a legalacsonyabb fizeté- sűeknél. A PÄRT AGRÁRPOLITIKÁJA — Agrárpolitikánkban — amelyet az Egyesült Parasztpárttal együtt dolgoztunk ki és hajtunk végre — alapvető irányvonal volt és marad az a törekvés, hogy a termelés állandó növekedését összekapcsoljuk a paraszti gazdaságok fokozatos szocialista átalakításával. Az irányvonal alapelvei helyesek, azokat fenn kell tartani. A mezőgazdaság részére biztosítjuk azokat a költségvetési eszközöket, amelyek — ha helyesen használják fel őket — lehetővé teszik, hogy az 1981— 1985-ös időszakban a mezőgazdasági termelés legalább 12 százalékkal^ növekedjék — mondotta Edward Gierek, majd rámutatott: A 80-as (években mostani agrárpolitikai elveinket fenntartva, olyan feltételeket teremtünk, amelyek a mezőgazdaság valamennyi szektorában kedvezőek lesznek a termelés fejlesztésére. A továbbiakban Edward Gierek kiemelte, hogy a lengyel né gazdaságnak fokozottabban kell bekapcsolódnia a nemzetközi munkamegosztásba, erősítve együttműködését legfontosabb partnerével, a Szovjetunióval, elmélyítve a KGST tagországaival való termelési szakosodást és együttműködést, fokozva az exportot és csökkentve a népgazdaság importigényét. Ezek a célok csakúgy, mint a társadalmigazdasági feladatok, megkövetelik a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a takarékosságot, az aránytalanságok felszámolását, a tervezés és a gazdaságirányítás tökéletesítésével párhuzamosan a tervfegyelem erősítését, a pénzügyi és bérfegyelem megszilárdítását. Ezután a LEMP KB első titkára méltatta a nemzet egységének jelentőségét, amelynek erősítése a párt egyik legfontosabb célja, állást foglalt a szocialista demokrácia intézményeinek megerősítése mellett. Emlékeztetve arra, hogy a kongresszust követően kerül sor a parlamenti választásokra, nagyra becsüléssel szólt a szejm munkájáról. Jelentős teret szentelt előadói beszédében Edward Gierek a munkafegyelem kérdésének. „Sosem értettünk egyet azzal a nézettel, hogy a fegyelem és a jó munka feltétele a munkanélküliség“, — hangsúlyozta az első titkár a dolgozók aktív öntudatos munká-. ját méltatva. — A VII. kongresszus óta tovább erősödött a szocialista törvényesség és a közrend haBaráti eszmecsere a LEMP Vili. kongresszusának megnyitása előtt. Képünkön balról jobbra: Vasil Bilak, a CSKP küldöttségének vezetője, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Mihail Szuszlov, a szovjet küldöttség vezetője, az SZKP KB Politikai Bu zottságának tagja, a KB titkára, valamint Paul Verner, az NSZEP küldöttségének a vezetője, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. fTclefoto: CSTK) Ú] szó 1980. 11. 13. 4 A Lengyel Egyesült Munkáspárt VIIL kongresszusán a Központi Bizottság jelentését Edward Gierek, a párt első titkára terjesztette elő. A beszámolót az alábbiakban kivonatosan közöljük: EDWARD GIEREK BESZÉDE A LEMP VIII. KONGRESSZUSÁN
