Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-07 / 32. szám, csütörtök

Hatékonyabban használjuk ki lehetőségeinket és erőforrásainkat Josef Hanton elvtárs beszéde a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontja központi bizottságainak együttes ülésén ÚJ szó 1980. II. 7. Intőn'fis év, népünk nemzeti felszaiHuuiő harca kicsúcsoso- dásának, hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulójának évében ül össze a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának ülése. Idén fejezzük be a 6. ötéves tervidő­szakot és előkészítjük hazánk további szociális és gazdasági fejlesztésének tervét a nyolcva­nas évekre. Ezért természetes, hogy a CSKP KB 14. ülése eredményei­nek megvitatásakor a figyelmet az elmúlt év értékelésén kívül az egész 6. ötéves tervidőszak- ra irányítjuk. A hetvenes évek szocialista fejlődésünkben rend­kívül jelentősek voltak. Ma a belső és nemzetközi fej­lődés kérdései elválaszthatatla­nul összefüggnek. Ezért, az eredményeket értékelve, a to­vábbi társadalmi-gazdasági fej­lődés feladatait megvitatva, tu­datosítanunk kell összefüggésü­ket az egész nemzetközi politi­kai küzdelemmel, amelyet né­pünk a Szovjetunió és a többi testvérország nemzeteivel, a vtlág haladó erőivel együtt a békéért és a haladásért folytat. ELÍTÉLJÜK AZ IMPERIALIZMUS VESZÉLYES KÍSÉRLETEIT Josel Harnan elvtárs beszéde további részében az enyhülési politkával foglalkozott, amelyet a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak érdeme­ként sikerült a hetvenes évek­ben megvalósítani. Ezzel kap­csolatban elítélte az imperializ­musnak, elsősorban az utóbbi hónapokban és hetekben tanú­sított törekvését, hogy a békés egymás mellett élés ecldigi eredményeit megmásítsa. Rá­mutatott a mai erőegyensúly megbontására, a szocializmus fölötti túlerő megszerzésére, az újabb lázas fegyverkezés elin­dítására vonatkozó veszélyes kísérletekre. Hangsúlyozta, hogy a világreakció újból hi­degháborús korszakba akarja juttatni a világot, meg akarja akadályozni a forradalmi válto­zások vissza tar thatatlan előre­haladását, az imperialistaelle­nes harc kibontakozását, hogy tovább terjeszthesse a világ ter­mészeti gazdaságának kizsák­mányolását. Josef Haman, a CSKP KB tit­kára hangsúlyozta, hogy támo­gatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmat, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népi Köztársa­ság hős népét, teljes mértékben szolidárisak vagyunk az Af­ganisztáni Demokratikus Köz­társasággal és Karmai Babrak által vezetett forradalmi kor­mányával. A világ demokratikus és ha­ladó erőivel együtt, a tőkés or­szágok reálisan gondolkozó erőivel együtt visszautasítjuk az imperialista körök diszkriminá­ciós és provokációs lépéseit, amelyekkel veszélyeztetik a nemzetközi együttműködés ed­digi eredményeit, visszautasít­juk a moszkvai olimpiai játé­kok megtartása ellen indított önkényes kampányt. A csehszlovák nép elkötele­zetten részt vesz a nemzetközi életben, elkötelezett építőmun­kát folytat és mindent megtesz az enyhülési politika folytatá­sáért, azért, hogy ez a politika egyre nagyobb eredményt hoz­zon a világ nemzetei számára. Mély meggyőződésünk, hogy az egészséges gondolkodásmód, a realizmus, a nemzetek békevá­gya győz a reakciós és háborús erők fölött. Országunk belpolitikai fejlő­dését az elmúlt években teljes mértékben a hazánk felvirágoz­tatása és népünk boldogsága érdekében kifejtett szorgalmas, nem egy esetben nehéz, de ál­talánosságban sikeres munka jellemezte. PARTUNK ÉS NÉPÜNK EGYSÉGE Pártunk 1969. áprilisa óta folytatott elvhű alkotó lenini politikája, amelynek 10, évtor- dulójáról tavaly emlékeztünk meg, szilárdan megalapozta pártunk és népünk egységét, a társadalmi, gazdasági fejlődés feladatainak céltudatos megol­dását. A Nemzeti Front pártjai és szervezetei, egész népünk ma- •gáévá tette ezt a politikát, amely kifejezi a szocialista Csehszlovákia fejlődése érdeke­it és szükségleteit. Ez a poli­tika a nehézségek és akadályok ellenére pozitív eredményekhez veze.t, szavatolja népünk békés életét és alkotó munkáját. Országunk újabb haladást ért el a termelőerők fejlesztésében, a műszaki-anyagi alap megszi­lárdításában, a nép anyagi szükségleteinek kielégítésében, a kultúra és az oktatásügy fej­lesztésében. Ezt szemléltetve megemlíthetjük, hogy az elmúlt tíz év alatt a nemzeti jövede­lem 62 százalékkal, az ipari ter­melés több mint 80 százalékkal, a mezőgazdasági termelés több mint 20 százalékkal növekedett. A személyes fogyasztás csak­nem 40 százalékkal nagyobb, a lakosság társadalmi fogyasztása pedig csaknem 80 százalékkal. A széles körű beruházások ered­ményeképpen az elmúlt évtized­ben 1,1 billió korona értékű ál­lóalapokat helyeztünk üzembe. Több mint 4 millió ember köl­tözött 1245 ezer újonnan felépí­tett korszerű, jól felszerelt la­kásba. Ezek és a további ered­mények szocialista rendszerünk előrehaladását, népünk áldoza­tos munkáját bizonyítják és to­vábbi haladásunk megbízható alapját képezik. Az értékelés során teljes mér­tékben figyelembe kell ven­nünk, hogy különösen a hetve­nes évek felétől az ismert okok folytán elvi jelentőségű és ál­landó változások mentek végbe a tőkés piacokon és fokozato­san az egész világgazdaságban. Ezek a változások, amint már nem egyszer megállapítottuk, hatást gyakorolnak a mi fejlő­désünk gazdasági feltételeire is. Az olyan természeti gazda­ságban szegény országok szá­mára, mint a mi országunk, amelyek kénytelenek a szüksé­ges nyersanyagok és energia nagy részét behozatalból fedez­ni és ezért a feldolgozóipar ter­mékeivel fizetni, az ilyen fejlő­dés jelentős, utólagos követel­ményeket jelent. Elsősorban ar­ról van szó, hogy az energia, nyersanyag és élelmiszerbeho­zatal növekedését nagyobb költ­ségekkel kell fedezni. Eközben a tőkés piacokon kiéleződő konkurrencia, a diszkrimináció és más tényezők következtében a nem szocialista országokba irányuló kivitelünk nagy ne­hézségekbe ütközik. EGYÜTTMÜKÖDÉSÜNK A SZOVJETUNIÓVAL LÉTFONTOSSÁGÚ Ebben a helyzetben újból be­igazolódik a Szovjetunióval folytatott sokoldalú gazdasági együttműködési jelentősége. A mai nyersanyag- és energetikai problémák világjellegűek — a gyorsan növekvő szükségletek, valamint annak következtében, hogy a rosszabb természeti vi­szonyok között és távolabbi he­lyeken kell folytatni a fejtést, — ezeket a szocialista orszá­goknak is meg kell oldaniuk. Az a tény, hogy a Szovjet­unióval a következő ötéves tervidőszakra is lekötöttük az alapvető nyersanyagok és tüze­lőanyagok jelentős behozatalát, kedvezőbb árért, mint a tőkés piacokról, létfontosságú gazda­ságunk további tervszerű fej­lesztése szempontjából. A CSKP Központi Bizottsága mindig nagy figyelmet szentelt a világgazdaságban végbemenő változások következményeinek. Alapos elemzés alapján már 1974-ben meghatározta e követ­kezmények elhárításának reális útját. A CSKP XV. kongresszu­sa meghatározta a termelés ha­tékonysága további növelésé­nek, a munka minősége javítá­sának programját, a népgazda­ság teljesítőképessége és export- képessége növelésének prog­ramját és ennek alapján a nép életszínvonala további emelésé­nek programját. E programok teljesítése jelentős eszközöket, a termelés jobb szervezését és irányítását, valamennyiünk jobb és hatékonyabb munkáját kö­veteli meg. A CSKP Központi Bizottságé nak 14. illése a 6. ötéves terv­időszak négy évének eredmé­nyeit értékelve jogosan kiemel­te a bonyolultabb viszonyok el­lenére a gazdaság fejlesztésé­ben elért pozitív eredménye­ket. Folytattuk a gazdaság fej­lesztését, annak ellenire, hogy a fejlődés üteme alacsonyabb volt, mint az eredetileg terve­zett. A széles körű beruházások ré­vén — annak ellenére, hogy ezeket számos probléma és fo­gyatékosság kísérte — megszi­lárdult anyagi-műszaki alapunk. Megtartottuk népünk szociális- és létbiztonságát, a lehetősé­gekkel összhangban fokoztuk a lakosság anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének már amúgy is magas színvonalát. A 6. ötéves tervidőszak négy éve alatt az ipari termelés 25 százalékkal növekedett. Az 5. ötéves tervidőszak hasonló idő­szakához viszonyítva a két rossz termésű év ellenére a me­zőgazdasági termelés 8,6 száza­lékkal növekedett. A kiskeres­kedelmi forgalom az elmúlt négy év alatt 18 százalékkal lett nagyobb. A társadalmi fo­gyasztásra 21 százalékkal fordí­tottunk többet. Folytatódott a lakásépítkezés és az infrastruk­túra fejlesztése. HATÁROZOTABBAN A HIBÁK FELSZÁMOLÁSÁÉRT A CSKP Központi Bizottsága 14. ülésén bíráló elemzés alap­ján rámutatott, hogy adottsá­gaink lehetővé teszik, és a tár­sadalom szükségletei megköve­telik, hogy határozottabban szüntessük meg a fogyatékos­ságokat és hibákat. Tavaly a gazdasági feladatok teljesítését bonyolultabbá tették az áramellátásban az év elején előforduló zavarok, amelyek gyengítették a termelés folya­matosságát. A helyzetet megne­hezítette a rossz termés, ami a nép ellátása érdekében megkö­vetelte, hogy utólagosan jelen­tős mennyiségű takarmányt hozzunk be. Kedvezőtlenül érin­tett bennünket a nyersanyagok és alapanyagok árának emelke­dése a tőkés piacon. Noha az emberek áldozatkész munkájának és jelentős eszkö­zök ráfordításának köszönhe­tően ezeket a befolyásokat nagymértékben sikerült leküz­deni vagy legalább enyhíteni, és általában megőrizni a gaz­daság kedvező fejlődését, szük­séges, hogy minden gazdasági részterületet, minden felelős irányító gazdasági szerv az el­múlt esztendő tapasztalataiból, de fogyatékosságaiból is le­vonja a további munkára vo­natkozó következtetéseket. A CSKP KB 14. ülése is hang­súlyozta, hogy a gazdaságunk­ra ható külső objektív befolyá­sok mellett fejlődésünket szub­jektív fogyatékosságok is ne­hezítik. Amint azt a zárszóban Gustáv Husák elvtárs mondot­ta — önmagunknak bonyolítjuk a helyzetet, ha nem oldjuk meg minden esötben következetesen azokat a problémákat, amelyek­nek leküzdésére erőnkből és le­hetőségeinkből telik. Annak ellenére, hogy gazda­ságunk az eltelt négy esztendő­ben általában fejlődött, néhány eltérés tapasztalható a hatodik ötéves terv eredeti szándékai­tól. Bár nálunk például a nem­zeti jövedelem négy év alíitt 17 százalékkal gyarapodott, ami ezekben az években a nemzet­közi szinthez képest viszonylag gyors ütemű növekedés, ebben a fontos »mutatóban hozzávető­leg egyharmad részét nem si­került elérni az ötéves terv cél­jainak. Ez' természetesen nem maradhatott hatás nélkül sem a nemzeti jövedelem felhaszná­lási ütemére, amely az ötéves terv eredeti céljaihoz képest — főleg a beruházások viszony-' latában, —, részben csökkent, — sem a személyi és a társa­dalmi fogyasztás ütemére,. SÜRGETŐ KÖVETELMÉNY Eltekintve az egyes ipari ága­satokban, főleg a mezőgazda­ságban és az építőiparban a termelési kieséstől, a nemzeti jövedelem alakulásában létre­jött eltérés alapvető oka, hogy noha a társadalmi termelés ha­tékonysága növekedett, általá­nos fejlődése az elmúlt négy esztendőben nem érte el a ter­vezett mutatókat. Ebből egy idejűleg következik a CSKP KB 14. ülésének kategorikus köve­telménye, hogy a párt gazda­ságpolitikájának következete­sebb gyakorlati érvényesítése érdekében tegyük intenzívebbé a politikai harcot, a szervező munkát és a gazdasági ösztön­zést is. Főként arról van szó, hogy jóval „ gyorsabban csök­kentsük a gazdaságfejlesztés anyag-, nyersanyag-, energia-, beruházási és szállítási igé­nyességét. Ugyanakkor sürgető kötelességünk a gyártmányok magas minőségi és műszaki színvonala alapján jobban ér­tékesíteni minden nyersanyag- és anyagforrást, jelentősen fo­kozni gazdaságunk exportké­pességét, tartósaji növelni a munka termelékenységét, és az egész társadalomban ügyelni a sokoldalú, jóval szigorúbb be­ruházási gazdaságosságra. Hiba lenne elsiklani afölött, hogy napjainkban a népgazda­ságra háruló feladatok nagy ságrendjüket és nehézségi fo­kukat tekintve rendkívüliek. Teljesítésük valóban hosszabb időt, nagy erőkifejtést, jelentős ráfordításokat, szívósságot és türelmet követel. Viszont hiba lenne az is, ha az objektív kül­ső gazdasági realitás és a vál­tozó belső feltételek elkerülhe­tetlen hatásával elkendőznénk az irányításnak, a tervek, va­lamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok összefüggésének, a tudományos-műszaki haladás érvényesítése ütemének azokat a szubjektív fogyatékosságait, amelyekről szó esett a CSKP KB 14. ülésén. Az irányító állami és gazda­sági szervekben, a nemzeti bi­zottságokban, vállalatainkban, üzemeinkben és szövetkeze­teinkben, a kutató, konstruk­ciós és tervezőalakulatokban és más szervezetekben a dolgo­zóknak s az irányító dolgozók­nak túlnyomó többsége lelkiis­meretesen törekszik a növekvő feladatok mind jobb teljesíté­sére. Ezt a törekvésüket ma­radéktalanul támogatnia kell az egész társadalomnak. Mindmáig azonban sok olyan dolgozó van beleértve néhány vezetőt is, akik még mindig nem tudatosítják teljes mérték­ben, hogy ez az időszak mit kö­vetel meg tőlük, önelégültek és úgy vélik, ma is elegendő, ami évekkel ezelőtt elég volt. A ter­melés fejlesztését a belső tar­talékok mozgósítása helyett a beruházásokkal, a behozatallal és a munkaerőkkel, szemben támasztott aránytalan igények­től teszik függővé. Nem huny­hatunk szemet afölött sem, hogy nem egy vállalatban, nem­egy termelő- és nemtermelő szervezetben továbbra is előfor­dulnak a nemtörődömségnek, a rendetlenségnek, a munkaidő ki nem használásának és a fegye­lem megsértésének esetei, s azok mellett, akik tolják a szekeret, akadnak szépszerével olyanok, akik csak sétakocsi - k áznak. ELLENŐRZÉS ÉS FELELŐSSÉGTUDAT A Központi Bizottság 14. ülése ezeket a fogyatékosságo­kat konkrétan, élesen és jogo­san bírálta. Ez a bírálat abba az egyértelmű, kategorikus kö­vetelménybe torkollt, hogy a gyakoraltban határozottabban érvényesítsük a nagyobb igé­nyességet, növeljük az ellenőr­zés hatékonyságát, hogy az életben következetesebben meg­valósítsák a jóváhagyott hatá­rozatokat, érvényesüljön a sze­mélyi felelősség, lentről felfelé emelkedjen az irányító, a szer-* vezö és kádermunka színvonala, A CSKP Központi Bizottsága tanácskozásának ezt a bíráló, konstruktív szellemét kell most az egész társadalomban, min* den gazdasági részterületen, a nemzeti bizottságok munkáján ban és a Nemzeti Front szer* vezetetnek tevékenységében ér* vényesíteni, s ehhez kell iga-« zodní a mindennapos tevékenye ségben. Az idei terv fontos feladató-« kát tűzött ki a termelés és a közlekedés folyamatos, ütemes menetének szavatolására, a gazdaság belső és külső egyen* súlyának, valamint hatékonyság gának megerősítésére. A terme* lés lassúbb ütemű növelése mellett előtérbe kerül az a szükségszerűség, hogy főleg a gépipar teljesítse a szocialista és a nem szocialista országok-* ba, valamint a hazai piacra irá* nyúló szállítási tervfeladatokat'.- Továbbá meg kell valósítani azt a szándékunkat, hogy korlá* tozzuk az új beruházások szá* mát, s nagy súlyt helyezzünk a tervezett létesítmények idejé-i ben történő, színvonalas üzem-« be helyezésére. Ez a többi kö-* zott megkívánja az építőipar, valamint a gépeket és a gépi berendezést szállító szervezeteit munkájának jelentős tökéletest tését. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a mezőgazdasági termelési feladatok teljesítésé-* nek, a nép élelmiszer-ellátása biztosításának és az élelmiszer-* gazdálkodásnak. A szigorú gaz* daságosság irányvétele kifeje* zésre jut az állami költségve* tés követelményében is, hogy megtakarításokat érjünk el propaganda- és a hasonló cé-' lókra, a személygépkocsik üze* ni el tetősére szánt eszközökben, csökkentsük az adaminisztratív apparátust, és megtaraításokať érjünk el a termelő, valamint a nem termelő szféra egyéb’ szakaszain is. A jelenlegi helyzetben sem szabad szem elől tévesztenünk — amint azt a CSKP KB 14. ülése hangsúlyozta, — a gon* doskodást a hazai piac jó mű* ködöséről. Ez fontos feltétele a fogyasztók eléged e ttségé n e k, az anyagi érdekeltség helyes érvényesülésének, a különféle alaptalan mendemondák és pá-' nikhangulatok elleni hatásos harcnak. Előfordulhat, hogy termelésünk bizonyos nehézsé* gekbe ütközik, avagy csak fo* kozatosan elégítheti ki a gyor* san növekvő szükségleteket, például egyes húsfajtákkal és hústermékekkel, mégis teljes határozottsággal meg kell kö* vetetnünk, hogy a kereskedem lem és a termelés jóval kezde* ményezőbben és rugalmasabban küszöbölje ki az egyes gyárt-* mányokkal, sok esetben kifeje* zetten apróságokkal való ellá* tásban tapasztalható felesleges és népgazdaságilag indokolat* lan fogyatékosságokat, amelye­ket joggal bírálnak. Most döntő fontosságú, hogy az idei terv teljesítésében az év elejétől megtartsuk a szükséges ütemet. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ott, ahol megfe­lelő igyekezetet fejtenek ki, ahol okulnak a múlt hibáiból, az erőt a fő területekre össz* pontosítják és következetesen ellenőriznek, ott a nehéz felté­telek között is jó eredménye­ket érnek el. Ez vonatkozik például arra, hogy az idei tél* re fűtőanyag-energetikai szem­pontból jobban készültünk fel, s főleg az erőművekben a szi­lárd fűtőanyag lényegesebben nagyobb készleteivel rendelkez­nek. Ez lehetővé teszi nap* jainkban a folyamatos áram* szolgáltatást s a külszíni bá1* nyák szénfejtésében az előfor* dúló nem csekély kilengések áthidalását. Nagyobb fűtőanyag-készletet sikerült biztosítanunk a tavalyi szénfejtési terv túlteljesítésé­vel, a szovjet földgáz jóval na­gyobb szállítmányaival, vala­mint a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű 1. blokkjának sike-' rés üzembe helyezésével is, amivel tavaly több mint 2 mii-’ lió tonna energetikai barnasze­(Folytatás a 4. oldaloný

Next

/
Oldalképek
Tartalom