Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-28 / 50. szám, csütörtök

Négy esztendő munkáiénak eredményei az erdőgazdaságban Mar elöljáróban leszögezhet­jük, hogy a CSKP XV. kong­resszusának irányelvei értelmé­ben erdőgazdaságunk legfon­tosabb feladata a jelenlegi öt­éves tervidőszakban az erdők termőképességének további fo­kozása, valamint népgazdasá­gunknak faanyaggal történő folyamatos ellátása. Az említett fő feladatokon kívül növelni keli az erdőművelési munkála­tok hatékonyságát, fokozni kell erdeinknek a kártevőkkel szembeni ellenállóképességét és végül, de nem utolsósorban, gondoskodni kell az elörege­dett és nehezen megközelíthe­tő (ún. túltartott), állományok feltárásáról, valamint ezek ki­termeléséről és felújításáról, Erdeink termőképességének tervszerű fokozása lehetővé teszi, hogy 1980-ra a fakiter­melést az előző tervidőszakhoz viszonyítva nem kevesebb mint 6—7 százalékkal növeljük. .Ugyanakkor azonban még en­nél is számottevőbben, mintegy 9—10 százalékkal kell fokoz­nunk a haszonfa termelését, és ezzel egyidejűleg fokozatosan ésszerűsíteni kell az egyes ter­melési folyamatokat. A tervidő­szak egyik legfontosabb felada­ta a fa komplex hasznosítása, amit a feldolgozó iparral együttműködve kell és lehetsé­ges realizálni. A fakitermeléssel kapcsolat­ban szükségesnek tartjuk rá­mutatni azokra a nehézségekre, amelyek az előző évekhez ké­pest fokozottabb mértékben igénybe vették mind a szüksé­ges munkaerőt, mind pedig a meglevő műszaki berendezése­ket. Az utóbbi négy évben ugyanis az SZSZK-ban a kiter­melésre kerülő fa 27,6 százalé­kát a szél- és hótöréssel káro­sított állományok adták. A CSSZK-ban ez az arány még kedvezőtlenebb volt és 41,3 százalékot tett ki. Ez a körül­mény szükségessé tette az ed­dig alkalmazott munkaszerve­zési és munkaerőgazdálkodásí módszerek megváltoztatását. A nehéz feladatok teljesítéséhez nagy mértékben hozzájárult az erdészeti dolgozók önfeláldozá­sa és kezdeményezése, valamint az új, progresszív technológiák alkalmazása. Ma már nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy az évi fakitermelési tervek céltu­datos és rendszeres teljesíté­sével az erdőgazdaság dolgo­zói megteremtették a .szükséges feltételeket ahhoz, hogy a ha­todik öléves terv feladatait tel­jesítsék^ illetve bizonyos terü­leteken túlszárnyalják. A fakitermelési terv teljesíté­sén kívül jó eredmények szü­lettek az eltelt négy évben a haszonfa termelése és értékesí­tése, valamint az exportfelada­tok és a beruházások teljesí­tése terén is. Rendkívül bizta­tó az a tény, hogy a haszonfa értékesítésének ötéves tervét a múlt év végéig nem keve­sebb mint 80,5 százalékra si­került teljesíteni. így minden előfeltétele megvan annak, hogy az ötéves tervfeladatokat ezen a téren megközelítőleg mintegy 101,5 százalékra telje­sítse az erdőgazdaság. Talán nem is szükséges külön hang­súlyozni, milyen nagy jelentő­séggel bír népgazdasági szem­pontból az exportfeladatok tel­jesítése. Az erdőgazdaság már 1978-ban teljesítette az egész tervidőszakra előirányzott ex­portfeladatait. Az eddig elért eredmények alapján jogosan feltételezhetjük, hogy az év vé­géig sikerül majd az exportfel­adatokat mintegy 170 százalék­kal túlteljesíteni. Az elmondot­takon túlmenően jó eredmény­nyel zárta az erdőgazdaság az elmúlt négy évet a beruházá­sok terén is. A beruházási fel­adatok teljesítése a szóban forgó időszakban meghaladja az öt évre előirányzott feladatok 90 százalékát. Ha a beruházások kivitelezése továbbra is ilyen ütemben halad, akkor a terv­időszak végéig e téren is je­lentős tervteljesítéssel számol­hatunk. Az előbbiekben vázolt fel­adatok eredményes teljesítését nagy mértékben alátámasztja a munka termelékenységének je­lentős növekedése is az erdő- gazdaságban. E téren ugyan­csak örvendetes eredményről adhatunk számot: a tervidő­szakra előirányzott növekedési ütemet már az elmúlt év vé­gére sikerült elérni. Az emlí­tett természeti katasztrófák (elsősorban a szél- és vihar- károsítások) következtében elő­állt igen nehéz munkafeltéte­lek és egyéb nehézségek elle­nére föltételezzük, hogy az er­dőgazdaság az előirányzott nö­vekedést több mint két száza­lékkal túlteljesíti. Természetesen mindez kedvezően nyilvánul majd meg a termelés haté­konyságának a növekedésében is. Itt említjük meg, hogy a 6. ötéves tervidőszakra előirány­zott nyereséget az erdőgazda­ság már az elmúlt év végére mintegy 193 millió koronával túlteljesítette. Az ötéves terv­időszak végéig ez az összeg feltehetően tovább növekedik, s az előrejelzések szerint eléri a 210 millió koronát Természetesen a kedvező eredmények mellett nem hagy­hatók figyelmen kívül bizonyos negatív jelenségek sem, melyek elsősorban az erdősítés terüle­tén jelentkeznek. Négy év alatt ugyanis az erdősítésre előirányzott területnek csupán 76,5 százalékát tudta az erdő- gazdaság erdősíteni, a többit az idén kell teljesíteni. Ugyan­csak sok esetben késett az el­múlt években a nehezen meg­közelíthető ún. túltartott állo­mányok feltárása, valamint ezek kitermelése és felújítása. Az ilyen állományok minősége egyre romlik. Az eltelt négy esztendő ered­ményei lehetővé teszik, hogy a tervidőszak feladatait az erdő- gazdaság dolgozói minden te­rületen teljesítik, illetve túl­szárnyalják. Ez megteremti a 7. ötéves tervidőszakba való zökkenőmentes átmenet előfel­tételeit. KOHAN ISTVÁN Kis üzem, nagy jövő? ÜZEMBÖVÍTÉS ÉS TERMÉKVÁLTÁS 1980 II. 28. Néhány évvel ezelőtt a rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rás vezetői elsősorban azért szorgalmazták a Tesla termelési részlegének üzembehelyezését, hogy munkalehetőséget teremt­senek a járási székhely lányai és asszonyai számára. Az üzem­alapítás kezdetén 80—100 női munkaerő foglalkoztatására számítottak, későb ennek há­rom-négyszeresére tervezték a létszámot. Az időközben nevet változtató, immár Számítástech­nikai Üzemként Ismert Banská Bystrica-i vállalat fejlődésének e megjelölt második szakaszá­hoz érkezett, illetve ennek kü­szöbére lépett. De erről már be­széljen ]án Bartakoviö, üzemve- zelő-helyettes: — Meglehetősen nehéz, de nem eredménytelen út áll mö­göttünk. Egy olyan iparágban teremtettük meg a sikeres ter­meléshez szükséges feltételeket, melynek a városban nem vol­tak hagyományai. Az üzemala­pítással járó buktatókat végig kellett járnunk, s bizony nem egy esetben a tanulópénzt is meg kellett fizetni. A jórészt összetoborzott, s a vállalat költ­ségén betanított dolgozók túl­nyomó része megfutamodott, amikor már elvártuk tőlük a teljesítményeket. Ián Harteig üzemvezető ilyen szempontból kezdettől fogva nagyon követ­kezetes volt, nem tűrt lazasá­got, nem adott engedményeket, s ma már elmondhatjuk: neki volt igaza. Megszűntek munka­erővándorlási gondjaink, s kia­lakult egy törzsgárda, amely az alapvető szakmai ismeretek el­sajátítása után teljesítménybér­ben is megtalálja számítását. Ügyesebb munkásnőink ma már kétezer koronát, sőt ennél töb­bet is keresnek, s tervfeladatain­kat Is hiánytalanul teljesítet­tük a múlt évben. Vendéglátóink kíséretében ez­után végigfutottunk az egyes munkahelyeken. A világos mun­kaköpenyt viselő nőkön kívül lépten-nyomon építőkkel, mes­terekkel találkoztunk. Véstek, hegesztettek, szereltek ... — Most még nagy a zsúfolt­ság és a felfordulás, de hama­rosan újabb emeletet vehetünk birtokunkba az egykori gazda­sági iskola átépített objektumá­ból, s akkor kezdődhet meg va­lójában a tervezett munkásfel­vétel. Üjabb kétszáz főt tudunk majd foglalkoztatni. Szakképe sítés nélküli női munkaerőkön kívül nagy szükségünk lesz gépkarbantartókra, lakatosokra, köszörűsökre és szerszámgépké­szítőkre is. — Tulajdonképpen milyen termékek készülnek az üzem­ben? — Kezdetben inikrokapcsolók összeszerelésével foglalkoztunk, s a régebbi tv-készülékek csator­naváltásához szükséges konven- torokat készítettünk. Ez utóbbi­ra ma már nincsen túlságosan nagy igény, ezért korlátoztuk, illetve megszüntettük a terme­lést. Ma ehelyett autóantenná­kat és a bérházainkon már jól ismert közös tv antennákat ké­szítünk. Ezekből havonta mint­egy négymillió korona értéket produkálunk. Az igazi termék­váltás azonban csak ezután kö­vetkezik. A névváltoztatás után lassan termékszerkezetünk is átalakul, áttérünk a számítás- technikai alkatrészek, esetleg komplett gyártmányok előállí­tására. Hogy konkrétan milyen termékre, ez csupán a napjaink­ban folyó üzemi megbeszélések után derül ki. A saját arculatát lényegében még ma is csak formáló gömö- ri kis üzem már a megalapítása óta jól gondoskodik a dolgo­zókról is. Visszatükröződik ez a külföldi szakszervezeti üdül­tetésekben, a gyermekek szov­jetunióbeli táborozásában, sőt, egy 20 személyes bölcsőde épí­tésében is. A kis üzem dolgozói pezsgő kulturális és sportéletet teremtettek, s nagyon sokat vár­nak a most létrehozott párt- szervezet és ifjúsági szervezet működésétől is. A távlatok, a tervek minden­esetre biztatóak, kérdés: Meny­nyi valósul majd meg belőlük, mennyire élnek a felkínált le­hetőségeikkel? HACSI ATTILA A Miehalovcei Gép- és Traktorállomás dolgozói az idén több mint 26 millió korona értékben javítanak mezőgazdasági gépeket. A elet-szlovákiai kerületben csupán itt javítanak traktorokat és kombájnokat. A gép- és traktorállomás dolgozói hazánk felszaba­dítása 35. évfordulójának tiszteletére több mint 37.5 000 korona értékű szocialista vállalást tettek. Felvételünkön balról Dušan Mazúr és Andrej Ondó traktor szerelése közben ( A. Haščák felvétele — ČSTKJ Nem hallgatták el a hibákat Tartalmas zárszámadó közgyűlések A hét végén az efsz-ekbetn véget érnek azok a hasznos ta­nácskozások, amelyeken ele­mezték a múlt évi gazdálkodás eredményeit és meghatározták a 6. ötéves tervidőszak utolsó évére szóló feladatokat. Már most megállapíthatjuk, hogy a zárszámadó közgyűlések az al­kotó bírálat szellemében zajlot­tak le. A vezetők és beosztottak sokat beszelte# az irányításban, a szervezésben mutatkozó fo­gyatékosságokról, valamint ar ról, hogy milyen módon lehet­ne mindeai szakaszon megszi lárdltani a munkafegyelmet. Fokozódik a dolgozók rmmkakezdeménYezése Az ógyallai (Hurbanovo) Győ­zelmes Február Efsz közgyűlé­sén is a bírálat és az önbírálat szellemében hangzott el a be- számoló, fán Polák mérnök, a szövetkezet elnöke megállapí­totta, hogy lényegében jól zár­ták az évet, de azért egyes munkaszakaszokon többet is te­hettek volna. Kiemelte, hogy az egyesült szövetkezetben egyre jobban fokozódik a tagok műn- ka kezdem ényezése A múlt év­ben a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság 30. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettsé­güket túlteljesítették. A felsza­badulás 35. évfordulójára 2 millió 600 ezer korona értékű vállalást tettek. Lábszky Imre, az üzemi pártbizottság elnöke kiegészítve az elnök beszámo­lóját, szintén a szocialista mun­kaverseny eredményeit méltat­ta. Hangsúlyozta, hogy az egyé­nek és kollektívák vállalásai elsősorban a termelés növelé­sére, a termékek minőségének javítására, az önköltség csök­kentésére és a villanyenergiá­val való takarékosságra irá­nyulnak. A szocialista munka­versenyben Kollár jános és Szerencsés Anna fejőnő halad az élen, akik a múlt évben te­henenként átlagosan négyezer liter teget fejtek és a tejmi­nőség is kiváló volt. Teljesítették a gabonaprogramot A Martosi | Martovce) Efsz közgyűlésén a 6. ötéves terv­A KGST-tagországok a nemzet­közi szakosítási és kooperációs program alapján elhatározták, hogy a 12 és több tonnás teher­autókat a koprivnicei Tatra autógyár fogja gyártani. A Tat­ra vállalat Bánovce nad Bebra- vou-i üzemének dolgozóira e döntés alapján igényes felada­tok várnak, jól képzett szak­emberekre, munkásokra van szükség. Képzésükre, nevelé­sükre az újonnan épített gép­ipari középiskolában kerül sor. A tanulók számára diákotthont építettek, amelyet minden szük­séges berendezéssel elláttak. Felvételünkön Zdeno Štefkovič, a mechanikus szakmát tanuló negyedéves ipari tanuló mérési munkákat végez (S. Puškáš felvétele — CSTK) időszak négy éve alatt elért eredményeket értékelték. Finta Nándor, a szövetkezet elnöke bejelentette, hogy az említett időszakban sikerült teljesíte­niük a gabonaprogramot. Remé­li, hogy idén is jő eredménye­ket érnek el a gabonatermesz­tésben. Az állattenyésztésben fő feladatnak tűzte ki az álla­tok termelékenységének foko­zását. Ugyanis a hízóállatok súlygyarapodása valamint a te­henek tejhozama még nem ki­elégítő. A tervezettnél ugyan több sertéshúst adtak el, de ezt csak úgy érték el, hogy több hízósertést tartottak. A közgyűlésen számos, ter­melést fékező ok került napi­rendre. Sokat foglalkoztak a gépellátás problémáival. Az el­nök megemlítette, hogy sok utánjárással vásároltak egy nagy teljesítményű Skoda 180-as traktort, de az ehhez megfelelő ekét már nem sike­rült beszerezniük. Ezért a drá­ga gép hosszú ideig tétlen­ségre volt ítélve és később is alig tudták kihasználni teljesít­ményét. Úgyszintén foglalkoz­tak a munkaszervezés problé­máival. Határozatba foglalták, hogy az egyes bizottságoknak aktívabb munkát kell kifejtet­niük. Többet kell törődni a munkafegyelem megtartásával. Tavaly a munkafegyelem meg­sértése miatt több vezetőt meg- róvásban részesítettek Havi munkadíjuk tíz százalékát von­ták le Fö feladat a minőség javítása A vásárüti (Trhové Mýto) Csehszlovák Szovjet Barátság Ejsz zárszámadó közgyűlésén Varga Gyula, & szövetkezet el­nöke tartotta meg elemző és bíráló jellegű beszámolóját. Hangsúlyozta, habár egyes sza­kaszokon jó eredményeket ér­tek el, mégsem lehetnek meg­elégedve a múlt évi termelési eredményekkel. A tervezettnél jóval kevesebb gabonát, cukor­répát, zöldséget és gyümölcsöt termeltek. Komoly veszteségek keletkeztek a betakarításnál is. A növényápolási és növényvé­delmi munkákat sem végezték el jól minden szakaszon. Ezt bizonyítja többek közölt, hogy a kukorica harminc százaléka megüszkösödött és takarmányo­zásra alkalmatlanná vált. Az állattenyésztésben egyes szakaszokon meglazult a mun­kafegyelem. Több fejőt pénz- büntetéssel kellett sújtaniuk, mert a tejet vízzel hígították. A feldolgozó üzem a beszállí­tott tejnek csak a 60 százalé­kát sorolta első osztályba. A szövetkezet negyedmillió koro­nával kevesebbet kapott az el­adott tejért, mert nem volt megfelelő minőségű. Amint a három efsz zárszám­adó gyűlése is bizonyítja, a ta­nácskozások a bírálat és az ön­bírálat jegyében zajlottak le. A felszólalók nem hallgatták el a hibákat, ellenkezőleg, beszél­tek mindazokról a problémák­ról, amelyek főköreik a termelés fejlesztését. BALLA JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom