Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-27 / 49. szám, szerda

fö'JIW Mi kell a jó ellátáshoz? Üzletvezetők tapasztalatai Aki ismeri Kassa (Kosice J üzlet hálózatút, az tudja, hogy élelmiszert és egyéb csemegeféleséget a Lenin utca 33 us szám alatt található 247 01 es üzletben és a Jakab palota melletti Élelmiszer házban a legérdemesebb vásárolni. Ez pe­dig azért van így, mert ezekben az üzletekben általában az áruválaszték is kielégítő és az elárusítók is ügyesek, előzé­kenyek. Nos, tulajdonképpen ezért kerestem fel a két üzlet vezetőjét. A Lenin utcai üzlet a város legforgalmasabb részén tálul ható. Az egyik üzletszárnyban csemegeáru: sonkás tekercs, szendvicsek, saláták, felvágot tak, déli gyümölcsök, fűszerek stb. kaphatók, a másik szárny­ban [Hídig speciális italok szé­les választékban: üdítő italok, hazai és külföldi fajborok. Az üzlethez hangulatos borkóstoló tartozik. Ez a talponálló per­sze nem csak borkóstolásra szolgál. A vevők az itt vásárolt hidegételeket is kulturált kör­nyezetben fogyaszthatják el. Lucskay Dezső 16 éve vezeti az üzletet, Jóllehet, a kereske­delemben immár 37 éve dolgo­zik. Mikor elmondom, hogy miért keresem, nem próbál el­zárkózni a válaszadás elől, no­ha ebben a szakmában jópáran szívesebben ezt teszik. Hív, hogy menjünk fel az irodájába. Ez a „fel“ kicsit meglep. Első­sorban azért, mert ahogy kö­rülnézek nem is látom, hogy hova mehetnénk fel. De aztán minden kiderül. A csemege részlegből meredek lépcső ve­zet fel egy loggiaszerű kis he lyiséghe. íróasztal, három szék és egy kis szekrény fér el itt. — Az elszámolást, a meg­rendeléseket és az egyéb írás­beli dolgokat meg kell valahol csinálnom — mondja az üzlet­vezető, majd így folytatja: — Ezt a megoldást találtuk a leg célszerűbbnek. Meg aztán más szempontból is jó ez a hely. Nézze, a függönyön keresztül látom az eladóteret, tehát meg­figyelhetem, hogy rendben fo­lyik e minden. — És szükség van arra, hogy szemmel tartsa munkatársait? — Ezt ne vegye úgy, hogy árgus szemmel nézem őket. Er­ről szó sincs. A hangsúly itt azon van, hogy kollektívánkat a közös felelősség kapcsolja össze. A vásárlók velünk csak akkor lesznek elégedettek, ha közöttünk is jó az együttműkö­dés, a megértés. Mi abból indu lünk ki, hogy életünk egghar mad részét itt, az üzletben töltjük el, tehát csak rajtunk múlik, hogy ezt az időt milyen­né tesszük. Őszintén mondha tóm, nagyon jó a kollektívánk. Munkaerő vándorlásról azért ebben az üzletben is be­szélhetünk? — Nincsenek ilyen gondjaink és nem is voltak. Tőlünk más áruházakba nem vágyódnak el az elárusítónők. Tizenhat év alatt tizenkét személy távozott körünkből, de azok is azért, mert elérték a nyugdíjkorha tárt. Hogy miben rejlik ennek a titka? Azt hiszem, abban, amit már az előbb elmondtam és hát az igazsághoz tartozik, megnézzük, hogy kit veszünk fel állandó dolgozóink sorába. Egyébként húsz állandó dolgo­zónk van és az átlagéletkor most harmincév körüli. A szo­cialista munkabrigád címet 1961 ben nyertük el. Munkánk elismeréseként 1971 ben a bronz , 1973 ban pedig az ezüst fokozatot is megkaptuk. Az idén az aranyat is meg szeret­nénk szerezni. Állandó dolgu zóinkon kívül állatában húsz tanuló is nálunk sajátítja el a szakmát. Napi forgalmunk el­éri az 55 000 koronát. — ön, a tapasztalt szakem­ber szerint, milyennek kell lennie a jó üzletvezetőnek? — Azi hiszem, az a legfonto­sabb, hogy jó példával farion elöl. Persze szigorúnak is kell lennie, de barátnak is. Ha va­lamilyen probléma előfordul, azt mindjárt a helyszínen orvo­solnia kell. És még valami: az áruellátás zavarmentessége az üzletvezető rendszeretetétől is függ. Németh Rudolf az Élelmiszer­házban hasonló üzletet vezet, mint Lucskay Dezső a Lenin utcában. Persze különbség azért bőven akad a kettő között. Az Élelmiszer-házban létesített cse­megerészleg mindössze ötéves és valóban korszerűnek mond­ható. Itt a hideg ételeken kí­vül meleg készételeket is árul­nak — és hadd emeljem ki: gyors a kiszolgálás. Ez pedig azért is fontos, mert ide a kas­saiakon kívül a vasúti állomás­ra. az autóbuszállomásra igyek­vő vidékiek közül is sokan be­térnek étkezni. Németh Rudolf negyven éve dolgozik a kereskedelemben. Sok mindent megélt, tapasz­talt üzletvezetőnek tartják. Olyan ember, aki nem szereti az egyhangúságot, a szürkesé­get, aki a lehetőségekhez mér­ten mindig igyekszik változtat­ni, újítani, javítani a gondjaira bízott munkán. — Legjobban az elárusítók utánpótlásának jelenlegi hely zete aggaszt — mondja. — Szükségesnek tartanám, hogy szakiskoláinkba nagyobb igé­nyességgel válasszák ki a pá­lyára alkalmas diákokat. Ta­pasztalatból mondom, nem egy olyan fiatal kerül hozzánk, aki csak azért akar elárusító• nő lenni, mert más pályán nem sikerült elhelyezkednie. Állí­tom, hogy az ilyenekből jó el- árusitónő sohasem lesz. Én a lányaimnak állandóan liangsú lyozom: akiben nincs meg az az érzés, hogy munkájával örö­möt szerez a vásárlónak, an­nak nincs mit keresnie az üz let ben! Nem tudom megfigyel­te-e, de szerintem elgondolkod­tató, hogy milyen sok mogorva arcú elárusítónővel találko­zunk az üzletekben. Azt hiszem egyetért velem abban, hogy az elárusítónönek egy kicsit szí­nésznőnek is kell lennie. Tud­nia kell mosolyogni — még akkor is, ha valóban bántja va­lami. ... — Ha Inár szóba hoztuk a káderkérdést, arra is kíváncsi lennék, hogy milyennek tartja a fiatal elárusítók szakmai fel­készültségét? — Alapjában véve nem rossz, de a gyakorlati tapasztalataik eléggé hiányosak. Az iskolában megtanulják például, hogy mi­lyen a cukor vegyi összetétele, fő, erre is szifkség van, de ha például a vásárló megkérdezi tőlünk, hogy öt kiló cseresznye befőzéséhez mennyi cukor kell, már nem tudnak válaszolni. Szerintem egy fiatal elárusító nak is legalább ezerötszáz féle árut kell ismernie. Hangsúlyo­zom, hogy ismernie, tehát nem csak azt tudni, hogy mennyibe kerül! Tudnia kell, hogyan ké szül egy egy áru, miből tevődik össze, mennyi a szavatossági ideje, hogyan kell helyesen használni stb. A vásárlók ezt el is várják az elárusítóktól. Sa/- nos nem mindenütt és nem mindig találnak ilyen eladó­kat. — Az üzletvezető mit tehet az ilyen elvárások kielégítése érdekében? — A személyes meggyőzés és a példamutatás a legfonto­sabb. Jóllehet, minden esetben ez nem elegendő. Azt hiszem, hasznos lenne, ha az üzletveze­tő érdem szerint differenciál- hatná beosztottjai bérezését. Mindezen túl nekem meggyőző­désem; van hozzá erőnk és tu­dásunk, hogy az áruellátást és a kiszolgálást még színvonala­sabbá tegyük, és hiszem, hogy a lehetőségeinket nem is hagy­juk kihasználat nul. SZASZÄK GYÖRGY Hogyan közlekedtünk 1979-ben? A közúti forgalom alakulását 1979-ben abból a szempontból értékeljük, milyen áldozatokat követelt hazánkban a motoriz­mus további fejlődése. Az érté­kelést a közúti balesetek számí­tógépekkel kidolgozott statisz­tikája alapján ismertetjük. Az elmúlt évektől eltérően január elsejétől a statisztika az ösz- szes olyan balesetet magába foglalja, amelyről a közbizton­sági szerveknek jelentést adtak. Ezért a balesetek száma kissé növekedett, viszont az általá­nos helyzetet sokkal objektí­vebben mérhettük fel. A statisztika szerint 1979-ben 109 660 közúti baleset volt, ezek 14,27 százaléka ezer koronánál kisebb anyagi kárral járt. A bal­esetek összesített száma tehát 40 százalékai nőtt. Közutainkon 1(325 személy vesztette életét, 671G-an súlyosan megsebesül­tek, további 26 090-en pedig könnyebb sérülést szenvedtek., Az anyagi kár több mint 550 millió korona. Az előző évhez viszonyítva a balesetek okozta károk csökkentek. Az anyagi kár 2,8 százalékkal, a halálos áldozatok száma 15,8 százalék­kal, a súlyosan sebesülteké pe­dig 18,54 százalékkal csökkent. Ki, illetve mi okozta a leg­több balesetet? Az előző évhez viszonyítva a balesetet okozó gépkocsivezetők száma 2 száza­lékkal több. Sajnálatosan nőtt azoknak a baleseteknek a szá­ma, amelyeket az utak rossz ál­lapota, illetve a járművek rossz műszaki álapota okozott. Ezzel szemben lényegesen csökkent a gyalogosok által okozott bale­setek száma, 8,2 százalékról 5,5 százalékra. Ennek ellenére az ilyen fajta balesetek továbbra is nagyon veszélyesek, mivel a halálesetek 16,6 százaléka ezek­re a balesetekre esik. A gyalo­gosok által okozott baleseteknél életüket vesztett 271 személy közül 269 maga a balesetet okozó gyalogos volt. A legtöbbször a gyalogosok azzal idéznek elő balesetet, hogy hirtelen lelépnek a gya­logjáróról, a kijelölt átkelőhe­lyeken kívül mennek át az út egyik oldaláról a másikra, ki­lépnek az álló jármű mögül stb. A statisztika tanúsága sze­rint 1979-ben sem változtak a baleselek okai. 48 százalékát a gépjárművezető hibája okozta, 28 százalékát a gyorshajtás, 17 százalékát az előnyszabály meg nem tartása és 4 százalékát a helytelen előzés. Mit értünk a gépkocsivezetők hibái alatt? A leggyakrabban a figyelmetlenséget, az előírt tá­volságok meg nem tartását, az útviszonyok figyelmen kívül ha­gyását. Az alkohol továbbra is sok gondot: okoz közutainkon. 1979- ben 6987 balesetnél játszott sze­repet az alkohol, ami 6 száza­lékkal több, mint az előző év­ben. Ezeknél a baleseteknél 285 • személy vesztette életét, és az anyagi kár több mint 45 millió korona volt. Tavaly a gyermekek nemzet­közi éve volt. Hogyan nyilvá­nult ez meg közutainkon? 1979- ben 152 gyerek vesztette életét a közúti baleseteknél, ami 35- tel kevesebb, mint az előző év­ben, de európai viszonylatban ez a szám még mindig magas. Csehszlovákiában a közúti bal­esetek gyermekáldozatainak részaránya 9,3 százalék, míg a szomszédos Magyarországon 5,5 százalék. A közúti balesetek mérlege 1979-ben kedvező. Ennek elle­nére korai lenne levonni a kö­vetkeztetéseket. Megállapíthat­juk azonban, hogy a helyzetet kedvezően befolyásolta a se­bességkorlátozás. Reméljük, hogy ez a kedvező irányzat eb­ben az évben is folytatódik és a közúti forgalom valamennyi résztvevője nagyobb felelősség- érzetet, fegyelmezettséget tanú­sít. JOSEF TESARIK III HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! Riege Klos védjegyű orgonái szállít a Krnovi orgonagyár meg az idei év elsó felében Kijevnek. Az orgonát a hangversenyterem ré­szére építették. Felvételünkön balról Josef Kadera szereli az orgo' nát. A háttérben Viktor Fohlyna a sípokat továbbítja a megmun­káló részlegbe (P. Berger felvétele — ČSTK) ALL AS ■ AGKOSTAV, spoločný poi- nohospodarsky podnik, ííuiiajska Streda, Malinovského 10 — ME­ZŐGAZDASÁGI ÉPÍTŐIPARI VAL- LAt.AT, Dunaszeí’daliely felvesz: — vízvezeték-szerelőket, — lakatosokat, — villanyszerelőket. — kőműveseket. — ácsokat, — tehergépkocsi-vezetőket, — gépkocsivezetőket — daruke­zelőket, munkásokat. Közelebbi tá|ékoztatást a vállalat káder- és személyzeti osztálya nyújt Telefon 242 86. 224 42 0F-25 a F.ladú 2-szobás ôsszkomľortos családi ház Dunajská Stredán ■— kisebb kerttel. Telefon 243-94. Cím d hirdetőirodában. Ü-207, KÖSZÖNTŐ ISMERKEDÉS ■ 52 éves özvegyember megisr- merkedne 51 éves növel élettárs- kéni, kinek fáj ,i magány, és ked­veli a kts háziállatokat Kalan­dorok kíméljenek Jelige: Ipoly völgye. 0-203 ■ 23/175 barna, főiskolás fiú — társaság hiányában megismerked­ne jóravaló, komoly leánnyal. Jelige Fénykép 0-211 ■ Kovács Józsefnek, Béljr (Biel|, a drága, jó édesapának és nagyapának 60. születésnapja, valamint nyugdíjba menetele al­kalmából szívből gratulál, jft egészséget és bosszú, boldog éle­tet kíván leánya, Marika, veje, Gyiiszi és unokái, Petronelle és Adrien. 0-137 ■ Drága szüleimnek, S z o t á k Lajosnak és Szuták Júliának 41. házassági évfordulójuk alkalmá­ból szeretettel gratulál és még sok boldogságban és egészségben eltöltött évet kívánnak leányai, Mária és Márta, veje, Pista, Úiri és Henike. 0-202 |H Halász Eszternek, Ekecs (OkocJ, 6U. születésnapja alkal­mából szívből gratulál, kíván még nagyon hosszú, boldog életet fér­je, gyermekei, menye, vejei és unokái. 0-205 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ADÁSVÉTEL 19 Eladó piros kardvirág fiagyma- gumó, Oscar. Ára nagyság sze­rint: 3,—, 2,—, 1,— korona dara­bonként, ennél apróbb 60,— ko­rona kilogrammonként. Cím: Hor­váth Jozef, Slovenská 38, Nové Zámky. 0-192 ■ Eladó jó karban levő kis négy-: kerekű kerti traktor utánfutóval, pótmotorrai, ekével, fogassal, hidraulikával. Ár megegyezés szerint. Cím a birdetőirodában. 0-204 fl Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, szomszédoknak, isme­rősöknek, akik 1980. január 8-án elkísérték utolsó útjára a szkárosi (Skerešovo) temetőbe a 64 éves korában búcsúszó nélkül elhunyt szerető «férjet, gondos édesapát, Silling Gézát. Külön küszönetünket fejezzük kt a Szlovák Magnezit Művek dúbra- val és mikovái részlegének, a Jednota fogyasztási szövetkezet rimaszombati járási vezetőségé­nek, az állami gazdaság szkárosi udvarának, a helyi nemzeti bizott­ságnak és mindenkinek, akik részvétükkel, virágaikkal enyhíte­ni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége, fial és testvére. 0-201 NEMZETKÖZI OLIMPIAI SPORTLOTTÓ 7. sorsolása 1980. március 19-én lesz Berlinben A Csehszlovák Televízió közvetíti A főnyeremény: 300 000 korona Jutalomdífak: társasutazások a moszkvai nyári olimpiai játékokra A lottószelvények átvétele: 1980. február 25-től március 17-ig UF-22 UIPJMll 1981) II. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom