Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-02 / 28. szám, szombat

A LENINI MUNKASTÍLUS ELSAJÁTÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA írta; JOZEF LENÄRT, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára /Folytatás az 1. oldalról) hogy a világszíntű fogyasztás világszintű termelést feltételez. Elsőrendű feladat most, hogy mindenütt egyenletesen és jól teljesítsük a feladatukat, a le­hető legnagyobb mértékben já­ruljunk hozzá a 6. ötéves terv céljainak megvalósításához, a 7. ötéves terv sikeres megkez­dése feltételeinek megteremté­séhez. Ebben látjuk az idei terv, — amelynek feladatai nem könnyűek — nagy jelen tőségét. Továbbra is gyorsan fejlődik elsősorban a gépipar, a fafel­dolgozó ipar, miközben az ipar fejlesztési programjainak dina­mikája eléri a 7 és több száza­lékot is. Olyan programok meg­valósításáról van szó, mint a tehergépkocsik, a szerszám­gépek, a mikroelektronika, a számítótechnika, továbbá a mű­szálak, a papír, a közszükség­leti iparban a kötöttáru, a bú­tor stb. gyártása. Az ipari termelés tervezett 5,2 százalékos növekedési üte­me valamivel alacsonyabb, mint az ötéves terv előző éveiben, de ezeket a feladatokat az egy termelési egységre eső olyan alapanyag- és nyersanyagfo- gyasztással kell teljesítenünk, amilyenre az eddigiek során nem volt példa. A kőolajtermé­kek, köztük az üzemanyagok fogyasztása a tavalyi szinten marad, tovább kell ésszerűsíte­nünk az energia és a fémek felhasználását, haladást kell el­érnünk a faanyag, valamint más hazai nyersanyagok komp­lex kihasználásában. Az eddig elért 0,3—0,4 százalék helyett 0,7 százalékkal kell csökkente- nünk a termelés anyagi igé­nyességét. Annak érdekében, hogy a me­zőgazdaságban megszüntessük a növénytermesztés lemaradá­sát az állattenyésztés mögött, idén a növénytermelést 15 szá­zalékkal kell növelni, az 1974— 78. évi átlaghoz viszonyítva, természetesen nagyobb anyagi ráfordítással. A takarmányfor­rások hatékony kihasználása alapján az állattenyésztés áru­termelését 1979-hez viszonyítva 3,6 százalékkal kell növelni. A beruházásokra fordított eszközök növekedése 5,5 szá­zalékos lesz, ami kb. megfelel az előző évek szintjének, de ezeket úgy keil felhasználni, hogy ebben az évben 50 mil­liárd korona értékű állóeszközt helyezzenek üzembe, a megkez­dett építkezések száma pedig 1979-hez viszonyítva 7 százalék­kal csökkenjen. Az iparban és az építőipar­ban idén mintegy 111 ezerrel nő a dolgozók száma, míg az előző években a növekedés 17 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy a ter­melés növekedését mintegy 80 százalékban a munkatermelé­kenység növelésével kelt fedez­ni. Látjuk tehát, hogy idén a nép gazdasági feladatok, amint azo­kat a CSKP KB meghatározta és a szlovákiai viszonyokra az SZLKP KB lebontotta, nagyon igényesek. Amint Husák elv­társ hangsúlyozta a CSKP KB 14. ülésén mondott zárszavá­ban, megkövetelik, hogy tanul­junk a jó tapasztalatokból és a fogyatékosságokból is, keres­sük a jobb munkához vezető nlkotó utakat és gyorsabban el­hárítsuk mindazt, ami akadá­lyozza előrehaladásunkat. T udatosítjuk, hogy az idei feladatok, de a követke­ző évek feladatai még sürge­tőbben megkövetelik, hogy cél­tudatosabban haladjunk az egy­re nagyobb gazdaságosság, az összes rendelkezésünkre álló termelési tényező jobb kihasz­nálása útján. Nem először be­szélünk arról, hogy fordulatot kell elérnünk a hatékonyságban és az értékesítési folyamatban, de mégis kétségekbe ütközünk, vajon lehetséges e ez, megvan- nak-e ehhez a feltételeink. A szocialista építés éveiben fejlett, erős anyagi termelési alapot építettünk ki. Csupán Szlovákiában az álló eszközök értéke ma több mint 680 mil­liárd korona és ez az érték az utóbbi tíz év alatt csaknem kétszeresére növekedett. Fej­lett tudományos kutatóbázi­sunk van Szlovákiában, rövide­sen 50 ezren dolgoznak ezen a területen. Hallatlan mérték­ben megnövekedőt* a népgazda­ság dolgozóinak szakképzettsé­ge és tapasztalatai, a nép al­kotó ereje. Országunkban nagy mennyiségű nyersanyagot és tü- zelőanyagot használunk fel. így például Csehszlovákia a kőszén- egyenérték egy főre eső fo­gyasztásában világviszonylatban második helyen, az acélfogyasz­tásban az első helyen áll, a vas- és a hengerelt anyagok fo­gyasztásában, valamint a vil* tanyáram lermclesében a világ élenjáró országai közé tartozik. A lehetőségeink és feltét»' leink megvannak tehát, de eze­ket nem használjuk ki megfe­lelően, az állóeszközök haté­konysága nem növekszik, a nyers- és az alapanyagok érté­kesítése alacsony színvonalon áll és nagyobb lehetőségeink lennének a munkatermelékeny­ség növelésében is. Ezért a nemzeti jövedelem egy egysé­gére több energiát, nyersanya­got, s munkaórái használunk fel, mint a fejlett külföldi part­nerek. A helyzet megváltoztatásának és a gazdaság teljesítőképes­sége növelésének legjelentő­sebb lehetősége az, hogy a tu­dománynak és technikának az őt megillető szerepei tulajdonít­suk. Ezért a CSKP Központi Bi­zottsága stratégiai jelentőségű feladatnak, további haladásunk feltételének tartja a tudomá­nyos-műszaki haladás érvénye­sítését. A tudomány és techni­ka, valamint vívmányainak gyors, színvonalas kihasználá­sától függ, hogy országunk mi* Íven mértékben kapcsolódik be a tudományos-technikai forra­dalom folyamatába, hogyan használjuk ki eredményeit. Amint már említettük, Szlo* vákiában aránylag szolid tudo­mányos kutatási alapunk van és társadalmunk jelentős esz­közöket fordít a feladatok meg­oldására. Az eredmények egye­lőre szerények és távolról sem felelnek meg a progresszív kül­földi relációknak, ahol a haté­konyság aránya 1:5. Határozot­tan a helyzet megváltoztatásá­ra és mielőbbi fordulat eléré­sére kell törekednünk. Ez megköveteli, hogy a tudo­mányos-műszaki fejlesztés a tervezési folyamat lő módszeré­vé váljon és ne legyen csupán a tér« kiegészítő része Hatéko­nyan kell felhasználni a tudo­mányos-műszaki fejlesztésre fordított eszközöket és ennek érdekében ezen a területen is érvényesíteni kell a hozraszcso- tot, figyelemmel kell kísérni a befektetett eszközök eredmé­nyességét és a jutalmazásban jobban kell figyelembe venni a konkrét kollektívák és egyé­nek érdemeit. A tudomány—kutatás—terme­lés—felhasználás ciklus meg­gyorsítása érdekében tudomá­nyos-kutató munkahelyeinknek szorosabb kapcsolatban kell állniuk a gyakorlattal. Ezen a téren minden lehetőséget ki kell használni, hogy megerő­södjön a kutatóintézetek és a tudományos központok kísérle­ti, fejlesztési és termelési alap­ja. A gazdaság nagyobb telje­sítőképessége, a terme­lés szakosítása és koncentráció­ja, tudományos-műszaki erőnk megsokszorozása szempontjá­ból helyettesífhetetten és egyre jelentősebb tényező a szocialis­ta gazdasági integrációban való részvételünk, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együtt­működésünk. Gazdaságunk ma a fejlődés olyan szakaszába té­pett, amikor az autarkia szor­galmazása anakronizmust je­lent és nagyon káros. Valóban kezdeményezőbben, határozot­tabban, nem hagyományos mó­don a kornak megfelelő meg­értéssel kell fejlesztenünk a Szovjetunióval folytatott koope­rációt és szakosítást, bátrab­ban kell összekapcsolni erőin­ket, kihasználni hatalmas tudo­mányos kutatási erejének isme­reteit és vívmányait a csehszlo­vák gazdaság korszerűsítése és fejlesztése érdekében. A párt és az állam vezetése ebből a szempontból rendkívüli jelen­tőséget tulajdonít Csehszlová­kia és a Szovjetunió közötti távlati szakosítási és kooperá­ciós program kidolgozásának. Gazdaságunk teljesítőképessé­gében a fordulat elérésére ki­fejtett törekvést az irányítás minőségének jelentős javítása feltételezi minden területen. Elismerik, hogy összhangot kell teremteni az irányítás és korunk követelményei között, de nem mindenütt és mindent csinálnak olyan gyorsan és olyan felelősségteljesen, mint ahogyan az szükséges. Nincs sző csupán az irányítási rend­szer fngyatékosságairól. Sok nehézséget megelőzhetnénk, sok problémát hatékonyabban és gyorsabban oldhatnánk meg, ha a rugalmas irányítás haté­konyabb lenne. Ez megköveteli, hogy a vezetők a tények ala­pos ismeretében előrelátóan cselekedjenek, legyenek kitar­tóak a tervfeladatok megvaló­sítása és főleg befejezése so­rán. Ez egyúttal azt feltételezi, hogy a kollektívákat meg tud­ják nyerni és a megvalósítás­hoz megteremtsék a feltételeket a munka szervezésében, az anyagi ösztönzésben, minden egyes dolgozó érdemei szerinti erkölcsi értékelésében. Min­denkinek, aki irányít, felelős­séget kell vállalnia a feladatok egyenletes teljesítéséért, a munkaidő jobb kihasználásáért, a technológiai fegyelem meg­tartásáért, az anyagok és gépek gazdaságos kihasználásáért. Egyúttal nem szabad megtűrni a hanyagságot, a felületességet, a rossz minőséget és más ne­gatív jelenséget.. Ne várjuk azonban, hogy a központi terv­szerű irányítás tökéletesítése mindent megold helyettünk az irányításban. Az, hogy a mun­kahelyeken rend legyen, alap­vető feltétele az irányításnak. Ezért, szükséges, hogy minden­ki, akikre felelősség hárul, a mestertől az igazgatón keresz­tül egészen a miniszterig, ezen a téren önmagánál kezdje a rendcsinálást, mindenkinek a saját háza előtt kell söpörnie. A CSKP KB vezetésével intéz­kedéseket készítenek elő a tervszerű irányítás tökéletesí­tésére. Egyúttal a vállalati elő- tervezés útján is jobban ki kell használni a dolgozók alkotó kezdeményezését. Az eddiginél jobban előtérbe keli helyezni a terv minőségi mutatóit, a ter­melési tényezők hatékonyabb kihasználása érdekében. Jelen­tős haladást jelent majd a ter­melési-gazdasági egységekben, mint az irányítás alapvető ré­szeiben a hozraszcsot fejlesz­tése, miközben megszilárdítjuk a vállalati és vállalaton belüli hozraszcsot elemeit. Az egyes alapokat a vállalatok érdemei szerint és az eddiginél nagyobb mértékben saját forrásokból kell kialakítani. Rendkívül fon­tos és nein egyszerű feladat lesz életbe léptetni az érdemek szerinti elosztás alapelvét úgy, hogy az egyének és kollektívák anyagi érdekeltsége szorosan saját munkájuk mennyiségétől és minőségétől függjön. Olyan intézkedéseket kell kidolgozni a tervszerű irányítás tökéletesí­tésére, amelyek a lehető leg­jobban megfelelnek a gazdasá­gi fejlődés új igényes szükség­leteinek, a fejlett szocialista társadalom építése során. T ermészetes, hogy az idei feladatok sikeres teljesí­tése, a minőség és hatékony­ság terén a haladás elérése megköveteli az egész párt, a pártszervek és -szervezetek, az összes kommunista mindenna­pos céltudatos, politikai, esz­mei és szervező munkáját. Éppen ezért szükséges, hogy az egész pártban, szerveiben és szervezeteiben érvényesítsük és továbbfejlesszük a felelős­ségteljes, igényes bíráló és ön­bíráló hozzáállást, hogy érvé­nyesítsük az offenzív szellemet, a tettrekész derűlátás és a sa­ját erőnkbe vetett hit légkö­rét, amely a CSKP Központi Bi­zottságának üléseit és egész munkáját jellemzi. Az egész pártban el kell mélyíteni a fel­adatok értelmezésének és meg­valósításának egységét. Az alapszervezetekben az elv társak megismerkedtek a CSKP KB 14. ülésének határozataival, elgondolkodtak feladataik és saját felelősségük fölött. Az alapszervezetek februári gyű­lésein megvitatják a tervfelada­tok teljesítésére irányuló intéz­kedések programját. Nagyon fontos, hogy a pozitív eredmé­nyek, valamint a fogyatékossá­gok ismeretéből kiindulva, le­gyenek ezek a programok tár­gyilagosak, konkrétak és moz­gósítók, alkotóan érvényesítsék a CSKP KB irányvonalát. Világosan meg kell határoz­niuk a célokat és utakat, azo­kat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a feladatok egyenletes és komplex teljesíté­sét, meghatározzák, mit kell tenni azért, hogy növeked­jen a kiváló minőségű áruk részaránya, mit kell tenni a műszaki konzervativiz­mus leküzdésére, hogyan érhe­tünk el a mezőgazdaságban je­lentős fellendülést a növény- termesztésben, hogyan adhatjuk át a kitűzött határidőben az építkezéseket és az új létesít­ményeket. elsősorban a kie­melt építkezéseket, hogy fej­leszthetjük tovább a minőség szabályozásának Ivovi mozgal­mát, és a szaratovi mozgalmat stb. Erőnket, akaratunkat és ener­giánkat természetesen a kitű­zött célok megvalósítására kell összpontosítanunk. Amint a Központi Bizottság hangsúlyoz­ta, szükséges, hogy a pártszer­vek és -szervezetek egyesítsék a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti és ifjúsági szerveze­tek törekvését a társadalmi ha­ladás érdekében. Elsősorban ar­ról van szó, hogy az összes dolgozót megnyerjük az igényes feladatok teljesítésére. Ezért, agitációs munkánknak haté­konynak kell lennie, össze kell kapcsolódnia a legfontosabb feladatokkal, konkrétabban keli ösztönöznie a kollektívákat és az egyéneket. E bben a törekvésben pó­tolhatatlan szerepe van a kommunisták személyes pél­damutatásának. A kommunisták tulajdonsága volt mindig az új, alkotó megoldások keresése. A párt éppen ezt követeli meg ma minden tagjától, ezt várják el tőlünk pártonkívüli munkatár­saink és ezt a kötelességet vál laltuk magunkra az új tagsági igazolvány átvételével. Legyen az új pártigazolvány ösztönző erő saját magunk tökéletesíté­sére, további alkotó tettekre a fejlett szocializmus építése so­rán. Az idei feladatok sikeres tel­jesítéséért folytatott küzdelem­ben olyan hatalmas és bevált erőre támaszkodunk, mint a dolgozók kezdeményezése, amely megnyilvánul a kötele­zettségvállalásokban és a szo­cialista versenyben. Számos kollektíva és sok egyén tette mutatja meg e cél elérésének útját. Nagyra be­csüljük például a 6. ötéves terv úttörőinek mozgalmát, ame’.y a rybárpolei Lenin Famutípari Művekben bontakozott ki. Sta Síková, Ivanová, Salaiévá és további elvtársuők, összesen 25 uő, a mozgalom résztvevői az ésszerűbb munkaszervezéssel már teljesítették az ötéves terv feladatait, és ma már a 7. öt­éves tervidőszak első éveinek feladatait valósítják meg. Ez a kezdeményező, hatékony mun­ka kiváló példája. Az eddiginél jobban kell tá­mogatnunk azokat a kötelezett­ségvállalásokat, amelyek az egyes konkrét termékek minő­ségének javítására irányulnak. Hogy ez milyen eredmény­nyel jár, azt megmutatja a bra- tislavai Tesla dolgozóinak ta­pasztalata, akik a közös szocia­lista felajánlás keretében a mű­szaki fejlesztésben saját erejü­ket összekapcsolják és egybe­hangolják a szállítók alkotó hozzájárulásával. A szállítók, a kutatók és a konstruktőrök kö zös törekvése lehetővé tette, hogy a termékek több mint fe­le kiváló minőségű. A tudomány és a kutatás eredményeinek gyors gyakorlati megvalósítása érde­kében jobban egybe kell han­golni a kutatás és a megvaló­sítás feladatait, össze kell kap­csolni a kutatás és a termelés dolgozóinak törekvését, közös csoportokat kell létesíteni. Ilyen eljárás tette például lehe­tővé, hogy a bratislavai Kábel­es Szigetelőanyagok Kutatóinté­zete, a kladnói Kablo, a nera- tovicei Spolana dolgozóinak körös kollektívája rövid idő alatt és sikeresen megoldotta a kábelgyártáshoz szükséges pvc-granulátum gyártását. Ez­zel sikerült helyettesíteni a tő­kés behozatalt, ami jelentős megtakarítást jelent a népgaz­daság számára. Közös felajánlásokra van szükségünk annak érdekében, hogy megtartsák a kiemelt be­ruházások átadási határidőit és szavatolják az új részlegek és berendezések megbízható üze meltetését. Ezen a téren tanul­ságot jelentenek számunkra azok a pozitív tapasztalatok, amelyeket Jaslovské Bohunicé- ben a V-l atomerőmű építése, valamint a Kelet -szlovákiai Vasmű II. nagyolvasztójának si­keres rekonstrukciója során szereztünk. A közös szocialista felajánlások felelősségteljes teljesítése a két jelentős épít­kezésen lehetővé tette a/, erők és eszközök célszerű koncentrá­lását, a beruházók, az építők, » szerelők törekvésének harmo­nikus egybehangolását. Ez egy­úttal lehetővé tette, hogy ki­bontakoztassuk a munkások, technikusok és szervezők, az építési határidők lerövidítéséért és a munka kiváló minőségéért indított versenyét. Ezért értünk el sikert. A mezőgazdaságban is a le­hetőségek és tartalékok jobb kihasználása érdekében jobban ki kell bontakoztatnunk a dol­gozók kezdeményezését. Tavaly meggyőződhettünk arról, hogy a tudomány és a haladó gya­korlat ismereteinek, a dolgo­zok tudásának, képességeinek és kezdeményezésének kihasz­nálása lehetővé tette, hogy eny­hítsük a kedvezőtlen időjárás­nak a termésre gyakorolt ha­tását. Ennek következtében * nyugat szlovákiai kerület a ku- koricatermelés tervét 102,2 szá­zalékra teljesítette és 5,32 ton­nás átlagos hektárhozamot ért fii. Külön ki kell emelni, hogy 52 vállalat több mint 6 tonnás hozamot ért el és vannak olyan szövetkezetek, mint például az Ostrovi Efsz, amely 309 hektá­ron több mint 8,5 tonnás hek­tárhozamot ért el. A Voderadyi Efsz 1000 hektáron 7,5 tonnás kukoricahozamot ért el. Ezek és a további példák azt mutat­ják, hogy a dolgozók kezdemé­nyezésének fejlesztésével, az intenzifikáciős tényezők haté­kony kihasználásával teljesíte­ni tudjuk a kitűzött feladato­kat. Pártunk szervei és szervezetei céltudatosan tevékenységük tö­kéletesítésére, a lenini munka­stílus elsajátítására törekednek, jogosan áliapítjuk meg, hogy a dialektikus materializmusra épülő lenini munkastílus lelke a tudományosság, a forradal- miság, az új iránti érzék, a tettrekész tárgyilagosság, a szo­cialista vállalkozó szellem. Ezek a vonások fejezik ki a kommunisták küldetését — a világot forradalmilag meg kell változtatni, át kell alakítani az élelet, a viszonyokat, a gondol­kozást és a tetteket, a haladás érdekében, a nemes kommunis­ta eszmények szellemében. Te­hát nemcsak magyarázni kell, hanem alkotni és gazdagítani az életet, nem szabad megelégedni az elértekkel, hanem figyel­münket az újra, a forradalmi­ra kell összpontosítanunk, bíz­nunk kell saját magunk és a kollektívák erejében, evre van ma szükségünk további haladá­sunk érdekében. I lyen magatartásra ösztö­nözzön bennrnket az a tudat, hogy nemzeteink jubileu­mi évébe, hazánknak a dicső szovjet hadsereg általi felsza­badítása 35. évfordulójának évé­be léptünk. Járuljunk hozzá valamennyien, hogy ezt az év­fordulót valóban méltóan — az idei feladatok becsületes telje­sítésével köszöntsük. Az impe­rialisták a nemzetközi feszült­ség kiélezésére, a lázas fegy­verkezés fokozására, az enyhü­lési folyamat megakadályozásá­ra törekednek, az emberiséget a hidegháborúba akarják sodor­ni. Ezért mi megszilárdítjuk a párt és a nép egységét, növel­jük országunk gazdasági erejét. Elmélyítjük testvéri szövetsé­günket a Szovjetunióval, fokoz­zuk a szocialista közösség egy­ségének és erejének inegszi- . lárdítására kifejtett törekvé­sünket, mivel ez a közösség a béke, a haladás és a szocializ­mus támasza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom