Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-14 / 11. szám, hétfő

V I t Ä G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. január 14. HÉTFŐ BRATISLAVA 9 XXXIII. ÉVFOLYAM 11. szám Ára 50 fillér LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSUNK r A népgazdaság energiamérlegében fontos helye van a mező­gazdaságnak, amely egyrészt tipikusan energiatermelő ágazat, ám egyúttal az egyik legnagyobb fogyasztója is az energiának. Hiszen a növénytermesztésnek tulajdonképpen az a feladata, hogy a korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló napenergiából természetes íűtő- és tápanyagokat termeljen, takarmányfélékel az állattenyésztés, élelmiszereket az emberi fogyasztás számára. Eközben a termőtalajra jutó napenergiának mindössze 1—2 százaléka megy át a termesztett növények testébe. A biológiai energiagazdálkodás szempontjából az is lényeges körülmény, hogy élelmiszereink kétharmad részét növényi ere­detű, egyharmad részét pedig állati eredetű termékek képezik, s az utóbbiak előállításához körülbelül háromszor annyi ener­gia íogy el a takarmányozás során, mint amennyit tartalmaz- nak. A mezőgazdasági termelés intenzitását és hatékonyságát ezér! alapjában véve két módon növelhetjük: egyrészt a növényter­mesztés területegységre számított hozamának növelésével, vagyis a napenergia fokozottabb mértékű hasznosításával, más­részt pfidig az elsődleges termékek, főleg a takarmányfélék ész­szerűbb, gazdaságosabb felhasználásával. Habár szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk igen jelentős, számos tekintetben világraszóló eredményeket ért el a hetvenes években, mégis azt mondhatjuk, hogy mindkét irányban jelentős tartalékaink van nak. Éhből indult ki a CSKP KB 14. ülése, valamint az SZI.KP KK ülése is, amelyek a mezőgazdasági termelés szakaszán elsősor ban a növénytermesztés fejlesztésére helyezték a súlyt. Amíg ugyanis az 1980-as tervben a mezőgazdasági termelés előirány­zott növekedése országos viszonylatban 7,2 százalékos, a nő vénytermesztésben Ifi,9 százalékos növekedést kell elérni. Szlo­vákiában a növénytermesztés előirányzott növekedése 18,2 sző salékos, miközben a/, állattenyésztés termelése csak 0,5 szása lékkai növekszik az 1979-es szinthez viszonyítva. Ezek a mutatók részben abból következnek, hogy a növény- termesztés az elmúlt évben a szárazság és egyéb negatív hatá sok következtében nem érte el a tervezett szintet, s így ezen n szakaszon tulajdonképpen 2—3 év növekedési mértékét lük rözik, másrészt pedig arra irányulnak, hogy megszűnjenek a uö- vénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése közötti arányta­lanságok. Időszerű, és és egyre sürgetőbb feladat ugyanis az önellátás mértékének növelése és fokozatos elérése az élelmi­szerek termelésében. Az energiahordozók, a nyers- és az alap anyagok, közöttük a takarmányfélék világpiaci árainak szá inunkra kedvezőtlen alakulása, amely nem átmeneti jelens g, hanem maradandó változásokhoz vezet a külgazdasági feltéte lekben, arra kényszerítik népgazdaságunkat, hogy fokozottabb mértékben támaszkodjunk saját forrásainkra, hogy csak a leg szükségesebb termékekre korlátozzuk a behozatali igényeket. A mezőgazdaságban az egy lakosra jutó termőterület csekély mértéke is szükségessé teszi, hogy maximálisan kihasználjuk a földalap minden négyzetméterét. Ebből a szempontból rend­kívül fontos az a bizonyított körülmény, hogy a termőtalaj olyan különleges termelőeszköz, amely a célszerű művelés kö vetkeztében nem használódik el, sőt inkább növekszik a hasz nálati értéke, a termékenysége. A gépipar és a vegyipar jelentős mértékben segíti a növény termesztők munkáját arra irányuló törekvésükben, hogy a le hető legnagyobb termést takarítsák be a termőterület egységé­ről. Vannak ugyan bizonyos lemaradások a mezőgazdaság ter­melőeszköz-ellátásában, az eredmények bizonyára jobbak is lehetnének, ha több nagy teljesítményű traktor, tehergépkocsi, önjáró betakarítógép, főleg silókukorica betakarítására is al­kalmas takarmánybegyűjtő állna a mezőgazdasági dolgozók (rendelkezésére. A helyzet azonban ezen a téren is javulni fog, s a mezőgazdaság gépparkjában rövidesen a hegyvidéki rét- és legelőgazdálkodás mindmáig nélkülözött gépei is megjelennek. A fűtő- és üzemanyagok, a műtrágyák, a növényvédelmi vegy­szerek és a takarmányfélék értékének, illetve beszerzési árának növekedése ugyanakkor maximális takarékosságot követel meg a mezőgazdaságban, kihat a termelés egész szerkezetére, módo sítja a vetési terveket, valamint a technológiai folyamatokra vn natkozó korábbi szemléleteket. Manapság például sok szó esik a napenergia hasznosításáról. Mint már említettük, a napenergia legnagyobb hasznosítója a növénytermesztés, ennek ellenére a sűrűn vetett gabonafélék betakarítása után a szántóterület jelentős része a legintenzí­vebb napsugárzás idején parlagon hevet*. Mire az esetleges másodvetemények „lábrakapnak“, ősziesre fordul az idő, s a termelési költségek néha meg sem térülnek az elért hozamok ban. A gabonafélék vetésterületének terjedelme tulajdonképpen az állattenyésztés szemestakarmány-igényével függ össze, s ilyen értelemben importcsökkentő jelentősége is van. Ennek ellenére érdemes elgondolkozni ezen az összefüggésen, főleg a szarvas- marha és részben a sertés takarmányozásában rejlő lehetőségek szempontjából. Dél-Szlovákia feltételei között például a kukorica tökéleteseb ben hasznosítja a napenergiát, mint a sűrűn vetett gabonafélék. Ennél a növénynél azonban a nagy tömeg őszi betakarítása je­lent problémát. A 30—40 százaléknyi nedvességet tartalmazó szem forrólevegős szárítása már a közeljövőben sem lesz jár ható út, ezért a teljes kukoricauövény, a csöveskukorica-zúza lék, illetve a szem és a szemzúzalék silózásához, nedves tartó­sításához kell megteremteni a szükséges szervezési és műszaki feltételeket, az állattenyésztés adott szakosítási irányzatának megfelelően. Ez csupán egy kiragadott példa, de ez is azt bi­zonyítja, hogy az 1980-as termelési terv elkészítésénél nagyon sok körülményt figyelembe kell venni, hogy az előirányzott feladatok mind mennyiségi, mind minőségi szempontból telje síthetők legyenek. MAKRAI MIKLÓS A Szovjetuniót semmi sem téríti el a békepolitika irányvonalától Lsonyid Brezsnyev interjúja a moszkvai Pravdában (ČSTK) — A TASZSZ szovjet hírügynökség szombaton közöl te azt az interjút, amelyet Leonyid Brezsnyev adott a tnosxk vai Pravda tudósítójának. KÉRDÉS: Leonyid Iljics, hu- gyan értékeli a mai nemzetkö- zi helyzetet, elsősorban az ame­rikai kormány legutóbbi lépései «zoiu pontjából VÁLASZ: Az, hogy pártiunk következetesen érvényesíti a XXIV. és XXV. pár tkongresszu- son jóváhagyott békeprogram magvalósítására vonatkozó irányvonallal:, lehetővé tette, hogy sok mindent elérjünk. A legfontosabb az, hogy megsza­kadt a tragikus ciklus: világ­háború — -rövid ideig tartó bé­ke és újbál világháború. Mi, szovjet emberek és barátaink — a testvéri szocialista orszá­gok nemzetei és mindazok, akik harcoltak és harcolnak a békéért, az Enyhülésért és a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mel­lett éléséért, erre jogosan büsz­kék vagyunk. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján azonban a nem ze tküzi he 1 yzet, sa jnos, bo * nyoiultahb lett. A nemzeteknek meg kell Ismerniük az Igazsá­got, tudniuk kelti, 'ki felelős ezért. Nyíltan megmondom, hogy az imperialista erők, első­sorban az Egyesült Államok bi­zonyos körei a felelősek. Azok, akik az enyhülést akadálynak tekintik agresszív terveik meg­valósításában!, a militarista lég­kör terjesztésében és a más nemzetek bélügyeibe való be­avatkozásba n Bűnösek azok, akiknek az a szokásuk, hogy nincsenek te­kintettel más államokra, és a nemzetközi porondon úgy járnak el, mintha ni indent megenged he tné nek tn a.g u k nak. Bizonyos ideje nyilvánvaló, hogy az amerikai konmányikö rök és néha más NATO-orszá­gok vezetői is olyan irányvona­lait érvényesítenek, amely elten- •séges az enyhüléssel szemben, fokozzák a fegyverkezést, s ez a háborús veszély növeléséhez vezet. Ez íháir 1978-ban a NATO-tanács májusi ülésén megkezdődött, ahol jóváhagy­ták a NATO-országok katonai köl tségvetésénelk au tematikus növelését a 20. évszázad végé­ig. Az Egyesült Államok politi­kájában az utóbbi időbeni mili­tarista irányzat «nyilvánul meg abban, hogy meggyorsít fák a távlati fegyverkezési progra­mokat, új katonai támaszpon­tokat építenek az Egyesült Ál­lamok határán kívül, többek között a Közel-Keleten és az In­diai-óceán térségében is. Ez nyíl vámul meg az ún. készültségi intervenciós hadtestek megala­kításában is, amelyek a kato­nai beavatkozás pollitiká járnak eszközei. Nézzük az olyan jelentős do kumenitumotj mint a SALT—II., amelynek megvalósítóba utal nyitna a leszerelés területén a jelentős lépésekhez. Mint isme­retes, világszerte, így többek Tárogatják az fii forradalmi kormányt Nemzeti gyász # Szabadon bocsátották az összes politikai foglyot (CSTK) — Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kor­mánya nemzeti gyászt hirdetett vasárnapra a törvénytelenségek áldozatainak emlékére. Az eb­ből az alkalomból rendezett valamennyi akció résztvevője támogatásáról biztosította az új forradalmi kormányt. A köz­épületeken félárbocra eresztet­ték az állami zászlókat, a me^ esetekben gyászszertartásokat tartottak. A kormány nyilatkozatot adott ki, amely szerint az Amin- rendszer alatt üldözött összes hazafit szabadon bocsátották. Ezzel kapcsolatban a kormány felhívta az ország lakosságát, segítsen az áldozatok felkuta­tásában és haláluk okainak fel­derítésében. Az ellenforradalmi erők, amelyeknek fő támasz­pontjuk Pakisztán területén van, propagandakampányt indí­tottak Afganisztán ellen, kiált ványokkal, felhívásokkal áraszt­ják el a pakisztáni sajtót és röplapokat juttatnak Afganisz­tán területére Is. Ezzel párhu­zamosan folytatják a fegyveres támadásokat is. A pakisztáni támaszpontokon pakisztáni ka­tonai szakemberek amerikai és pekingi tanácsadók segítségével képezik ki a banditákat és ter­roristákat. Az ellenforradalmi erők az utóbbi napokban Ku- nar, Paktija, Nangarahar és más tartományokban intéztek támadásokat a középületek el­len. Karmai miniszterelnök üze­netet küldött Khomeini ajatol- lahnak, amelyben leszögezi, hogy bizonyos iráni körök el lenséges kampányt indítottak az afganisztáni forradalmi vál­tozások és a Szovjetunió önzet­len segítsége ellen. Megállapí­totta, hogy Afganisztán baráti kapcsolatokat akar fenntartani Iránnal és hajlandó Intézkedé­seket foganatosítani az Amin politikája okozta nézeteltérések kiküszöbölésére. között az USA NATO-beli sző« vetségesei között és a nemzet­közi közvéleményben Is ez a, szerződés támogatásra taláilt. De hogyan járt el J. Carter kor­mánya? Alighogy aláírták a szerződést, az Egyesült Álla­mokban diszkre dibá'lták, és a szerződés ellenségei — a kor­mánykörök elnéző álláspontját élvezve — úgy használták ki ratifikációs folyamatot, hogy, magát a ratifikál ást megnehe­zítsék. Carter elnök az elánéit napokban hozott döntésével, miszerint a szenátusban befa. gyászt ja a SALT—II. megtárgya­lását, ezt a kedvezőtlen folya­matot még jobban megerősített te. 19.79 decemberében az Egye­sült Államok rákén yszeríteiie NATO -szövetségeseire azt a döntést, hogy új középható-tá- volságú nukleáris rakétákat he­lyeznek el több nyugat-európai országban, ami a fegyverkezési versieny újabb menetéhez ve­zet, Washington szó szerint el- hallgattatta azokat a szövetsé­geseit, akik pozitív választ akartak adni a Szovjetunió konstruktív tárgyalási jav(asl.<a- tatra A béke és * az enyhülés el« lenségei most az afganisztáni eseményekkel spekulálnak. Az esemér i ye kke 1 kapcso latba n gyalázatos szov je tel lenes kam­pányt indítottak. Mi is történt Afganisz tán ba n ? 1978 áprilisában forradalom volt, az országban. Az afgán nép saját kezébe vette sorsál, a függetlenség és a szabadság útjára lépett. A múlt erői azonban összeesküdtek a for­radalom ellen. Az afgán nép természetesen maga is felszá­molta volna őket. A forradalom első napjaitól azonban kényte­len volt védekezni a külső ag­resszióval és a beliigyeibe való durva beavatkozással szemben. Több tízezer külföldön feL fegyverzett és kiképzett láza­dót, sőt egész fegyveres alaku­latokat helyeztek ót Afganisz­tán területére. Az imperializ­mus kiszolgálóival együtt üze­net nélküli háborút indított a forradalmi Afganisztán ellen. 1Folytatás a 2. oldalon f Iron a kőolaj szállítmányok beszüntetésével válaszolna a gazdasági megtorlásokra ElnajDoiták a Biztonsági Tanács ülését (ČSTK) — Teheráni vezetők tegnap leszögezték, hogy Irán leállítja a kőolaj szállítását mindazokba az országokba, amelyek eleget tesznek a:». Egyesült Államok Irán-ellenes megtorlásokra vonatkozó fellií vasának. Egyúttal bejelentették, hogy Irán újabb üzenetet kül dött Waldheimnek a Biztonsá­gi Tanács ülésével és az ame­rikai megtorló intézkedésekkel kapcsolatban. Az üzenetet nem hozták nyilvánosságra, de ki­szivárgott hírek szerint részle­tesen ismertetik a volt sah gaz tettei nemzetközi kivizsgálásá­nak követelményét, amelyet Irán az amerikai túszok szaba­don bocsátása feltételének tart. A különböző vallási csopor­tok közti véres összecsapások „komolyan veszélyeztetik az iszlám forradalmat“ jelentette ki Gholpajegani ajatollan, a muzulmán papság képviselője. Ugyanakkor Tabrizban kivégez­ték a Muzulmán Nép ellenzéki párt tizenegv tagját. A párt Sariat Madari ajatollah, a má­sodik legjelentősebb iráni fő­pap híveit egyesíti. Az iráni külügyminisztérium elfogató parancsot küldötl a panamai kormánynak a volt sah ellen. A dokumentum tar­talmazza a sah gaztetteit, és követeli azonnali kiadatását A Biztonsági Tanács nyilvá-* nos ülését az amerikai—iráni konfliktusról újabb 24 órával elhalasztották azzal a a céllal, hogy az ENSZ főtitkára részle­tesebb tájékoztatást szerezzen az iráni vezetők újabb javasla­tairól. 'Mm®-"' . : .^V

Next

/
Oldalképek
Tartalom