Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-10 / 8. szám, csütörtök

BREZSNYEV ÉS MARCHAIS ESZMECSERÉJE

(CSTK I r— Moszkvában foly- hatódtak a tárgyalások -a Szovjetunió Kommumista Pártja és ű Francia Kommunista Párt küldöttsége kozöt. Az SZKP delegációját Leonyid Brezsnyev, « KB főtitkára, az FKP-lküldött- ^é'Xet Georges Marchais, a párt löt iikára vezeti.

A szívélyes, bánáti légkörű

megbeszélésen Leonyid Brézsnyev és Georges Marchais tájé-» köztetást adott a Szovjetunió, illetve Franciaország helyzetéről, az SZKP és az FKP tevékenységéről. Mindkét részről nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi helyzet kérdéseinek, a béke, a leszerelés és az enyhülés problémáinak. Érintették a két párt kapcsolatainak és egy il tt in íi köd ősének k é rdései t

is.

Folytatódik az angol acélipari sztrájk

SEMMI KILÁTÁS A MEGEGYEZÉSRE

(ČSTK) — „Most már ne- héz, elkeseredett sztrájk lesz" w— jelentette, ki az egy hete folyó országos acélipari sztrájkról az újabb eredménytelen tárgyalások végén Len Murray, a brit szakszervezeti főtanács főtitkára. Moss Evans, a szállítómunkás szervezet főtitkára pedig ötven éve a legsúlyosabb helyzet kialakulásáról beszélt.

A szakszervezetek egész napos tárgyalássorozaton enged tek eredeti bérkövetelésükből, de végül kénytelenek voltak megállapítani, hogy az Állami Acélipari Tröszt (BSC) még

múlt pénteki ajánlatát is ron-' totta, így megegyezésre egyelőre semmi kilátás.

A szakszervezetek vezetői a tárgyalások összeomlása után figyelmeztették a kormányt, hogy nagyon komolyra fordult a helyzet, mert az elhúzódó sztrájk az egész brit Ipart lassú leállásra kényszerítheti.

A tárgyalások ezzel megsza-» kadtak és a szakszervezetek' szorosabbra fűzték soraikat a harcoló acélipariak körül. lm-’ már négy nagy szakszervezet nyilvánította hivatalosnak a

sztrájkot és két nemzetközi

szakmai szövetség is támogatja.

Lun« NATO-fő- titkár képmutatóan akkor kinált olajágat és tárgyalásokat a Varsói Szerződésnek, amikor már eurorakéták- kal körülbástyázva ülhetne le a tárgyalóasztalhoz

(A moszkvai Pravda karikatúrája |

AZ EURORAKÉTÁK VESZÉLYBE SODORJÁK FÖLDRÉSZÜNK BÉKÉJÉT

AZ USA ÚJABB „KÍNAI KÁRTYÁJA”

Brown hadügyminiszter provokativ kijelentései

19B0. 1. 10.

Szadat újabb javaslata

(CSTK) — Az AI Gumhurija

című egyiptomi napilap tegnap közölte, hogy Asszuánban az izraeli—egyiptomi tárgyalásokon Szadat elnök újabb javaslatot * terjesztett elő az úgynevezett palesztin autonómiával kapcsolatban. Az egyiptomi elnök szerint a Gázai-övezetben előbb tartanák az úgynevezett ön- kormányzati szervekbe való vá-- lasztásokat, mint a Jordán folyó nyugati partján. Az izraeli katonai parancsnokságokat ki kell vonni a megszállt területekről és Jeruzsálem keleti megszállt területéről. Nyugati hírügynökségek azonban megállapítják, hogy az egyiptomi Javaslatok főleg Jeruzsálem kérdésében nem reálisak, és Begin minden bizonnyal nem fogadja el azokat. Elfogadásuk ugyanis korlátozná Izrael szuverenitását Jeruzsálem fölött.

Szadat sajtótitkára szerint ma folytatódnak a tárgyalások, majd pedig sajtóértekezletet tartanak.

Csatorna-tervek

(ČSTK} — Egyiptom a Szue- zi-csatorna kiszélesítését és ki- mélyítését, valamint egy, a régivel párhuzamosan haladó 160 km hosszú új hajózható csatorna megépítését tervezi.

Az 1,28 milliárd dolláros terv kivitelezésében Japán is részt venne. A japán kormány Siza- ki közlekedési miniszter bejelentése szerint most tanulmányozza az egyiptomi terveket, és hajlandó pénzügyi és műszaki segítséggel hozzájárulni ezek kivitelezéséhez.

Japán vállalatok részt vennének egy hasonló terv kivitelezésében Panamában is, ahol a kormány 8,5 milliárd dolláros költséggel a régi Panama- csntorna kibővítését és egv új csatorna megépítését tervezi.

lása során az Egyesült Államokat, Nyugat-Európát és Japánt szovjet- és szocialislaellenes szövetségre szólította fel, most az amerikai hadügyminiszterrel folytatott megbeszélés során ismét megismételte „a kínai glov bális stratégia elvét“.

Az amerikai hadügyminiszter, kíséretében levő újságírók szerint az Egyesült Államok ugyan úgy döntött, hogy „újabb kínai kártyát“ húz elő, de nem szándékszik nyílt katonai szövetségre lépni Kínával, mert Washington „globális szándékait“ más szempontok irányítják. Azonban minden esetben sokoldalúan fogja támogatni a Kínába irányuló fegyverszállításom kat, s nem lesz kifogása az el-» len, ha Peking „újabb leckét“ ad Vietnamnak.

(ČSTK) — A Svéd Munkáspárt — Kommunisták elítélte a NATO nak új amerikai nukleáris rakéta fegyverek nyugat- európai telepítésére vonat Rózó határozatát. A ipart politikán bizottsága nyilatkozatában megállapítja, hogy Európa ismét annak a veszélynek van kitéve, hogy barm ad ízben harctérré válik. Felszólította a svéd közvéleményt, hogy egységesítse erőit a NATO veszélyes terveinek megvalósítása elleni harcban.

A De Waarheid, a Holland KP la.pja a nemzetközi helyzet kiéleződésével kapcsolatba« ezt írja.: „Rendkívül fontos megakadályozni, hogy új hidegháború kezdődjék a világban. E^y olyan ország is mint Hollandia nagymérte kbeii hozzá járulha t

ehhez. A kiindulási pont kétségtelenül a döntés, melynek értelmében nem szabad megengedni amerikai rakéták eH*e- lyezésé t o rszá gu nkbai i “.

Carter elnök döntését, hogy a szenátustól a SALT—II. szerződés ratifikációs vi tá járnak elhalasztását képi, a holland kommunistáik olyan lépésnek minősítik, amelynek súlyos következményei lehetnek. „Carter jelenlegi politikába a hidegháború korszak ánaik visszatértéhez vezethetne“ — írja a lap. majd hozzáteszi: „A 1 Hidegháború végeredményben nem tonn»; más, mint az amerikai világuralom legalizálásának eszköze.

Az olasz kommunisták

a terrorizmus ellen N

(ČSTK) — Nein lehet tovább' várni, s el kell érni Olaszor» szág népi és demokratikus erőinek szolidaritását, amelynek az ugységes kormányban kellene megnyilvánulnia, hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Unita című napilap közölt. A dokumentum arra a helyzetre reagál, amely az országban az újabb terrorista merényletek' után alakult ki. Megállapítja, hogy az olasz kommunisták ké-’ szék e szolidaritási szövetség* ben együttműködni. Szükséges azonban, hogy a többi párt is tudatosítsa kötelességét, és tó-* rekedjen a politikai helyzet megjavítására.

Kínai provokációk

(ČSTK) — Peking továbbra is megsérti a Vietnami Szocia« lista Köztársaság szuverenitás sát és területi sérthetetlenség gét, fokozza a feszültséget a két ország között, és súlyos ká-1 robat okoz Vietnamnak, írja a VNA hírügynökség.

Január első hetében nem volt olyan nap, hogy a kínai katü« uák ne lőtték volna az észak-« vietnami tartományok falvaik Ezek a fegyveres provokációk halálos áldozatokat is követel-» tek.

A kínai vezető körök akciói súlyosan vszélyeztetik Vietnam biztonságát, valamint Délkelet* Ázsia békéjét és stabilitását.

WASHINGTON POLITIKÁJÁVAL MAGÁT BÜNTETI

Carter tájékoztatója a tervezett diszkriminációs intézkedésekről

A PANAMAI ÁLLAMFŐ LEVELE CARTERHEZ

(ČSTK) — Aristides Roya panamai elnök bírálta az Egyesült Államokat azért, mert több esetben megsérti a Panama-csa-1 tornáról kötött új amerikai—* panamai szerződést. A csatorna-' szerződéshez fűződő amerikai végrehajtási törvényt „jogellenesnek és a panamai nép számára elfogadhatatlannak" miJ

nősítette.

A panamai elnök levelében felszólította James Cartert,

szüntesse be a panamai jogok megsértésének politikáját, és szálljon síkra a végrehajtási törvény megváltoztatásáért.

(ČSTK) — A Szovjetunió és a világban lejátszódó haladó fejlődés elleni gyűlölet áll azoknak a diszkriminációs lépéseknek a hátterében, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a Szovjetunió ellen akar foganatosítani és amelyekről tegnapra virradó éjszaka tájékoz* tatta Carter elnök a Fehér Házban a Kongresszus mintegy száz képviselőjét.

Az USA-val „szolidáris“ álláspontra helyezkedett a brit külügyminisztérium is, amely szóvivője szerint lemondta Borisz Bratcsenko szovjet szénipari miniszter január 21-re tervezett nagy-britanniai látogatását.

Az amerikai kormány eljárása a Szovjetunióval szemben indokolt bírálatot vált ki magában az Egyesült Államokban

is számos közéleti személyiség* kereskedelmi és vállalkozói ktf* rök, valamint a sajtó részéről« Nézetük szerint ezek a diszkri« minációs intézkedések a Szov« jetunióval szemben „inkább veszteségeket okoznak az USA' gazdaságának, mintsem valami« iyen politikai előnyöket hozná« nak“, „Ezek a lépések minden« esetre teljesen ellenkező hatásj sál lesznek, mint amilyenre eredetileg számítottak“ — idé* zi a napilap Adlai Stevenson Illinois-állambell szenátor sza« vait. Ez a politikus hangsúlyoz« ta, hogy az amerikai kormány, a Szovjetunióval folytatott ke« reskedelem és a tudományos* műszaki kapcsolatok korlátozá« sával nem a Szovjetuniót, ha« nem „az Egyesült Államokat bünteti“.

Nem érik el céljukat

A szovjetet lenes kampány háttere

Nyugaton már niéhány napja folyik az a szov jetellenes kampány, amelyhez ürügyként az afgán kormányinak nyújtott szovjet katonai segítség szolgált. Azok az intézkedések, amelyeket e lépéssel kapcsolatban Carter elnök foganatosított, s amelyek mind a Szovjetunió, mind az enyhülési folyamat ellen irányulnak, több országot olyan gesztusokra, lépésekre és kijelentésekre buzdították, amelyekkel ártani akar. nának a Szovjetuniónak és nemzetközi tekintélyének.

Jellemző, hogy ebbe a kampányba Kína is bekapcsolódott. Peking szov je tel lenes politikája jól ismert. „Erőszakos szovjet beavatkozásról“ beszél a chilei junta is, amely véres puccsail került hatalomipa úgy, hogy meggyilkolták a törvényes elnököt. Szadat egyiptomi elnök is fokozta vjetellenes kirohanásait, p aig kompromittálta magát a többi araib ország előtt az Izraellel folytatott k-űlöntárgyalásaival.

Szadat arra törekedve, hogy hízelegjen amerikai kenyér- adólnak, bizonyos értelemben túlszárnyalta „kollégáit“, amikor felszólította a Szovjetuniót, hogy „drasztikusan csökkentse“ kairói diplomáciai személyzetét és a 4pét ország diplomáciai ka p c so la ta.i na k me g szia k í t á sá val „fenyegetőzött“. Ez a gesztus nevetséges, de Szaúd-Arábia döntése, hogy nem küldi el sportolóit a moszkai olimpiai játékokra, ezt is túlszárnyalta.

Az Egyesült Államokból érke. zett ösztönzés néhány nyugat- európaá országban, de mindenekelőtt Nagy-Bri taniá ban termőtalajra talált. A brit kormány is a Szovjetunió ellen hozandó „kereskedelmi és kuiltu. ralis szankciókat“ fontolgat. A Szovjetunió már kinyilvánította, hogy külpolitikáját nem befolyásolják azok a megkülönböztető intézkedések, amelyeket az Egyesült Államok hirdetett meg ellene. Hasonló sors vár a brit konzervatív kormány szovjetellenes lépéseire, amely — mint a The Daily Telegraph című lap is — úgy véli: „A Szovjetuniónak afganisztáni akciójáért meg kell fizetnie.“ Hasonló felhívások hangzanak el a Német Szövetségi Köztársaságban is. Kreisky osztrák szövetségi kancellár és más nyugati államfők élükön Charterrel, a Szovjetunióra igyekeznek há. rítani a felelősséget a nemzetközi kapcsolatok megromlásáért.

Az utóbbi hetekben kétségkívül megromlottak a nemzetközi kapcsolatok, és fokozódott a feszültség. Ein nők okát egyrészt a NATO-tanács decemberi döntésében, másrészt pedig, amint azt a moszkvai Pravda írja, az Egyesült Államoknak abban a fokozódó és erősödő törekvésében kell keresni, hogy a nemzetközi csendőr szerepét akarja játszani a Közel-Keleten és az Ind iái-óceán térségében.

A Reuter hírügynökség az amerikai politika egyik legutóbbi á tcsoportosításának miinősíti a Közel-Keletre irányított haditechnikát. Az Egyesült Államok ide további hadihajókat küldött, és igyekszik támaszpontokhoz jutni Szomáliáiban, Kenyában és Ománban. Pakisztánnak új fegyvereket szállít. Egyiptom és Izrael „megértéssel“ fogadja azokat az amerikai törekvéseket, amelyek új katonai támaszpontok szerzésére irányulnak a Közel-Keleten.

Az amerikai stratégiában jelentős szerepet játszik Kína, ahoj e napokban tárgyal pekingi kollégájával Harold Brown amerikai hadügyminiszter. Washingtonban a látogatással kapcsolatban úgy vélik, hogy fejlődnek a kínai—amerikaii kapcsolatok a „biztonsági kérdésekben is“. Az egyik közös akció lenne a Pakisztánba irányuló fegyverszállítmány, ahol, miint ismeretes, támaszpontokkal rendelkeznek az afgán kormányellenes felkelők. A Le Matin és a Les Echos című francia napilapok azt írják: várható, hogy az atgán felkelőket Kína és Amerika nyíltan támogatni fogja. Ezek az intézkedések és a még csak tervbe vett lépések ez egész térségben fokozhatják a feszültséget, és negatívan befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatokat.

Meg kell azonban állapítani, hogy sem Nyugaton, sem az Egyesült Államokban nem fogadták egyértelműen a Carter által közzé tett szó vjetellenes intézkedéseket. Az amerikai

farmerek attól tartanaik, hogy nem fogják tudni értékesíteni a gabonát. Japánt állítólag az nyugtalanítja, hogy esetleg véget énné a Szovjetunióvail való gyümölcsöző együttműködése« Megfontolt hang érkezett Fra,n« oiaországból is: Francois-Poncet külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország az enyhülés érdekében nem szándékszik csatlakozni más nyugati országok szovjetellenes intéz-* kedéseihez. (A francia kommunisták pedig ismét a burzsoá sajtó támadásainak céltáblájává váltak, mert nem voltak hajlandók tapsolni a szovjeted lenes hisztéria újabb hullámának. )

Most még nehezen mondha tó meg, miikor és hogyan fejeződ difk majd be és hogyan küzdjük' le a nemzetközi enyhülési folyamatban beállt törést. A1 SALT—lí szerződés vitájának az amerikai szenátusban Carter felhívására történt befa-« gyasztása több hónapon át befolyásolhatja a nemzetközi fej« lődés alapvető irányzatait.

Az új típusú amerikai rakéták Európában és a közel-keleti helyzet a feszültség legfőbb forrásai. Semmi jóval sem Kecsegtet a nyugati országok szélső jobboldali erőinek radií-i kalizálódása —■ kezdve az Egyesült Államokkal. Szükséges azonban, hogy a nyugati országok vezető körei tudatosítsák: a Szovjetunióra ős a többi szocialista országra gyakorolt nyomással nem érik ej ©élju-. kát, sőt a jelenlegi erőegyensúly megbonfásával csak saját országaiknak árthatnak.

I(CSTK)’

(ČSTK) — Harold Brown

amerikai hadügyminiszter tegnap meglátogatta a Pekingtől északra levő G. tankhadosztályt és megtekintette a lőgyakorla- tokat. Találkozott a hadosztály parancsnokaival is. Ez alkalomból Brown arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „meg akarja erősíteni katonai kapcsolatait Kínával“ és kijelentette, hogy látogatását a katonai közeledés kezdetének tekinti.

Még nem felejtették el Neil Camaronnak, a brit védelmi vezérkar parancsnokának provokatív kijelentését, aki körülbelül két évvel ezelőtt ugyanennél az alakulatnál a brit és a kínai csapatok együttműködésére szólított fel „Moszkva ellen“. A mostani felhívás azért nyugtalanító, mert az amerikai <— kínai katonai szövetséggel

mindkét ország kormánya egyetért.

Teng Hsziao ping kínai miniszterelnök-helyettes, aki egy évvel ezelőtti amerikai látogat