Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-02 / 1. szám, szerda

Ilyen volt az olimpiai előkészület Vladimír Černušálk profes-z- szor a CSSZTSZ SZLKB elnök« <1 ČSTK tudósítójának kérdései­re az alábbiakban válaszolt. ir Hogyan értékeli az olim­piák 1979. évi szlovákiai előké­születeit és az országos sparta- kiádra való felkészülést? ,,A szlovákiai testnevelés és sport igyekezete, bogy minél jelentősebb rész jusson neki az országos színiek képviseleténél. Ennek jegyében folyt a gondos­kodás a tél-i és a 'nyári olimpia élőké; ittlétéiről. Csak a köszö­net hangjain lehet nyila tkoz nőm a párt és kormányszervek megértéséről és segítségéről, amelyek lehetővé tették a kivá­ló felkészülést. A gondoskodás eredményei közül máris mutat­kozik egynéhány. Itt elsősor­ban Jana Šoitýsovát említem meg, aki a nőt műlesiklás Vi­lág Kupa küzdelmeiben tüntet­te ki magát. A síugróknak most kell igazolniuk képességeiket, A télii olimpia jég koraiig-torná­ján a Šťastný fivérek és V. Lu káč szereplése biztosítottnak látszik, de továbbiak be-váloga­tása is lehetséges. A moszkvai olimpiára Szlová­kiából 60 sportoló készülődik. Különös gond kíséri A. Tkáč, E. Ma re č ková, M. Roliko, Rá c z Katalin, és F. Ma sár felkészülé­sét. Az öttüsázóknál esélye van a beválogatásra PoláčeknaR. A/ olimpiai előkészületek során jelentősek a női kézilabdázók, kosárlabdázók, a férfi röpliab dázók, a labdarúgók a férfi- és női tornászok, a cselgúncsozók és az öttusázók teljesítményei. Egyelőre nem lehetünk elége­dettek azzal, amit az evezősök, a női atléták, a súlyemelőik, a kötöttfogású birkózók az ököl­vívók és az országúti kerékpá­rozók nyújtanak. Ez arra mutat rá, hogy az egyes sportszövet­ségeikben és az élsport köz­pontjai ba>n meg keil javítani a munikál. E g yé r te lm ü en d i esé re t ille t i az országos spartakiád tömeges fellépéseire való felkészülést, ez az egész sportmozgalom rendkívül« aktivitásának kö­szönhető. Példaként említhe­tem meg a spartakiád sportna­pokat, amelyek sikeréért 1648 sportegyesület nagyon sokat tett, mégpedig a társadalmi szervezetekkel és a nemzeti bizottságokkal karöltve. A spartakiád sportversenyein a részvevők száma 1 254 000 volt, a járási spartakiád sportnapok gyermekrendezvényein 420 000. en vettek részt. Az egészségi futóversenyek részvevőinek szá­ma 535 000, a turisztikai ren­dezvényeké 2860 volt. ★ Mit kíván az olimpiai fel­Hazánk minden táján különösen a nők szívügye az országos spar­takiád tömeges fellépéseinek sikere. A felkészülés még a szabad­ban kezdődött, s majd tavasszal ott is fejeződik be (CSTK fölv.) készülés és az országos spar takiád szemszögéből? „Nagyon jelentős testnevelé­sünk és sportunk számára az 1980.. év. Ezzé! tetőz a hatodik ötéves terv a testnevelésben is. Megalapozzuk a hetedik ötéves terv kedvező feltételeit is. Megünnepeljük hazánk felszaba­dításának 35. évfordulóját. En­nek a nagyszerű jubileumnak a Szolgálatába állítjuk az orszá­gos spartakiádot. Világra szóló jelentőségű a Moszkvában sói­ra kerülő nyári olimpia, vala­mint a Lake Piacidban megren­dezésre kerülő téli olimpia is. Ezek az események föltétlenül a sportszervek és a társadalom széles rétegeinek érdeklődését váltják ki. Örvendetes, hogy el sősorhan ezekhez az esemé nyékhez f-üződik jókívánsá­gunk. Az igaz, hogy más az olimpiák és az országos sparta kiád jellege, de eszmei és tár saidalnni küldetésüknél fogva közös a nevezőjük, a béke ügye. Azt kívánjuk, hogy a sparta k i á cl k u r n yeze t ben igazo 1 - juk a csehszlovák testnevelés fe j le ttségét, erőfesz í tésün khöz fog ha t ó er ed m én y e ke t ér j ünk el, amelyek megfelelnek a gon­doskodásnak, a szakvezetés­nek, a testnevelés és a sport további fejlődésének. Az olimpiai szereplés mindig nagyon igényes voit, 1980-ban minden eddiginél igényesebb lesz. A legmagasabb szintű ve­télkedés során a részvevő spor­tolóknak testi és szellemi kivé teles képességeikről kell tanú- bizonyságot adniuk, csúcsokat kell megdönteniiük, a népek közötti barátságot kell erősíte­niük. Bízom abban, hogy a tár­sadalom részéről megnyilvánu­ló sokoldalú gondoskodás a legjobb teljesítmény nyújtására ösztökéli és teszi alkalmassá olimpikonjainkat. E jókíváosá- >gok valóraválása lehet további hathatós impulzus testnevelé­sünk és spor tűnik mindem terű. létén. A Mount Everestről síléceken „Az Everesten manapság nem nagyon erős a szél. Csak néha kell ellenállnom a nagyobb lö­késeknek. A síléceim élei kitünően ki vannak köszörülve, a borotvára emlékeztetnek. A pál­cák hegyei olyanok mint a dárdák hegyei. Köztem és a sátor között (kicsiny mint egy pontocska), négyezer méter a különbség, jeges út választ el, melynek 45 fokos lejtése van. Szá mításaim szerint a rajt után hat másodperccel több mint 170 kilométer óránkénti sebességet kell elérnem. Ha az ejtőernyőm nem nyílik ki a he­tedik másodperc után, akkor nemcsak a világre­kordot döntöm meg, hanem az összes eddigi re­kordjaimat is. Már néhány hónappal ezelőtt megjósolta az expedíció vezetősége, miszerint abban a pilla­natban a fejemben más gondolatok is fognak oil- lámlani, hogy eltereljék a figyelmemet a céltól. Ezért hallani most pontos és hatásos vezénysza­vakat a rádióadóból, mely a sisakomba van be­szerelve. Lentről az ellenőrző központból nagyon jól látnak engem. A sisak, amely a fejemen van, hasonlóan mint a pilótáknak, tökéletesen védi a fejet a sérülé­sektől. Kameránknak mínusz tíz foknál még kellene dolgoznia, most azonban felmondta a szolgála­tot. Az operatőr a bundája alatt melegíti..." Már tulajdonképpen minden 1964-ben Cervini- ben, Olaszországban kezdődött. Itt rendezik meg a hagyományos sí gyorsasági versenyeket. Mi ura itt több mint 171 kilométer óránkénti »ebességet ért el. A hatodik helyet szerezte meg. „Közönséges ember vagyok. Ideges vagyok, még akkor is, ha gyalog megyek és mellettem száguldanak az autók. Lentről, az ellenőrző központból jelentik, hogy a déli szél sebessége eléri az óránkénti húsz ki­lométert, a tábortól fölfelé fúj. A fülhallgatóban a hang erős és világos. Az időjáráselőjelzés és a szél kedvező. Természetesen az utolsó pilla­natban, a rajt előtt köteles vagyok magam dön­teni. Ezen a jég falon a hegymászók meg sem pró­bálják a feljutást. Veszélyes, de én éppen itt akarok leereszkedni. Most, közvetlen közelről a jégfal mesebeli szép. A jégből sziklák állanak ki, a szél fújja a hóport. A környék látványa nem bátorít. Nem félek. Sok olyan versenyen indultam már, ahol az életemňiel játszottam. Ott megtanultam magam­ban elnyomni a kellemetlen érzéseket. A kitűnő hegymászók ezt a félelmet az erejük és akaratuk teljes mozgósításával űzik el." „Legyőzöm ezt a csúcsot?" Iuhiro Miura ezt a kérdést először Tokióban tette föl magának, ba­rátja szűk szobájában. Barátja Nepálban filme­zett. A Nepáli utazási iroda tokiói főnöke azt mondta, hogy az említett filmet megrendelte, hogy: „Igen ez teljesen világos, ezután éppen az Everest kell. Jöjjön el februárban Káthmándba —a mászás tervéről fogunk tárgyalni." A másik nehézség a pénz volt. A bizonyos összeg megszerzésére, a felszerelés előkészíté­sére társaságot kellett alakítani, melynek tagjai Ebermann és Valtonen az Izvesztyija Dijáért sorra került nemzet­közi jégkorong torna két jelentős egyénisége. Mindkettő komoly szerepre hivatott a téli olimpia jégkorongtornáján is (CSTK fölv.J SPORTESEMÉNYEK FUIÓSZAiAOON Az alábbiakban közöljük az 1915(1. évi első negyede egye» tiünap]a!i legfoiitosabi) sport eseményeinek időpontját és szín* helyéi újságok, napilapok és filmstúdiók. Ehhez a tár­sasághoz csatlakozott még néhány kiváló japán hegymászó is. Miura: „Abban az időbenamikor ezt a kalan­dot készültem megvalósítani, 37 éves voltam. Már nem tudtam úgy kockáztatni, mint amikor 20, illetve 30 éves voltam. Akkor számomra nem létezett a lehetetlen, semmitől sem féltem. Most kezdtem érezni éveimet. Legalaposabban kellett előkészítenem életem legnagyobb lépését." Edzeni kezdett. Megváltoztatta étlapját. Fele­ségének csak gyümölcsöt engedett az asztalra tenni. Egyáltalán nem evett húst, még rizst sem. Két hét leforgása alatt négy kilót fogyott. A to­vábbi időben mindig többet. „Mindig fáztam. Ezért kényszerítve voltam, hogy az étrendemet megváltoztassam. Halat, diót és újra húst ettem ...“ Himalája! edzőtábor, sátor bázis — tragédia, timely csaknem a reményeim végét jelentették. Lavina. Nyolc csomaghordó halt meg. „Halál — velem is megtörténhet? Ilyen kér­désre most nincs iQöm. Üres vagyok, mindenre felkészültem. Nem állhatok meg. Fékezni? Reménytelen! Az ejtőernyő köteleit húzogatom. A szél hátulról fúj, de j orrnál ja az ejtőernyőt. Meghintáztatott mind a kél irányba, mint a babát a gyerek kezé­ben. Tudomásul vettem, az ejtőernyő teljesen fölös­leges. El innét, minél előbb el innen! Egyszer csak az átlátszó jégre csúsztam, csikorgott a sí­léc alatt. Most már nincs semmilyen reményem, hogy valamelyik tartalék-pályára menjek, ahol le tudok fékezni. Teljesen elvesztettem a mozgásaim feletti ural­mat. Olyan vagyok, mint egy kődarab, amely a jégfalon zuhan alá. A sílécek leszakadtak a lá­bamról. Most már egyáltalán semmi reményem nincs arra, hogy lefékezzek. Még tíz másodperc és repülök a sötét szakadékba ... Elek és eszméletemnél vagyok. Fekszem a jég­ből kiálló köveken arccal lefelé. Néhány méter­re tőlem óriási repedés és szakadék van. Meg kell ráznom a fejemet, kétszer háromszor bele­verni a jégbe, csak így tudok meggyőződni arról, hogy élek. Megpróbálok cipőmmel a jégre tá­maszkodni. Abban a pillanatban megszólal a si­sakomban a hang: Iuhiro, ne mozdulj, hallod, ne mozdulj! Egyik segítőm hangja volt. Pár pilla­nat múlva már észrevettem, hogy hozzám tart három barátom és két csomaghordó. Hozzám másztak a jégen. Megmentettek, biztonságban vagyok. Visszatér­tünk Káthmándba. Itt már riporterek vártak. Va­laki virágkoszorút akasztott a nyakamba. A ri­port egy óráig tartott. Mindannyian az autók ár­nyékában ültünk, hogy védjük magunkat a forró naptól. Minden jelenlévő egy bolondot hallgatott, aki élve jött vissza, és azt meséli, hogyan ereszke­dett alá síléceken a Mount Everestről." Nedela 44/1979, Moszkva Fordította: M. B. JANUÁR 2.—8. A férfi kézilabda-váló giaitottak újévi tornája (NSZKj. 4. A síugrók uégysáncverse- nyének innsbrucki sorozata. 4.—6. Csehszlovákia országos m ü korcsai yá zó ba jmoksága. 6. Csehsz lovákia—N agy - Eri - ta.nnia tenisz Király Kupa ta­lálkozó Ch rúd im ban. 6. A síugrók négysánc verse­nyének befejező része Biscliot's- ho fen ben. 10. S védő rszág*—Csehszlov á ­kia tenisz Király Kupa, a szín­hely Eski'lstuma. 12. Országos ciklo cross-baj nokság, Rozinitál. 12.—13. A szánkózók Világ K u pa-ve rsen ye I mstben. 12.—13. Nói gyorskorcsolyá­zó VB, Oslo 13. NSZK—Csehszlovákia te nász Király Kupa, Essen. 16.—20. Sí futóverseny Sliač és Nové Mesto na Meravé szín­hellyel. 16.—21 A férfi sakkcsapat EB döntője, a svédországi Ska rában. 17. Nagy-Britannia— Csehszlo­vákja tenisz Király Kupa, Thor­maby. 17.—20. Bohemia síugróver. seny, Liberec és Harnachov. 18.—20 A kétüléses bobok EB küzdelmei. St. Mori'tz. 19.—20. Gyorskorcsolyázó EB, Oslo. 19.—20. Szánkó EB Olang, Olaszország. 20.—27. Női röplabda olim­piai selejtező Szófia és Perník. 21. Csehszlovákia—Svédor­szág tenisz Király Kupa, C hru­diam. 21.—27. A férfi kéziilabdaiku- pák negyeddöntői. 21.—27. Műkorcsolyázó EB, Göteborg. 24, Csehszlovákia—NSZK, te­nisz Király Kupa, Chrudim. 25.—27. Négyüléses l>oboik EB küzdelmei, St Moritz. 25.—27. Országos számkóbaj- nokság Tatranská Lomnica. 26.—27. Junior gyorskorcso­lyázó VB, Assen (Hollandia). 26.-27. C Udo cross VB, Wet- zikon (Svájc). 28.-3. 2. Kézilabda kupa ne­gyeddöntők. 29.—31. A sízőik junior krité­riuma, Spindlerűv Mlyn. 31. Helyosztó a teniszezők Király Kupájában, Chrudim. 31.—1. 2. Csehszlovákia alpe­si síbajnoksága. Štrbské Pleso. 31.—3. 2. Országos bob-baj­nokság, Mariánské Lázné. 31.—4. 2. Top 12 az asztali- teniszezők létra ver senye, Mün­chen. FEBRUAR 1.—3. A szocialista államok Ifjúsági szánkózóinaik versenye, Tatranská Lomnica. 1.—4. Országos síbajnokság, műlesiklás és óriás műlesiklás, Spindlerűv Mlyn. 2.—3. Junior szánkó EB, Ham- marstrand. 3. Helyosztó a teniszezők Ki­rály Kupájában. 3.—8. Női nemzetközi kézi­labda-torna a Februári Győze­lem díjáért, Cheb. 5.—21. Női junior sakk Euró­pa Kupa, Kikiinda (Jugoszlá­via ). 6. Fedetlipáiyás atlétikai via­dal a Februári Győzelem Díjá­ért, Prága. 9.—10 Gyorskorcsolya Sprint VB, Keystone (USA). 10.—17. Ski interkritérium, Vrátna, Ríčky 13.—24. Téli olimpia, Lake Piacid. . • 16. Országos atlétikai fedett­pályás bajnokság, Jablonec. 16. Országos kerékpárlabda kupadöntő, Ostrava. 16.—17. Országos kötött- és sza I >a d fog ású birkózó-bajnok­ság. 16.—17. A sízőik tájfutóver­senye, Kassa (Košice). 18.—2. 3. Kubai kerékpáros körverseny. 20. Magasuigró-verseny, az új­ságírók ugróiecéért. Ostí nad Labem. 20.—21. A sízők lesiikló EK-ja, Liberec. 20.—25. A Komszomolszkaja pravda úszóversemye, Szovjet­unió. 22. Atlétikai verseny a Besky- «•dek ugróiecéért. Trinec. 23. Országos fedettpályás at­létika« bajnokság. Prága és Jablonec. 23.—24. Országos sí lesikló- bajnakság, Jasná. 23.—24. Barátság űszóverseny, Berlin. 24. Csehszlovákia—Magyaror­szág országok közötti ököiliví- vó-viadal, Prága. 25.—2. 3. A kézilabda kupák elődöntője. 26.—28. Az iparitianulók téli sp a rta k iáó ja, Pard u bi ce. 26.—2. 3. A sízők tájfutóver­senye, A vesta (Svédországi. 2í8.—1. 3. A rátermettségi verseny sokolovói küzdelmei­nek döntője, Harrachov. MÁRCIUS 1.—2. Férfi gyotrskorcsoilya VB, Heeremiveen. 1.—2. Fedettpályás atlétikai EB, Sindelifingen (NSZK). 1.—2. Űszóverseny a Česko­slovenský sport díjáért, Prága. 1.—2. Téli toronyugró és mű- ugró verseny, Brno. 2.—3. Szánkó verseny a Barát­ság Kupáért. Sanai (Románia). 2.—3. Férfi és női nemzetkö­zi tornászv íadad Párizs Nagy­díjáért. 3.-9. Kézilabda kupák elő­döntője. 3.—13. Nemzetközi ökölvívó- torna, Alma At a. 7.—9. A női röplabda BEK döntője, Prága. Egyúttal a töb­bi kupák döntői is sorra kerül­nek. 9. Női síverseny, Szlovákia Nagydíjáért,, Magas-Tátra. 10.—20. Férfi és női tornász­verseny az Egyesült Államok kupájáért, New York. 11.—16. Műkorcsolya VB, Dortmund. 14.—17. A baráti államok cselgáncs bajnoksága, Prága. 19.—24. Nemzetközi öttusa­verseny, Párizs. 19.—20. Sí verseny a Denn ä no- vá-i cseppkőbarlang Nagydíjá­ért, Jasná. 21.—25. A sízők Tátra Kupa­versenye, Štrbské Pleso. 22. NSZK—Csehszlovákia te­rem k éré k p á ros v á loga to 11 - mér. kőzés. 22. A válogatott evezősök el­lenőrző verseny, Davle. 22.-23. A kézilabda kupák döntőinek első találkozói. 23.—30. Kerékpáros-verseny, Románia Kupájáért. 26. Svájc—Csehszlovákia ba­rátságos válogatott labdarúgó- mérkőzés. 26.—30. Nemzetiközi ökölví­vó-torna, Halle. 27. Női kosárlabda BEK dön­tő. 27.—30. Sírepülőverseny, Har- rachov. 29.—30 Csehsz lovákia — Ho I ­landia „B“, úszóviadal, Prerov 29.-30. Női cselgáncs EB, Udine. 29.—30. Kézilabda kupák dön­tőjének visszavágója. 31.—7. 4 NSZK—Csehszlová­kia, barátságos kéailatda-válo­gatott mérkőzések. 1980. I. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom