Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-09 / 7. szám, szerda

WALDHFHW: Meg kell találni a válság békés rendezését (ČSTK I — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár bírálta az Egye sült Államok bizonyos köreinek törekvéseit, hogy az amerikai - iráni konfliktust fegyverrel oldják meg. Az ABC tévétársa­ságnak adott interjújában Waldheim hangsúlyozta, hogy meg kell találni az Iráni válság békés rendezését, mert bármi­lyen katonai akció súlyosan veszélyezteti az Egyesült Álla­mok teheráni nagykövetségén fogva tartott amerikai túszok éleiét. A probléma rendezéséhez az Egyesült Államok azon javasla­ta sem járul hozzá, hogy a Biz­tonsági Tanács fogadjon el gaz dasági szankciókat Irán ellen. Á válságot csupán az intézke­dések komplexuma oldhatja meg, ugyanakkor figyelembe kell venni Irán érdekeit is, amely követeli a volt sah ki­adatását és a monarchista re-* zsirn bűneinek kivizsgálását — mondotta az ENSZ főtitkára. Kurt Waldheim a Biztonsági Tanácsnak adott beszámolójá­ban rámutatott, hogy teheráni látogatás^ során nem sikerült megoldást elérnie az USA és az írón közötti ,,kényes és bonyo­lult problémákban“. Rámutatott, hogy az iráni személyiségek nem hajlandók pozitívan válaszolni a nemzet­közi közvélemény felhívására, hogy azonnal bocsássák szaba­don az amerikai túszokat és hogy e kérdést továbbra is a volt sah kiadatásától és az ái tala külföldre vitt pénzeszkö­zök visszaadásától teszik füg­gővé. Waldheim szerint az irá ni személyiségek kedvezően nyilatkoztak egy nemzetközi vizsgáló bizottság létesítéséről, amely megvizsgálná a volt irá­ni rezsim ellen az emberi jo­gok durva megsértése címén és más törvényellenes cseleke­detek miatt emelt vádakat. Waldheun Teheránban hang súlyozta, hogy a túszok szaba dón bocsátását egy ilyen bi­zottság létrehozásának keli megelőznie, míg az iráni vezető személyiségek — a külügymi-* niszter és az Iszlám Forradal­mi Tanács tagjai — ragaszkod­tak ahhoz, hogy a túszokat csak későbbi időpontban lehet szabadon bocsátani. * Az ENSZ főtitkára ismételten hangsúlyozta, hogy az amern kai diplomáciai személyzet fogj va tartása a nemzetközi kom venciók és a nemzetközi jog durva megsértése, s további fogva tartásuk csupán a hely-« zet rosszabbodásához vezet. A" rnyugait-eMropa« országok számos vámsából szünte­lenül érkeznek a hírek arról, hogy folytatódnak a til­takozó akciók a NATO rakétatele pitési tervei ellen. Mint ismeretes, az Éüxak-atianti Sző vétség decemberi ülésén ágy liata roztak. hogy ne hány nyugal-euro pai ország lerüle teu új típusú ame rikai közép-hatótá volságú nukleáris rakétafegyvereket helyeznek el. Fel­vételűnk München ben az egyik ha ialiuas tiltakozó tüntetésen készült. A résztvevők tilta­koztak a nukleáris rakétafegyverek NSZK beli telepítése ellen Befejeződött a Kanadai KP kongresszusa (ÖSTK-felvételJ Washington szovjetellenes kampányának visszhangja (CSTK| — A szovjetet lenes intézkedések, «melyeket Carter elnök múlt hét végén jelentett be, továbbra is *oséles kóró nemzetközi v is.sr hangol keltenek Zavargások több iránit városban {ČSTK} — Az iráni Kelet- ftzerbajdzsán tartományban le­vő Tabrizban, ahol a hét végén lezajlott összetűzések során több tucat személy vesztette életét, hétfőre sem nyugodott meg a helyzet. Sáriját Madari ajatollahnak, az ország máso­dik vallási vezetőjének hí.ei általános sztrájkba kezdtek. Az iráni állami rádió jelentése sze­rint arra kényszerítették a helybeli kereskedőket, hogy zárják be üzleteiket, és állító­lag felgyújtották két forradal­mi bizottság székházát. Nyugati sajtóügynökségek je­lentése szerint kiutasítottak Tabrizból 8 nyugati — ameri­kai, brit és nyugatnémet — új­ságírót. Szanandadzsban, iráni Kurj díszfán közigazgatási székhe­lyén már több napja tart a kurd tüntetők sztrájkja, akik az iszlám gárdisták távozását követelik egész Kurdisztánból. Khomeini ajatollah iráni síi­ta vallási vezető egy rádióbe­szédében azt mondotta, hogy a több iráni városban kirobbant zavargásokat külföldi összees­küvés okozta azzal a céllal, hogy lehetetlenné tegyék a ja-> nuár 25-re kitűzött elnökvá-s lasztás megtartását. Felszólítot­ta a lakosságot, hogy őrizze meg a nyugalmát. Az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság teheráni nagy-- követségének szóvivője közöl­te, hogy a nagykövetség épüle­tébe vasárnap behatolt zavart- keltők egy csoportja, akik ki­rabolták a követség hivatalos helyiségeit és a diplomaták la­kását. A nagykövetség képvise­lője elmondotta, hogy az iszlám gárdisták véget vetettek az ak-t dónak. Washington — A Szovjetunió­ba irányuló amerikai g«UM.Mua szá'M-i Lmáayok tel jes l»esz ü i íitet é - sé>ről hozott elnöki; döntési élesen bírálják közvetlenül aid Egyesült Áiilamolkban is. A Well Street Journal, az ameri­kai kereskedelmi és vállalikozói körök napilapja hangsúlyozza, hogy „Carter elnök döntésének kedvezőtlen következményét az amerikai farmerek és az Egye­sült államok egész gazdasági élete megsínyli.“ Ezt a nézetet osztja számos amerikai politi­kus, közgazdász a kereskedelmi és vállalikozói körök képviselői. Róma — Az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségéinek múlt hét végi ülésérő} nyilatkozva Giorgio Napolitano, a tátká'reeig és a vezetőség tagja kifejtei te: a Washinig'tor« ál tol bejelentett megtorló intézkedések csak to­vább növeliLk a feszültségei, és ezért ncf, olasz konsánjmak is ei keld utasítania azokat Párizs — Franc«i#-Pttnceí k íilüg ym iniszter rádión yďatko Zďtban körvona Iiazta a francia kormány álláspontját az afgán eseményekkel és az amerikai kampánnyal kapcsolatban. A k U l üg yxn i nisz tér elhatá rótta magát az amerikai magafcatrtrás szélsőséges megnyiltvánulásaitót a párizsi álláspont függetlensé gét hangoztatva, Francois-POu- cet határozottan amellett fog­lal* állást, hogy fotytolódjék av: enyhülés. A francia dipki mácie vezetője elutasított bár­miféle „megtorlást*4 a Szovjet­unióval szemben s hozzáfűzne: Párizs tárgyalásokat szervez Moszkvává« annak jeléül, hogy ragaszkodik az enyhüléshez. (CSTK I — Torontóban befő* jesüődött a Kanadai Kommunist» Párt XXIV. kongresszusa, amely, az elmúlt hét végén kezdődött. A küldöttek egyhangú tag jówát, hagyták azt a fő politikai tMr ťározatôt, amelynek légiont«** sabb részeit a pér< tevékeny» ségérő! szóló jelentés twrtol* utazza. Ezt a jelentést a kong. lesszuson William Kashte«, n Kanadai Kom mim ista Párt fMt^ ká ra te r jesziie t te eftő. A kongresszus hétfői zárt (Wé* sén megválasztott« az új ÜT, tagú központi bizottságot. Főtit­kárrá ismét Witlmm Kashtttttt: választották. Az USA bővíti katonai együttműködéséi Kínával Az amerikai ha diig y m in i szter pekingi tárgyalásai (CSTK j — Herald Brawn amerikai hadügyminiszter Kiná* tuiik felajánlotta a legkorszo- rűbh földi állomást a Föld mes* fenséges bolygójáról érkező jel­zések vétőiére. Ez a bereiKfcx zés katonai célokat szolgát. Brown ajánlatát/ tegnap Teng Ifxuau piug kínai *ninrszteret* ttftk-helyet lessel folytatott tár­gyalásai során tette. Az amerikai Itadügymiiwiszler kiutat tárgyalásai a két ország közötti katonai szövetség sz** lárdításáuak jegyében folynaäc, A tárgyalásokon mindkét fél durva szovjet»Hlenes ikirohmiá* sokat tett a legutóbbi afgán is#« {<mií eseményekkel összefüggése t>en, A Washingtoni Fost lepted zetlenül utalt arra, hogy az Egyesült Alibinek az Afgán isZw táiMiak nyújtott szovjet katonai segítséget arra akarja kihasz­nálna. liogy bővítse katonai együttműködését Kínával« és! fokozza « feszültséget DésSlőelefc* és Déi-Ázsiában. BEGIN —SZADAT TALÁLKOZÓ KÍNAI FEGYVEREK EGYIPTOMNAK (CSTKI — Tegnap délelőtt megkezdődöitt Menahem Begin izraeli miniszterelnök és An var Szadat egyiptomi elnök tárgya­lásainak másodiiik fordulója. Az egyiptomi elnökhöz közel álilé körökből érkező hírek sze­rint a két kormányfő a kölcsö­nös 'kapcsolatok normalizálásá­ról és az ún. pailesatin autonó­miáról tárgyalt. A híreik szerint e kérdésben nem sikerült meg­egyezésre jutni. A tárgyalások további résziéteiről semmi kö­zelebbit nem közöltek. A két államfő ma közös eatj- tóértekezAetet tart. (ČSTKJ — Azok a megbeszé­lések, amelyeket napjainkban Pekingben Mubarak egyiptomi alelnök a kínai vezetőkkel folytat, azt bizonyítják, hogy a két rezsim szövetkezett a szocializmus és a nemzeti fel­szabadító mozgalom ellen — ír*1 ja kommentárjában Nyikolajj Kommentárunk 19R0 1. 9. A z Egyesült Államok kor­mányának az utóbbi időben tett számos külpolitikai lépése világszerte — enyhén szólva — kétségeket támasz­tott. Carter elnök szombati te­levíziós beszéde viszont egye­nesen felveti a kérdést, vajon az Egyesült Államok legfőbb politikai képviselője tudatában van-e - felelősségének teljes mértékben. Carter elnök ezekben a na­pokban kétségtelenül olyan emberként lép fel, aki a világ eseményeit annak a lejtőnek a szélső határára igyekszik so­dorni, amelyeket túllépve az esemének mozgása ellenőrizhe­tetlen jellegűvé válna. Lénye­gében senki sem kételkedik ab­ban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai­nak alakulása kulcsfontosságú az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. Carter elnök, aki a múltban maga is­mételten hangsúlyozta ezt a tényt, a legnagyobb mértékben veszélyes politikai játékot indí­tott meg, amely napról napra egyre élesebben támadja e kap­csolatoknak az alapjait, és ez egyre negatívabb következmé­nyekkel jár. A TASZSZ nyilatkozata Car­ter beszédéről megállapította, hogy azt jelentős mértékben áthatja a hidegháború frazeoló­giája és szelleme. A benne megfogalmazott politikai érté­keléseket, valamint azokat a konkrét lépéseket, amelyekre az amerikai kormány a nem­zetközi porondon készül, az ingatagság, valamint a béke hosszú távú legfontosabb érde­keinek, a nemzetközi feszültség enyhülésének, a szovjet—ame­rikai kapcsolatok konstruktív fejlődésének lebecsülése jel­lemzi. A nyilatkozat hangsú­lyozta, hogy ez a beszéd egyál­talán nem egyeztethető össze azzal a felelősséggel, amelyet az USA mint nagyhatalom a vi­lágbéke megőrzéséért, a népek biztonságának biztosításáért, az államok közötti kölcsönösen előnyös békés együtműködés kiszélesítéséért visel. ban a külügyi bizottság ratifi­kálásra javasolta a szenátus­nak a SALT-II. szerződést, az elnök olyan harcos nem irigy- lésreméltó szerepében lépett fel, aki önmaga ellen küzd és követeli, hogy a szenátus ha­lassza el a szerződésről szóló tárgyalást. Abban a helyzetben kérte ezt, amikor az Egyesült Államokban mindenki számára világos, hogy ez az elnapolás Veszélyes politika Emlékezzünk vissza arra, hogy tavaly júniusban Leonyid Brezsnyevvel lezajlott bécsi ta­lálkozója során Carter elnök a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról folytatott meg­beszélésekkel kapcsolaban töb­bek között kijelentette, hogy „ezek kifejezik annak a tény­nek a megértését, hogy az atomfegyverkezési verseny a megállapodások szabályai, az ellenőrizhető korlátozás és a rendszeres párbeszéd nélkül pusztuláshoz vezetne.“ A to­vábbiakban pedig hangoztatta: „Ez a korlátlan fegyverkezési hajsza veszélyeztetné sorsunkat és jövőnket is, értelmünk meg­sértését jelentené, és az embe­riség létét fenyegetné." Ezek egyértelmű szavak. Ezt követte a stratégiai támadó fegyverrendszerek korlátozásá­ról szóló új szerződés jóváha­gyásának sokértelmű procedú­rája az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságában. Igaz, Car­ter itt arra hivatkozhatott, hogy a szenátus az elnök ál­lásfoglalásától függetlenül hoz­za meg döntését. Amikor azon­a ratifikálást az elnökválasztás időszakára halaszthatja el, és ezáltal veszélyben forog maga a szerződés. S közben Carter elnök volt az, aki az értelem megsértéséről beszélt... Az Egyesült Államok kormá­nya volt az, amely kevéssé dip­lomatikus stílusban rákény- szerítette a NATO-tanácsra a közép-hatótávolságú új ameri­kai rakéták gyártásáról és el­helyezéséről szóló döntést, ami lényegében nem más, mint kí­sérlet a SALT-II. szerződés ren­delkezéseinek megkerülésére, valamint arra, hogy az Egye­sült Államok számára kerülő úton stratégiai előnyöket sze­rezzen. Amikor Washington a NATO-tanácsban kiharcolta ezt a határozatot, azzal érvelt, hogy ez lehetővé teszi a sze­nátus pozitív döntését a SALT-II. szerződésről. Mihelyt azonLan tető alá hozta e hatá­rozatot, hallani sem akart sa­ját érveiről, saját ígéreteiről sem. „A SALT-II. szerződés sze­nátusi vitájának elhalasztása az Egyesült Államokat bume­rángként sújthatja“, írta a New York Times, és újból hangsú­lyozta, hogy ez a szerződés mindkét fél számára előnyös. Hozzáfűzte azt a megállapítást, hogy az Egyesült Államok a fegyverkezési hajsza ellenőriz" hetetlen hullámát kockáztatja meg. Az, amit Carter elnök „visz- szavágó intézkedésekként“ je­lentett be a Szovjetunió el­len, amiért segítséget nyújtott a demokratikus Afganisztánnak, az arcátlanság és a politikai rövidlátás gyűjteménye. Már az említett New York Times azt írta, hogy ezek a lépések nem hozzák meg azokat az eredmé­nyeket, amelyekre a kormány számít. „A Szovjetunió meg tudja szerezni más országoktól azt a technológiát és árukat, amelyeket az Egyesült Álla­mok neki nem hajlandó szál­lítani“ — állapította meg az amerikai napilap. Robert Arndt, az amerikai kukorica­termesztők országos szövetsé­gének elnöke pedig kijelentet^ te, hogy a Szovjetunióba irá­nyuló gabonaszállítmányok csökkentése a harmincas évek válsága óta a legnagyobb káro­kat okozza az amerikai farme­reknek. Az elnöknek nem cse­kély problémát okoz, ^ hogy döntéseit megmagyarázza saját országában. James Carternek és kormány­zatának a politikája azonban sokkal nagyobb veszélyeket hordoz magában, mint az ame­rikai farmerek érdekeinek meg­károsítása. Döntéseivel, veszé­lyesen árt a világ alapvető ér­dekeinek. Ezt most nyomatékos hangsúllyal meg kell mondani. JURAJ BYDŽOVSKÝ Haratov, a TASZSZ hirügynöfcj* ség tudósító)«. A Mubarak tiszteletére ren* dezett fogadáson Teng Hsziao« ping miniszterelnök-helyettes dicsérő hangon szólt a SzadaN rezsim aktív részvételéről ab* ban a szovjetellenes és afgán* ellenes kampányban, amelyet az Egyesült Államok és más nyugati országok Indítottak el« Kína hathatósan ösztönzi és támogatja Szadat arabellenes politikáját. Az egyiptomi re* zsim vezetője arra törekszik« hogy Kairó az imperialista csendőr szerepét játszhassa Közel-Keleten és Afrikában —* írja Baratov. Azután, hogy; Egyiptom dezertált az izraeli agresszió elleni harc összarab frontjáról és különutas politic kát folytat, rendkívüli módon' megerősödtek Kína és Egyip* tóm kapcsolatai. Peking egyet-» értett Szadat politikájával, amť abban is megnyilvánult, hogy fegyvereket és haditechnikát szállított Egyiptomnak. Muba* rak kínai tárgyalásainak egyilc fő pontja most is a katonai együttműködés. Peking és Kai­ró már korábban megkötötték a szerződést, amely szerint Kína harci repülőgépeket, tan­kokat, rakétákat, lőszert és ha* ditechnikai alkatrészeket szál* lit Egyiptomnak. Indiai választások Indira Gandhi pártja abszolút többséget szerzett (ČSTK) — Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt, amelyet In­dira Gandhi voít minissterel-' nök-asszony vezet, az idő előtti parlament választások során az alsóházbam abszolút többséget szerzett. A tegnap reggeli ered­mények alapján az 544 mandá­tumból 300-a*- már magáénak mondhat. A választási bizottság jelen­tése szerint Gandhi pártjának jelöltjei a 147 választőfkörzet közül több mint 90-ben vezet­nek. Az ellenzék* Dzsaniata Párt és a Lók Dal Párt csak néhányj tucat mandátumot szerzett.-scžgÄWŕ,mum** . ■ .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom