Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-08 / 6. szám, kedd
reaktor-gyártásban — is számolunk a termelés sokoldalú szakosításával, illetve a kooperáció elmélyítésével. Ugyanakkor más alapvető ágazatokban is elmélyül az együttműködés. Noha a szükségleteknek megfelelő ütemben növekednek a tüzelőanyag-, energia- és nyers- anyagszállításuk, szüntelenül törődnünk kell az erőforrások maximálisan takarékos és észszerű kihasználásával, a legújabb tudományos-technikai eredmények széles körű gyakorlati alkalmazásával. E célból egyre szorosabbá válik a KGST- tagországok tudományos-műszaki együttműködése, amely a legfontosabb munkaterületekre irányul: a geológiai kutatásokra, az ásványi eredetű nyersanyagfélék kitermelésére», az energetika fejlesztésére, a nyersanyag ésszerűbb kihasználására, gép és berendezésfejlesztésre. Mindebből tatható, hogy a szocialista országok gazdasági közössége a gazdasági növekedés legfontosabb kérdéseinek megoldására törekszik. Már eddig is jelentős lépéseket tettek a tüzelőanyag- és energiakérdés, valamint a nyersanyagellátás közös megoldása felé, az erőforrások gyarapítása, a gazdasági fejlődés és az életszín- vonalfeijlesztés biztosítása érdé* kében. A távlati együttműködési célprogramok jő célja a KGST-tagországok dinamikusan jejlődő gazdaságai indokolt szükségleteinek megbízható kielégítése. Nyilvánvaló, hogy a termelés növeléséhez egyre több energiahordozóra és nyersanyagra van szükség. A szállítások folyamatossága érdekében szükségszerű a távlati együttműködés, amelynek keretében az ipari fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek gyártásának fejlesztésére is sor kerül. A szocialista együttműködés eredményeként elmélyül és tökéletesedik a KGST-tagorszá- gok integrációja. A távlati célprogramok az alapvető kérdések megoldásához járulnak hozzá. Meghatározzák az érdelkelt tagországok együttműködésének stratégiáját, az energia- és nyersanyagellátás szavatolásának módját és a kölcsönös együttműködés alapján kijelölik a problémák fokozatos megoldásának irányát és módját. A célprogramok lebontása és megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes KGST-tag- országok helyzetét és feladatait, ugyanakkor a gazdaságilag kevésbé fejlett országok széles körű bekapcsolódásával is számolni kell, főleg a termelés szakosításával és kooperációjával kapcsolatos komplex Intézkedések meghozatalakor. A megvalósítás eredményeként meggyorsul a KGST-tagorszá- gok színvonalbeli kiegyenlítődésének folyamata. A SZOVJETUNIÓ JELENTŐSÉGE ÉS HOZZÄJÄRULÄSA Noha a Szovjetunió és * KGST-tagországok közötti külkereskedelmi forgalom a 6. ötéves tervidőszakban eléri a 145 milliárd rubelt, a világ első szocialista országa és a többi KGST-tagország közötti együttműködés távolról sem korlátozódik csak az árucserére. Az együttműködés a népgazdaság minden ágazatára kiterjed, miközben až érdekelt országok az összes kínálkozó lehetőséget kihasználják. A KGST-tagországok számára az a legfontosabb tényező, hogy a Szovjetunió — a népgazdasági tervek összehangolása révén — biztosija a tagországok tüzelőanyag , energia- és nyers- anyagigényének kielégítését. Ezzel szavatolja, hogy a szocialista országok nyugodtan, biztonságérzettel fejlődhetnek. Ugyanezt egyetlen tőkésország sem mondhatja el magáról. A többi KGST tagország és a Szovjetunió közötti együttműködés napjainkig olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált az erők és az eszközök összekapcsolása. A további pozitív fejlődésnek fontos eszköze — a távlati együttműködési célprogramok mellett — a sokoldalú integrációs intézkedések 1976— 1980 as időszakra szóló összehangolt terve, amelynek értelmében kb. 9 milliárd rubelt fordítunk közös létesítmények építésére. A kiadásoknak kb. a felél a Szovjetunió fedezi. A szocialista gazdasági integrációban a Szovjetunió kétségkívül rendkívül fontos szerepet játszik. Ez az ország adja a KGST gazdasági teljesítőképességének héttizedét, és a KGST- tagországok kölcsönös kereskedelmében 40 százaléknyi a részesedése. Elsősorban is kielégíti a KGST-tagországok tüzelőanyag-, energia és nyers- anyagigényét. Ezek az országok szinte teljesen a szovjet szállítások révén fedezik öntvény-, vasárc-, hengereltanyag-, kőolaj- és kőolajipari termék, foszfát-, gyapot- mangánérc- stb. importjukat. A Szovjetunió jelentős mennyiségű szerszámgépet, kohóipari, energetikai és elektrotechnikai berendezést, repülőgépet, mezőgazdasági gépet, gépkocsit, műszert és számítógépet is szállít ezekbe az országokba. A Szovjetunió a KGST megalakulása óta a tagállamok legfőbb támasza volt. Ez a megállapítás napjainkban is változatlanul érvényes, főleg ami a távlati együttműködési célprogramok megvalósítását jelenti. A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEI Teljesen logikus, hogy a gyors gazdasági növekedéssel együtt jár az energia- és nyers- anyagigény rohamos növekedése. Az igények megbízható kielégítése nélkül viszont elképzelhetetlen lenne a termelés fejlesztése. A világgazdaságra Jelenleg az is jellemző, hogy aránytalanság van hagyományos energiahordozók és egyes nyersanyagfélék erőforrásai és fogyasztása között. E megállapítás — a Szovjetunió kivételével — bizonyos mértékben a szocialista országokra is érvényes. A szocialista országok népgazdaságának tervszerű fejlesztéséhez az 1970—1990-es időszakban a felhasznált tüzelőanyag és energia mennyiségét az előző időszakban felhasznált mennyiség 2,5-szeresére kell növelni. Lényegében ugyanilyen ütemben növekedik a nyersanyaghiány is. A kérdések megoldása tehát elvszerűséget és távlatokat követel, és kétségtelen, hogy — akárcsak az előző időszakokban — a jövőben is megtaláljuk a megoldás módját. A szocialista gazdasági közösség a kérdéseket távlati együttműködési célprogramok kidolgozásával és végrehajtásával oldja meg. A komplex probléma hatékony megoldása csak az összes KGST-tagország szoros együttműködésével, kollektív tevékenységével és a természeti erőforrások közös kiaknázásával érhető el. A jóváhagyott intézkedésekkel összhangban a tagországok harmadik országokkal kiépített kapcsolataikban is együttműködnek a hiánycikket jelentő anyag- és energiaforrások kiaknázásában. A szocialista országok szerint az energia- és nyersanyagkérdések megoldása során az erők egyenletes elosztásának szükségességéből kell kiindulni, így számos közös nagyberuházást valósítanak meg. Olyan létesítményekről van szó, mint a Szövetség gázvezeték, az atomerőművek, a közös villanyenergetikai rendszer, a közős kohóipari és érckitermelési kombinátok stb. A fa- és kőolajkitermelésben is elmélyítjük az együttműködést, és a gépiparban — főleg az atomA bratislavai Slovnaft vállalatban az idén a múlt évi szinthez viszonyítva 1,4 százalékkal növekedik az árutermelés. A felvételen BTEFAN LELKES raktári anyagmozgató munka közben {Felvétel: J. Kolenčík — CSTK) £ . tt isim m süss Nyilvánvaló, hogy az állattenyésztés sikeres jejieszieséhez elegendő és jó minőségű takarmánykeverékre is szükség van. A takarmánykeverékek gyártását és forgalmazását a fíratisla- vai Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat irányítja. Éppen ezért felkerestük a vezérigazgatóság illetékes osztá lyát, hogy választ kapjunk a takarmánykeverékek avártásá val kapcsolatos néhány fontos és időszerű kérdésre Anna Rusnáková mérnök, a vállalat termelési osztályvezetője bevezetőül többek között elmondotta, hogy a múlt évben a tervek szerint több mint 2,0 millió tonna takarmánykeveréket kellett gyártaniuk. Közel 100 féle takarmánykeverékről van szó. Tíz féle takarmánykeveréket, a legyártott mennyiségnek a felét, a sertéstenyésztés céljaira gyártják. Előállításukhoz közel 10 komponensre van szükség. Tavaly, az előző évekhez hasonlóan, túlsúlyban volt a dúsított takarmány- keverékek gyártása. Előállításukhoz pedig alapvető nyersanyagként a szemes takarmányok szolgálnak. Pontosabban a kukoricáról, az árpáról és a hüvelyesekről van szó, de nagyon fontos összetevői a fehérjék is. A fehérje-összetevők legnagyobb hazai forrása pedig a napraforgó, továbbá a csontliszt, a szárított tej stb. A takarmánykeverékek gyártásához nagy szükség van a kiegészítő biofaktorokban levő anyagokra és vitaminokra is. Sajnos, ezek jelentős részét a kapitalista országoktól kell importálnunk, s a behozott mennyiség nem mindig fedi a szükségletet. A takarmánykeverékek minden egyes fajtája az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által jóváhagyott receptúra alapján készül. — Ez utóbbi tény egyúttal azt is jelenti, hogy a takarmánykeverékek minősége mindig kifogástalan? A minőség kérdéséhez any- nyit — mondja Anna Rusnáková mérnök. — A takarmány- keverékek minősége alatt többnyire azt értjük, hogy milyen az egy egységnyi termék és a felhasznált takarmánymennyiség közötti arány. A Központi Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézet értékelése, de a mi laboratóriumunk kimutatása szerint is a takarmánykeverékek a kívánt minőségben és összetételben készülnek, megfelelnek az ágazati szabványok követelményeinek. A Központi Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézel értékelése számunkra az irányadó. A múlt évi értékelés szerint a takarmánykeverékek minősége az előző évihez viszonyítva körülbelül 4 százalékkal javult. A takarmánykeverékek minőségével kapcsolatban gyakran felrótt hibák gyökerét másutt kell keresni. Ezt a megállapítást támogatnunk kell, hiszen a hiba legtöbbször a takarmánykeveréket adagoló mezőgazdasági dolgozók fegyelmezetlenségében rejlik. A Központi Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézet félüzemi körülmények közölt végzett kísérletei során darabonként és naponta 650 grammos átlagos súlygyarapodást sikerült elérni a sertéstenyésztésben, miközben a mi repeetúrá- ink szerint előállított takarmánykeveréket használtak fel. Szlovákia szocialista mezőgazCSEHSZLOVÁKIA HELYZETE ÉS SZEREPE A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a KGST egyik alapító tagja, így 1949 óta fejt ki aktív tevékenységet a szervezetben. Hazánknak a Szovjetunióval és a többi tagországgal való együttműködése a népgazdaság minden szférájára kiterjed. Főleg az utóbbi időszakban vált különösen intenzívvé és dinamikussá a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk. A CSSZSZK szerepét az a körülmény, hogy az utóbbi években a tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagellátás világszerte mind nagyobb problémát jelent, még fontosabbá teszi. Hazánk anyagi-műszaki bázisa feltételezi a termelés szakosításának és kooperációjának meggyorsítását, így lehetővé válik a termelésszerkezet optimálissá fejlesztése és a termelés hatékonyságának növelése. A távlati célprogramok megvalósítása keretében, a szakosítás és a kooperáció elmélyítése során mi az 1981—1990-es időszakban atomerőmű-berende- zések gyártására összpontosítunk. Csehszlovákia e szférában aktívan hozzájárul a lehetőségek gyarapításához. Jelentős anyagi-műszaki bázist építünk ki az atomenergetikai ipar számára. Jelenleg több mint 8 milliárd koronát fordítunk ilyen célokra, ami a nehézgépipari beruházásoknak közel 30 százaléka. A program keretében elsősorban az energetikai gépiparban, a vegyiparban és a petrolkémiai gépiparban fejlődik majd a nemzetközi szocialista együttműködés, de a nehézgép- és közlekedési berendezés gyártásban, a műszer- gyártásban és a számítógép- gyártásban is hozzájárulunk a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. A nyersanyagszükséglet biztosításában kiemelt feladatként szerepel a vegyipari szakosítás fejlesztése, a kőolajfeldolgozásban és a petrolkémiában való együttműködés szélesebb alapokra helyezése. A kölcsönös munkamegosztásra azon az alapon kerül sor, hogy egyes gyártmányok előállítása energiaigényes, más gyártmányoké pedig kisebb mennyiségű energiát igényel. A CSSZSZK e koncepció keretében főleg a kevésbé energiaigényes termékek gyártására (tiszta vegyszerek, szerves festékanyagok, műszaki segédanyagok, mezőgazdasági vegyszerek stb.) összpontosíthat. A távlati együttműködési célprogramok gyakorlati megvalósítása, a CSSZSZK és a többi KGST-tagország — főleg pedig a Szovjetunió — közötti termelési szakosítás és kooperáció elmélyítése a csehszlovák ipar termelési szerkezetének javításával jön létre. Ennek köszönhetően hatékonyabbá válik a termelés, és lehetőség nyílik a nyersanyag jobb hasznosítására. VOJTECH VÁMOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának munkatársa dasági nagyüzemeiben az utób bi 8 év alatt 500 gramm volt a darabonkénti átlagos napi súly- gyarapodás, miközben 1 kilogrammos súlygyarapodáshoz 4,06—4,16 kilogramm takar mánykeveréket használtak fel. A naponkénti takarmányadag növelésével a súlygyarapodás lényegesen növelhető, és az 1 kilogramm súlygyarapodásra eső takarmánymennyiség kissé csökkenthető. Ez számtaian gyakorlati eredménnyel bizonyítható. A Nagylúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz sertéstelepén az állomány darabonkénti és napi takarmányadagja 2,2 kilogramm keverék, és ezzel 603 grammos súlygyarapodást érnek el. Könnyen kiszámítható ebből, hogy 1 kilogramm hús előállításához 3,8 kilogramm takarmánykeveréket használnak fel. A Dióspatonyi (Orechová Po- tôň) Efsz-ben a sertések napi fejadagja 2 kilogramm, itt is ugyanazt a takarmányt alkalmazzák, mint Nagylúcson, és 489 gramm napi súlygyarapodást érnek el. Itt tehát 1 kilogramm hús előállításához 4,11 kilogramm takarmánykeverékre van szükség. Ehhez nem kell külön kommentár. — Már évek óta nagy fontosságot tulajdonítunk az állat- tenyésztés hatékonysága növelésének — mondotta Anna Rusnáková mérnök. — A takar* mány ésszerű hasznosítása érdekében már jóideje garantáljuk a termelékenységet. Az érintett vállalatokkal egyezséget kötünk, amelynek értelmében mi szavatoljuk, hogy az általunk előállított keverékek felhasználásával bizonyos súly- gyarapodást érnek ‘el, ha az etetés során betartják az előírt feltételeket. Azokban a vállalatokban, amelyekkel ilyen egyezséget kötöttünk, a naponkénti súlygyarapodás 18 grammal nagyobb, az 1 kilogramm súlygyarapodásra eső takarmánymennyiség pedig 0,05—1,0 kilogrammal nagyobb, mint a többi efsz-ben és állami gazdaságban. Viszont az is tény, hogy termékeink egy részének hatékonysága nem mindig azonos színvonalú. Ugyanis e tényező a fehérjekomponensek és a specifikus hatóanyagok minőségének a függvénye. Csehszlovákia — mint ahogy már említettük — ezeknek az anyagoknak jelentős részét importálja. Szükség esetén más, kevésbé hatékony anyaggal pótoljuk a hiányt. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pótanyagok alkalmazá* sa esetén is elérhetők jó eredmények, persze a takarmányozási és zootechnika! előírások megtartsával. — Elegendő takarmánykeverékkel rendelkezünk a mező- gazdaság igényeinek kielégítésére? — A termelési tervet 100 százalékra teljesítettük, és a választék terv teljesítésével sem maradtunk adósak. A múlt évben körülbelül 5000 tonnával állítottunk elő többet a tervezettnél. A fogyatékosságok felszámolása — véleményem szerint — a termelés tökéletesítésétől is nagy mértékben függ. Hiba például, hogy a mezőgazdasági üzemek nem egy esetben képtelenek a termelés intenzívebbé tételére, és az állat- tenyésztési terv teljesítése érdekében (hús, tej stb.) önkényesen növelik az állományt. Nem egyszer tapasztaltuk már azt is, hogy a növendékmarha számára gyártott keveréket a fejőstehenek kapták, a sertések számára előírt takarmányt pedig a növendékmarhákkal etették fel. A takarmányozási technika fogyatékosságai is jelentős veszteséget idéznek elő. A mezőgazdasági vállalatok vezetőinek végre már tudatosítaniuk kellene, hogy a helyzet javításáért feltétlenül mindenütt szükség van a takarmányozást irányító zootechnikus- ra, kiválóan képzett szakemberre. Nem kevesebbről, mint a piaci húsellátásról vnn itt szó. JOZEF STUKA
