Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-07 / 5. szám, hétfő

V^' Becsülettel és felelősséggel 1980. L 7. (folytatás az l. oldalról! Av ekhoz mérten arányiakul fi- tŽetes, a szocialista tulajdon fiem eléggé következetes vé áeime, a fogyatékosságokkal ivaló megbékélés, ezek mind Olyan jelenségek, amelyek ve­szélyeztetik idei tervfeladataink (megvalósítását. Fontos tehát, ■hogy ezen a téren jó példát nm l; i ssun k m u n k atá rsa i o k i vak, ba r á t a i nk 11 a k, i s merős e i n k n e k, |iol gá r t ársavuknak. Tapasztalatainkból tudj uk, hogy minél igényesebbek és bo tiyolultabbak feladataink, annál inkább el kell gondolkodnunk munkánk minősége, hatékony sága és hatásossága felett. Vagyis arra kell törekednünk, hogy munkánk a lehető leg hasznosabb legyen társadal­munk számára,' méltóképpen reprezentálja szocialista fej ietlaégiink színvonalát, hogy ki ísttrizöböijíik a felesleges huza­vonát és költségeket. Jól csak azok az emberek dolgozhatnak, akik .szeretik munkájukat, akik tevékenységükkel a társadalom szükségleteit elégítik ki, akik Erőműiket lelik abban, hogy fel adataikat tisztességesen, becsü­lettel és felelősséggel teljesítik. Munkánk minőségének, hatá­sosságának és hatékonyságának színvonala megmutatkozik sike­reinkben vagy sikertelensé gelnkbon, az 1980. évi felada­tok teljesítésében, a problémák* megoldásában. Azt szeretnénk, ha minél több lenne a siker és minél kevesebb a sikertelenség. ^ Minden bizonnyal erre tó- rek szik pártmunkája szakaszain Is? Igen, minden erőmmel er­re törekszem. Abból a tényből indulok ki, hogy a pártmunka olyan sza­kaszain dolgozom, ahol ezek a kérdések fokozott jelentőségű­ek. Közösen létrehozzuk annak feltételeit, hogy hazánk védel­mi képessége minden állam­polgár hazafias és internacio­nalista ügye legyen. A legmeg- tisztelőbb kötelesség ez, amely napjainkban sem veszít sem­mit időszerűségéből. A mai vi­lágesemények nem hagynak kétséget afelől, hogy az impe­rializmus nem akar békét, és nyugalmat földünkön. Nem hallgat a békeerők felhívásai­ra, hogy csökkentse és szüntes­se !>e a fegyverkezést. Kímélet­lenül üldözi a haladó erőket. Nincs tehát ok éberségünk csökkentésére. Ezért fejleszt­jük a lakosság honvédelmi ne­velését, amellyel kialakítjuk állampolgáraink pozitív viszo­nyát szocialista hazájuk és az egész szocialista közösség vé­delméhez. Ezen a téren elért eredményeinkkel elégedettek lehetünk. Tevékenységünk további sza­kasza a szocializmus értékei­nek védelmezése a szocialista törvényesség következetes ér­vényesítésével, tiszteletben tar­tásával. Érthető, hogy állam­polgáraink túlnyomó többsége magatartásával, tetteivel és te­vékenységével nem kerül ösz- szeütközésbe a szocialista tör­vényességgel. Ezt a magas fokú Őntudatosságuk megnyilvánulá­sának tekintjük. Tény azonban, hogy akadnak még olyanok, fiatalok és idő­sebbek, akikről ezt nem mond­hatjuk el. Ezek az emberek el­ítélésre méltó cselekedeteket követnek el, megkárosítják munkatársaikat, olyan értéke­ket tulajdonítanak el, amelyek­re nincs joguk, mások terhére élősködnek, meg nem szolgált Jövedelemre tesznek szert, ga­rázdálkodnak, erőszakoskodnak stb. Sajnos, az ilyen személyek nem tudatosítják kellőképpen tetteik következményeit, ame­lyekkel rendszerint a közbiz­tonsági szerveknek, az ügyész­ségnek, a bíróságnak, a javító­nevelő testületnek kell foglal­kozni. Felvetődik a kérdés: csak a saját hibájukból kerülnek, a lejtőre az ilyen emberek? Hi­szen nem élnek elszigetelten, hozzátartozóik, ismerőseik, ba­rátaik, munkatársaik vannak. Néha talán itt is keresnünk kell a hibát. Mindannyian elgondolkodunk afelett, hogyan vessünk gátat az ilyen társadalomellenes, szo­cialistaellenes jelenségeknek, miképpen korlátozzuk az efféle nem kívánatos tevékenységet, mi módon vegyük elejét a meg­fontolatlan tettekből eredő sze­rencsétlenségeknek, tragédiák­nak ä Igyekszünk ezekről a kérdé­sekről minél többet beszélni az emberekkel. Ezt a munkát kü­lönféle formákban végezzük. Kzek egyike a jogi nevelés. Az a célunk, hogy az emberek olyan jogi ismereteket szerez­zenek. melyek birtokában he­lyesen tájékozódhatnak az élet által felvetett különféle helyze­tekben. Arra törekszünk, hogy az emberek a dolgok ismereté Ladislav Sadovsky elvtárs ben éljenek jogaikkal és tart­sák tiszteletben kötelességeiket, amelyeket az egyes jogi nor­mák tartalmaznak. Tisztában vagyunk azzal, hogy azok, akik megfelelő jogismeretekkel bír­nak, könnyebben biztosabban és eredményesebben mozognak az életben, mint azok, akik sok esetben csak mások tanácsára és segítségére szorulnak. # Törekvéseikben hogyan segíthetnek lapunk olvasói. — Sokat segíthetnek. Cseh­szlovákia magyar nemzetiségű állampolgárai társadalmi éle­tünk minden szakaszán dolgoz­nak — munkások, szövetkezeti földművesek, szocialista értel­miségünk tagjai. Sokan közü­lük felelős tisztségeket visel­nek a párt-, az állami és a gazdasági apparátusban, vala­mint a választott szervekben. Rész vesznek a Nemzeti Front szervezeteinek tevékenységé­ben. Nagyban hozzájárulhatnak tehát azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyekről az előzőekben szóltam. Konkrét leszek. Hazánk jó védelmezőjének lenni egyszer­smind azt jelenti, hogy jó épí­tői is legyünk. Más szóval: az építés és a védelem nem vá­lasztható el egymástól. Vívmá­nyaink védelmében helyettesít- hetetlen szerepük van a cseh­szlovák néphadsereg tagjainak. Soraiban magyar nemzetiségű fiúk százai és ezrei szolgálnak. Túlnyomó többségük a példás katonák és parancsnokok közé tartozik. Ez a példaadás a csa­ládi, az iskolai és a munkahe­lyi nevelés eredménye. Férfias jellemvonás, hogy ha minden legény katona, és nem is akár­milyen katona akar lenni. Ezt a természetes tulajdonságot erősítjük, támogatjuk. Örömünkre szolgál, hogy a fiatalok érdeklődése növekszik a katonai gimnáziumokban, a katonai szakközépiskolákban és a katonai főiskolákban való ta nulás iránt. A katonai képzett­ségnek számos előnye van a polgári képzettséggel szemben, nemcsak a színvonal, a felté­telek, hanem elsősorban a szé­les körű érvényesülés szem­pontjából. A magyar nemzeti­ségű fiataloknak is lehetőségük nyílik a katonai iskolákon való tanulásra. Azt javaslom, hogy ezeket a lehetőségeket az ed­diginél még nagyobb mérték ben használják ki. A fiatalok, de a felnőttek számára is érdekes tevékenysé­get kínál a Honvédelmi Sző vétség. Széleskörűen kielégít­hetik érdeklődésüket a moto­rizmus, a lövészet, a búvárko dás, a repülés, a rádiótechnika stb. kedvelőn. A szövetség sorai rendszeresen gyarapodnak, új szervezetek alakulnak az isko­lákban, az üzemekben, az egy séges földművesszövetkezetek ben és más munkahelyeken.1 l’rdekünk, hogy ez a honvé­delmi társadalmi szervezet to­vább fejlessze és elmélyítse te veken ységőt. Szoc i a 1 ista í érvé n y ősségit n k őreinek soraiban is kedvező a magyar nemzetiségű állampol­gárok aránya. Értékes munkát végeznek a közbiztonsági szer­vekben, az ügyészségeken, a bíróságokon, az állami közjegy zőségeken és az ügyvédi iro­dákban. Azt mondjuk róluk, hogy a negatív társadalmi je­lenségek elleni küzdelem élvo­nalában állnak. Igényes, felelős és fontos munkájuk jó hátor­szágot igényel. Ezt mi — az állampolgárok, a munkakollek- tívák, a szocialista szervezetek — képezzük. Megkönnyítjük munkájukat, ha mindannyian ügyelni fogunk a rendre a mű­helyben, a gyárban, a földmű­vesszövetkezel ekben, valameny- nyl munkahelyen. Sikeresebb lesz a tevékenységük, ha a fo­gyatékosságokkal szemben a meg nem alkuvás légkörét ala kítjuk ki, ha kölcsönösen tisz­telni fogjuk egymás jogait és kötelességeit. Ily módon te remtjük meg a nyugodt élet és munka, a problémák sikeres le­küzdése kedvező légkörét. # Befejezésül mit üzen olva sóinknak? — Őszintén köszönöm jelen tős részvételüket a fejlett szo­cialista társadalom építése fel­adatainak teljesítésében, kez­deményezésüket, aktivitásukat és elkötelezettségüket a beszél­getésünk tárgyát képező kér­désekben is. Közeledik annak a napnak harmincötödik évfordulója, ami­kor a dicső szovjet hadsereg befejezte hazánk felszabadítá­sát. Ez nemcsak az ünneplésre nyújt alkalmat, hanem arra is, hogy tovább erősítsük baráti kapcsolatainkat a testvéri szov­jet néppel, s visszatekintsünk népünk szabad, boldog, gazdag és nyugodt 35 évére. Közös kívánságunk, hogy az előttünk álló évek is sikeresek legyenek. Az Üj Szó minden olvasójá­nak jó egészséget, új munkasi­kereket és magánéletükben sok örömet kívánok. # Köszönöm a beszélgetést. GAL LÁSZLÓ A CSKP KB 14. ülésének szellemében dolgoznak' Követésre meitó kezdeminvezes Az elmúlt esztendő tervfet- adatait határidő előtt teljesítő kelet-szlovákiai vállalatok kö zé tartozik a Kassai (Košice} Kerámia ipari Művek, amely de cember 19-én jelentette, hogy teljesítette a tervet. Erről és az idei feladatokról Gejza Langer, a vállalat igaz gat ója tájékoztatott. A Kassai Kerámiaipari Művek már né hány éve fontos szerepet tölt be a KGST tagállamaival foly látott együttműködésben. Allan dóan bővíti kereskedelmi kap cső la falt a tőkés piacon is, konkretad osztrák, belga, hol land, francia és olasz cégek ke I. A baráti szocialista államod; test vérvá 11« la ta i va 1 kétől da tű sze rző d é sek 1 >e n megfog a Vrt i a zott, kölcsönösen hasznos együttműködést folytat ez a vállalat. Ennek nemzetközi, il tetve népgazdasági jelentősége mind számottevőbb. Sok ország ban ismert és közkedvelt a KEK KO cég jelzésű csempe, búr kolatkő, és más kerámiaipari termék. A beszélgetést az elánéit esz tendő eredményeinek rövid át tekintésével kezdtük. — A ti. ötéves tervidőszak negyedik éve nem volt köny nyű, sok problémát kotlett megoldanunk, különösen az év elején — mondotta Gejza l^in ger. — A közismert energia és nyersanyagproblémák követ kezm ínyeként már az év első két hónapjában több mint 4,5 millió korona értékű termelés kiesés jelentkezett nálunk, amit július végéig sikerült pótol nunk. Az ezt követő hónapok ban már folyamatosan teljest tettük a feladatokat. Az alap vető fontosságú termelési mu­tatókat már december 19-én 100 százalékon felül teljesítet tűk. Az előző évhez viszonyít­va 30 százalékkal több termé­ket szállítottunk külföldi ve­vőink részére, s így az export­ban közel 119 százalékos terv- teljesítést értünk el. Tehát, vé gül is, sikeresen zártuk a ta­valyi évet. —• Miben látja a siker alap ját? — Az év elején beköveBce- zett problémákra nőni megtor­panással, hanem cselekvéssel reagáltunk, kerestük, s megta­láltuk megoldásuk lehetőségeit és módját. Ezek közé sorol­ható a termékszerkezet-felújítás programjának rugalmas meg valósítása, továbbá a termékek minőségéneik javítása, s nem utolsósorban a Zlobin-módszer szélesebb körű alkalmazása folytán elért egymillió korona értékel meghaladó lüzelöanyag- és energiamegtakarítás. Hely­telen lenne, ha sikereink fel sorolása mellett nem tennék említést arról, hogy üzemeink­ben is vannak még tartalé­kaink. — Milyen elhatározásokkal léptek az új esztendőbe? — Mivel ez a 6. ötéves terv­időszak utolsó éve, azért vál­lalatunk dolgozói kulcsfontos­ságú kérdésként kezelik a XV. pártkongresszus irányelveinek, valamint a CSKP KB 14. ülése határozatainak teljesítését, kü­A világ búzatermelésének egyharmada 1949, a KGST megaiLailoulása óta óriási fejlődésen ment ke­resztüli a tagországok népgaz­daságának minden ága zato. Nem kivétel ez ailtól a mező- gaizidaság sem. Napjainkban a KGST-országok adjáfk a viliág búzatermeléséinek mintegy egy- harmadát, a cukorrépa- és búr. gonyatermelésnek pedig csak­nem a felét. Különösen jól tükrözik ezt a fejlődést a számiadatok. Míg az 1951—55-ös időszakban a KGST- országok évente összesen 131 miiililiió tonnta gabonát és hüve­lyest termeltek, addig az 1976— 1978-as éveikben az évi terme­lés átlagosan elérte ia 300 miül- ltiió tonnát. 1950-bein — a KGST megailiakuMisát követő évben —■ a tagországok hústermelése évi 8,4 mi'Lliió tonna volt, a tejter­melés alig érte el az 54 miWió tonnát és a tojástermelés mind­össze évi 20,1 múilMrd darab volt. Az 1978-as évet viszont a KGST-országok a következő eredményiekkel zárták: húsból 25,6 millió tonnát, tejbő.1 135,3 mbillió tonnát, tojásból 96,1 mii. Mrd dia,na bot termeltek. Az új hosszú tá.vú mezőgaz­dasági célprogram óriási táv­latokat nyit a KGST-országok mezőgazdasági fejlődése előtt. A program megvalósítása révén példáu) az egy főne eső gabo­natermelés elérti az évi 1 ton­nát (az 1971—75-ös időszakban az egy főre eső gabonatermés érte el a 700 kg-ot). Kuba tengeri kapuja Újjászületnek a kubai kikő tők. A legnagyobb rekonstruk­ciós munkákra Havannában, a legfontosabb tengeri kapuban került sor. E kikötőn az im­portáruk 60 százailéika hailad át. De átépítik és bővítik a oien- fuegosti, a Santiago de Cuba-i, a nuevitasi, a maniettti kikötőt is. A világ sok-sok országával élénk kereskedelmet folytató Kuba számára a kikötők kivé­teles jelentőségűek. A forrada­lom győzelme után e téren is felgyorsult a fejlődés: raktá­raik és silók épültek, új úszó­darukat állítottak munkába, s részben gépesítették a rako­dást is. Manapság azonban ez is kevés, ezért a szakemberek 1990-ig szóló, hosszú távú ter­vet doilgoztak ki kikötők ko-rsze rűsí bősére. Sok a teendő. Az új dokkok 7 .kilométer hosszúságúak, a ralktá rak be fogadóképessége 17,5 mülfiiió tonnával bővül. Kü­lön kikötőhely létesül a kon­téneres szállítmányok kezelé­sére. (BUDAFRESS — APN) Gejza Langer {A szerző felvételof lönös tekintettel a társadalmi termelés hatékonyságának fo­kozására, a munka minőségé­nek további javítására. Az ú| évben árutermelésünk — az 1979-es évhez viszonyítva —* 9,8 százalékkal növekszik, s eí kell érnie a 325 millió korona értéket, hogy a 6. ötéves terv* időszakra előírt közel 1,5 mit* liárd (korona értékű áruterme­lési térvet teljesíthessük. A’ sneg növekedett feladatokat, összhangban az említett j>árt- d<ilk innen Hunokká I, hatékonyabb gazdálkodással, az anyag- és energiaszükségletek csökkenté­sével. az eddig importált nyers« anyagok hazaival történő pót­lásával akarjuk teljesíteni. Tu­datában vagyunk vállalatunk és üzemeink küldetéséből, tér« íiuelési adottságaiból eredő spe« c iái is társadalmi feladataim!®* nak is», ami igen fontos szaikai* szón, az energiagazdáVkodás te­rületén jelentkezik. — Konkrétan miről van szó? — Többek között fontos szi* getelőanyagOkat is gyártunk perlitből, amit az építőiparban az ♦iddigínéi nagyobb mérték- l»en szükséges alkalmazni« Szakéinl>ereik számításai alap« ján ugyanis az építőiparban korábban használt anyagok elégtelen hőszigetelő tulajdon­sága következtében közel ötven százalékkal túllépjük az ener­giaszükségletet. Ezen a téren nagy segítséget nyújtunk az építőiparnak, jó minőségű szi­getelőanyagok gyártásával. Ter­melési feladataink sikeres tel­jesítése és más céljaink mag- valósítása érdekében több mint 54 millió korona értékű beru­házást kell megvalósítanunk a* idén, beleértve űj termelési egységek üzembe helyezését, valamint a meglevők bővítését, korszerűsítését. — Kérem tájékoztasson a vál­lalatukban született új kezde­ményezésről. — Pártunk figyelmeztető sza* vaiból indultunk ki, amikor ja­vaslatot tettünk arra, hogy a’ Kelet-szlováikiai Vasmű, a Szlo­vák Magnezitművek és a Vas­ércbányáik vezető képviselőivel' doLgozzunk ki egy vállalatok közötti együttműködési progra­mot. A vállalatok közötti tár-:* gyatósra ez év január 4-én ke­rült sor, amikor vállalatunk ré­széről közöltük ennek az in­tegrációnak a feltételeit és célját. Jónak láttuk az együtt­működést a hazai és saját nyersanyagforrásaink maximá­lis felhasználása terén, fontos­nak tartottuk a behozatal csök­kentését, illetve hazai anya- .gokkal való pótlását, valamint a naigyobb szállítási távolságok kiküszöbölését. Bővítjük az együttműködést a pótalkatré­szek gyártásában, a műhelyka« pacitások és állóeszközök jobb kihasználásában, az együttmű­ködő vállalatok szükségleteit kielégítő új termékek gyártásá­nak arányos elosztásában, az ezzel összefüggő esetleges kö­zös beruházások megvalósításá­ban, és a műszaki-fejlesztési feladatok megosztva történő teljesítésében. Gondoltunk még az irányításban szerzett tapasz­talatok kicserélésére, valamint vállalataink dolgozóinak csere- üdültetésére és más közös ren­dezvényekre. Nem titkolta örömét Gejza Langer elvtárs, amikor közölte, hogy vállalatuk javaslata tel­jes megértésre talált a szóban forpó többi vállalat vezetőinél. Bízik abban, hogy a kezdetné« nvezés. konkrét gyakorlati for­mát öltve, jelentős népgazdaság gi hasznot eredményező együtt­működéssé fejlődik. KULIK GELtifiKS

Next

/
Oldalképek
Tartalom