Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-29 / 24. szám, kedd
Hazánk egyik legismertebb és legnépszerűbb komolyzenei együttese a Szlovák Filharmónia égisze alatt működő Szlovák Kamara- zenekar. H kiváló és híres zenekar megalapítója és művészeti vezetője fíOHDAN W ARCHAL ezekben a napokban töltötte be ötvenedik életévét. Fellépésük — ünnep Bohdan WorchaS érdemes művész ötvenéves A jeles művész a brnói Konzerva tóriumben, majd a Janáček Zeneakadémián szerzett hegedűművész; képesítést. Fiatalon, 1957-ben már a Szlovák Filharmónia zenekarának kon- certmesteri posztján láthattuk, hamarosan a bratislavai Konzervatórium hegedűszakán is tanított. A filharmóniai zenekar tíz tagjával 1960-ban kamarazene- kart alakított. Olyan együttest, melyhez hasonló a szlovák zenei életben addig nem volt. Az. újonnan létesült kamaraegyüttes tagjai szorgalmasan gyakoroltak s csakhamar szép sikereket értek el. 1966-ban jelentős fordulat következett be a zenekar életében: Bohdan Warchal kérésére a Szlovák Filharmónia vezetősége lehetővé tette a kamaraegyüttes önállósulását. Bohdan Warchal lemondott kornertmesteri tisztjéről és kizárólag a kamara- zenekar művészeti vezetésének szentelte tehetségét és idejét. Az együttes többi tagja is búcsút mondott a filharmonikusoknak. Bohdan Warchal hegedűmű- vészi és karmesteri képességei teljes mértékben érvényesültek a Szlovák Kamarazenekarban, önállósulásuk után égy évig „csak gyakoroltak“, repertoárjukat bővítették, s a kamaramuzsikáláshoz oly nélkülözhetetlen összjáték elérésén munkálkodtak, hogy az összeszokott partnerek biztonságával szólaltathassák meg a különböző kompozíciókat. Első bemutatkozásuk minden várakozást felülmúlt. Fellépéseik azóta ünnepet jelentenek, bárhol adjanak is hangversenyt. Ma már Európa-szerte ismerik őket; könnyebb megnevezni azokat az országokat, ahol még nem szerepeltek. Portugáliát, Albániát, Török- és Görögországot kivéve felléptek már kontinensünk minden államában, Hangversenyeztek az Egyesült Államokban, Kanadában, Kubában, Japánban és a Kanári-szigeteken is. Egyik legemlékezetesebb külföldi felBetegen — és mégis egészségesen Karját nyújtja keze helyett — Kínoz ez a fránya reuma. Tudja, harminc évig a vasútnál dolgoztaim, kábeleiket meg síneket fektettünk. Téten, nyáron sokszor sárban, vízben ál ttunk, gumicsizmában. Néha be sem tudom hajlítani az ujjam. Ma reggel is sírva öltözködtem. Nem hagyja, hogy sajnálkozzam, mindjárt a munkáról beszél. Üj szőlőfajtákkal próbálkozik, a leánya házat épít, most «tt segédkezik. Betegsége miatt korábban nyugdíjazták, de talán meghalna, ha nem dolgozhatna, mondja félig tréfásan. Akkor érzi jól magát, ha valami szerszám van a kezében. Nehezen találtam meg Nagy lótot (Veľké Lovce), ahol Kor pás János lakik. Szerényen húzódik meg ez a — csak nevében nagy falu — a dombok között. Az Udvardról {Dvory nad Zita-, vou) ide vezető keskeny út végén tűnik föl, akkor, amikor az Idegen már-már elbizonytalanodik, jó helyen jár-e. Több mint két évtizede a CSEMADOK helyi szervezetének az elnöke. A falunak jóval több mint a fele szlovák nemzetiségű, mintegy négyszáz a magyar ajkúak száma. A CSEMADOK* nak jelenleg 110 tagja van, gyakorlatilag minden felnőtt ma-1 gyár nemzetiségű lakos belépett a kulturális szövetségbe. — Két éve nálunk a körzetesítés miatt megszűnt a magyar tannyelvű alapiskola. így azóta a CSEMADOK helyi szervezete az egyetlen, ahol intézményesen ápolhatjuk anyanyelvűnket és magyar nyelvű társas összejöveteleket rendezhetünk. Valamikor csak a felnőttekkel dolgoztunk, de most már a gyerekeinkkel is törődnünk kell. Kultúrműsorokat rendezünk, ahol a legkisebbek szavalnak, énekelnek. Mi tanítjuk meg őket magyarul olvasni. A helyi szervezetnek jó híre van a faluban. František Krát- nak, a hnb elnökének elismerő szavai is ezt igazolják. A faluban az egyik legaktívabb társadalmi szervezet. Jó műsorokat szerveznek, derekasan kiveszik részüket a társadalmi, munkából. Tavaly főleg az óvoda építésében dolgoztak sokan. Ha még egy ilyen jő CSEMADOK- szervezet lenne a faluban, hamarabb felépült volna az óvoda, mondta mosolyogva az elnök. — A vezetőség többsége kétkezi munkás. Soós Béla hentes, SaJlai József kőműves, Szilágyi Ferenené röntgenlaboráns, Drozgyík Pál autószerelő. Dolgozunk, bizonyítani akarunk, becsületes, szorgos állampolgárként — mondja Korpás János. Nem könnyű a munkájuk. A fiatalok közül sokan elköltöznek vagy csak a hét végén járVasutat, házat és önmagamat l Gyökeres György felvétele) nak haza, rövid időre. És mégis van színjátszóegyüttesünk, éneklőcsoportunk. A menyecskék a Tavaszi szél.., körzeti versenyére készültek. Szilágyi Ferenené vezetésével. Hetek óta várták az érsekújvári (Nové Zámky) népművelési központ szakmai segítségét. Többször ígérték, de ottjártamig senki sem jött el, hogy választ adjon az összeállítással kapcsolatos kételyekre, kérdőjelekre. A KULTURÁLIS HÍREK □ A budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Gorkij Világirodalmi Intézete közös kiadása a Szemiotika és művészet című kötet. A moszkvai Bolsoj Színház baletlegyüttese Japánba érkezett. A száztagú együttes 13 előadást tart a szigetországban. • « * □ 1979 elején a szovjet népgazdaságban mintegy 26 millió diplomás dolgozott. Az ország felsőoktatási intézményeiben jelenleg tízmillió hallgató tanul. Ez azt jelenti, hogy a világ minden negyedik egyetemi vagy főiskolai hallgatója a Szovjetunióban él. színjátszók is új darabot próbálnak. Mutatták a tánccsoport ruháit is. de jelenleg kihasználatlanul lógnak a fogason. Nincs érdeklődő. Korpás János harminc éven át utazott. Huszonötöt Prágába. A péntek esti munkásgyorssal haza, vasárnap éjjel vissza. — Hát nem volt könnyű. Meg kellett fogni a pénzt. Száraz koszton éltem, ha lehetett, akkor üzemi ebéden. Nem sokat láttam Prágából, sörözni is csak néhányszor voltam huszonöt év alatt. Otthon szombat reggel meg az asszony azt mondta, itt a reggeli, ott a kasza. Várt rám a ház körüli férfimunka. Gyarapodtunk is, lányomék házat építenek, de ez önmagában kevés. Nem mindem a pénz meg az új ház. Szeretnék minél többet megtudni az életről, a világ dolgairól, kedvelem a társaságot. Ezért léptem be negyvenkilencbe« a CSEMADOK- ba is. Ezért dolgozom ott ma is. Jegyzetfüzetemben aláhúztam egyik gondolatát: — Szeretek dolgozni. Építeni leginkább. Vasutat, házat és önmagamat. Ez a társadalom megadja a lehetőséget a munkára, művelődésre, arra is, hogy magyarok maradjunk. Mondja, milyen ember az, aki nem él vele?! Nem hangzatos ^szavakkal, hanem értelmes tettekkel. Rokkantsági segélyt kap. Amikor ismét a karját nyújtotta már tudtam: csak a keze, lába beteges. A .tettei, gondolatai egészségesek. Példamutatóan. SZItVASSY JÓZSEF □ Az UNESCO képviselői sajtóértekezleten jelentették be New YorJjban, hogy nemzetközi versenyt szerveznek a gyermekek körében a legjobb versek díjáért. A 15 éven aluli gyermekek a világ bármely részéből elküldhetik a pályzat- ra a béke és a népek közötti kölcsönös megértés témájának szentelt költeményeiket. Aláírás, emlékül címmel dokumentumkötet jelent meg Alma Atában Zalka Máté kazahsztáni kolhozszervező tevékenységéről. A kötet szerzője, Oleg Mackevics újságíró kazah falvakat járt be, s többek közt fotót is fellelt a magyar íróforradalmárról. ÚJ FILMEK SZERELME VALLOMÁS (szovjet) Emlékezés és vallomás ez a szovjet film. Emlékezés századunk történelmi eseményeire, a nagy sorsfordulókra és vallomás a szerelemről, a szere- tetről, a legszebb emheri érzésekről. Két kivételes tehetségű és egyéni látásmódú alkotó a szerzője: írója Jevgenyij Gab- rilovics, a szovjet filmművészet élő klasszikusa, rendezője Hja Averbah, aki ugyan lényegesen kevesebbet alkotott, mint forgatókönyvíró-társa (jóval fiatalabb is), de munkáival méltán keltett feltűnést (Monológ, Idegen levelek című filmjeit nálunk is bemutatták). Nem véletlenül Szerelmi vallomás a film címe; a történet ugyanis egy férfi és egy nő egymásra találásáról, egész életét végigkísérő szerelméről szól. Félő, hogy e megfogalmazás alapján egyesek azt hiszik: olcsó, szirupos, könnyfakasztó szerelmi történet a film. Félreértés ne essék: nem hatásvadászó, melodramatikus félhanmeg a vásznon (természetesen felnőttként élik át ezeket az eseményeket); később a Nagy Honvédő Háború vérzivataros napjaiban puszta létükért küzdenek, a győzelem azonban ismét a reményteli jövőt, a közös együttlétet jelenti Egyszerű a történet. Hja Averbah rendező művészi bátorsága és eredeti tehetsége kellett hozzá, hogy jó film kerekedjék belőle. A rendező úgy költötte át filmre ezt a törtéi netet, hogy érzelmességét gyen<- géd lírával, az őszinte érzések bensőséges megszólaltatásával és megelevenítésével váltotta fel, Ritkaság, hogy egy formanyelvében és kifejezőeszközeiben modern film ilyen érzelmi hatást keltsen. A rendező elsősorban a friss és mesterkéletlen hangvételért érdemel elismerést. Nem él különösebb formai és szerkezeti bravúrokkal. Filmjében szinte minden magától értetődő: a gondolatok kivetítése, az enir Jelenet a szovjet filmből; balra Bwa Szykulská lengyel színésznő gokkal vegyített, harsány szí- •nekkel megfestett, érzelgős sztori az alkotás. Hiszen a férfi és a nő szerelme nem felhőtlen, kitérőktől sem mentes, de az útjukat akadályozó nehézségeket képesek közösen, egymást megértve és tisztelve leküzdeni. Elnézők egymás hibáival, gyarlóságaival szemben s szerelmüket képesek megújítani. Persze, a történelem viharai sem kerülik el őket; még kisgyermekek, amikor dúl az első világháború, majd az októberi forradalom rengeti meg a világot. Aztán a hadikommunizmus, a szövetkezetesítés és iparosítás évei elevenednek lékképek felbukkanása, a múlt és a jelen kötődése, a párbeszédek rögtönzésszerű természetessége. Jól ismeri és köny» nyedén alkalmazza a modern filmnyelvet. Olykor ugyan a kelleténél hosszabban elidőzik egy-egy gondolat megfogalmazásánál, az összhatáson ez azonban nem ront. Két kitűnő színész, Ewa Szykulská és Jurij Bogatirjev ját» sza a főszerepet. Mindketten mértéktartó, szépen kimunkált alakítást nyújtanak. A film ze néje (Bach, Vivaldi, Mahler) nem aláfestő, sokkal inkább a drámaépítésben részt vevő rendkívül kifejező munka. Ki ne emlékezne az ironikus kalandtörténetre, s Cartouche- ra, a parodisztikus hangvételű, A riói kalandra vagy a szellemes Lépj olajra! és az ötletekben gazdag Javíthatatlan című francia vígjátékokra? Alkotójuk, Philipe de Broca, az egyik legsikeresebb vígjátékrendező, szívesen dolgozik sztárokkal vagy népszerű jellemszínészekkel. Ezúttal Annie Girardot-t és Philipp Noiret-t szemelte ki bűnügyi története hőséül. Szokatlan foglalkozása van Annie Girardot-nak a filmben: rendőrfelügyelőt alakít. A bűnügyi osztályon dolgozik. Elvált asszony, a kisfiával és idős édesanyjával illetve nagynéniével él. A kisemberek szürke életét éli, sem egyéniségében, sem életében nincs semmi rendkívüli. Csupán a foglalkozása szokatlan, emiatt aztán rendszerint előítéletekbe ütközik. S bár táskájában állandóan ott lapul a revolver meg a vasbilincs, munkája során szívesebben alkalmaz kimondottan női fegyvereket: elsősorban bájosságára, ravaszságára és ka- cérságára szorítkozik. Egy napon találkozik (nagyon is furcsa körülmények között J egykori egyetemista társával, aki időközben görög szakos tanár lett. Kölcsönös rokonszenv bontakozik ki közöttük. Az asszonyt ugyanakkor rendkívül nehéz feladattal bízzák meg: ki kell nyomoznia egy képviselő gyilkosságának körülményeit, s meg kell találnia a tettest. A munka lavinaként zúdul az asszonyra, hiszen csakhamar újabb képviselőt tesznek el láb alól, sőt utána egy harmadikat is.,, Ö pedig bizonyítani akar: nem szeretné elszalasztani az alkalmat, de újdonsült udvarlóját, a tanárt sem, aki persze mit sem sejt a bájos asszony „férfias" foglalkozásáról. Közönségcsalogató a film, nem csupán fordulatos cselekménye, hanem a főszerepet alakító Annie Girardot miatt is. S a francia színésznőben ezúttal sem csalódunk, hiszen ugyanolyan, mint amilyennek korábbi filmjeiből ismerjük: sokoldalú egyéniség. Játékát mély lélektani ismeret, a groteszk iránti érzék, megragadó erő jellemzi. mgyessyl Annie Girardot a francia film főszereplője lépésük a csehszlovák zene fesztiválján adott koncertjük volt, 1976-ban Japánban. Az ottani kritika így értékelte művészetüket: „A Japánban először szereplő Szlovák Kamara- zenekar népszerűségével túltesz más világhírű együtteseken, például az 1 Musici di Román.14 Az együttes repertoárja több évszázadot ível át; bár igazi énjük a barokk művek megszólaltatása, de nem idegen tőlük más stílus-korszak sem. Gyakran megszólaltatják a kortárs kamaraműveít is. A „Warcha- lék“ — ahogyan a bratislavai közönség ismeri őket — produkciója magával ragadó és éiményszerű. Hangversenyeiken a hegedűszólót gyakran maga Warchal játssza, szenvedélyesen és tartalmasai!. Az eredeti látásmódú művészt nagyra értékeli a nemzetközi kritika is. „Vivaldi Négy é-jszak'ában a tökéletes technikával rendelkező Bohdan Warchalt csodálhattuk meg'4 — írja egy spanyol kritikus. Belg- rádban így jellemzik: „Warchal a zenész ideális típusát személyesíti meg„ született zenész, aki a nagy cseh hegedűsök hagyományait folytatja." Sok ország hanglemezboltjaiban keresettek a Szlovák Kamarazenekar felvételei. Lemezeik iránt japán, spanyol, francia és svéd cégek is nagy érdeklődést tanúsítanak. Hazánk gazdag zenei életének egyik legjelesebb ejyütt- tese vezetőjét, Bohdan Warchalt, művészetéért az érdemes művész címmel jutalmazták. SCHLOSSER KLÁRA GYÖNGÉD PIPI (fronciö)
