Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-29 / 24. szám, kedd

KÖZÖS KÖZLEMÉNY GUSTAV HUSÁK ÉS EDWARD GIEREK BARÁT! TALÁLKOZÓJÁRÓL PETER COLOTKA A PRIEVIDZA! JÁRÁSBAN (Folytatás az 1. oldalról) munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Edward Gierek tájékoztatta Gustáv Husákot a Lengyel Munkáspárt VIII. kongresszusá­nak előkészületeiről, a lengyel kommunisták és dolgozók kong­resszust megelőző tokozott ak­tivitásáról. A felek megelégedettségüket fejezték ki „A CSKP és a LEMP, Csehszlovákia és Lengyelország együttműködésének továbbfej­lesztéséért és elmélyítéséért, Csehszlovákia és Lengyelország népe barátságának megszilárdí­tásáért“ című dokumentum, va­lamint az 1978. és 1979. évi ba­ráti munkatalálkozókon elfoga­dott határozatok megvalósításá­val kapcsolatban. Hangsúlyozták a közpunti bi­zottsági titkárok munkatalálko­zóinak, a pártmunkásküldöttsé­gek cserelátogatásainak és a baráti kapcsolatok kiszélesíté­sének hasznosságát. Nagyra ér­tékelték az állami és a kor­mányszervek, valamint a társa­dalmi szervezetek kapcsolatai­nak fejlődését. Megelégedéssel nyugtázták, hogy bővült és elmélyült a két ország gazdasági együttműkö dése. Nagyra értékelték „Az 1980 utáni csehszlovák—lengyel gazdasági együttműködés elmé­lyítésének fő irányai“ című do­kumentum kidolgozása során elért eredményeket. Ezek érvé­nyesülnek a csehszlovák—len­gyel gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési vegyes bizottság munkájában és a két ország 1981—1985. évi népgaz- daság-fejlesztési terveinek egyeztetésében. A felek hang­súlyozták, hogy intenzívebbé kell tenni a szakosítási és ko­operációs szerződések kidolgo­zását, különösen a gép- és a vegyipar területén, az 1981-es és a 85-ös időszakra, és az azt követő évekre vonatkozóan. Megállapították, hogy nagyobb gondot kell fordítani az áru­csere-forgalomból származó kö­telezettségek teljesítésére, kü­lönösen a nyersanyagok és a fogyasztási cikkek szállítása terén, s nagy figyelmet kell szentelni a közlekedési problé­máknak. Gustáv Husák és Edward Gie­rek hangsúlyozták, hogy a kap­csolatok sokoldalú fejlesztésé­nek alapja a CSKP és a LEMP termékeny együttműködése, a közös marxista—leninista ideo­lógia. Kifejezték azt az eltö­kélt szándékukat, hogy szünte­lenül erősítik a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való megbonthatatlan szövet­séget és internacionalista együttműködést, s hozzájárul­nak a szocialista közösség egy­ségének szilárdításához. Nagyra értékelték a két or­szág hozzájárulását a szocialis­ta közösség erősítéséhez. Hang­súlyozták, hogy Csehszlovákia és Lengyelország a jövőben is előmozdítja a KGST keretében folyó együttműködés továbbfej­lesztését és a Varsói Szerződés szilárdítását, mert a Varsói Szerződés a testvéri szocialista országok biztonságának meg­bízható támasza. A jelenlegi nemzetközi hely­zet értékelése során a felek rá­mutattak a Szovjetunió és a többi szocialista ország elvhü békepolitikájának alapvető je­lentőségére, amely politika az enyhülés folyamatának elmé­lyítésére és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítására irá­nyul. Ezzel összefüggésben ismét rámutattak azon konstruktív ja­vaslatok időszerűségére, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev elv­társ, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1979 ok­tóberében Berlinben terjesztett elő az európai katonai feszülte ség enyhítésével kapcsolatban. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság e békekezdeménye­zést tartja az egyetlen reális és komoly alapnak ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az európai katonai enyhülésről és a békés fejlődés elmélyíté­séről. A felek a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Len­gyel Népköztársaság képvisele­tében kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy határozot- tan szembeszállnak az imperia­lista erők azon fokozódó kísér­leteivel, amely a hidegháború időszakának visszahozatalára irányul. Csehszlovákia és Lengyelor­szág elvhűen és következete­sen támogatja a nemzeti és szo­ciális szabadságukért, függet­lenségük megszilárdításáért, az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a hege- monizmus ellen küzdő népeket. Eltökélt szándékuk, hogy to­vábbra is hatékony támogatást és testvéri segítséget nyújtanak a vietnami, a laoszi és a kam­bodzsai népnek, síkraszállnak a még meglevő afrikai fajüldö­ző rendszerek teljes felszámo­lásáért, a közel-keleti problé­mák igazságos és békés rende­zéséért, a fejlődő országok po­litikai és gazdasági függetlensé­gének megszilárdításáért. Mindkét fél teljes szolidari­tásáról biztosította az Afgán Demokratikus Köztársaságot, az 1978 áprilisi forradalom céljai­nak következetes elérésére irá­nyuló törekvésében, és követe­lik, hogy vessenek véget az im­perialista erők és a pekingi he- gemonisták beavatkozásának Afganisztán belügyeibe. Egyet nem értésüket fejezik ki a felek azzal a szovjetelle­nes és szocialistaellenes kam­pánnyal, melynek célja veszé­lyes: a nemzetközi enyhülés folyamatának destabilizálása, s a nemzeti és a szociális felsza­badító mozgalom fejlődésének lefékezése. Mindkét fél teljes egyetérté­sét fejezte ki a jelenlegi nem­zetközi helyzet azon értékelésé­vel, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke tett közzé és meggyőződésük, hogy az enyhülés politikája, amely minden nép és az egész embe­riség érdekeinek és szükségle­teinek megfelel, azon akadá­lyok ellenére is folytatódni fog, amelyeket a tőkés világ legre- akciósabb erői a jelenlegi kí­nai vezetőkkel együttműködve gördítenek a nemzetközi fe­szültségenyhülés útjába. Gus­táv Husák és Edward Gierek mély meggyőződése, hogy a jó­zan ész és a realizmus felülke­rekedik. Ezzel összefüggésben a fe­lek hangot adtak annak a véle­ményüknek, hogy ezen az úton jelentős lépés lenne a SALT-1I. szerződés ratifikálása. A felek kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy az európai enyhülés céljainak, az európai országok békés egymás mellett élése elveinek teljes mértékben mggfelel az a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett javaslat, hogy hívjanak össze konferenciát a katonai enyhü­lésről és a leszerelésről. Erre a célra az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett országok közelgő madridi találkozóját is fel kell használni. Gustáv Husák és Edward Gie­rek elvtárs találkozója elvtársi, szívélyes és baráti légkörben zajlott le, s minden megvitatott kérdésben teljes volt a nézet- azonosság. AZ AFGÁN FORRADALOM NAGYOT LÉPETT ELŐRE (CSTK) — Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt IANDP) Központi Bi­zottságának főtitkára, a forra­dalmi tanács és a kormány el­nöke szovjet újságírókkal foly­tatott beszélgetése során Ka­bulban hangsúlyozta, hogy Ha- fizullah Amin rendszerének megdöntése után eltelt egy hó­napban az afgán forradalom új szakaszában, nagyot lépett elő­re. A nép érdekeinek megfelelő- forradalmi változásokra nem kerülhetett volna sor a Szovjet­unió testvéri segítsége nélkül — jelentette ki. Babrak Karmai szavai szerint az afgán forradalom jelenlegi szakaszára mindenekelőtt az ANDP és a néptömegek egysége, a párt vezető szerepének meg­erősödése a jellemző. Afganisz­tán történelmében először most (ČSTK) — Gurij Marosuk akadémikust tegnap kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak alelnökévé, valamint az Ál­lami Tudományos Műszaki Bi­zottság elnökévé. Mindkét Szovjet küldöttség Hanoiban (ČSTK) — Hivatalos baráti látogatásra megérkezett teg­nap Hanoiba a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldöttsé­ge, Pjotr Maserovnak, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége tag­jának, az SZKP KB Politikai Bizottsága Póttagjának, Belo­russzia Kommunista Pártja KB első titkárának vezetésével. A látogatásra a Vietnam és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából a Viet­nami Szocialista Köztársaság Nemzeigyülése állandó bizott­ságának meghívására került sor. alakul meg a nemzeti egység front. Különleges jelentőségű, hogy Afganisztánban tartósan helyreállt a forradalmi rend, a törvényesség, biztosított a szó­lás- és vallásszabadság. Az ANDP Központi Bizottsá* ga és az afgán kormány erőfe­szítéseit jelenleg a bonyolult népgazdasági problémák meg­oldására összpontosítja. Ami az ország külpolitikáját illeti, Afganisztán a fejlődő or­szágok haladó erőinek oldalán áll. Ez a politika nyugtalanítja az imperializmus, a cionizmus és a rasszizmus erőit. Azonban sem fegyveres provokációkkal, sem rágalomhadjáratokkal nem kényszeríthetik országunkat ar­ra, hogy lemondjunk az áprilisi forradalom által kitűzőit ideá­lokról — hangsúlyozta Karmai. tisztséget Vlagyimir Kirillin után fogja ellátni, akit saját kérelmére felmentettek e tiszt­ségek alól. Gurij Marcsuk kiemelkedő szovjet matematikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnö- ke és a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai osztályának az elnöke, a szovjet parlament egyik kamarájában, a Nemzetid ségi Tanácsban a tudományos- műszaki bizottság munkáját irányítja. Gurij Marcsuk az SZKP KB póttagja, ötvennégy éves. Parlamenti választások Iránban (ČSTK) — A parlamenti vá* lasztásokat Iránban március elején és nem februárban tart­ják meg, mint ahogy azt ere­detileg kitűzték, jelentette be tegnap Teheránban Ali Akfoar Muinfar iráni olajipari minise tér. i GURIJ MARCSUK A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK ALELNÖKE (ČSTK) — Csehország nép­gazdasága 1979-ben alapjában véve a XV. pártkongresszus irányvonalával összhangban fejlődött. A külgazdasági kap­csolatok bonyolultabb körül­ményei és egyes belső problé­mák ellenére tovább nőtt a társadalmi termelés és a gaz dasági potenciál. A társadalmi termelés alakulása A csehországi ipar termelé­sének terjedelme 1978-hoz ké­pest 3,4 százalékkal nőtt, és az állami tervet 100,1 százalékra sikerült teljesíteni. A hatodik ötéves terv irányvonalával összhangban főként a gépipar fejlődött, lelassult azonban a vegyipar termelésének növeke­dése. A könnyűiparban főként a hazai nyersanyagokat feldol­gozó ágak fejlődlek tovább. Az év elején komoly nehézsé­gek ellenére a széntermelést 1,4 százalékkal növelték, és az ál­lami tervet 102,4 százalékra tel­jesítették. A nehézgépipar ter­melése 5,6 százalékkal, az álta­lános gépiparé 6,9 százalékkal nőtt. A vegyipar 1978-hoz képest 2.4 százalékkal növelte termelé­sét, ezen belül a kőolajipar 1,7 százalékkal, a gumiipar és a műanyaggyártás 5,6 százalékkal, a cellulóz- és a papíripar pedig 2.5 százalékkal. Az építőanyagipar termelése 1978-hoz képest 2,5 százalékkal növekedett, de az állami terv­hez képest 1,5 százalékos lema­radás mutatkozott. A könnyűipar termelését 1978-hoz képest 3,7 százalékkal šikerttlt növelni, ezen belül * EGYENLETES FEJLŐDÉS A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A CSSZK 1979. ÉVI NÉPGAZDASÁGFEJLESZTÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSÉRŐL faiparét 4.8, az üveg-, a porce­lán-, és a kerámiaiparét 3,9, a textiliparét 3,6, a ruhaiparét 4,1, a bőr- és cipőiparét pedig 2,3 százalékkal. Az élelmiszeripari termelés az előző évhez képest 1,6 szá­zalékkal nőtt, de a termelési terv teljesítésében 0,8, a piaci szállítások tervének teljesítésé­ben pedig 1,7 százalékos lema­radás mutatkozott. A csehországi építőipari vál­lalatok 2,4 százalékai nagyobb terjedelmű munkákat végeztek, mint 1978-ban, de 2,3 százalék­kal lemaradtak az állami terv előirányzatától. A kivitelezői szerződések alapján végzett épí­tőipari munkák terjedelme 1,8 százalékkal, ezen belül a beru- zásoké 1,2 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt a mezőgazdaság nem teljesítette tervét, a lema­radás 6 százalékos volt. Cseh­országban 6 025 000 tonna ga­bona termett, 17,4 százalékkal kevesebb, mint 1978-ban. Az ál­lami gabonafelvásárlási tervet 100,1 százalékra teljesítették, ezzel szemben nem sikerült tel­jesíteni a cukorrépa, a burgo­nya, a repce, a hüvelyesek és a komló felvásárlási tervét. Az állattenyésztési dolgozók siem teljesítettek minden terv­mutatót. A vágóbaromfi felvá­sárlási tervét ugyan 4,5 száza­lékkal túlteljesítették, de a to- lésfelvásárlás terén 0,3, a vágó­állat-felvásárlás terén 1,7 a tejfelvásárlás terén pedig 3,4 százalékos lemaradás mutatko­zott. A fakitermelés terjedelme 12 850 000 folyóméter volt, vagy­is 2,3 százalékkal nagyobb, mint 1978-ban. A vasúti forgalomban Cseh­ország területén 2,6 millió ton­na árut raktak át, 1,6 százalék­kal többet, mint 1978-ban, de az előirányzathoz képest 0,4 százalékos lemaradás keletke­zett. A közúti teherforgalom­ban 4,4 millió tonna árut szál­lítottak, 2,1 százalékai keveseb­bet, mint 1978-ban. A közúti személyszállításban a lemara­dás 2 százalékos, kilométerek­re számított teljesítményben 1,2 százalékos volt. A városi tö­megközlekedési eszközök 2,18 milliárd utast szállítottak, 3,4 százalékkal többet, mint 1978- ban, s a tervet e téren 101,4 százalékra sikerült teljesíteni. A folyami hajózásban 0,8 millió tonnával, vagyis 15,4 százalék­kal több árut szállítottak 1978- hoz képest. A külföldi hajózás tervét 101,3, a belföldi hajózá­sét 91,3 százalékra teljesítették. Beruházások és műszaki fejlesztés A csehországi beruházások értéke elérte a 88,2 milliárd koronát, ami 0,3 százalékkal ke­vesebb, mint 1978-ban. A tudományos kutatásban és fejlesztésben a múlt év végén 130 000-en dolgoztak. A műsza­ki fejlesztés állami tervének keretében 331 kutatási és fej­lesztési feladatot oldottak meg, ezek 84 százalékát határidőn belül. Előzetes adatok szerint a a csehországi népgazdaság szo­cialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a munkaerő-állomány 28 700 dolgozóval, vagyis 0,6 százalékkal nőtt. A szocialista szektorban dol­gozók havi átlagbére 2,5 száza­lékkal emelkedett és elérte a 2596 koronát. Életszínvonal A lakosság pénzbevételei 1978 hoz képest 3,1 százalékkal nőttek, egy csehországi lakos­ra átlagosan 23 287 korona évi jövedelem jutott, 2,6 százalék­kal több, mint 1978-ban. A Cseh Állami Takarékpénztár által a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege 3,3 százalékkal csök­kent, a fiatal házasoknak 1,9 milliárd korona új kölcsönt fo­lyósítottak, ezeknél az állami hozzájárulás összege elérte a 340 millió koronát. A takarékbetétek állománya a kamatokat is beleszámítva, 2,2 milliárd koronával nőtt, de ez 1,6 milliárd koronával alacso­nyabb volt az előző évhez ké­pest. A betétek összege az év végén elérte a 103,7 milliárd koronát, vagyis Csehország egy lakosára átlagban 10 050 koro­na jutott. A kiskereskedelmi forgalom 1978-hoz képet 5,6 milliárd ko­ronával, azaz 3,3 százalékkal nőtt. A helyi gazdálkodási vál­lalatok és a kisipari szövetke­zetek forgalma 243 millió koro* nával, vagyis 3 százalékkal nőtt, s 1,6 százalékkal haladta meg az előirányzatot. A múlt évben Csehországban 75 400 lakás építését fejezték be, és mintegy 82 ezer építését kezdték meg. Táppénzre és családvédelmi célokra 15,5 milliárd koronát fordítottak, 5,7 százalékkal töb­bet, mint 1978-ban. A családi pótlékok összege 7,3 milliárd korona volt, 10,3 százalékkal több, mint 1978-ban. Ezenkívül 0,9 milliárd korona gyermek- gondozási segélyt — az előző évhez képest 2,2 százalékkal kevesebbet — és 348 millió ko^ róna szülési segélyt folyósítot­tak, 2,4 százalékai kevesebbet, mint 1978-ban. Nyugdíj és járadék formájá­ban 29,1 milliárd koronát fo­lyósítottak 4,7 százalékkal töb­bet, mint 1978-ban. A nyugdí­jak összege 4,5 százalékkal nőtt, és elérte a havi 1153 ko­ronát. Annak ellenére, hogy bizo­nyos mértékben csökkent a szü­letések száma, a népesedés ala­kulása a hatvanas évekhez ké pest még mindig kedvező. Ta­valy 173 000 gyermek születeti élve, 6000-rel kevesebb, mint 1978-ban. A terjnészetes népszaporulat 46 000 fő volt, 1978-hoz képest 6000-rel kevesebb. 1979 végén Csehországnak 10 318 Ó00 lakó sa volt. UJ szó 1980. I. 29. .t* r (Folytatás az 1. oldalról) Ján Senkárčin, a konszern vezérigazgatója tájékoztatta őket a konszern idei feladatai­ról. Ezután Milan Onger, Tiva­dar Pál, és Vladimír Ščasný szocialista —■ munkabrigád — vezetők foglalkoztak munkájuk időszerű problémáival és azok megoldásával. Ján Zamboj, a prievidzai já­rási pártbizottság vezető titká­ra, a környezetvédelem és a bá­nyaipari beruházások problé­máit • ismertette. Colotka és Ehrenberger elvtársak átvették a bányaüzem dolgozóinak a fel­szabadulás 35. évfordulója tisz­teletére vállalt kötelezettségét, amelyben a bányászok meg­ígérték, hogy idei tervüket egy nappal a határidő előtt telje­sítik. Az újítómozgalom fejlesz­tésével az idén kétmillió koro­nát takarítanak meg. A fel­ajánlás összértéke csaknem 4,4 millió korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom