Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-04 / 3. szám, péntek

0110 NEMZETKÖZ! SZOLIDARITÁS AZ ACÉLIPARI SZTRÁJKKAL A brit kormány a kezét mossa Az iparügyi miniszter szerint a bérvita a munkáltatókra és dolgozóikra tartozik (ČSTK) — A brit acélipari munkások 54 év óta első or­szágos sztrájkja tegnap tovább folytatódott. A brit konzervatív kormány egyelőre azt hangoz­tatja, hogy semmi köze sincsen a dolgozók és a munkaadók „bérvitájához“, a vállalat egyezzék meg dolgozóival, ahogy tud. Sir Keith Joseph iparügyi miniszter a BBC-nek adott inerjújában kijelentette, hogy a kormány egy fillérrel sem költ többet az acélterme­lésre és az acélipar további zsugorodásával fenyegette meg a dolgozókat. A brit acélipari munkások országos sztrájkját további szakszervezetek biztosították támogatásukról. A Közlekedési Dolgozók Nemzetközi Szakszer­vezeti Szövetsége felszólította tagjait, hogy akadályozzák meg az acél exportját Nagy- Britanniába. Mindenekelőtt a skandináv államokról, néhány nyugat-európai országról és Japánról van szó, amelyek Ang­lia acélszükségletének 25 szá­zalékát elégítik ki. A mintegy 10 millió dolgozót magába tö­mörítő Brit Szakszervezeti Kongresszus (TUC) is teljes támogatásáról biztosította a sztrájkolókat és felszólította tagjait, hogy maximálisan se­gítsék az acélipari munkáso­kat. Angliában a két vasutas szakszervezet és a dokkmunká­sok szolidaritási akciót indítot­tak: megszüntetik a vas és az acél szállítását az üzemekbe, külföldről sem acél, sem kok­szolható szén nem jut többet a brit felhasználókhoz. Várható, hogy a béremelési követelések miatt kirobbant sztrájk eltarthat 6—8 hétig is. Mindertáron biztosítani a k ©©Jogforrásokat Amerikai flottamozdulatok a Közel-Kelet bekerítésére (ČSTK) — A Pentagon paran­csára a Forrestal nevű ameri­kai repülőgép-anyahajó Mar- seilles-ből Nápolyba indult, ahol az amerikai hatodik flotta egyik fő támaszpontja van. Ezeket az amerikai támaszpon­tokat már felhasználták közel- keleti intervenciók során. A Pentagon tervei szerint a földközi-tengeri 6. flottának, továbbá az Indiai-óceánon és az Arab-tengeren levő 7. flot­tának körül kell kerítenie a Közel-Kelet egész térségét. Az utóbbi időben főleg az Indiai-óceán térségében növek­szik rohamosan az amerikai fegyveres erők száma. A Pen­tagon itt jelenleg 21 hadihajót összpontosít, beleértve két ope­ratív egységet is, élükön re- pülőgép-anyahajókkal. Fedélze­tükön 16 ezer amerikai tenge­rész van, s ez a Távol-Keleten levő 7. amerikai flotta összlét- számának 75 százaléka. A térségben az USA katonai Jelenlétének fokozása össze­függ Washington igyekezeté­vel, hogy ellenőrzése alá von­ja a közel-keleti kőolajforráso­kat. A Pentagon újabb támasz­pontokat keres, melyeket fel­Ojahb megdöbbentő tények kerültek napvilágra a Pol Pot-rendszer tönieggyilkosságairól és táborairól, ahol kambodzsai nőket erő­szakkal arra kényszerítettek, hogy kínaiakkal kössenek házassá­got. Japán újságíróknak Hoszekava Nicsiko asszony (a képen a tokiói repülőtérre való megérkezése után fiával), egy kam­bodzsai mérnök 32 éves özvegye nyilatkozott az átélt megpróbál­tatásokról. Hoszekava asszony 8 évvel ezelőtt férjhez ment egy kambodzsai villamosmérnökhöz és vele együtt Phnom Penhbe költözött. Nem sokkal azután, hogy hatalomra jutott a Pol Pót rendszer, férjét a kambodzsai értelmiség kiirtására irányuló akció során meggyilkolták. Hoszekava asszony ezután több évet töltött munkatáborban és csak a csudával határos módon sikerült túlélnie ezt az időszakot (ČSTK-felvétel) KAMBODZSA Nehéz, de eredményes év használhatna az úgynevezett gyorshadtest, vagyis a szuve­rén államok elleni interven­cióra felhasználható támadó erők bevetésére. December közepén az ame­rikai hadügyminisztérium és külügyminisztérium magas szintű küldöttsége ellátogatott Szaúd-Arábiába, Szomáliába, Ománba és Kenyába, hogy újabb katonai támaszpontokat biztosítson az Egyesült Álla­mok számára. (ČSTK) — A Pol Pót—leng Sary bábrendszer megdöntése óta eltelt egy év folyamán a kambodzsai nép nagy sikereiket ért el az élet normalizálása terén, nagyrészt helyreállítot­ták a népgazdaságot és felszá­molták a reakciós rendszer uralmának következményeit, jelentette ki Pen Sovan, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökhelyettese a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának és a NKOMO ÉS MUGABE A HÉT VÉGÉN ÉRKEZIK SALISBURYBE (ČSTK) — Hosszú száműze­tés után a hét végén érkezik Salisburyba a rhodesial felsza­badítás! mozgalom két vezető­je, Joshua Nkomo és Robert Mugabe, hogy megkezdje a vá­lasztási kampányt, és szemé­lyes jelenlétével járuljon hoz­zá a törékeny tűzszünet fenn­tartásához: Mugabe szombaton, Nkomo pedig vasárnap tér ha­za. Mind Mugabe szóvivője, mind Nkomo felszólította Lord Soa­mes angol főikormányzót, hogy az idő rövidségére való tekin- tettel a szabadságharcosok je­lentkezésére kiszabott egyhetes határidőt feltétlenül hosszabít- sa meg. Lusakai sajtóértekezle­tén Nkomo bírálta, hogy Lord Soames a volt rhodesiai kor­mány alakulatait használja fel a tűzszünet ellenőrzésére. Ja­vasolta, hogy a fegyvernyug­vás biztosítására kizárólag brit nemzetközösségi erőket hozzon létre. Népi Forradalmi Tanácsnak együttes ülésén. Pen Sovan hangsúlyozta, hogy az elmúlt év folyamán jelentősen megszilárdult a nép hatalom az országban. A Szov jetuniótól, Vietnamtól és a többi szocialista országtól ka pott testvéri segítség követ keztében megszűnt az ország ban az éhínség veszélye, mon­dotta Pen Sovan. Rendkívüli választások (ČSTK) — India 526 válasz tókerülete közül 244-ben mint­egy 144 millió szavazásra jogo suít járult az urnáik elé, hogy megválassza képviselőit az in diai központi parlament alsó­házába. A soronlkívüli parla­menti választások második sza kaszára január 6-án, vasárnap kerül sor. Az első szakaszban a szava­zatokért 2231 jelölt küzd, köz­tük Csaran Szingh ügyvezető miniszterelnök, Jesvantrao Csá­ván miniszterelnök-helyettes, Indira Gandhi volt kormányfő és több vezető politikai szemé lyiség. Hasznos munka mérlege AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS XXXIV. ÜLÉSSZAKÁNAK EREDMÉNYEI Az ENSZ-közgyűlés nemrég befejeződött ülésszaka, ame­lyen 152 tagország vett részt, a 34-es sorszámot kapta. Ez a szám nemcsak a legreprezentatívabb világszervezet megalaku­lása óta eltelt esztendőket jelenti, hanem azt is: ennyi ideje tart a világbéke. S ez bizonyára már magában véve is érv amellett, hogy ki kell terjednie a Föld azon területeire is, ahol a problémákat nem tárgyalások útján, hanem fegyve­rekkel oldják meg. Ez a feladat — pontosabban mondva: a legnemesebb külde­tés — uralta a Közgyűlés XXXIV. ülésszakának légkörét. Annál is inkább, mert a het­venes évek utolsó ülésszakáról van szó, amelyek szinte sűrí­tett formában adták meg en­nek az időszaknak fő jellem­zőjét. Azt a tényt, hogy az el­múlt évek során a Szovjetunió és a többi szocialista ország erőfeszítéseinek köszönhetően egyre nagyobb mértékben érvé­nyesült az enyhülést politika. Az ülésszakra nem lehettek ha­tás nélkül az 1979. év olyan jelentős eseményei, mint a SALT—II. szerződés aláírása, az el nem kötelezett országok havannai csúcskonferenciája és nem utolsósorban a szocialista országok békekezdeményezései. Melyeik a XXXIV. ülésszak fő politikai eredményei? Milyen eredményeket hozott az általá­nos vita, a bizottsági ülések és milyen jelentőségűek az elfoga­dott határozatok? 1. A háborús veszély csök­kentésére és az államok biz­tonságának megőrzésére irá­nyuló politikai intézkedések terén a testvéri szocialista or­szágok igen aktív és egyezte­tett lépéseinek eredményeiképp olyan fontos dokumentumokat dolgozott ki a Közgyűlés, ame­lyek az ENSZ minőségileg ma­gasabb szintű aktivitásának 1980 komoly alapját képezhetik a 80-as éveikben. Egyértelműen elmondható, hogy az ülésszak egyik fő ese­ménye annak a szovjet javas­latnak az elfogadása volt, amely a nemzetközi kapcsola­tokban megengedhetetlennek minősíti a hegemonizmus po­litikáját. Ez a döntés a nem­zetközi kapcsolatok fejlődése jelenlegi szakaszának a szük­ségleteit tükrözi. Az ülésszak résztvevői továb­bi fontos politikai és nemzet­közi jogi intézkedést hagytak jóvá. Megbízták pl. az ENSZ különleges bizottságát, hogy fokozottabb mértékben foly­tassa munkáját a nemzetközi kapcsolatokban az erőszakról való lemondásra vonatkozó nemzetközi egyezmény megszö­vegezésére. A résztvevők üd­vözölték továbbá a helsinki konferencia Záróokmányát alá­író országok közelgő madridi találkozóját, és reményüket fe­jezték ki, hogy ez a fórum hoz­zájárul az európai államok, az USA és Kanada biztonságának megszilárdításához, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés el­mélyítéséhez. 2. A XXXIV. Ülésszak a fegy­verkezés korlátozása és a le­szerelés kérdéskörében is nagy munkát végzett. Erről tanúsko­dik az a több mint 40 határo­zat, amely felszólítja a világ összes országának kormányait, hogy legyenek hathatós lépése­ket a világ e legégetőbb prob­lémáinak mielőbbi következetes megoldására. Me g em 1 í t h e t j ük pl. azt a határozatot, amely felszólítja a genfi leszerelési bizottságot, hogy kezdjenek konzultációkat, majd tárgyalá­sokat az atomfegyverkészletek fokozatos és kiegyenlített csök­kentéséről. A genfi bizottság e téren egész sor „feladatot“ ka­pott az ülésszaktól, amelyeket 1980-ban kell megoldani. Közé­jük tartozik pl. az atomfegy­verrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolásáról, a radiológiai fegyvereik betiltásá­ról, az atomfegyver-kísérleteik általános és teljes betiltásáról a vegyi fegyverek betiltásáról, valamint új tömegpusztító fegy­verek gyártásának betiltásáról stb. szóló szerződés, illetve egyezmény kidolgozása. Ezzel összefüggésben bizo­nyára figyelmet érdemel, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság is kivette részét a XXXIV. ülésszak leszerelési kezdeményezéseiből. Ellensza­vazat nélkül szavazta meg a Közgyűlés a leszerelés céljai­nak elérésére vonatkozó nem­zetközi együttműködésről szóló csehszlovák javaslatot. 3. Az ülésszak résztvevőinek többsége amellett foglalt ál­lást, hogy az ún. feszültséggó­cokat békés úton kell felszá­molni. A Közgyűlés ismét meg­erősítette, hogy a közel-keleti béke nem érhető el semmiféle különszerződéssel a palesztin probléma megoldása nélkül. Az ENSZ tavalyi ülésszaka továbbá amellett szállt síikra, hogy a ciprusi problémát az ide vonatkozó ENSZ-határozat szem előtt tartásával lehet csak megoldani. Nagyon hatá­rozottan foglalt állást amel­lett, hogy az Afrika déli ré­szén élő népeiknek biztosítani kell a valódi szabadságot és függetlenséget, s tovább kell fokozni a szolidaritást ezekkel a népeikkel. 4. Az újeyarmati uralom el­leni és az igazságos nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatokért folytatott küzdelem terén a Közgyűlés új momentumokat fogadott el. A jóváhagyott ha­tározatokban világosan tükrö­ződnek a fejlődő országok ha­tározott követelései: a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat valóban igazságos és egyenjo­gú rendszerre kell építeni. 5 Az ENSZ-közgyűlés XXXIV. ülésszakán sor került néhány zavaró eseményre is. Mindé* nekelőtt azt kell megemlíteni, hogy az US/) és Kína nyomásá­ra néhány ország az ENSZ fó­rumát a kambodzsai nép^ bel- ügyeibe való beavatkozásra szerette volna felhasználni, to­vábbá néhány olyan kísérlet történt, amelyek az alapok­mány átdolgozására irányul­tak. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy az ENSZ-közgyűlés XXXIV. ülésszaka összességében véve hasznosan járult hozzá a béke, az enyhülés és a nemzetközi együttműködés ügyéhez. Ismé­telten megerősítette a hetve­nes évek igazságát: elmúltak azok az időik, amikor az impe­rializmus érdekszférákra oszt­hatta a világot, akaratát más népekre erőszakolhatta, és eh­hez felhasználhatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének fóru­mát is. <*P* ETIÓPIA ideiglenes katonai kormányzó tanácsa néhány változást eszközölt a kormány­ban és a hadsereg vezetésében: új miniszterelnök-helyettest, honvédelmi minisztert és bel­ügyminisztert nevezett ki. A VIETNAMI PARLAMENT alkotmányozó bizottsága jelen­tést tett az ország alkotmányá­ról folytatott össznépi vita eredményeiről. Mint azt a Nhan Dán, a Vietnami KP lapja meg­állapította, az ország lakossá­ga teljes (mértékben egyetértett az alkotmánytervezettel, és ki­egészítő javaslatokat tett. TÖRÖKORSZÁG fegyveres erőinek vezető képviselői üze­netet intéztek Korutürk elnök­höz. A dokumentum a politikai pártokat figyelmezteti arra. hogy hagyjanak fel a politikai vitával, és egyesítsék erőiket az őrs/,ág rendkívül nehéz helyzetének megoldása célján hói. , AZ ARANY unciánkénti ára a hongkongi börzén elérte a 658 dollárt, és csaknem száz dolláral volt magasabb, mint szerdán. Az amerikai dollár ér­téke ugyanakkor jelentős mér­tékben fcsökkent: New Yorkban 1,7045 nyugatnémet márkával volt egyenlő. A iísro-eyiikosság vádirata (ČSTK| — Másfél éves vizs­gálat után a római ál lám ügyész megszerkesztette vádiratát Al­do Mont kereszténydemokrata pártelnök elrablásával és meg­gyilkolásával kapcsolatosan. A vádirat 21 személy vád alá he­lyezésére tesz indítványt. Gui- dm Buasco államügyész azt ké­ri, hogy hat személy ellen Me­rő elrablása és meggyilkolása miatt emeljenek vádat. NEM NÉZNÉK TÉTLENÜL Washington nem tűrné a kommunisták bevonását a nyugati kormányokba Az amerikai külügymi­nisztérium ismert álláspont­ját, hogy az olasz kommu­nistáknak a kormányban való esetleges részvételét nem nézné ölhetett kézzel, ismét megerősítette Richard Gardner, az USA római nagykövete. A Gente című lapnak adott interjújában kijelentette: az Egyesült Államok nem tűrné, hogy valamely szövetségesük kor­mányában kommunista mi­niszterek vegyenek részt. Ugyanakkor szeretné, ha a kommunista pártok befolyá­sa ezekben az országokban csökkenne. A L’Unita, az OKP lapja az amerikai nagykövet kijelentéséhez fűzött kommentárjában megállapítja, hogy csak az olasz népnek áll jogában politikai döntést hoznia. „Akadályozzuk meg a be­avatkozást“ című cikkében a lap megjegyzi, hogy Gard­ner abban az időben tette nyilakozatát, amikor Olasz­országban ismét rámutat­nak arra, hogy szükséges az OKP részvétele a kor­mányban. A római amerikai nagy­követ interjújához kommen­tárt fűz a moszkvai Pravda is. A cikkíró emlékeztet az USA külügyminisztériumá­nak 1978 januárjában tett nyilatkozatára és megálla­pítja: „Amint látható, az amerikai diplomácia kom­munistaellenes jellege csep­pet sem változott meg.“ (Sardner szerint az USA ál­láspontját e kérdésben nem lehet a más országok bel- ügyeibe való beavatkozás­ok minősíteni. Ez sajátos értelmezése a beavatkozás szónak — állapítja meg a Pravda, majd hozzáfűzi, hogy az USA nyilván saját „védett területének“ tartja a NATO tagországait. (CSTK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom