Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-28 / 23. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJA r. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IRÁNYT MUTATÓ HENTESEK A múlt héten közölték a tömegtájékoztatási eszközök a Szö­vetségi és a Szlovák Statisztikai Hivatal jelentését, örvendetes, hogy tavaly országos viszonylatban — az 1978-as évhez viszo­nyítva — növekedett az ipari termelés, nőtt az építőipari mun­kák terjedelme, a külkereskedelmi forgalom, a lakosság élet­színvonala, pénzbevétele és nagyobb volt a kiskereskedelmi forgalom. Pedig nem volt problémamentes az 1979. év. Gondol­junk csak a januári, februári energia-gondokra, a jelentős ter­meléskiesésekre, a nyersanyagok világpiaci árának növekedésé­re, és nem utolsósorban arra, hogy objektív és szubjektív okokból nem sikerült több, a múlt évre tervezett beruházást befejezni. Több vállalat és üzem számítását liíizta át ez utóbbi tény. Végső soron az történt, hogy a régi üzemrészlegekben a már elavult gépi berendezésekkel kelleti megbirkózniuk a dol­gozóknak a megnövekedett feladatokkal. Ahol sikereket érteik el, az mindenekelőtt a tartalékok feltárásának és mozgósítá­sának köszönhető. A jó eredményeket elért ipari létesítményekben megtanultak ésszerűen gazdálkodni azzal, aini a rendelkezésükre állt. Ezt a gyakorlatot kell folytatni az idén is, mert több a termelés nö­velésére, minőségének javítására mozgósítható tartalékunk, mint a beruházásokra szánt anyagi eszközeink mennyisége. Az építőipar kapacitása is véges. Erejét főleg a tavaly — vagy még korábban -— megkezdett beruházások befejezésére kell összpontosítania, ezért azok a gazdasági vezetők járnak el he­lyesen, akik mindenekelőtt a saját házuk táján néznek körül, és a talált tartalékokat alakítják át termelőerővé. A módsze­reket illetően ezek egyike kétségtelenül a szocialista munka- verseny. Sajnos, viszont még ma is számtalan formális válla­lással találkozhatunk. A szakszervezeti gyűléseken, a ter­melési értekezleteken az eddiginél konkrétabban rá kell mu­tatni arra, hogy más a kötelesség és más a vállalás. Megen­gedhetetlen, hogy egy kollektíva kötelezettségvállalása a ter­melési feladatok száz százalékos elvégzését tartalmazza! A száz százalék lényegében a terv, az pedig törvény, melyet vállalás nélkül is teljesíteni kell. A vállalásnak tehát többletet kell ered­ményeznie. jelentősek a tartalékaink az energia-felhasználásbau is. Tölib fórumon megállapították, hogy hazánkban indokolatlanul ma­gas a tüzelőanyag és az elektromosáram-ráfordítás az egyes termékek előállításánál. Hasonló a helyzet a nyersanyaguk fel- használásában is. Az idén — az állami tervvel szemben — 0,3 százalékkal kell esökkentenünk az energia, az anyag és a nyersanyag-felhasználást. A vállalatok és üzemek nem egyfor­mán gazdálkodnak. Egyes helyeken ez nehezen lesz elérhető, másutt viszont, — főleg az ellenőrzés lazasága miatt — nagy a tartalék, így a 0,3 százalékos feladat országos viszonylatban teljesíthető. Nein szabad azonban megengedni, hogy ez bárhol is a termékek minőségének rovására történjék! A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentéséből kitűnik, hogy a központilag tervezett iparban az 1978. évhez viszonytíva 2,9 százalékkal növekedett a munkatermelékenység, de 0,4 száza­lékkal elmaradt a tervezett szinttől. A gazdasági vezetőknek mélyreható elemzéseket kell végezniük a lemaradás okainak feltérképezése érdekében, meri a munkatermelékenység növe­lésével kapcsolatos igények az idén túlnövik a korábbi évek követelményeit. A CSKP Központi Bizottságának 14. ülésén az Elnökség jelentésében hangzott el, hogy a társadalmi termelés­nek 3,7 százalékkal kell növekednie, a tavalyi évhez viszonyít­va gyarapodik a bruttó nemzeti jövedelem is és a tervezett uövekedés 91—92 százalékát a társadalmi munkatermelékeny­ség növelésével kell fedezni. Ez viszont szükségessé teszi az eddig felhasználatlan erő­források feltárását és hasznosítását. Nagy gondot kell fordítani a műszaki ellátottságra. A zökkenőmentes termelés feltételei­nek kialakítására, a heti, havi, negyedévi tervek minden mu­tatójának egyenletes teljesítésére. A vállalatokban és üzemek­ben végzett felmérések tanulsága szerint jelentős tartalékaink vannak a munkafegyelem megszilárdítása terén. Megengedhe­tetlen az a gyakorlat, hogy egyes dolgozók fél órával a mű­szak befejezése előtt már a porta felé „szivárogjanak“ arra várva, hogy a bélyegzőóra mutatója a kívánt számra ugorjon! A vállalatokban és üzemekben aránylag sok a jövés-menés, pedig ez az „üresjárat“ jelentős népgazdasági károkat okoz. Ki­váltó okait tekintve több negatív tényezőt jelölhetünk meg. Rá kell mutatni: ki a felelős azért, hogy a munkások kénytelenek naponta többször is a munkahelyüktől távolra eső raktárakba járni anyagért, a szerszámkiadóba pedig azért, inert a munka­eszközök a felelőtlen vagy szakszerűtlen karbantartás miatt gyakran meghibásodnak. Természetesen fel kell számolni a „csellengés“ többi, nem éppen objektív okait is! Az idei év gazdasági eredményei jelentősen befolyásolják a hatodik ötéves terv teljesítését. Nem mindegy, milyen ered­ményeket mutatunk majd fel a CSKP közelgő XVI. kongresszu­sán, és az sein lehet közömbös senki számára, adóssággal vagy tiszta lappal kezdhetjUk-e a hetedik ötéves tervet. Ezért ebben az évben minden rendelkezésre álló serkentő erőt a terv tel­jesítésének szolgálatába kell állítani. Főleg a komplex raciona- lizációs brigádok számát kell szaporítani, melyeknek tagjai minden munkaterületen tudnak segíteni. Tavaly a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban 400 ilyen brigád tevékenykedett az épí­tőiparban. Tagjaik több mint négyszáz feladatot oldottak meg. Száz komplex racionalizációs brigád értékes javaslatok kidol­gozásával járult hozzá a munkatermelékenység növeléséhez. Több mint 56 millió koronát takarítottak meg. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az egy ágazatban 5500 tagot be tudtak vonni ilyen társadalom-gyarapító munkába, senki előtt sem le­het kétséges, hogy a népgazdaság többi területén is szép szám­inál találhatók olyan dolgozók, akik a versenymozgalomnak eb­ben a formájában értékes segítséget nyújthatnak igényes fela­dataink teljesítéséhez. A két statisztikai jelentés is irányt mutat. Főleg azokra a munkaterületekre kell összevonni az erőket, melyeken tavaly nem értük el a kívánt eredményeket. Ahol pedig túlszárnyaltuk azokat, nem szabad lazítani, inert a jót is lehet és kell tovább javítani. KQMLOSI LAJOS A téli Időszakban a fírno~Zd!ár nad Sázavou vasútvonalon a vasutasok felbecsülhetetlen segítőtársa a villanyáramra működő váltómelegítő. Fokozódott vasúti szállítás megbízhatósága és fo• lyamatossága. Felvételünkön František Bartošeic és František Hála a váltók felmelegítését végzik (V. Karčák felvétele — CSTKI Hidegháborúra emlékeztető hisztéria az USÁ-ban Leonyid Zamjatyin nyilatkozata a szovjet televízióban . (CSTK) — Az Amerikai Egye­sült Államokban kialakult hely­zet a hidegháború időszakára emlékeztet, az USA-ban kifeje­zetten szovjeíellenes hisztéria uralkodik. Sajnos, ennek a propagandának alaphangját a washingtoni hivatalos helyek adják meg, beleértve magát az elnököt — hangsúlyozta a szov­jet televízióban Leonyid Zamja­tyin, az SZKľ Központi Bizott­sága tájékoztatásügyi osztályá nak vezetője. Carter elnök szovjetellenes szankcióival kapcsolatban le­szögezte, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke nem követelheti magának: „más államok bünte­tésének vagy dicséretének“ jo­gát. Itt valójában nem szank­cióktól van szó, hanem gazda­sági és politikai zsarolásról, a Szovjetunió és néhány további ország elleni nyomásról. A Fe 1980. január 28. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXill ÉVFOLYAM 23. szánt Ára 50 fillér hér Ház szeretne ebből btzo nyos előnyöket szerezni. Az Egyesüli Államokban az afganisztáni eseményekkel igye­keznek magyarázni a szovjetel­lenes hisztériát. Csakhogy az USA és a Szovjetunió kapcso tataiban már ezt megelőzően érezhető volt a fordulat Mivel magyarázható ez? A kérdésre maga Carter adott választ Egyik nemrég elhangzott beszé­dében elismerte, már a Fehér Házba kerülve, meggyőződése lett, hogy el kell kezdeni az új fegyverkezési hajszát. A megválasztása előtti beszédei­ben a katonai költségvetés csökentését ígérte, de megvá­lasztása után ezt a költségve­tést 7 milliárd dollárral növel­te. Az Egyesült Államok ezt a politikát könnyebben valósíthat­ja meg a feszültség feltételei között. A másik magyarázatot (Folytatás a 2. oldalon} Töretlen fejlődés A Szovjetunió 1979. évi tervteljesítése (CSTK) — A Szovjetunió Kos* ponti Statisztikai Hivatala pén- teken jelentést hozott nyilvá­nosságra a Szovjetunió 1979. évi állami tervének teljesítéséről. A szovjet gazdaság tavaly dinamikusan fejlődött, és to­vább emelkedett az életszínve* nal is. A nemzeti jövedelem több mint 8 milliárd rubellel gyarapodott, és értéke megha­ladta a 430 milliárd rubelt. A lakosság reáljövedelme 3 szá­zalékkal növekedett. Hozzávető­leg 31 millió munkásnak és al*« kalmazottnak emelték a bérét. A társadalom fogyasztási alap­jaiból a lakosságnak 110 millió rubelt juttattak, vagyis 4,5 mii' liárd rubellel többet, mint 1978- ban, Aí előző esztendőkhöz ké­pest tavaly az ipari termelés 3,4 százalékkal volt nagyobb. A Szovjetunióban több mint 209 nagyüzemet építettek fel. A nép- gazdasági beruházások volu- menje olérte a 131 milliárd ru­belt. A statisztikai hivatal je­lentése egyidejűleg megálla­pítja, hogy az állóalapok és számos termelési létesítmény üzembe helyezésének tervét nem teljesítették. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére az ötéves tervidőszak első négy évében gabonaneműek átlagos évi hozuma 209 millió tonna volt, ami 15 százalékkal haladja meg az 1971—1975-ös időszak évi átlagát. A jelentés hangsú­lyozza, hogy az állami gabona­tartalékok elegendőek a lakos­ság tervezett ellátására kenyér­rel, péksüteménnyel ős lisztter- raékkel. Az elmúlt esztendőben csúcseredménnyel, 9,16 millió tonnával zárult a nyersgyapot betakarítása. Növekedett a bur­gonya, a tojás és a gyapjú tér« tnelése, míg a hústermelés hoz* závetőlegesen megmaradt a ta« valyi szinten, a tejtermelés pe­dig kismértékben csökkent. Tavaly a Szovjetunió kis­kereskedelmi forgalma mintegy 8U milliárd rubel értéket kép­viselt. Az országban kétmillió új lakás épült fel. Különböző típusú iskolákban 98 millió szovjet állampolgár tanult. A tudományos dolgozók száma el­érte az 1,3 millió főt. Ez év január 1-én a Szovjet­uniónak 264.5 millió lakosa volt A BEK! ES II BIZfONSAG MEGSZilltüíTASA ERÜKÉBEN Nemzetközi összefogással az imperialista mesterkedések ellen (CSTK) — Brüsszelből szombaton tért vissza Prágába a Nemzetközi Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság tanácskozásáról a csehszlovák tagozat küldöttsége, élén Bohu- slav Kuňerával, a Szövetségi Gyűlés alelnökivel, a delegáció vezetőjével. Bohusiav Kučera a repülőgépen interjút adott a Csehszlovák Rádió, a Csehszlovák Televízió és ,a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóinak, amelyben értékelte a Nemzetközi Európai Bizton sági és Együttműködési Bizottság Brüsszelben tartott tanács kozásának eredményeit. — A tanácskozás célja az volt, hogy felülvizsgálja az Eu­rópában kialakult helyzetet, nem csupán ? NATO' Tanácsá­nak az a lom rakéták elhelyezé­sével kapcsolatos döntése után, hanem az USA kormánya né­hány lépésével kapcsolatban is, amelyek egyértelműen gátat vetnek a nemzetközi feszült­ség enyhülési folyamatának. Pozitív jelenség, hogy a brüsz- szell tanácskozáson részt vet­tek az európai országok túlnyo­mó többségéből a közvélemény képviselői. Széles körű és nyílt vita keretében egyetértettünk abban, hogy éppen a jelenlegi időszakban kell erősíteni a ha­ladó közvéleménynek a béke és együttműködés, a hidegháború megakadályozása érdekében ki fejteit akcióit. Több képviselő ezzel kapcsolatban bírálta azo kát a kísérleteket, amelyekkel az olimpiai játékokat politikai célokra akarják felhasználni. Hajlandóságot mutattak olyan út keresésére, amely a békés együttműködésre irányulna nem csupán Európában, hanem az egész világon. • A csehszlovák küldöttség milyen munkát végzett Brüsz- szelbeii? — Küldöttségünk ezen a ta­nácskozáson többek között ja­vaslatot terjesztett elő, hogy a nemzetközi bizottság szervezze meg az európai közvélemény képviselőinek széles körű nem­zetközi ankétját arról, hogy a helsinki értekezlet aláírói a madridi gyűlésen mit tartanak d legfontosabb kérdésnek. Szá­munkra az a fontos, hogy Mad­ridban rendkívüli figyelemmel foglalkozzanak a leszerelés és a katonai enyhülés kérdéseivel. Ezenkívül természetesen támo­gatjuk a Nemzetközi Európai Biztonsági és Együttmüködést Bizottság valamennyi aktív és távlati elgondolását, hogy Eu­rópa a béke és a biztonság földrészévé váljon.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom