Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-24 / 20. szám, csütörtök

A hatékonyabb elvtársi ■ i I i mrU ■■ B * * fl egyuttmukodesert Az építőiparban dolgozó szakszervezeti tagok feladatai a Szakszervezetek Központi Tanácsának 7, plenáris ülése után Ä Szakszervezetek Központi Tanácsának 7, plenáris ülésének határozatai alapján « cseh kormány elnöksége a Cseh Szakszervezeti Tanáccsal, az Építőipari és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezeté nek Csehországi Bizottságával, a Cseh Építőipari Minisztérium­mal közösen az idei tervfelada­tok és a kollektiv szerződések teljesítése érdekében politikai­szervezési intézkedéseket lép­tettek életbe, melyek rögzítik e megállapodás megvalósítása során, a szakágazat konkrét feltételeinek figyelembe vételé­vel a gazdasági és szakszerve­zeti szervekre háruló konkrét feladatokat. Ezeket a feladatokat mosta­nában ismertetik a gazdasági és szakszervezeti szervek dol­gozóival, és teljesítésüket ne­gyedévenként ellenőrzik. A munkatervek és a kollektív szerződések kidolgozásához se­gítséget nyújtanak a központi, a kerületi és a járási szakszer­vezeti szervek. Közreműködé­sükkel több mint ezer alapszer­vezetbe küldtük ki az appará­tus tisztségviselőit és dolgozóit, figyelembe véve az alapszerve­zetek munkájának fontosságát és bonyolultságát. A kollektív szerződések sike­res kidolgozása céljából meg­alakultak a csehországi kerü­leti, járási és városi bizottsá­gok konzultációs csoportjai. A 29 legfontosabb vállalat kollek­tív szerződéseit a Cseh Szak- szervezeti Tanáccsal tárgyaljuk meg. Állandó figyelmet szente­lünk azoknak a vállalatoknak, üzemeknek, beruházásoknak, ahol már hosszabb ideje lema­radás mutatkozik a tervteljesí- tésben. A CSKP KB 14. ülésének határozataival összhangban a gazdasági elemzésekből és a tervteljesítést gátló okok isme­retéből indultunk ki, értékeltük a szakszervezet üzemi szerveze­tének politikai-szervező munká­ját. Segítségünket úgy akarjuk hatékonyabbá tenni, hogy a döntéseket az illetékes gazda­sági szervekkel szorosan együttműködve hozzuk meg. E szerveknek azonban még ezt megelőzően átfogó intézkedése­ket kell tenniük, amelyeken az­tán a szakszervezeti szervek tá* mogatása és aktív tevékenysé­ge alapul. Ez az eljárás jól bevált az t)t- és Vasútépítő Vállalatnál, a prágai Armabeton Vállalatnál, a Mfilník III. Erőműben, a prá­gai Kultúrpalota építése során Ós más beruházásokon. Jelenleg a Cseh Építőipari Mi­nisztériummal együttműködve nagy figyelmet szentelünk az Észak-csehországi Szerelőválla- latnak, a morvaországi Samott- és Palagyárnak, továbbá a be­ruházások szakszervezeti taná­csaival közösen az észak-cseh­országi kerület ipari beruházá­sainak, az épülő dukovany-1 atomerőműnek, a prágai komp­lex lakásépítésnek és azoknak a kiemelt nagyberuházásoknak, ahol bárminemű lemaradás muj tatkozik. Az ágazati és az üze­mi szakszervezeti bizottságokat Információkkal látjuk el, hogy ismerjék a központi szervek tö­rekvéseit, aktívan közreműköd­jenek a trösztök és vállalatok feladatainak megvalósításában, teljes mértékben éljenek az el­lenőrzés, a gazdasági szakem­berekkel való együttműködés, a közös döntéshozatal jogával. Szükséges, hogy javuljon a gazdasági és a szakszervezeti szervek kapcsolata. E szervek sokszor csak formálisan gon­doskodnak feladataik teljesíté­séről és azon közös intézkedé­seik végrehajtásáról, amelyeket a Cseh Építőipari Minisztérium és a Cseh Szakszervezeti Ta náes is jóváhagyott. Szakszervezetünk csehországi bizottságának elnöksége megvi­tatja a tervet nem teljesítő vál­lalatok konszolidációs prog­ramjait, értékeli a szakszerve­zeti munka színvonalát, s e programok megvalósítása céljá­ból intézkedéseket léptet élet­be. Ez a módszer jelentősen fo­kozza a gazdasági és a szak- szervezeti szervek intézkedé­seinek hatékonyságát, s a bo­nyolult gazdasági problémák megoldása során szilárdítja az elvtársi kapcsolatokat. Hogy elejét vegyük a meg­gondolatlan és a felületes dön­tésnek, szakszervezetünk cseh­országi bizottságának elnöksé­ge elhatározta: az alapszerve­zetek és más szakszervezeti szervek tevékenységéről szóló jelentését csak abban az eset­ben lehet megvitatásra előter­jeszteni, ha az érintett szak- szervezetekben előzőleg ellen­őrizték a valóságos helyzetet. T örődünk azzal, hogy az alapszervezetek felada­tait megszabó határozatok vég­rehajtását ne adminisztratív úton kényszerítsék ki, hanem ismertessék a tisztségviselőkkel és a csehországi bizottságnak az alapszervezetekkel foglalko­zó aktívájával, és egyidejűleg tájékoztassák az illetékes gaz­dasági szakembereket is. Az építőipari termelés jelle­ge a termelőeszközök és a munkaerő folyamatos áthelye­zése negatívan hat az ágazat felépítésére, fokozott igényeket támaszt a szakszervezeti aktí­vákkal és a felsőbb szervek hathatós segítségének megszer* vezésével szemben. A több ezer építőipari dolgo­zó áthelyezése az észak-csehor­szági kerületbe, Prágába és más kiemelt építkezésekre, nagyon igényes vizsga mind a vezető beosztású dolgozók és a terme­lés-szervezők, mind pedig tiszt­ségviselőink számára. Szakszervezetünk csehországi bizottságának elnöksége utasí­totta a kapacitásukat áthelyező vállalatok és üzemek szakszer­vezeti bizottságait, hogy az új munkahelyekre teljes szocialista munkabrigádokat és velük együtt tisztségviselőket helyez­zenek át, hogy a helyszínen nyújtsanak segítséget a dolgo­zók különböző gazdasági, szo­ciális és kulturális problémái­nak megoldásában, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a tagság és a szakszervezeti szer­vek között. E téren már több üzem köny­velhet el sikereket. Ilyen az Olomouci Útépítő Vállalat, a prágai Ot- és Vasútépítő Vál­lalat és a Karlovy Vary-i Ma­gasépítő Vállalat. Az építőipar feladatainak igé­nyessége és bonyolultsága, a beruházások nagy terjedelme, a szerkezeti változások és a ka­pacitások állandó áthelyezése megköveteli a szakszervezeti munka stílusának és módsze­reinek szüntelen tökéletesíté­sét, mivel a szakszervezetek­nek állandóan új feltételekhez kell alkalmazkodniuk. A Csehországi Szakszervezeti Tanács a kerületi bizottságok­kal együttműködve határozatot hozott, miszerint a fűtőanyag- és az energiaipar fejlesztésével foglalkozó vállalatok alapszer­vezeteinek és vállalati bizott­ságainak megsegítése céljából tisztségviselőkből és az appa­rátus dolgozóiból szervezett csoportokat küldenek ki. Mun­kájukat elnökségi tagok és az apparátus vezető dolgozói irá­nyítják. így lehetővé válik az egybe­hangolt és a differenciált segít­ségnyújtás, továbbá a hibák és a hiányosságok operatív meg­szüntetése a szakszervezeti munka minden területén, vala­mint a termelési értekezleteken elhangzó fontos észrevételek és javaslatok figyelembe vétele és megtárgyalása azon a szinten, amelyen a hibák orvoslásáról dönteni kell, tehát az üzem, a vállalat, a beruházás vezetősé­gének szintjén, s ha szüksé­ges, a probléma megoldására felkérik a tröszt vezetőségét, vagy az illetékes minisztériu­mot. A csehországi bizottság 1980-ban tökéletesíti a határozatok teljesítése ellenőr­zésének rendszerét, mert ezen a téren nagy hiányosságok mu­tatkoznak, gyakori a követke­zetlenség, a formalizmus, és a határozatok teljesítésének el­mulasztásából sem vonják le a szükséges következtetéseket. Az említett intézkedésekkel is hozzá akarunk járulni az SZKT 7. plenáris ülése határo­zatainak teljesítéséhez. KAREL ŠINDELÄR, az Építőipari és Építőanyagipa ri Dolgozók Szakszervezete Csehszországi Bizottságának elnöke Kommentáljuk Bírálat, önbírálat Pártunk szüntelenül hangsúlyozza az elvszerű, előremu­tató, alkotó viták létjogosultságát. Csak az ilyen vita erő­sítheti a párttagokban a felelősségérzetet, az alkotó ked­vet. A vita legyen a inában gyökerező, de a holnapba mu­tató. A mindennapok gyakorlata tanúsítja, hogy az elvsaerű vitáknak a cselekvési egység biztosításában is meghatározó szerepük van. Hiszen a pártélet egyik legfontosabb tartalmi megnyilvánulása: a pártegység és a párt vezető szerepének érvényesítése. Ez azonban nem jön magától létre, hanem esak következetes és tudatos nszmei-politikai-ideológíai-szer- vezési munka eredményeként. KUlnnösen meghatározó szerepe van a bírálatnak és a*, önbirálatnak most, a hatodik ötéves tervidőszak utolsó evé­ben, amikor minden erőnket latba kell vetnünk, hogy telje­sítsük a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatokat. Szi­gorúbb gazdasági feltételek mellett kell üzemeinknek, vál­lalatainknak, földművesszövetkezeteinknek, állami gazda­ságainknak teljesíteniük vállalt kötelezettségeiket. Éppen ezért fontos, hogy céljaink és igényes feladataink megvaló­sításához megnyerjünk minden dolgozót. Ennek egyik fel­tétele, hogy a párt valamennyi tagja a példamutatás erejé­vel hasson munkatársaira. A tapasztalatokból tudjuk, hogy mindig vannak élenjárók és lemaradók. A pártszervezetek feladata, hogy elsősorban a kommunisták alkossák az élenjárók csoportját, mint pél­dául a Zselizi (Želiezovce) Gép- és Traktorállomás párt- szervezetében. Itt minden kommunista felelősséget érez és vállal a pártszervezet programjának maradéktalan teljesí­téséért. Kötelességüknek érzik azt is, hogy állandóan har­coljanak a következetlenség, a lazaság, az elavult munka­módszerek ellen. Az is igaz viszont, hogy itt a pártszerve­zet veztősége a nyílt, őszinte, de mindig javító szándékú vitához megteremtette a jó légkört is. így valóban pálda- mutatóan és cselekvően vehet részt minden párttag a hatá­rozatok és a kollektív vállalások teljesítésében. Az ered­mény? Már évek óta túlteljesítik a tervet. Ilyen feltételek mellett vállalhatták a szocialista munkabrigádok, hogy a hatodik ötéves tervet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 63-ik évfordulójának a tiszteletére teljesítik. Felsorakoztathatnék több jó példát is, de úgy érzem, ez az egy is megerősíti azt a nézetet, hogy az igényességet és a felelősséget nem elég csak kinyilatkoztatni, hanem be is kell azt mindenütt kövelkezetesen tartani. Ezért a párt­szervezetek vezetőinek feltétlenül tudatosítaniuk kell, hogy a pártgyftléseíken egyenjogú és egyenrangú párttagok vesz nek részt, akiktől elvárják, hogy mondják el a hiányossá­gokról és a problémákról őszintén a véleményüket. A kommunistákhoz méltó, elvtársi légkörben megtartott pártgyűléseken elhangzott bírálatok, a feladatok nem telje­sítésének számonkérésére csak fokozza a párton belüli de­mokráciát. Gondolattársításként itt említem meg azt is, hogy — ahogy erre a CSKP KB 14. ülése is rámutatott — a ve­zető dolgozót elsősorban teljesítménye és munkájának ered­ményei alapján kell értékelni. Ám az is igaz, hogy csak az a vezető képes eredményesen dolgozni, aki mind szakmai­lag, mind politikailag alaposan felkészült a feladatok el­végzésére. Azt sem tévesztheti szem elől, hogy közösségek­kel kell együtt dolgoznia. S munkáját csak akkor szervez­heti és végezheti jól, ha igényt tart az emberek vélemé­nyére és a helyes javaslatokat, észrevételeket alkotó mó­don hasznosítja. TÖRÖK ELEMÉR Száz kérdés — száz válasz TISZTSÉGVISELŐK ÉS FIATALOK TALÁLKOZÓJA # A NYÍLT ÉS ŐSZINTE BESZÉD SIKERE A bratislavai Csehszlovák Gépkocsifuvarozó Vállalat műhelyeiben már több hétvégét munkával töltöttek a szerelők. Dicséretes kez­deményezés az, hogy a hétvégi munkába bekapcsolódnak a teher­gépkocsik vezetői Is. Felvételünkön a dolgozók egy kamiont sze­relnek (B. Palkoviií felvétele — CSTK) Köztudott, hogy Komáromban {Komárno) mind a Szakszerve­zetek Háza dolgozói, mind a vá­rosi nemzeti bizottság tanácsa fontos feladatnak tekinti a fia­talok tájékoztatását. Ezért ren­dezett kimondottan a fiatalok számára kérdés-felelet estet a szakszervezeti tisztségviselők közreműködésével a városi nem­zeti bizottság tanácsa. Az e!sö kérdezők Az estre 300 fiatal jött el. Megnézték a város életéről, épí­téséről készített filmet és színes diafelvételeket, majd Varga An­na, Dénes Éva műsorvezetők fel­lépése után a kérdések követ­keztek. A lányok kezdték, Bu- gár Ágnes, Bakulár Ildikó, Szendi Ágnes, azután egyre több ipari tanuló, középiskolás diák tett fel kérdést. Több mint 100 kérdésre vártak választ az ille­tékesektől. És minden kérdésre kielégítő választ kaptak. A válaszadásra a legilletékesebbek vállalkoz­tak. Dr. Ölvecki Ferenc, a vnb elnöke, Ondrej Kolárik, a vnb alelnöke, Kurucz Nándor, a vá­rosfejlesztési és építésügyi osz­tály vezetője, Soós Tibor mér­nök, az építésügyi osztály dol­gozója, Gabriel Vašňovský, a he­lyi gazdálkodási üzem vezetője. Vendégként vettek részt az es­ten Ibos Barnabás mérnök, a technikai szolgáltatások üzemé­nek igazgat óhelyettese, Dr. Ga­lambos István, a Szakszerveze­tek Háza igazgatója, akik ese­tenként színién szívesen vála­szoltak a feltett kérdésekre. A kérdések és a válaszok nyomán az est résztvevői sok érdekeset tudtak meg a válasz­tási programról. Például azt, hogy a mostani választási idő­szakban 56 millió korona érték­ben építenek társadalmi munká­val, önsegélyes alapon olyan létesítményeket, melyek első­sorban a fiatalokat szolgálják. Már felépült a sportpalota, a vízisportolók edzőközpontja, a T—12 típusú tornaterem. Hama­rosan befejezik a, röplabdázók csarnokának építését, melynek költsége 3,5 millió korona. Mikorra készül el o MATESZ székhelye? Megtudták azt is, hogy hama­rosan megvalósul a fiatalok ré­gi vágya, mert a Vörös Flotta szigeten már az idén megkez­dik a téli stadion építését. Elő­ször a 60 méter hosszú, 30 mé­ter széles jégpályát készítik el, később fedőszerkezetet építe­nek fölé. A nézőtér 2000 férőhe­lyes lesz. Már építik az ifjú­sági klub helyiségeit is a volt tiszti pavilon épületében. A 45 millió koronás költség­gel épülő új művelődési ház a MATESZ székhelye lesz. Építé­sén eddig is derekasan dolgoz­tak az ipari szaktanintézetek növendékei, meg a középiskolás diákok, de nem tudták, hogy mikorra készül el. Most meg­tudták: 1.982 lesz az átadás éve. Említésre méltó, hogy a fia­talok sok kérdést tettek fel a műemlékekkel kapcsolatban. A kérdések bizonyítják: ifjúsá­gunk nem közömbös a múlt em­lékei iránt, sőt nagyon is ér­deklődő. A válaszokból a fia­talok megtudták, hogy váro­sunk legnagyobb kiterjedésű ne­vezetességének, a bástyáknak építészeti vizsgálatát, felméré­sét már elvégezték. A tervezők elképzelése szerint a bástya­rendszerben nagyszabású kato­nai múzeumot létesítenek majd. Szeretik városukat Nem maradtak el a közérdek­lődés szempontjából fontosnak minősülő kérdések: mikor lesz városunkban új autóbuszállo­más? Milyen intézkedésekre ké­szülnek a rendbontók hatéko­nyabb fegyelmezése érdekében? És persze az ifjúságot közvetle­nül érdeklő kérdések is elhang­zottak: hogyan készül a városi nemzeti bizottság a spartakiád- ra? Miért drága a diszkó-klu­bok műsora? Még az úgynevezett „kényes'1 kérdésekre is választ kaptak a fiatalok. A rendezvény sikeres volt. Megbízható jelzést adott arról, hogy a fiatalok élénk érdeklő­déssel figyelik a városfejleszté­si törekvéseiket, támogatják, se­gítik azokat. BENDE ISTVÁN 1980. I. 24. 4 A résztvevők, a hallgatóság egyik csoportja [Szűcs Béla felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom