Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-23 / 19. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJÉTEK! SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PARTJA K ÖZ PONTI BÍZOTTJA GÁNAK NAPÚ APJA 1980. fanoár 23. SZERDA BRATISLAVA • XXXIII. ÉVFOLYAM 19. szám Ára 50 fillér HATÉKONYAN TERMELNI — JÓL ELADNI * r Népgazdaságunk múlt évi eredményei az* mutatják, hogy •zuntelenül nő külkereskedelmünk terjedelme. Ezt az első pillanatban megnyugtatónak tűnő megállapítást azonban részié tesabberi kell elemeznünk, le kell vonni a következtetéseket a kivitel és a behozatal részeredményeiből, az áruszerkezet alakulásából és színvonalából, $ nem utolsósorban a kiviteli és » behozatali árakból. A beható elemzés már arra utal, hogy nem mindig és nem minden téren Kikerül teljes egészében «tiérni a kitűzött célokat. Szabályos ütemben fejlődnek külgazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal, különösen a KGST tagállamokkal. Ez hosszú lejáratú kormányközi egyezményeken alapul, ame lyekből kiindulva évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyveket írunk alá. Ezek a jegyzőkönyvek vállalatainknak garantálják a biztos termelési programot és sok esetben az eladást. A szocialista gazdsági együttműködés területén is sok múlik a termékek műszaki színvonalán és minőségén, az eladási követő szervizszolgáltatások megszervezésén, különösen a pótalkatrész el Ilii ásón. A rossz terméket senki sem vásárolja meg. Ez ;izt jelenti, hogy a szocialista országokba Irányuló exportra nagy gondot kell fordítani, és a vállalt kötelezettségeket minden mulatóban teljesíteni kell. A nem szocialista országok között is akad számos hagyományos szállítónk és megrendelőnk, arnelyakkel hosszú lejá ratú egyezmények alapján működünk együtt. A legtöbb eset ben minden szerződésért meg kell küzdeni, termékeink előnyös tulajdonságait kell szembeállítani a konkurenciával. Lépés! kell tartanunk a velünk vetélkedő szállítókkal a megrendelések intézésének gyorsaságát illetően és számos más terű Jeten. A világpiacon valő érvényesülés az eladásra kínált terme* kék és berendezések műszak) színvonalától és minőségétől függ, ami az eladási ár meghatározása szempontjából is mérvadó. Természetesen az a cél, hogy a termelési költségekkel összehasonlítva minél előnyösebb árat és nyereséget érjünk el Az az optimális helyzet, ha a frankóár arányosan magasabb a nagykereskedelmi árnál, amely már magában foglalja a* előállítási költségeket és a termelő nyereségét A külkereskedelemben ezt különbözet-mutatönak hívják, s ez a külkereskedelem hatékonyságának egyik mutatója. Ha ez a mutató aktív, akkor minden rendben van, ha passzív, akkor szükség «ran arra, hogy a termelők termékeik műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására törekedjenek, keressék annak a lehetőségét, hogy jobb kínálattal magasabb árat érje wek el, A világpiacon a nyersanyag- és az energiaárak sokkal gyorsabban nőnek, mint a késztermékeké, s ez mindenekelőtt a saját nyersanyagforrásokkal és energiahordozókkal nem ren* delkező feldolgozó országokat sújtja. A cserearányromlás nem hat mindenkire egyformán károsan* csak elsősorban azokra, akik átlagos termékeket állítanak elő, s nagy konkurrenciá irat kell megküzdeniük a piacokon. Ezzel szembeu a kiváló minőségű termékek gyártói gyorsan emelik áraikat, könnyebben el tudják adni termékeiket, sőt nem egy esetben diktálni tudják ezek árát, így nagyobb nyereséget érnek el, és elegendő eszközük marad nyersanyagok és anyagok felvásárlására. Legtöbb termelőnk meggyőződése, hogy termékeik konkur- renciaképesek és eladhatók. Ha ez mégsem sikerül, akkor a külkereskedelmi vállalatokat szidják és nemegyszer azt mondják, hogy nagyobb sikert érnének el, ha termékeiket önmaguk adhatnák el, vagyis ha megszűnne az állam külkereskedelmi monopóliuma. Nem veszik figyelembe, hogy az üzleti tárgyalások résztvevőinek kétharmada csehszlovák részről a termelővállalatok és szervezetek képviselője, tehát ők maguk is befolyásolhatják a tárgyalásokat, jói ismerik a megrendelők elvárásait és fenntartásait. Ezenkívül számos nagy akcióban, például vásárokon és nemzetközi szakkiállításokon pontosan meggyőződhetnek arról, mit kínál a konkurrens fél, miben jobb, utói tudjuk-e őt érni vagy meg tudjuk-e tartani fö lényünket. Nem helytálló az a vélemény, hogy a külkereskedelem hatékonyságát csak a külkereskedelmi vállalatok dolgozói fokozhatják. Természetesen a külkereskedelmi dolgozóknak is teljesíteni kell feladataikat, de ezek elsősorban az üzletkötéssel kapcsolatosak. A sikeres eladás legfontosabb előfeltétele azon- ban a termékek kiváló minősége és színvonala. A külkereskedelem hatékonyságának növeléséért tehát a termelés folyamán, sőt, a termelést megelőző szakaszokban kell küzdeni. Hiszen már maga a termelési folyamai nem sokat javít az értékeken, itt már csak a nemkívánatos technológiai eltéréseket lehet elkerülni. A legnagyobb felelősség így a kutatásra és a fejlesztésre, a tervezőkre és a konstruktőrökre bárul. A termelők sok esetben azzal érvelnek, hogy jobb árut tud itánuk előállítani, ha jobbak lennének a feltételeik, például jobb nyersanyagokat, anyagokat, gépeket és berendezéseket kapnának. Ez sok esetben igaz, és jó lenne, ha elegendő eszközzel rendelkeznének az anyagi-műszaki fejlesztésben. Ez azonban néhány esetben még nem lehetséges. Vannak azonban kiváló és rátermett szakembereink. Ezenkívül a külföldi termelőkhöz képost vállalataink előnyös helyzetben vannak: a nyersanyagok magas importárainak negatív hatását az állami költségvetés csökkenti. A külföldi termelőknek ez az előnyük nincs meg. Az idén a külkereskedelemre még a tavalyinál is igényesebb feladatuk várnak. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a termékek műszaki színvonalának emelésével növelni tudjuk az exportárakat. A másik út: a kivitel terjedelmének növelése, de itt viszont tudatosítani kell, hogy több termék előállításához több nyersanyagra és energiára van szükség, ami megnöveli az importigényeket. A fngyasztási cikkek terén pedig a kivitel további növelése főleg a belső piac ellátásának kárára válhat. (Rpl Értékes kötelezettségvállalások AZ ÚJ TAGSÁGI IGAZOLVÁNY A TARTALÉKOK MÉG KÖVETKEZETESEBB FELHASZNÁLÁSÁRA SERKENT (Tudósítónktól) — Pártunk éleiében a lagságugazolvány- csere mindig jelentős esemény újabb tettekre ösztönzi a kom munistákat. Az igazolványok jelenlegi cseréje is tanúsítja, hogy a párttagság példát mu- tat és teljesíti feladatait. Olvasóinkat ezúttal a prágai és néhány más csehországi pártalapszervezet taggyűlésein tett felajánlásokról tájékoztatjuk. A prágai Mitas gumiabroncs- gyár párta lapszervezetében január közepén ünnepélyes keretek közt nyújtották át az új tagsági igazolványokat, Pŕemysl Vándrovec, az üzemi pártbizottság elnöke, amikor meglátogattuk, elmondta* — A tagságiigazolvány .ere ismételten kiváló alkalom volt arra, hogy szervezetünk tagjai tudatosítsák a párttagsággal |ái'ó kötelességeket, azt, hogy mit jelent kommunistának len ni. A taggyűléseken értékes kezdeményezések, tartalmas felajánlások születtek. Megelége désset mondhatom, hogy a felajánlások nem formálisak Konkrét munkahelyi feltételekre vonatkoznak, s elsősorban az energia- és anyagtakarékos ságot, valamint a termelés mi-’ nőségét érintik. Példaként említhetem Jaroslav Rozumný és Petr Trojanek által vezetett kollektívák felajánlását. Ez a két brigád, a CSKP KB 14. ülő-! sének szellemében elhatározta, hogy a műszak utáni tisztálkodásra fordított szabad időből 20 percet takarít meg naponta, és húsz perccel tovább végzik munkájukat a gépeknél; olyan időpontban, amikor a leggazdaságosabb az áramfogyasztás a műszak végén. Az észak-csehországi kerület ben már január első hetében több alapszervezetben átadták az új tagsági igazolványt. Ústí nad Labem-i Állami Gaz daság petrovicei üzemegységé nek pártszervezetében az elnök beszámolójában ugyancsak a tagság növekvő aktivitásáról adhatott számot. A tagság ágazol vány cserei megelőző beszélgetések során az alapszervezet egyes tagjai összesen 46 pártfeladatot vál látták, A konkrét vállalások el sősorban a pártszervezet ható erejének elmélyítésére irányul tak A pártszervezet tíz tagja a nemzeti bizottságok munkája ba kapcsolódik be, nyolcán pe dig a konkrét termelési felada tokba. Különösképpen nagy hangsúlyt fektettek a komimé nistá'k a t a k ar many ta v ta lékok előkészítésére. Eddig már 2't ezer mázsa tö megtakarná nyt állítottak elő, ami alapvető feltétel ahhoz, hogy a téli hóna pókban is tervszerűen teljesít sók a tej termeié®! tervet A breclavi járásban a Husto- pečei Gép- és Traktorállomás pártalapszervezetének tagsága á januári taggyűlésen együttes felajánlást tett* a haťoaHc öt-* éves tervet 1980= június 30 ig teljesítik. A hátralevő hónapok-' A Liptovská Mara t Vízi Krömü tavalyi 148 796 megawattóra ml lanyáramot szolgáltatott a hálózatba, ami a tervezettnél 1.0 000 megawattórával több. Az idei év első negyedében 42 700 mega wattóra áram termelését tűzték ki, Felvételünkön: Dušan Jančó a 4, turbina működését ellenőrzi (V. Gabco felvétele ČSTK) A SZOCIALISTA ORSZÁGOK EGYÜTTÜKfiOÉSÉMEK MEGGYŐZŐ BIZONYÍTÉKA Magas szovjet elismerés a Szojuz földgázvezeték építőinek (ČSTK) — Vlagyimir Mackevics, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete tegnap Prágá ban szovjet érdemrendeket és érmeket adott á! a Szojuz föld gázvezeték építésében részt ve vő vállalatok és szervezetek ki váló munkásainak, technikusainak és. vezető gazdasági dolgo zóinak. Rövid beszédében Vlagyimir Mackevics rámutatott a Szojuz földgázvezetéknek, a szociális ta gazdasági integráció egyik legnagyobb beruházásának jelentőségére, s méltatta a cseh szlovákiai építők munkáját, akik kompresszorállomásokat, adminisztrációs épületeket, la kásokat létesítettek, most pe dig a kamislni javítóüzemet építik, A Népek Barátsága Érdem renddel tüntették ki Miroslav Prikryli, a fűtőanyag és ener giaipari miniszter, helyettesét, Jüsef Qdváreket, a Szojuz föld gázvezeték építésének cseh szí o v á k k o ríná n y m eg bízott j ň t, Pavel Bušt, a Brnói Ipari Beru házó Vállalat igazgalóhelyette sét, Molnár Tibort, a kassai (Košice) Príemstav vállalat dolgozóját és Rudolf Rychec- kýt, a ČKD vezérigazgatóját. Becsület Érdemrendet kapott Ján Durčo, a kassai Hydrostav dolgozója, Ladislav Jirák, • (Folytatás a 2. oldalon] ban J5 millió korona ártékft munkát tudnak még elvégezni* A fieské Budéjovice-I Síin* edénygyárban az eredményele mellett sokat foglalkoztak egyes fogyatékosságokkal is, például némely gazdasági vezető és mű* vezető nem kielégítő politikai aktivitását bírálták. A pártalap* szervezet elnöke beszámolóján ban többek közt hangsúlyozta a pártcsoportok munkája tökéle-' tesítésének fontosságát. A Bytex szőnyeggyártó vállalat vratislavicei üzemében a vitában felszólaló elvtársak a többi közt rámutattak: a párt- alapszervezetnek van elegendő ereje a múlt évi lemaradások kiegyenlítéséhez. Zlata Hornul- ková ezzel kapcsolatban a* üzem életében előforduló prob-? lémák megoldását sürgette. Au-« tonín Kolátko felszólította az idősebb párttagokkal, fordítsa< nak figyelmet a fiatal párttá-' gok és tagjelöltek nevelésére és legyenek pártmunkájukban segítségükre. (sm | bemutatkozó látogatása (ČSTK) Ľubomír Š (rongál szövetségi miniszterelnök tegnap Prágában bemutatkozó lá^> togatásoa logadfa Bengt Rösi- fit, a Svéd Királyság csehszlo-s vákiöt nagykövetét. Miniszterei* nökünknél tegnap Heinz Wein-- beiger, m Osztrák Köztársaság ifcj fcsehsslövákiai nagykövete is bemutatkozó látogatást tett. Francia parlamenti küldöttség Moszkvában (ČSTK) — A Szovjetunió Leg-; felsőbb Tanácsának meghívásán ra tíznapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Jacques Chaban Del más, a francia nem* zetgyülés elnöke, Chaban-Del- mas ax első ayugati politikus, aki ax Egyesült Államok által elindított szovjetellenes kampány kezdete óta Moszkvába érkezett, Moszkvában tegnap megkezdődtek a szovjet—francia par* lamenti tárgyalások. Nagy fi-< gyeimet szenteltek a nemzetközi kérdéseknek és a jelenlegi külpolitikai helyzet romlásának, Chaban Delmas kifejtette a» afganisztáni eseményekkel kapcsolatos véleményét. A szovjet íél részletesen megmagyarázta a Szovjetunió akciójának az okait Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta a moszkvai látogatáson tartózkodó Jacques Chaban Delmast. Leszerelési fórum Becsben (ČSTK — Valamennyi földrész békemuzgaímának képviselőt februfir 19—21 között Becsben találkoznak, hogy megvitassák a leszereléssel és az enyhüléssel kapcsolatos problémákat A vila egvik fő napirendi pontja i NATO rakétatelepítési döntése nyomán kialakult veszélyes helyzet, továbbá a SALT -II szerződés ratifikálásának és a leszerelési világkonferen-* cím összehívásának a szükség gessége*
