Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-21 / 17. szám, hétfő

lelkiismeretességüket munkájuk minősége tükrözi ARANYFOKOZATÜ BRIGÁD. AMELY ZLOBIN MÓDSZERÉVEL DOLGOZIK Josef Hampl brigádja gyak­ran költözik egyik városkeni- létből a másikba. Hol a Spori- lovban, hol a StodüJkyban, vagy a Hájeben, esetleg Opa~ tovban épülő lakótelepeken bukkannak fel 2—3 hónapra. A brigád egy lakásegységet átlagban 53 normaóra alatt —■ tehát a hasonló munkakörben dolgozó kollektívák teljesít­ményéhez viszonyítva kb. 15 százalékkal rövidebb idő alatt épít fel. Az elmúlt 21 évben tízezernél is több lakást épí­tettek, és ha munkaszervezési okokból nem kellene oly gyak­ran változtatni a munkahelyü­ket, ha munkaadójuk, a Prágai Épületszerelő Vállalat jobb fel­tételeket teremtene munkájuk­hoz, még figyelemre méltóbb eredményeket érnének el. Mintha a gyorsvonat mozdonyát tolatásra használnák — A gyakori költözködés fe­lesleges időveszteség — mond­ta a brigádvezető. Beszéltünk erről nemrég Zlobin elvtárssal i«, akinek a munkamódszerét érvényesítjük. A szovjet újító a lejét csóválva mondotta: — Olyan ez. mintha a gyors­vonat mozdonyát tolatásra használnák. — Többször megtörténik, hogy már a második emeleten szerelünk — folytatja Josef Hampl, — de az elsőn panelhiány miatt még nem fejeztük be a munkát. Nagy hiba az is — és mások felelőtlenségére vall —, hogy bár az egyik munkahely­ről a másikra a szabad szom­batokon, tehát nem munkaidő­ben költözködünk, sokszor még hétfőn is várnunk kell az anyag­ra. Az új lakótelepeken többnyi­re bonyolult körülmények kö­zött kell dolgoznunk. Az építők helyzete a szűzterületeken nem irigylésre méltó. Ahol elhanya­golták az előkészítő munkát, ahol a közművesítésnek és az elektromos áramnak bottal üt­hetik a nyomát, ember legyen a talpán, aki időben és jó mi­nőségben végzi el a feladatait. Ezekre a fogyatékosságokra vezethető vissza a túlórák nagy száma is, mert a brigád becsületbeli kötelességének tartja, hogy a mulasztások el­lenére határidőre adja át az épületeket. — Állandóan növeljük a mun­ka hatékonyságát és ügyelünk a minőségre — utal a brigád­vezető a lakások és a járulékos épületek színvonalát szavatoló, az egyes munkacsoportok ano­nimitását megszüntető nyilat­kozataikra. — Ebben a tekin­tetben elégedettek lehetünk — mondja —, bár a kollektíva tag­jai időnként váltakoznak. Az elmúlt 21 esztendő során bebi­zonyítottuk, hogy tisztában va­gyunk kötelességeinkkel. A ta­valyi tél okozta nehézségek sem érték készületlenül a bri­gádot. A CSKP KB Elnökségé­nek felhívását mi is gondosan tanulmányoztuk és munkánkat annak szellemében végezzük. Az áramfogyasztás korlátozásá­val kapcsolatos nehézségeket kezdeményezéssel, áldozatkész munkával sikerült áthidalnunk. A kollektíva kimagasló tel­jesítményeiért már :L9ti0-ban megkapta a szocialista munka- brigád címet. Josef Hampl A kiváló munkáért állami kitün­tetésben részesült. Az említett évben tértek át az építkezés haladó formájára, a panelek szerelésére és alig két hónap leforgása alatt 50 százalékkal nőtt a teljesítményük. A rossz minőséget a lakó sínyli meg Tény, hogy az új módszer bevezetését nem mindenki fo­gadta kedvezően. A felelőtlen, kényelmes dolgozók körében Hampléknak számos ellenfelük akadt. Ez azonban nem zavarta őket. Módszerük gyorsabban terjedne, ha nem késnének az építőanyagok. Javítani kellene az anyagok minőségét is. Mivel védekeznek a gyárak? Hanyagságukért többnyire más termelővállalatokat, vagy az anyagok szállítóit teszik fele­Josef Hampl munka közben (ČTK-f elvétel) lőssé. Ezt a brigád tagjai nem orvosolhatják és sokszor min­den igyekezetük ellenére sem sikerül olyan munkát végez­niük, amilyet szeretnének. Vé­gül a lakó issza meg a levét, akinek az új lakás feletti örö­mét elhomályosítják a bosszú­ságot okozó fogyatékosságok. A Zlobin-módszer sem művel csodákat Hamplék már kezdetben isem elégedlek meg csak a Zlobin- módszer alkalmazásával. Továb­bi feladatokat vállalva az ele­mek szerelésén és a darupálya kiépítésén kívül az ablakok, ra­diátorok szerelésére, a tapéták ragasztásának előkészítésére, valamint a tetőfedő munkák el­ső szakaszának az elvégzésére is kötelezték magukat. Érthető tehát, hogy kezdeményezésük már az első években meghozta a várt eredményeket. Növeke­dett a munkatermelékenység, csökkent az önköltség. — Nagy kár — mondja a bri­gádvezető —, hogy ez az újítá­sunk nem talált mindenütt kö­vetőkre. Egyesek még ma is megelégednek a formális vál­lalásokkal. Ahol nem ellenőr­zik rendszeresen a munkát, ott a Zlobin-módszer sem válthatja be a hozzá fűzött reményeket. Nálunk más a helyzet. Kezdet­ben kőművesek voltunk csupán, de az évek során a velünk szem ben támasztott követelmények is megváltoztak. Ma a tervraj­zokban is el kell igazodnunk. Dolgozóink tanfolyamokon vesz nek részt, ahol elsajátítják a mesterség minden fogását. So kan a szakközépiskolát érettsé­givel fejezik be. Ennek köszön hető az építőipar kielégítő szín­vonala is. Josef Hampl komplex szere- lőbrigádjában vannak kőműve­sek, ácsok, lakatosok, daruke zelők. De a saját szakmájukon kívül más munkát is el tudnak végezni. Szükség esetén tudják helyettesíteni a távollevőket is. A gazda szeme hizlalja a jószágot Talán senkire sem illik any nyira ez a mondás, mint Josef Hamplra, Jó szakember, szer­vező, akit a rendkívüli felada­tok sem tesznek tanácstalanná. Pártfeladatait is lelkiismerete­sen teljesíti. Mindenütt és min­dig a társadalom érdekeit he­lyezi előtérbe. Erre tanítja mun­katársait is, akik őszinték hoz­zá, megbíznak benne. Nem egy­szer meggyőződtek ugyanis ar­ról, hogy a brigádvezető a ja­vukat akarja, hogy elégedet­tek legyenek. Hiszen tudja: csak a kiegyensúlyozott kollek­tíva tagjai végezhetnek jó műn-* kát. Kitüntetéseinek, érdem­rendjeinek száma meghaladja az építőiparban töltött éveit. Valamennyit nagyra becsüli, de leginkább mégis az elsőt — az élmunkásjelvényt — és a Szo­cialista Munka Hőse címet ér­tékeli. Ezt 1977-ben Gustáv Hu- sák elvtárstól vette át a prágai várban. A kitüntetettek nevében ő köszönte meg a megtisztel­tetést. Beszéd közben kissé el­bizonytalanodott. Husák elvtárs így vigasztalta: „Ne törődj ve­le, nem történt semmi baj. A beszédre sokan, a megbízható, jó munkára azonban csak ke­vesen alkalmasak. Te a magas állami kitüntetést a munkádért kaptad.“ Mi a kívánsága az új esztendőben? — Valamennyiünknek békét kívánok. Házakat, lakásokat építünk, hogy nyugalomban él­hessünk. Leghőbb vágyam, hogy siker koronázza a Szovjetunió­nak, hazánknak és a többi szo­cialista országnak a béke meg­szilárdítására irányuló igyeke­zetét. Nem szeretném megélni, hogy romokban heverjen mind­az, amit felépítettünk. KARDOS MÄRTA 1980. I. 21. KNOW-HOW — EXPORTRA Műszaki bestsellernek számít világszerte Tadeusz Rut for- gaťtyús tengely-kovácsoilási technológiája, E. Marciniak pro­fesszor eljárása súlyos prések készítésére ingás présszerszá­mokkal, vagy J. Grzymiak fcaMil. mányia, a nem bauxititartailmú nyersanyagból kinyerhető alu­míniumé xid. A fémkohászat, ön- tészet, vegyipar, élelmiszer- és texti,lipair, az építészet űj len­gyel módszerei közül nem egy. re igényt tartanak a fejlett ipa­ri oirszágok, az USA, Japán, az NSZK, a skandináv országok, N ag y - B ritannia, F na n ci aorsz á g is. A műszaki iknow-how.-k ter­mészetesen keresettek a szocia­lista o rszágo k ban i s. Újabban nemcsak a találmá­nyokat veszik meg a külömböző országok, hanem velük együtt a komplett kengyel gyáirberen­dezése két és technológiát is. A lengyel szellemi export ma­gáiban foglalja a szolgáltatások különböző fajtáit, a szaktanács­adást, valami nt a lengyel szak­emberek által megvalósított külföldi beruházások felügyele­tét, a rnuinka megszervezéséit, sőt a szakmunkások kiképzését is. (BUDAPRESS—INTERPRESS) ZÁTONYON A HAJÓZÁS A nyugatnémet kereskedelmi flotta az 1978—1979-es időszak­ban, egyetlen év alatt, 13,7 szá­zalékkal, 1 mi Mié 170 ezer brut­tó regísztortonnával (BRT), 8 millió 500 ezer BRT-re esett vissza. A hanyatlás üteme, a „Lloyds Schiffaiirts Register“ nemnágúbem közzétett adatai szerint, csupán Norvégiában (mínusz 3 millió 800 ezer) Ang­liában (mínusz 2 mil'iiió 900 ezer) és Svédországban (mínusz 900 ezer) súlyosabb. A nemzetközi hajózás világ­méretű paimgása ellenére a vi­lág kereskedelmi flottája a legutóbbi egy évben ugyan 2 százalék kail (413 millió BRT-ra) emelkedett, ám a növekedés üteme 1968 óta az említett idő. szakban volt a ilegaiacsonyabb (1978-bain 3, 1977-ben 6 szá­zalék). A legkorszerűbb hajóparkkal Svédország és Norvégia rendel­kezik, állományuk 85 százaléka tíz évnél fiatalabb. A ranglis­tán Franciaország (83 száza­lék), Dánia és Spanyolország (egyenként 73 századéit) követi őket, majd az NSZK következik (77. százalék). Napajedlában, a Slávia üzemben, a prágai ÖKD leányvállalatában jelenleg öt komplex racíonalizációs brigád működik, ezek figyel'* műket a bérköltségek, anyagi költségek és a motorolaj megtakart- tusára összpontosították. A legeredményesebbek közé tartozik a Josef Vrbik mérnök vezette kilenctagú komplex racíonalizációs brigád. Felvételünkön balról Josef Stepáník és Jiŕí Talaš techniku­sok munka közben (F. Nesvadba felvétele — ČSTK) B&tfo fanhttoi okaim* elemi MIÉRT MARADT AZ ÍGÉRET PAPÍRON? A buzitai Győzelmes Február Efsz tagjai két évvei ezelőtt nagy ígéretet tettek. Tagsági gyűlésen elhatározták, hogy a Februári Győzelem 30. évfordu­lójának tiszteletére túlteljesítik a termelési terveket és csök­kentik az önköltséget. Az egyé­nek, kollektívák vállalásait a vezetőség összegezte és ünne­pélyes keretek között átadta Jozef Lenárt elvtársnak, a CSKP KB Enöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának. A losonci (Lučenec) járás­ban néhányan már akkor is úgy vélték, hogy a vállalás túl­feszített és teljesítésére nem a legkedvezőbbek a feltételek. Hisz a szövetkezet nemrég egyesült, nehezen alakult ki az olyan megfelelő irányító gárda, amely jól felhasználta volna a dolgozók kezdeményezését. A jóslatok a kötelezettségvállalás átnyújtása után pár hónap múl­va lényegében beteljesedtek. Amikor később a szövetkezet vezetőségével elemeztük a kö­telezettségvállalás teljesítését, megállapítottuk, hogy csak né­hány kollektíva növelte a ter­melést, teljesítette ígéretét, a termelés átlagos szintje úgy­szólván alig emelkedett. Most, a számvetések és terv- készítések időszakában, újra elővettük a kötelezettségválla­lást. Anton Lupták, a szövetke­zet ellenőrző bizottságának el­nöke egy kissé szomorúan meg­jegyezte, hogy bár valamivel többet termeltek mint azelőtt, az adott szó papíron maradt. A növénytermesztésben sem sikerült elérniük a tervezett hektárhozamokat, az állatte­nyésztés fejlődése pedig lelas­sult. Horváth Károlyné, az állatte­nyésztési ágazat üzemgazdásza szintén egyetértett az ellenőr­ző bizottság elnökének vélemé­nyével. Habár egyes szakaszo­kon sikerült elérniük eredmé­nyeket, a termelés nem növe­kedett olyan dinamikusan, mint ahogy azt elképzelték. Az álla­tok termelékenysége rendkívül alacsony. Nehezítette helyzetü­ket, hogy ötszáz malacot a cseh országrészekből kellett vá­sárolniuk. Egy kissé hihetetle­nül hangzott ez a teremben, mert valamikor a buzitai szö­vetkezet kocatenyészete ország­szerte híres volt. — Hová lettek az országszer­te Ismert koca- és tehéngon­dozók? Kérdésemre Vincent Cirjak, az üzemi pártszervezet elnöke válaszolt: — A gondozók közül sokan nyugdíjba mentek. A termelési feltételek is rosszabbodtak. Né­zetem szerint az állatállomány számához viszonyítva kevés ta­karmányt termelünk. Száz hek­táronként közel száz szarvas- marhát tartunk, ebből harminc- három tehén. Ugyanakkor kevés a rét és a legelő, a szántóföld­nek pedig csak a tizenkét szá­zalékán termelünk évelő takar­mányokat. Íme, az adatok is bizonyítják, nincs összhang a növénytermesztés szerkezeti összetétele és az állattenyész­tés szükséglete között. Meg az istállók többsége sem felel meg a követelményeknek. Ezt a véleményt vallotta Ke­lemen Béla zootechnikus is, amikor megmutatta a könnyű­elemekből készült Rotemiller típusú istállót. — Hát lehet ilyen istállóban tejet termelni és állatokat tar­tam? — fakadt ki. — A rosto­kon rövid idő alatt tönkremegy a tehenek Iába és fokozatosan csökken tejelékenységiik. A pá­rás, nedves levegőben csökken a betegségekkel szembeni el­lenállóképességük. Nincs fórum, amely eldöntené, hogy ezt az istállót vagy korszerűsíteni kel­lene, vagy raktárnak kellene használni. Átvezet a szomszédos, régi típusú istállóba, ahol száraz alomszalmán fekszenek a tehe­nek. — Ezekre öröm nézni — mondja —, mert egészségesek és sok tejet adnak. Átlagos na­pi tejhozamuk most is tizen­egy liter. Jól értékesítik a ta­karmányt és megfelelő körül­mények között nagy a tejelé­kenységiik. A pártelnökkel és az üzem­gazdásszal a gazdasági udvarok szemléje után is tovább beszél­getünk arról, hogy milyen mó­don lehetne megtalálni a nehéz helyzetből a kivezető utat. A pártelnök nagy tervekről beszél. Több mint ezer hektár talajvizes területet tesznek ter­mővé. Felépítik a sertéstenyész­tő kombinátot. Ojabb istállók építésével lehetővé teszik, hogy több szarvasmarhát hizlaljanak. A 7. ötéves tervidőszakban már kétezer mázsa marhahússal ter­melnek többet, mint a jelenle­gi időszakban. A gazdaság fej­lesztéséhez nagy segítséget nyújt az árrendezés, amely sze­rint a marhahús kilogrammjá­ért 6 koronával többet kapnak, mint tavaly. Közel 3 millió ko­ronát hoz a kőbánya is a szö­vetkezet pénztárába. Felmerül azonban a kérdés, hogy az anyagi ösztönzőket és a gazda­sági szabályokat a vezetőség jól használja-e fel majd a ter­melés növelésére. Jelenleg a hí­zómarhák napi súlygyarapodása csak hatvan dekagramim Ilyen termelékenységgel még az új árrendezés segítségével is ne­hezen boldogulnak. A pártszervezet elnöke sze­rint a káderek jobb széthelye- zésével, a munkafegyelem meg­szilárdításával sikerül majd döntő fordulatot elérni. Erre nagy szükség van, mert ha to­vábbra is csak így gazdálkod­nak, akkor az ígéret ismét szép szó marad. BALLA JÓZSBE

Next

/
Oldalképek
Tartalom