Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-03 / 2. szám, csütörtök

A GAZDASÁGOSABB ÉS SZÍNVONALASABB TERMELÉS ALAPJAI A MUNKA IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE A DÖNTŐ A Moldva'pariján — Holešuvicében megkezdték a metró Vltavsxá állomásának építését (Felvétel: ČTK — J. Šourek) TERVSZERŰEN ÉPÜL A PRÁGAI METRÓ A nyugat szlovákiai kerület adj.a az ország mezőgazdasági termelésének jelentős részét. Éppen ezért rendszere sem rneg- vitaijuk az ágazat tevékenysé­gét, keressük az intenzívebb növénytermesztés és állatte­nyésztés lehetőségeit, illetve módjait. Az 1979-es évben igé­nyes feladataink voltaik a ga­bonatermesztési és az élelmi­szer termelési önelilátási prog­ram fokozatos mssvalósításábói eredően. Az eredmények azon­ban az utóbbi éveik leggyen­gébb eredményeinek számi ta­naik. Ez elsősorban a növény­termesztésben, főleg a gabona- termesztésben be következett nagy termeléskiesésből ered, ami földmű vesszövetkezeteimik egybatod részének kedvezőtlen gazdasági eredményeiben is megun utatkozik. A gabonafélék termesztésé­ben elért eredményeinket már elemeztük, s a további növény­termesztési ágazaitok eredmé­nyeit ugyancsak fokozatosan elemezzük, hogy a mezőgazda- sági termelés felelős dolgozói me írhassanak * minden sikerte­lenséget Indokolatlanul a ked­vezőtlen időjárás számlájára. A gabonatermesztési eredmé­nyek eddigi elemzéseiből kitű­nik, hogy az alacsony termés­hozamok a kedvezőtlen időjá­rási hatásokon kívül szubjektív tényezők következményei is, az agrotechnlkia nem megfe. lelő alkalmazásától kezdődően. Lényegesen kedvezőbb e re dm é nyeink születtek az állatte­nyésztésben, fő'leg a tejterme­lésben, hiszen a mezőgazdasá­gi üzemek az idén terven felül több mint lü millió liter tejet szállt tarnak a népgazdaságnak. A tavalyi, de az utóbbi éveik eredményei alapján is elmond­ható, hogy az idei évre elő­irányzó tt növénytermesztési fel­adatok kerületünk bein már-már a kockázat határát súrolják. Ez mindenekelőtt a gabonafé­lék termesztésére vonatkozik, A terv ugyanis olyan felada­tokat tartalmaz, amelyek telje­sítése csupán az 1974-es re­kordtermésnél magasabb hek­tárhozamokkal valósítható meg. Ugyanakkor például a műtrá­gyák, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági technika «mennyisége nem teszi lehetővé a rekord hozam ok elérését. A fehérjeprogram teljesítése ér­dekében a jövő évben az ola- josnövények és a hüvelyesek veté ster ü le té ne k n ö v élésévé 1 számolunk. Ami az állatte­nyésztés feladatait Illeti, azok­ról elmondhatók, hogy igénye­sek, de reálisak. Teljesítésük feltételei adottak; jobb minő­ségű a tömegtakanmány-a.lap, szemes takarmányt és a takar- mrián ykeverékek g y ártásá hoz szükséges fehérjéket hozunk be. A tervezett mennyiségű szemes takarmány felhasználá­sával, s az adott szarvasimarha- iil letve sertésállománmyat te l le­si te ni keit] az ágazat tervezett feladatait. Mezőgazdasági dolgozóink ta­valy rekord termést takarítottak be kukoricából, összesem 750 ezer tonnát termesztettek. Au­gusztusban a nagy erejű viha­rok 15—20 százalékos kárt okoztak a termelésben, s az ennek ellenére elért rekord- eredmények mindenekelőtt a jó mu n kásze ŕve zésnek, s az em­berek áldozatos munkájának köszönhetőek. A szemes kuko­rica termesztésében azonban még jelentős tartalékaink van. na:k. E téren sokkal jobb ered­mények lehetnének, ha a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumuk és az általános gépipari minisztérium felelős dol g oz ói k ö vet keze te se b ben valósítanák meg a párt és a kormány intézkedéseit, ame­lyek a k ukorí ca termesz tésre vonatkoznak. A vetőmag és a növényvédöszerek minden év­ben felmerülő problémáján kí­vül egyre jobban előtérbe lép a kukorica termesztés elégtelen gépesítésének problémája. Így a hektáronkénti veszteségek a fél tonnát is elérik, s ráadá­sul nagy az üzemanyag- és energiafogyasztás is. Ha az illetékes minisztériu- moik a mezőgazdasági gépek rendszerében helyet admaik olyan gépeknek is, amelyek segítségével komplex módon megoldható e értékes növény termesztése, ha hazánkban a szemes kukoricát a szovjet Herzonyec 2000-es kombájnnal takarítanánk be, a betakarítá­si veszteségeket 65 százalék­kal, az üzemanyag- és ener­gia fel haszná lási költségeket pe­dig 25—30 százai éktad csök- kenthetnénik. A kukorica beta­karítása ezekkel a (kombájnok­kal a termény biológiai és technikai érettségének idősza­kában történhetne, hasznosíta­nánk a kukorica szárát, ami hozzájárulhatna a siló kukorica vetésterületének 30 ezer hek­tárral való csökkentéséhez. További fontos tényező, hogy a betakarítás időtartama az ed. diigi 2 hónapról 15—20 napra csökkenhetne, s ezzel a kuko- ricabetakarítás technológiája megközelítené a gabonaféléket, s jelentősen növekedne gazda­sági hatékonysága. Az állat tenyésztés eddigi eredményei vei sem vagyunk elégedettek. Ha a kerületünk­ben csupán 50 százalékkal emelnénk a lemaradó és az át­lagosan gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek termelésének szín­vonalat, évente több húst és tejeit termelhetnénk, s a jelen­legi szarvasmarha- és sertés- állomány tartásához 80 ezer tonnával kevesebb szemes ta­karmányra lenne szükség, nem kellene növelni sem a gondo­zók számát sem a kapacitáso­kat. E cél elérését az irányító dolgozók munikájának és a gondozók im unkájának minősé ge egyaránt elősegíti. Az önellátási program fel­adatait neon csupán a termelés növelésével, hanem főleg a megtermett, takarmány hatéko­nyabb felhasználásával, illetve a hulladékok kihasználásával akarjuk teljesíteni. Ezt a kér­dést az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­ma nem értékeli kellőiképpen, A szakemberek ugyanis kiszá­mították, hogy milyen nagy veszteségek keletkeznek kerü­letünkben csupán azért, mert nem elegendő az asszamáciős létesítmények kapacitása, az, alacsony színvonalú technoló­giai felszerelés következtében. Például azért, mert évente kö. rülbelül 32 ezer tonna állatte­nyésztési Illetve hús- és barom­fifeldolgozó ipari hulladékot tnem dolgozunk lei, 7,5 ezer tonna állata eredetű fehérjét veszítünk, amiért viszont ke­mény valutáva1! fiaetünk. A megoldás kulcsát a járásonként felép í tend ő hullád ék fe ldo lgozó üzemeikben, Illetve minden al­kalmas hulladék hasznosífásá­ban látjuk. Kerületünk mezőgazdasági üzemeiben a gazdaságosabb és jobb termelés tartalékai a gé­pek és a műszaki felszerelés jobb kihasználásában, illetve karbantartásában rejlenek. A mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági vállalatok felelős dolgozóinak ellenőrző tevékenysége nem éri el a kí­vánt színvonalat,® s nem felel meg az elfogadott intézkedé­seknek. Nagy károkat okoz az .te, hogy a gépeket nem tisztít­ják meg idejében, nem konzer­válják, és nem tárolják megfe­lelően. Már hosszabb ideje gondot okoz számunkra a különböző függesztett munkagépek és a pótalkatrészek hiánya (ez ál­landó és jogos bírálat tárgya), ezért nem használhatók ki tö­kéletesen a drága gépek és nem takarítható meg üzem­anyag. Kerületünkben például 570 Skoda 180-as traktor van, Kirovecből pedig 700, de a fe­léhez nincsenek e'kék, kombi­né torok és további függesztett munkagépek, ami a talajéiőké- szítés során lehetetlenné teszi a megy traktorok maximális kihasználását, vagyis az aggre­gátorok növelését, s így a mű­veletek számának csökkentését ás az üzemanyag-takarékossá­got. Komoly fogyatékosságok van­nak továbbra is a zöldség ter­mesztésében és értékesítésében, annak ellenére, hogy a CSKP KB, az SZLKP KB és a kerü­leti pártbizottság megfelelő in­tézkedéseket foganatosított. A Zelenina és a LIKO vezérigaz­gatóságok merev szervezése következtében nem jutott el minden megtermett zöldség a fogyasztóhoz illetve a konzerv­gyárakba. Az 1980-as évre a termelők ismét 20 ezer tonná­val több árut termelnek a terv szerint, »mint a kereskedelem megkívánja, csupán azért, mert ez utóbbi nem tart az árura igényt, holott hazánk néhány része — ismeretes — még a főidényben sincs megfelelően ellátva zöldségfélékkel. Ezzel a rossz •gyakorlattal nagyon határozottan le kell számolná, és megfelelően össze kell han­golni a nemzeti mezőgazdasá­gii és kereskedelmi miniszté­riumok kapcsolatait, s főleg dói go zói n k sz ükség letei re kell tekintet tel lennünk. Nem sza­bad megismétlődnie az olyan eseteknek, hogy a megtermett zöldséget az állatokkal etetjük fel, s hogy drága pénzért vá­sárolunk külföldön olyan zöld­ségféléket, amelyek termeszté­sére m:i is képesek vagyunk. Az ipar, a kereskedelem, a beruházási szféra, s így a me­zőgazdaság feladatainak telje­sítése során felmerülő fogya­tékosságok és problémák azt igazolják, hogy az eredmények- iről az irányító és a szervező munka dönt. S ez a mérvadó a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati al­kalmazásában is. E tekintetben a pozitívumok közé kell sorol­nunk azt a tényt, hogy a mező- gazdasági termelésben új, jó term ők é pessé g ű ga bo nafélé k, így a Solaris búza, a Buničan- ka 10, az 1st,ma búza, a Fa­vorit árpa és további gabona- feijtáik termesztését honosítot­ták meg. Kifejlesztettük a jól bevált Baktinoku] silótakar­mány tar tősító szert. A mező­gazdasági kutatóinknak hasz­nos kapcsolataik vannak szov­jet, magyar, NDK-beli és to- iVábbi szocialista országbeli tudományos és kutatóintézetek­kel. A feladat azonban tovább­ra is az, hogy különösen a Szovjetunióval el kell mélyíte­nünk ezt az együttműködést, ami mezőgazdaságúinknak és né pgazdaság u n k n ak egyará n t csak az előnyére válhat. A CSKP KB 14. ülésén az el­nökségi jelentésben többek között hangsúlyozták a mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumok, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazga­tóságok, s azok vezető dolgo­zóinak feladatait. Ez utóbbiak — a jelentés szerint — idézem: „felelősek azért, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar hatékonyabban használja ki najgy tartalékait, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszer­ipar niagyobb részt vállal a népgazdaság fejlesztéséből.“ S továbbá: „A gépipari ágazatok­nak a tervezett mennyiségben és a megfelelő választékban le kell szállítaniuk a mezőgazda­sági technikát, beleértve a pót- ailikat r ész eke t is. “ A CSKP KB és az ezt követő SZLKP KB ülésen kitűzött fel­adatok sorában elsőbbségük van a társadalmi érdekeknek, a CSKP XV. kongresszusának szellemében. Tehát kerületünk ipártszerveire és -szervezeteire is elodázhatatlan feladat vár: a társadalmi igények kielégí­tését minden dolgozóból, kezd­ve az irányító dolgozóktól, meg kell követelni; személyi példamutatást és áldozatkész­séget kell követelni minden kommunistától. A Nemzeti Frontba tömörülő párton kívüli dolgozókkal közösen kezesked­ni kell a hatodik ötéves terv­időszak igényes, de teljesíthető íelada tatnak megvalósításáért. Az ötéves tervidőszak utolsó esztendeje jelentős évre, a csehszlovák nép nemzeti fel­szabadító harca kicsúcsosodá- sánaik és hazánk szovjet had­sereg általi felszabadításának 35. évfordulójára esik. IGNÁC JANÁM, az SZI.KP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára A Köztársaság tértől a Praha-Stred Pályaudvarig a legrövidebb út nemrégen azon a keskeny kis utcán vezetett, amely ma a Metrostav dolgo­zóinak a birodalma. A B.-vonal egyik állomását építik Kt, hogy megteremtse a Köztársaság tér földalatti kapcsolatát a Mustek és a Sokolovská meg­állóval. Noha az állomás építése alig egy éve folyik, az eredmé nyék kielégítők. Az előkészüle­tek a dolgozók néhány hónap­pal ezelőtt befejezték. Az ak­nák és a tárnák mélyítésével elkészültek már, s ezért sem mi akadálya a vonalalagutak vágásának. Túlteljesített vállalások A két irányból egymással szemben haladó vájárok a ter­vezettnél két héttel hamarabb találkoztak. Ez az eredmény a Zlobin módszerét érvényesítő, földalatti csúcsteljesítményei­ről ismert Ladislav Špás, Vác­lav Uromas és Miroslav Fi'šer szocialista munkabrigádjának az érdeme. A barátsági hónap tiszteletére vállalt kötelezettsé­gűk szerint november eleje óta — a szabad szombatokat és va­sárnapokat is ipunkával töltöt­ték. Elhatározásukat, hogy no-, vemberben 00 méterrel halad­nak előre a föld gyomrában, 10 méterrel túlteljesítették, ami a metró építésének történeté­ben eddig egyedülálló teljesít­ménynek tekinthető. Ugyanak­kor Miroslav Fišer kollektívája sem henyélt: a 40 méteres állo- másalagút vágásával az év vé­ge helyett egy hónappal hama­rabb készült el. Miért e lázas sietség a dol­gozók körében? — A nem várt nehézségekkel is számolunk, tehát időt kell nyernünk, de a többi foglalko­zási ágban dolgozó társaink munkáját sem gátolhatjuk — utal Ladislav Špás az 1979 évie­ket kétszeresen meghaladó új évi feladataikra, amelyeket igyekeznek teljesíteni. — Ez azért sem lesz egyszerű — foly­tatja —, mert a metró ezúttal ismét a Moldva alatt halad át, tehát kétségtelen, hogy a kel­lemetlen meglepetésekben sem szenvedünk majd hiányt. A hazai és a szovjet kollektívák összefogása Nagy szerencse, hogy a met­ró építői munkájukban nincse­nek magukra hagyatva. A szov­jet kollektívákkal való együtt­működésük nélkül aligha pó­tolhatták volna a múlt év ele­jei lemaradásukat, aligha hoz­hattak volna létre 1979 első 9 hónapjában egymilliárd 150 millió korona értéket meghala­dó művet. A metró építőinek közös szo­cialista kötelezettségvállalása során a mennyiségen kívül munkájuk minőségére és a ta­karékoskodással kapcsolatos követelményekre is tekintettel vannak. így pl. a Vasúti Építőválla­latnak sok gondot okozott a 2 A és a 2 C — összesen 14 m-es útvonalán — a prágai vil­lamossínek karbantartásában alkalmazott és bevált magyar- országi találmány — a talpfák nélküli sínlerakási módszer — érvényesítése. A világítás és a kábelszerkezetek szerelése is igényes feladatnak bizonyult. Mindenki tisztában van feladataival Az építő és szerelési mun­kákból a vidéki vállalatok is tetemesen kiveszik részüket. A2A vonal néhány készülő állomásán pl. a Hradec Králo- vé-i és a Karlovy Vary-i Ma­gasépítő Vállalat szakemberei vetélkednek egymással. A 2 C vonalon a Prágai Épí­tőipart Szigetelővállalat em­berei pedig a téli időjárás­sal kapcsolatos nehézségekre is felkészültek már. Szótáruk­ból régen törölték a lehetetlen szót. Sikerük titkát az együt­tes erőben, az egymás iránti megértésben látják. Nem beszéltünk még a szov­jet mozgólépcsőkről, amelyek­nek korszerűsített típusait az új állomásokon szerelik majd fel. A szerelési munkákkal és az üzemeltetésükkel kapcsola­tos tudnivalókkal Vladimír Pro- cházka Moszkvába és Lenin- grádba küldött hattagú munka­csoportja a gyárban és az ot­tani metróállomásokon ismer­kedett meg. —■ Az új mozgólépcsők nagy előnye — mondja —. hogy megbízhatóbbak, tökéleteseb­bek és karbantartásuk is egy­szerűbb Próbaüzemei tetésük megkezdését 1980 október 10- től tervezik. A kitüntetéseket sehol sem adják ingyen A metró építőinek is meg kell dolgozniuk értük. A szak- szervezet és a gazdasági veze­tőség rendszeresen ellenőrzi a teljesítményeiket. Az eredmé­nyeket a termelési értekezle­teken veszik nagyító alá, ahol mindenki előre megismerkedik legközelebbi feladataival. Ez kezdeményezésre ösztönzi a dolgozókat. És mert az alag­utak vágása igényes geológiai feltételek közepette folyik, munkájukban Baszov szovjet újító módszerét alkalmazzák. A napokban a Délnyugati Vá­rost a főváros szívével össze­kötő 3B vonal építési tervét is jóváhagyták, hogy azt 1988-ban átadják rendeltetésének. A 2A és a 2 C vonal üzembehe­lyezésével — tehát a XV. párt kongresszus határozatának megvalósításával — a metró hálózata 1983 végén eléri a 20 kilométert. A 3C vonalon a közlekedés megindulását 1984- re tervezik. A Smíchov és Kar­lin közti kapcsolatot megterem­tő 1B vonal pedig felszabadu­lásunk 40. évfordulójára, 1985- ben készül el. ♦ # » Figyelemreméltó, megvalósí­tásra váró tervek ezek. Telje­sítésükre garancia a dolgozók kötelességtudása, a párt poli­tikája iránti elkötelezettsége. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az egyes vonalak megnyi­tásával fokozatosan enyhülnek Prága közlekedési nehézségei. Ez pedig olyan előny, amely minden fáradságot megér. KARDOS MARTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom