Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-16 / 13. szám, szerda

Semmit sem felejtenünk el A fiatalok számára a máso dik világháború történelem. A mi számunkra, akik átéltük ezt a vérzivatart, szomorú emléke­ket, gyászt, szenvedést, bor­zalmas évek emlékét jelenti. Mindnyájunkat ineglegyintetl a halál szele. Voltak, akik csu pán szemlélői voltak az ese­ményeknek. mások úsztak az árral, sokakat magával ragadott a tömeghisztéria, de nagyon sokan hallgattak a lelkiismeret szavára: szembeszálltak az em beriség ellen irányuló merény­lettel, s életük kockáztatása val harcoltak az embertelen ség ellen. Egy ilyen embert ismertem meg František Tinciur, a közbiztonsági testület tagjá­nak személyében. Tindur elvtárs hosszú szolgá­lat után szabadnapos volt, ezért falujában, a krasznahor- kai (Krásna Hőrka) vártól mint­egy öt kilométerre fekvő Pa- csán (Paca) kerestük fel. Fran­tišek Tindur, mint közlekedési felügyelő nagyon pontos, köte­lességtudó, s egyben igen szi­gorú ember hírében áll. A falu közepén álló családi ház sok mindent elárul gazdájáról. A lucskos idő ellenére a rende zett udvaron egy sárfolt sincs. A lakás ízléses berendezése meghitt barátságot áraszt. Ez jellemző a házigazdára és fe­leségére is. Mintha régi isme­rőssel állnék szemben, akihez éppen csak beugrottam egy két baráti szóra. Sorsa alakulása, életkörülmé­nyei nevellek belőle megalku­vást nem tűrő, az igazságért a véknőkig küzdő embert s ez az emberi alapállás vezette el a párthoz, nevelt belőle kom­munistát. Bányászcsaládból származik, s tizenhét éves ko­rában ő is bányász lett Dernőn (Drnava). Szülőfaluja szlovák település, a bécsi döntés alap­ján mégis Horthy Magyarorszá­gához csatolták. A levente moz­galomban megismerkedett a ne­velés fasiszta módszereivel, szemtanúja volt a zsidók em­bertelen elhurcolásának, a kom­munisták letartóztatásának s ezek a szomorú élmények meg határozták további életét. — 1944 második fftlében egész Szlovákia területére kiterjedt a partizánmozgalom — emléke­zik vissza František Tindur. — Október elején a partizánok szétverték a magyar határőrsé­get. Ebben a hónapban már gyakrabban látogatták a mi köz­ségünket is. így kerültem kap­csolatba a partizánokkal, akik­kel megbeszéltük, hogy csatla­kozom hozzájuk. 1944. október 15-en kora hajnalban átléptem az országhatárt. Nemsokára két szolgálatot teljesítő partizánnal találkoztam, akiknek elmond­tam. hogy harcolni akarok a fasiszták ellen. Elvezettek egy közeli völgybe, ahol a parüzán- "csoport táborozott. A csoport vezetője; Kalenkov komisszár hallgatott ki. Tizenkilenc éves voltam, tele lelkesedéssel. Min den kérdésére bátran válaszol­František Tindur tani. látta, hogy nem vagyok kém. Fogadalmat tettem, hogy a brigádomat sem el nem ha­gyom, sem el nem árulom. így lettem partizán. Egy harminc tagú csoportba kerültem, négy szlovák tagja volt a csoportnak, a többi fiatal szovjet fiú volt, jókedvűek és elszántak. Első éj­szaka csoportunk a Červená Skala—M argeca n y vasú t vona 1 hídját aknázta alá. Akciónk si­került, a németeknek még az előző robbanás okozta rombo­lást sem sikerült kijavítaniuk. Ekkor estem át a tűzkeresztsé­gen. Pár nap múlva parancsot kaptunk, hogy vanuljunk Póló­méra, közben hatalmas tűzpár- bajt vívtunk. Egy társunk sú­lyosan megsebesült. Itt Polo- mán a tűzoltószertárban tiszte­legtünk 22 szovjet ejtőernyős holtteste előtt, akik repülősze­rencsétlenség áldozatai lettek. Majd folytattuk az utunkat Hen- kovcéra, ott ismertem meg bri­gádunk parancsnokát, Szagyi- lenko kapitányt. Éjjel repülő­gépeket fogadtunk, fegyvert. lőszert, kötszert hoztuk szá­munkra. Banská Bystrica eleste után átszervezték csoportunkat s fel­vettük a Hruscsov nevet. Tiso­vec közelében egy nagyon erős német járőrbe ütköztünk. Óriá­si tűzharc keletkezett, de si­került őket szétszórnunk. Cso­dával határos, hogy csak egy sérültünk volt. A Tisovec és Murán közötti szakaszon kel­lett áthaladnunk, amit nagyon erősen őriztek a németek. Hala a kitűnő felderítőknek, a la­kosság segítségének, ismertük a gárdisták és a németek min­den lépését. így tudtunk le­csapni rájuk akkor, amikor amikor legkevésbé várták. Egyik akciónk alkalmaval Cino- baňán harminc magyar katona csatlakozott hozzánk s végig kitartottak mellettünk. Sok hőst teremtett ez a kor s rengeteg áldozatot követelt. Mint említettem — folytatja Tindur elvtárs — nagy segítsé­get kaptunk a lakosságtól. Kü­lönösen nehéz volt az élelem beszerzése. Ebben is nagyban segített nekünk Klenovec köz ségből Brndara elvtársi Gyak ran vezette csoportunkat úttá lan utakon, tájékoztatott a fa­siszták erejéről, helyéről. Óriá si szolgálatokat tett a parti zánmozga lomnak, szabadságért küzdő népének. Árulás áldoza ta lett, a németek kivégezték A Vörös Hadsereg közeledte vei egyre jobban nőttek felada­taink. 1945 január végén átvereked- tük magunkat a fronton s csat lakoztunk a Vörös Hadsereghez. Ott voltam Cierny Balog felsza badításánál is. Ma is meghatód va gondolok arra a szeretetre, örömre, ahogyan a lakosság a szovjet katonákat fogadta. A harc tovább folytatódott, a né­metek védtek minden talpalat­nyi földet, minden házat, de hiába. A Vörös Hadsereg s ve­lük együtt a partizánegységek egymás után foglaltuk el a fal­vakat s nehéz harcok árán fel szabadítottuk Breznőt is. Egységünkben a szovjet és1 szlovák partizánokon kívül bar coliak magyar, jugoszláv, ro­mán. francia, osztrák antifa­siszták. Ezeknek a bnj társak­nak a segítségével lettem inter­nacionalista. Harmincöt szabad év telt el azóta, de mi semmit sem felejtettünk el és senkiről sem feledkeztünk meg! FECSO PÁL Értékvédők A tanácsterem falai hagyo­mányőrzést és gazdag jelent sejtetnek. Az egyik falon Né­meth Istvánnak, a helyi önkén­tes tűzoltó szervezet megalapí­tójának mellképe. Arrébb a fest­mény a régi tűzottószertárt áb­rázolja. Szemben a bezárultál a féltve őrzött körzeti vándor­zászló látható, étitől jobbra a fényképeken a legfiatalabbak, amint a gyors és szervezett tűz­oltás megannyi fortélyát ta­nulják. Ürge Károllyal, a Szlovákiai Tűzoltóseervezet somorjai (Sa- morín) helyi szervezetének el­nökével nézegetjük a múltat és a jelent idéző dokumentu­mokat. — A tűzol'tószervezet immár egy évszázados, gazdag hagyo­mányokkal rendelkező, helyi viszonylatban ma is egyik leg­aktívabb társadalmi szervezet. Jelenleg kétszáz tagunk van, ebből nyolcvan aktív, önkéntes tűzoltó. Emberéletek, emberek által megalkotott értékek vé­delme a célunk, sőt hivatásunk. Ma korszerű eszközökkel, de a terebélyesedő és korszerűsödő városban egyáltalán nem köny- nyű feltételek között végez­zük munkánkat. Eredmények igazolják, hogy elsőrangúan. Tavaly harminc­egyszer vonultak ki, mind­annyiszor a lehető leggyorsab­ban. Pontos szakszerű mentő­munkát végeztek, százezres értékeket mentettek meg. — Felkészültségünket a kü­lönböző versenyek is igazol­ják — mondja Husvéth Szil­veszter parancsnok. Férficsapa­tunk első lett a járási verse­nyen. Kargel Gyula az egyéni versenyben végzett az élen. [ól' szerepeltünk a Győr—Sop­ron megyei nemzetközi verse­nyen is Minden vasárnap dél­előtt gyakorlatozunk, télen minden tűzoitó elméleti tovább­képző oktatáson vesz részt. A gyakorlat teszi a mestert el­vei szerint tízszer, százszor is­mételjük a tűzoltás lehetséges variációit, hogy ha riasztanak bennünket, akkor lehetőleg ne tévedjünk és ne késlekedjünk. — Veszélyes, de felemelő a ml feladatunk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Miklós Zol­tán, akit most léptettek elő idősebb tűzoltóvá. Ha megszo­kni a tüzet jelző sziréna, men­ni kelti, hajnalban, a legérde­kesebb krimi kellős közepén vagy éppen egy jó hangulatú táncmulatságról. — Egyszer vasárnap délelőtt a gyermekeket sétáltattam, amikor megszólalt a sziréna — emlékezik Gezso László. — Az egyik ismerősömtől kértem kölcsön a biciklit, szóltam, vi­gye haza a gyermekemet s már hajtottam Is a szertár felé. Mindannyian voltak már ve­szélyes helyzetekben. Pogány Lajos például úgy mentett ki két embert, hogy utána a gáz­mérgezés miatt maga is kórhá­zi ápolásra szorult. Egyikük sem dicsekedik, amit csak képesek, azt megte­szik s ezt természetesnek tart­ják. — Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem kellene kivo­nulnunk tűzesetekhez — mond­ja Fehér Antal. — Igyekszünk is felvilágosítással, ellenőrzé­sekkel elejét venni a tűzveszé­lyeknek, csak nem mindig ta­1 á lünk meg ér lésre, Vámnak olyan felelőtlen lakók, akik például a tüzrendészeti jár­őreinket nem engedik be a lakásokba, mások pedig eltu­lajdonítják a toronyházak tűz­védelmi berendezéseit. Felelőt­lenségük nagy bajt jelenthet, Bargár IUchárd, az egyik leg­tapasztaltabb . tűzoltó azt hang­súlyozza. hogy a toronyházak szaporodása új feladatokat és problémákat hozott felszínre. Most télen elméleti és gyakor­lati előadások során igyekez­nek minél többet elsajátítani e létesítmények tűzvédelméről. Bajtársaknak szólítják egy­mást és valóban, baj társi as a szellem. Szamos László, a So­morjai Vnb elnöke a legutóbbi értékelő gyűlésen joggal hang­súlyozta, hogy helytállásukkal nemcsak értékeket védenek, hanem új erkölcsi értékeket hoznak létre, az összehangolt, egymást segítő munka eredmé­nyeképpen. Tartalmas társas életet él­nek. Kiveszik részüket a város­szépítő és egyéb társadalmi munkából, téien különböző kul­turális műsorokat szerveznek, amelyen fellép a Limpár Pál veeette fél évszázados hagyo­mánnyal rendelkező fúvószene­kar is. Amikor végigjártam a szer­tárt a tanácsteremben a szom­bat esti közös szórakozás ének­léssel folytatódott. Érces han­gon énekelték azokat a nép­dalokat és tűzoltó ritmusokat, amelyeket apáiktól, nagyapáik­tól tanultak. Itt így is tovább élnek a hagyományok, ame­lyek nemcsak jogos büszke­séggel! töltik el a mai tűzol­tókat, hanem helytállásra, cél­tudatos munkára is kötelezik őket. SZ. J. A rrenrint Repülőgép javító üzem dolgozói rendszeresen túlteljesítik terű jeladataikat. Az árutermelési tényét tavaly több mint 100 százalékra teljesítette. Az idén már többSfcü- lönbözö típusú repülőgépet javítottak meg a Slovair, a Cseh­szlovák Légiforgalmi Társaság, a Honvédelmi Szövetség számára és külföldi megrendelésre is. Képünkön az L 29 típusú gyakorló repülőgép szerelése látható. (Felvétel: V Andor — CSTK) A nehézségek ellenére is derűlátóan * Beruházási gondok 0 A Z-akció fontos szerepe £ Csökkentik a megkezdett építkezések számát A komáromi (Komárno) já­rási párt- és állami szervek fo között figyelmet szentelnek az építőipar továbbfejlesztésének. Az építkezések ütemétől függ nagymértékben, hogy a járás fejlesztésében sikerül e megva lósítani a XV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. Kö­vetkezetesen lebontották a CSKP KB 6. ütésének határo zatait és ezek szellemében rendszeresen értékelik a fela­datok teljesítését. Az elmúlt he­tekben is részletesen foglalkoz­tak az építőipari feladatok tel­jesítésével a járási pártbizott­ság és a járási nemzeti bizott­ság szervei. Ennek kapcsán ke restiik fel Varga Ernőt, a Ko­máromi Járási Nemzeti Bízott ság alelnökét, akitől az iránt érdeklődtünk, hogyan teljesítik a választási programot, milyen gondokkal küszködik a járás építőipara? Varga Ernő elmondotta, hogy a járás a lakásépítés feladatait eddig sikeresen teljesíti. A vá­lasztási időszakban eddig 3385 lakást adtak át rendeltetésének. Minden jel arra utal, hogy a lakások számát illetően a járás teljesíti a kitűzött feladatokat. Mindez nem jelenti azt azon­ban, hogy nincsenek nehézsé­gek. A komplex lakásépítés ke­retében a járásban 740 millió koronát kellene beruházni. Az eddig elért eredmények alap­ján az ötéves terv végéig csu pán 001—602 millió korona be­ruházásra van remény. A le­maradás a járulékos építkezé­seknél mutatkozik. A járás területén a 6. ötéves terv és a Nemzeti Front vá­lasztási programja 100 300 000 korona beruházással számol. Ebből tavaly szeptemberig 105 409 000 korona beruházást valósítottak meg. Az eredmény lehetne jobb is, ám a járás nem rendelkezik jelentősebb építő­ipari vállalattal, így a kivite­lezés sok problémát okoz, főleg a 2 millió koronán felüli beru­házásoknál. Nagy a lemaradás például a csicsói (Čičov) alap­iskola és a járási kulturális központ építésénél. Az utóbbi létesítményben kap majd kor­szerű új otthont a Magyar Te­rületi Színház. Az eredeti terv szerint a Járási Építőipari Vál­lalat 14 600 00 koronás beruhá­zással építette volna fel a köz­pontot. Tekintettel arra, hogy a járási szervek méltó otthont kívánnak biztosítani ä Magyar Területi Színháznak, 39 800 000 koronára emelték fel az építési költségeket és a felsőbb szer­vek segítségével sikerült elér­niük, hogy a Nyitrai Mélyépítő Vállalat elvállalta a kivitele­zést. Az igaz, hogy tavaly a ter­vezett költségeket nem merítet­ték ki, de a járási szervek fel­hívására az efsz-ek, ipari üze­mek és egyéb intézmények munkaerővel segítik a mélyépí­tő vállalatot. Ily módon sikerül valamelyest korrigálni a lema­radást. A járási szervek arra törekednek, hogy a járási kul­turális központot 1981 végén átadják rendeltetésének. Nehézségekbe ütközött a Priemko járási ipari vállalat műhelytelepéijek építése is. Az építkezésen a járási építőipari vállalatnak segít a Hydrostav is, de ennek ellenére a terve* zett évi 5 millió korona beru« házást nem sikerült megvalósít tani. A járási építőipari vállalat kis üzem. Fő küldetése a kar* bantartás és javítási munkálat tok. A járási szervek csak szükj ségmegoldásként bízzák meg olyan beruházással, amilyenhez nincs kellő berendezése. A vát-< lalat tavaly ugyancsak kitett magáért, 8 hónap alatt 71,14 százalékra teljesítette az évi tervet, ami az előző évek liaj sonló időszakához hasonlítva több, mint 20 százalékkal jobb eredmény. Nagyon 'jó munkát végeztek a járási építőipari vállalat doN gozói az egészségügyi beruház zások területén. Többek között az ő érdemük, hogy a nehézsé­gek ellenére a járási kórház új fűtőberendezését még a fűtési idény előtt átadták rendeltetés sének. A nemzeti bizottságok szakai szán nagyon fontos szerepe van a Z-akciónak, amelyben évek óta jó eredményeket ér^ nek el a járás lakosai. Ebben az évben viszont lelassult a lendület, aminek objektív és szubjektív okai vannak. Az obj jektív tényezők között nagyon lényeges, hogy az építkezések sokkal igényesebbek, mint az előző ötéves tervidőszakban voltak. A helyzet javulásának egyik feltétele: a nemzeti bi­zottságoknak következetesebb ben kell szervezniük a társa­dalmi munkát, javítaniuk kell az együttműködésüket az efšz- ekkel, üzemekkel, tömegszerve­zetekkel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tervrajzok elő­készítésére. Sok esetben a terv­rajz miatt nem lehet elkezde­ni az építkezést. — Választási programunk 215 akció befejezésével számolt — mondta Varga Ernő. — Ez ideig 175-öt fejeztünk be. Ezek kö­zül B7-et utólag, menet közben soroltunk be a Z-akcióba. Ha si­kerül megoldanunk a problé­mákat — márpedig ebben biz­tos vagyok —, akkor az önse­gélyes tevékenységünk tervét ebben az ötéves tervidőszakban is magasan túlteljesítjük. A járási párt- és állami szer­vek gondosan előkészítették az idei terveket. Felmérték a lehetőségeket, a szükségleteket. Céljuk: meggyorsítani a beru­házási folyamatot, csökkenteni a megkezdett építkezések szá­mát, időben elkészíteni a terv­rajzokat és továbbfejleszteni a járási építőipari vállalatot. Min­dent megtesznek azért, hogy a járás fejlesztésében hiánytala­nul megvalósítsák a XV. párt- kongresszus határozatait. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom