Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-16 / 13. szám, szerda

Semmit sem felejtenünk el

A fiatalok számára a máso dik világháború történelem. A mi számunkra, akik átéltük ezt a vérzivatart, szomorú emlékeket, gyászt, szenvedést, borzalmas évek emlékét jelenti. Mindnyájunkat ineglegyintetl a halál szele. Voltak, akik csu pán szemlélői voltak az eseményeknek. mások úsztak az árral, sokakat magával ragadott a tömeghisztéria, de nagyon sokan hallgattak a lelkiismeret szavára: szembeszálltak az em beriség ellen irányuló merénylettel, s életük kockáztatása val harcoltak az embertelen ség ellen. Egy ilyen embert ismertem meg František Tinciur, a közbiztonsági testület tagjának személyében.

Tindur elvtárs hosszú szolgálat után szabadnapos volt, ezért falujában, a krasznahor- kai (Krásna Hőrka) vártól mintegy öt kilométerre fekvő Pa- csán (Paca) kerestük fel. František Tindur, mint közlekedési felügyelő nagyon pontos, kötelességtudó, s egyben igen szigorú ember hírében áll. A falu közepén álló családi ház sok mindent elárul gazdájáról. A lucskos idő ellenére a rende zett udvaron egy sárfolt sincs. A lakás ízléses berendezése meghitt barátságot áraszt. Ez jellemző a házigazdára és feleségére is. Mintha régi ismerőssel állnék szemben, akihez éppen csak beugrottam egy két baráti szóra.

Sorsa alakulása, életkörülményei nevellek belőle megalkuvást nem tűrő, az igazságért a véknőkig küzdő embert s ez az emberi alapállás vezette el a párthoz, nevelt belőle kommunistát. Bányászcsaládból származik, s tizenhét éves korában ő is bányász lett Dernőn (Drnava). Szülőfaluja szlovák település, a bécsi döntés alapján mégis Horthy Magyarországához csatolták. A levente mozgalomban megismerkedett a nevelés fasiszta módszereivel, szemtanúja volt a zsidók embertelen elhurcolásának, a kommunisták letartóztatásának s ezek a szomorú élmények meg határozták további életét.

— 1944 második fftlében egész Szlovákia területére kiterjedt a partizánmozgalom — emlékezik vissza František Tindur. — Október elején a partizánok szétverték a magyar határőrséget. Ebben a hónapban már gyakrabban látogatták a mi községünket is. így kerültem kapcsolatba a partizánokkal, akikkel megbeszéltük, hogy csatlakozom hozzájuk. 1944. október

15-en kora hajnalban átléptem az országhatárt. Nemsokára két szolgálatot teljesítő partizánnal találkoztam, akiknek elmondtam. hogy harcolni akarok a fasiszták ellen. Elvezettek egy közeli völgybe, ahol a parüzán- "csoport táborozott. A csoport vezetője; Kalenkov komisszár hallgatott ki. Tizenkilenc éves voltam, tele lelkesedéssel. Min den kérdésére bátran válaszolFrantišek Tindur

tani. látta, hogy nem vagyok kém. Fogadalmat tettem, hogy a brigádomat sem el nem hagyom, sem el nem árulom. így lettem partizán. Egy harminc tagú csoportba kerültem, négy szlovák tagja volt a csoportnak, a többi fiatal szovjet fiú volt, jókedvűek és elszántak. Első éjszaka csoportunk a Červená Skala—M argeca n y vasú t vona 1

hídját aknázta alá. Akciónk sikerült, a németeknek még az előző robbanás okozta rombolást sem sikerült kijavítaniuk. Ekkor estem át a tűzkeresztségen. Pár nap múlva parancsot kaptunk, hogy vanuljunk Pólóméra, közben hatalmas tűzpár- bajt vívtunk. Egy társunk súlyosan megsebesült. Itt Polo- mán a tűzoltószertárban tisztelegtünk 22 szovjet ejtőernyős holtteste előtt, akik repülőszerencsétlenség áldozatai lettek. Majd folytattuk az utunkat Hen- kovcéra, ott ismertem meg brigádunk parancsnokát, Szagyi- lenko kapitányt. Éjjel repülőgépeket fogadtunk, fegyvert.

lőszert, kötszert hoztuk számunkra.

Banská Bystrica eleste után átszervezték csoportunkat s felvettük a Hruscsov nevet. Tisovec közelében egy nagyon erős német járőrbe ütköztünk. Óriási tűzharc keletkezett, de sikerült őket szétszórnunk. Csodával határos, hogy csak egy sérültünk volt. A Tisovec és Murán közötti szakaszon kellett áthaladnunk, amit nagyon erősen őriztek a németek. Hala a kitűnő felderítőknek, a lakosság segítségének, ismertük a gárdisták és a németek minden lépését. így tudtunk lecsapni rájuk akkor, amikor amikor legkevésbé várták. Egyik akciónk alkalmaval Cino- baňán harminc magyar katona csatlakozott hozzánk s végig kitartottak mellettünk.

Sok hőst teremtett ez a kor s rengeteg áldozatot követelt. Mint említettem — folytatja Tindur elvtárs — nagy segítséget kaptunk a lakosságtól. Különösen nehéz volt az élelem beszerzése. Ebben is nagyban segített nekünk Klenovec köz ségből Brndara elvtársi Gyak ran vezette csoportunkat úttá lan utakon, tájékoztatott a fasiszták erejéről, helyéről. Óriá si szolgálatokat tett a parti zánmozga lomnak, szabadságért küzdő népének. Árulás áldoza ta lett, a németek kivégezték A Vörös Hadsereg közeledte vei egyre jobban nőttek feladataink.

1945 január végén átvereked- tük magunkat a fronton s csat lakoztunk a Vörös Hadsereghez. Ott voltam Cierny Balog felsza badításánál is. Ma is meghatód va gondolok arra a szeretetre, örömre, ahogyan a lakosság a szovjet katonákat fogadta. A harc tovább folytatódott, a németek védtek minden talpalatnyi földet, minden házat, de hiába. A Vörös Hadsereg s velük együtt a partizánegységek egymás után foglaltuk el a falvakat s nehéz harcok árán fel szabadítottuk Breznőt is.

Egységünkben a szovjet és1 szlovák partizánokon kívül bar coliak magyar, jugoszláv, román. francia, osztrák antifasiszták. Ezeknek a bnj társaknak a segítségével lettem internacionalista. Harmincöt szabad év telt el azóta, de mi semmit sem felejtettünk el és senkiről sem feledkeztünk meg!

FECSO PÁL

Értékvédők

A tanácsterem falai hagyományőrzést és gazdag jelent sejtetnek. Az egyik falon Németh Istvánnak, a helyi önkéntes tűzoltó szervezet megalapítójának mellképe. Arrébb a festmény a régi tűzottószertárt ábrázolja. Szemben a bezárultál a féltve őrzött körzeti vándorzászló látható, étitől jobbra a fényképeken a legfiatalabbak, amint a gyors és szervezett tűzoltás megannyi fortélyát tanulják.

Ürge Károllyal, a Szlovákiai Tűzoltóseervezet somorjai (Sa- morín) helyi szervezetének elnökével nézegetjük a múltat és a jelent idéző dokumentumokat.

— A tűzol'tószervezet immár egy évszázados, gazdag hagyományokkal rendelkező, helyi viszonylatban ma is egyik legaktívabb társadalmi szervezet. Jelenleg kétszáz tagunk van, ebből nyolcvan aktív, önkéntes tűzoltó. Emberéletek, emberek által megalkotott értékek védelme a célunk, sőt hivatásunk. Ma korszerű eszközökkel, de a terebélyesedő és korszerűsödő városban egyáltalán nem köny- nyű feltételek között végezzük munkánkat.

Eredmények igazolják, hogy elsőrangúan. Tavaly harmincegyszer vonultak ki, mindannyiszor a lehető leggyorsabban. Pontos szakszerű mentőmunkát végeztek, százezres értékeket mentettek meg.

— Felkészültségünket a különböző versenyek is igazolják — mondja Husvéth Szilveszter parancsnok. Férficsapatunk első lett a járási versenyen. Kargel Gyula az egyéni

versenyben végzett az élen. [ól' szerepeltünk a Győr—Sopron megyei nemzetközi versenyen is Minden vasárnap délelőtt gyakorlatozunk, télen minden tűzoitó elméleti továbbképző oktatáson vesz részt. A gyakorlat teszi a mestert elvei szerint tízszer, százszor ismételjük a tűzoltás lehetséges variációit, hogy ha riasztanak bennünket, akkor lehetőleg ne tévedjünk és ne késlekedjünk.

— Veszélyes, de felemelő a ml feladatunk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Miklós Zoltán, akit most léptettek elő idősebb tűzoltóvá. Ha megszokni a tüzet jelző sziréna, menni kelti, hajnalban, a legérdekesebb krimi kellős közepén vagy éppen egy jó hangulatú táncmulatságról.

— Egyszer vasárnap délelőtt a gyermekeket sétáltattam, amikor megszólalt a sziréna — emlékezik Gezso László. — Az egyik ismerősömtől kértem kölcsön a biciklit, szóltam, vigye haza a gyermekemet s már hajtottam Is a szertár felé.

Mindannyian voltak már veszélyes helyzetekben. Pogány Lajos például úgy mentett ki két embert, hogy utána a gázmérgezés miatt maga is kórházi ápolásra szorult.

Egyikük sem dicsekedik, amit csak képesek, azt megteszik s ezt természetesnek tartják.

— Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem kellene kivonulnunk tűzesetekhez — mondja Fehér Antal. — Igyekszünk is felvilágosítással, ellenőrzésekkel elejét venni a tűzveszélyeknek, csak nem mindig ta1 á lünk meg ér lésre, Vámnak olyan felelőtlen lakók, akik például a tüzrendészeti járőreinket nem engedik be a lakásokba, mások pedig eltulajdonítják a toronyházak tűzvédelmi berendezéseit. Felelőtlenségük nagy bajt jelenthet,

Bargár IUchárd, az egyik legtapasztaltabb . tűzoltó azt hangsúlyozza. hogy a toronyházak szaporodása új feladatokat és problémákat hozott felszínre. Most télen elméleti és gyakorlati előadások során igyekeznek minél többet elsajátítani e létesítmények tűzvédelméről.

Bajtársaknak szólítják egymást és valóban, baj társi as a szellem. Szamos László, a Somorjai Vnb elnöke a legutóbbi értékelő gyűlésen joggal hangsúlyozta, hogy helytállásukkal nemcsak értékeket védenek, hanem új erkölcsi értékeket hoznak létre, az összehangolt, egymást segítő munka eredményeképpen.

Tartalmas társas életet élnek. Kiveszik részüket a városszépítő és egyéb társadalmi munkából, téien különböző kulturális műsorokat szerveznek, amelyen fellép a Limpár Pál veeette fél évszázados hagyománnyal rendelkező fúvószenekar is.

Amikor végigjártam a szertárt a tanácsteremben a szombat esti közös szórakozás énekléssel folytatódott. Érces hangon énekelték azokat a népdalokat és tűzoltó ritmusokat, amelyeket apáiktól, nagyapáiktól tanultak. Itt így is tovább élnek a hagyományok, amelyek nemcsak jogos büszkeséggel! töltik el a mai tűzoltókat, hanem helytállásra, céltudatos munkára is kötelezik őket.

SZ. J.

A rrenrint Repülőgép javító üzem dolgozói rendszeresen túlteljesítik terű jeladataikat. Az árutermelési tényét tavaly több mint 100 százalékra teljesítette. Az idén már többSfcü- lönbözö típusú repülőgépet javítottak meg a Slovair, a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság, a Honvédelmi Szövetség számára és külföldi megrendelésre is. Képünkön az L 29 típusú gyakorló repülőgép szerelése látható.

(Felvétel: V Andor — CSTK)

A nehézségek ellenére is

derűlátóan

*

Beruházási gondok 0 A Z-akció fontos szerepe £ Csökkentik a megkezdett építkezések számát

A komáromi (Komárno) járási párt- és állami szervek fo között figyelmet szentelnek az építőipar továbbfejlesztésének. Az építkezések ütemétől függ nagymértékben, hogy a járás fejlesztésében sikerül e megva lósítani a XV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. Következetesen lebontották a CSKP KB 6. ütésének határo zatait és ezek szellemében rendszeresen értékelik a feladatok teljesítését. Az elmúlt hetekben is részletesen foglalkoztak az építőipari feladatok teljesítésével a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság szervei. Ennek kapcsán ke restiik fel Varga Ernőt, a Komáromi Járási Nemzeti Bízott ság alelnökét, akitől az iránt érdeklődtünk, hogyan teljesítik a választási programot, milyen gondokkal küszködik a járás építőipara?

Varga Ernő elmondotta, hogy a járás a lakásépítés feladatait eddig sikeresen teljesíti. A választási időszakban eddig 3385 lakást adtak át rendeltetésének. Minden jel arra utal, hogy a lakások számát illetően a járás teljesíti a kitűzött feladatokat. Mindez nem jelenti azt azonban, hogy nincsenek nehézségek. A komplex lakásépítés keretében a járásban 740 millió koronát kellene beruházni. Az eddig elért eredmények alapján az ötéves terv végéig csu pán 001—602 millió korona beruházásra van remény. A lemaradás a járulékos építkezéseknél mutatkozik.

A járás területén a 6. ötéves terv és a Nemzeti Front választási programja 100 300 000 korona beruházással számol. Ebből tavaly szeptemberig 105 409 000 korona beruházást valósítottak meg. Az eredmény lehetne jobb is, ám a járás nem rendelkezik jelentősebb építőipari vállalattal, így a kivitelezés sok problémát okoz, főleg a 2 millió koronán felüli beruházásoknál. Nagy a lemaradás például a csicsói (Čičov) alapiskola és a járási kulturális központ építésénél. Az utóbbi létesítményben kap majd korszerű új otthont a Magyar Területi Színház. Az eredeti terv szerint a Járási Építőipari Vállalat 14 600 00 koronás beruházással építette volna fel a központot. Tekintettel arra, hogy a járási szervek méltó otthont kívánnak biztosítani ä Magyar Területi Színháznak, 39 800 000 koronára emelték fel az építési költségeket és a felsőbb szervek segítségével sikerült elérniük, hogy a Nyitrai Mélyépítő Vállalat elvállalta a kivitelezést. Az igaz, hogy tavaly a tervezett költségeket nem merítették ki, de a járási szervek felhívására az efsz-ek, ipari üzemek és egyéb intézmények munkaerővel segítik a mélyépítő vállalatot. Ily módon sikerül valamelyest korrigálni a lemaradást. A járási szervek arra törekednek, hogy a járási kulturális központot 1981 végén átadják rendeltetésének.

Nehézségekbe ütközött a Priemko járási ipari vállalat műhelytelepéijek építése is. Az építkezésen a járási építőipari vállalatnak segít a Hydrostav is, de ennek ellenére a terve* zett évi 5 millió korona beru« házást nem sikerült megvalósít tani.

A járási építőipari vállalat kis üzem. Fő küldetése a kar* bantartás és javítási munkálat tok. A járási szervek csak szükj ségmegoldásként bízzák meg olyan beruházással, amilyenhez nincs kellő berendezése. A vát-< lalat tavaly ugyancsak kitett magáért, 8 hónap alatt 71,14 százalékra teljesítette az évi tervet, ami az előző évek liaj sonló időszakához hasonlítva több, mint 20 százalékkal jobb eredmény.

Nagyon 'jó munkát végeztek a járási építőipari vállalat doN gozói az egészségügyi beruház zások területén. Többek között az ő érdemük, hogy a nehézségek ellenére a járási kórház új fűtőberendezését még a fűtési idény előtt átadták rendeltetés sének.

A nemzeti bizottságok szakai szán nagyon fontos szerepe van a Z-akciónak, amelyben évek óta jó eredményeket ér^ nek el a járás lakosai. Ebben az évben viszont lelassult a lendület, aminek objektív és szubjektív okai vannak. Az obj jektív tényezők között nagyon lényeges, hogy az építkezések sokkal igényesebbek, mint az előző ötéves tervidőszakban voltak. A helyzet javulásának egyik feltétele: a nemzeti bizottságoknak következetesebb ben kell szervezniük a társadalmi munkát, javítaniuk kell az együttműködésüket az efšz- ekkel, üzemekkel, tömegszervezetekkel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tervrajzok előkészítésére. Sok esetben a tervrajz miatt nem lehet elkezdeni az építkezést.

— Választási programunk 215 akció befejezésével számolt — mondta Varga Ernő. — Ez ideig 175-öt fejeztünk be. Ezek közül B7-et utólag, menet közben soroltunk be a Z-akcióba. Ha sikerül megoldanunk a problémákat — márpedig ebben biztos vagyok —, akkor az önsegélyes tevékenységünk tervét ebben az ötéves tervidőszakban is magasan túlteljesítjük.

A járási párt- és állami szervek gondosan előkészítették az idei terveket. Felmérték a lehetőségeket, a szükségleteket. Céljuk: meggyorsítani a beruházási folyamatot, csökkenteni a megkezdett építkezések számát, időben elkészíteni a tervrajzokat és továbbfejleszteni a járási építőipari vállalatot. Mindent megtesznek azért, hogy a járás fejlesztésében hiánytalanul megvalósítsák a XV. párt- kongresszus határozatait.

KOLOZSI ERNŐ