Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-12-02 / 48. szám

i. SEM JELENT MEGÁLLÁST A Cserehát dombvonulatnak a Szep- si síkságba olvadó északi lankáin, valamint a Bódva és a Kanyapta part­jain több jő mezőgazdasági üzeme van. Egyikük a perényi (Perín-Chymj Győ­zelmes Ol Efsz, mely évek óta a kas­sai (KoSice) járás, s egyben Kelet- Szldvákia legeredményesebb ,szövetke­zetei közé tartozik. Nevével az újság­olvasók már sokszor találkozhattak, leginkább a megdicsértek között. A perényiek sikerének titka az egész környék előtt ismert. Nem más az, mint a fegyelmezettség, összetartás, rend és a jő szakirányítás. Nem alap­talanok azok az állítások sem, melyek szerint a Perényi Efsz nem hagyja ma­gát meglopni, nem pazarolja különbö­ző vitatható célokra vagyonát, és nem adakozik korlátlanul jobbra-balra, sem föl, sem le. Véleményem szerint ilyen téren sokan tanulhatnának tőle, hiszen a közvagyonról van szó, mely elsősor­ban a tulajdonosait illeti meg. Hogy szó sincs fukarkodásról, hanem csak józan, átgondolt cselekedetről, azt több olyan példa is igazolja, melyek a szocialista elvek jó gyakorlati megva­lósításáról tanúskodnak. Az egykori perényi, hími (Chym) és felsőlánci [VySny Lanec) szövetkezetek egyesülésével alakult 2690 hektáros gazdaság közel négyszáz dolgozójának megfontoltságát mindenekelőtt a gaz­dasági eredmények tükrözik, melyek Kiskendy Ferenc elnök szerint „még lehetnének és lesznek is jobbak“. Az elnök „elégedetlensége“ nem csupán kérkedés. Tizennégy éve irányítja a szövetkezetei, jól ismeri az embereket, a határt, és tudja, hogy azok mire ké­pesek. Azt is tudja, hogy a gabonater­mesztésben az idén elért rekordtermé­sük, mellyel a kerületben az első he­lyen végeztek, nem jelenti a felső ha­tárt. — Nekünk az idei év, mondjon rá bárki, amit akar, igen kedvező volt, s a tíz évvel ezelőtti bőséges esztendő­höz hasonlított. A zöldségen kívül min­denből szépen termett. A gabonafélék­ből 44,5 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el, s ha figyelembe vesszük, hogy ez az ágazat növénytermeszté­sünk kétharmadát teszi ki, részben elé­gedettek lehetünk. Ha minden a mi el­képzelésünk szerint történt volna, ak­kor még gazdagabb termésről beszél­hetnénk. Kár, hogy áz utóbbi években igen jól fizető Száva búzafajta vetés- területének nagy része kifagyott, s he­lyébe árpát kellett vetnünk. Ennek el­lenére a Solarisból elértük a 67,3 má­zsát, a Jubilejnajából 51,4 volt azátíag, a Mironovszkájáből pedig 46,1 mázsa termett hektáronként. Árpából 41,7 mázsás hozamunk volt, így a rekord- termés nem maradhatott el. — Kukoricából ebben az esztendő­ben több mint tíz mázsával túlszár­nyaltuk az eddigi legjobb eredményün­ket, azaz 50,5 mázsás hektárhozamunk volt. Voltak tábláink, ahol az LG 5-ös hibridből hektáronként 70 mázsán fe­lüli volt a termés, s ugyanakkor az LG—9-es fajta is jól bevált. — Hogy mindezt sikerült elérnünk, az elsősorban a jó vetőmagnak, a ko­rán érő hibrideknek, a jól elvégzett agrotechnikai műveleteknek, a növény­zet gondos ápolásának és a kedvező időjárásnak köszönhető. Az olvasó e sorok olvasása közben Kiskendy Ferenc elnök megjegyezhetné, hogy nincs ebben semmi különös, hiszen mindenütt ez a munkák alapja. Részben igaza van, de aki megfigyelheti a valóságot, az lát­hatja, hogy miben különbözik a peré­nyi efsz határa más mezőgazdasági üzem határától. A környék Ismerői év­ről évre újabb változásoknak a tanúi. Többek között azoknak is, hogy a né­hány évvel ezelőtt még parlagon he­vert, vagy alig kihasznált egyes felső­lánci, hími és perényi réteken, vala­mint a dombokon az utóbbi években már gabona terem. — Azt szeretnénk elérni — tájékoz­tat tovább az elnök, — hogy a termő­földnek ne legyenek kopár részei, s a bevetett hektár aratáskor is hektár le­gyen, és semmivel sem kevesebb, mint ahogy az még sajnos előfordul. A ta­Jozef Trembecky pártelnök, * a szö­vetkezet alelnöke lajjavítást az arra hivatott vállalat né­ha hibásan végzi el és ha azt akar­juk, hogy a termőföld valóban terem­jen, akkor a hibákat nekünk kell ki­küszöbölni. Helyenként magunk vezet­jük le a talajvizet. Ez úgy történik, hogy a vadvizes terület legalacsonyabb pontján gyűjtőt ásunk, ahonnan a föld­be helyezett csőrendszerrel távolítjuk el a vizet. Gépparkunk egyes gépeit nem küldjük más üzemekbe pénzt ke­resni, hanem inkább ilyen munkákra használjuk ki azokat. Nekünk ez kifi­zető. Egyik földgyalunk jelenleg már második hete egy olyan hektárnyi te­rületen dolgozik, ahol emlékezetünk óta senki semmit nem termelt. Isza­pos, gazzal, bokrokkal benőtt terület, de ha csak silókukoricát fogunk ott termeszteni, akkor is megéri a befek­tetés. A közelmúltban több ehhez ha­sonló földdarabot tettünk termővé, hasznosabbá. A talajjavításra a jövőben is nagy hangsúlyt akarunk fektetni, s erre egy részletesen kidolgozott ter­vünk van, melynek megvalósítása 13 millió koronát igényel majd. A Perény és Felsőlánc közötti dombokon még sok az ilyen tennivaló. Körülbelül öt év múlva mind a 2690 hektáros terü­letünk szántó lesz, míg ma 2450 hek­tár az. Természetesen egyre nagyobb területet akarunk szerves trágyával is ellátni. A Perényi Efsz dolgozóit, tagjait a múlt évek jó átlaga és az idei sike­rek nem késztetik megállásra, sem el­bizakodottságra. Kiskendy Ferenc el­nök és /öze/ Trembecky pártelnök nyi­latkozatából arra következtethetünk, hogy tovább akarnak fejlődni, haladni. — A növénytermesztésben sok még a tennivaló, vannak még kiaknázatlan területeink — ismeri be az elnök. Ha azokat részben hasznosítani tudjuk, nem lehetetlen gabonából az ötvenmá- zsás hektárhozam és az sem a távoli jövő már, hogy kukoricából túlszár­nyaljuk a hatvanmázsás átlagot. Ter­mészetesen ehhez több feladatot kell sikeresen megvalósítani. A tala ijavítá­son kívül elsősorban a tarlóhántást kell meggyorsítanunk. Az volna az ideális, ha azt legkésőbb két héttel az aratás után befejezhetnénk. Ahhoz vi­szont gépparkunkat legalább egy újabb nagy teljesítményű traktorral szüksé­ges kibővíteni. A cél érdekében az ed­diginél nagyobb területet kell szerves trágyával javítani és változtatni kell a permetezés módján. Az utóbbival kap­csolatban az a tapasztalatunk, hogy a repülőgép segítségével végzett vegy­szeres gyomirtás nem tökéletes. Attól sokkal jobb, hasznosabb a földi perme­tezés, de ahhoz még nincsenek kellő berendezéseink, gépeink. — A cukorrépa nagyüzemi termelése is jobb, tökéletesebb gépeket igényel, mint a jelenlegiek — magyarázza a pártelnök. — A növényzet az idén is igen szép, fejlett volt, de a gépi be­takarítás legalább 15—20 százalékos veszteséget eredményezett. Az év végéig még van néhány hét, de biztosra vehető, hogy az efsz 1979- es mérlege nem lesz gyengébb az elő­zőekénél, s az állattenyésztés terme­lési értéke meghaladja a 17 millió ko­ronát, a növénytermesztésé pedig vala­mivel több lesz a 15 milliónál. A szak­emberek tudják, hogy ez az arány jó gazdálkodásra vall. Ezt a perényiek évek óta tartani, sőt fokozni tudják. Az elnökkel és a pártelnökkel, vala­mint később a termelésben dolgozó né­hány taggal folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy biztató tekintettel néznek a jövőbe, amire főleg a terme­lésben felmerülő hibák ismerete, azok kiküszöbölhetősége, valamint az olyan lelkes szövetkezeti tagok helytállása jogosítja fel őket, mint amilyen Karaf- fa János, Galko Ferenc Szemancsik Ferenc, Soltész Anna, Anna Borovská, Jozef Golefía, Winter Gyula, Lochman Pál, Szitás Árpád, Filip János és cso­portja, és sokan mások. Hogy a szövetkezet nem csupán a termeléssel törődik, hanem a község fe lesztésével is, azt a helyi nemzeti bizottsággal és a község tömeg.zerve- zeteivel való gyümölcsöző együttműkö­dése igazolja a leghűbben. A jő kölcsö­nös segítségnek köszönhető hogy Pe- rényben felépítették és az idén átad­ták rendeltetésének azt a pazar, mil­liókat érő épületet, melyben a kultúr- házon, mozitermen és ifjúsági klubon kívül helyet kapott az egészségügyi központ, a posta, könyvtár, cukrász­da, a helyi nemzeti bizottság irodái és a házasságkötőterem. Az említettekhez hasonlóan sorolhat­nánk és elemezhetnénk az efsz többi sikerét is, mint például a baromfite­nyésztésben elért jó eredményeket, a sertések súlygyarapodását, a lakásépí­tést, a termelés korszerűsítését, a gaz­dasági udvaron és a határban uralkodó példás rendet, azt, hogy a szakirányí­tást végző testület tagjai hem változ­nak évről évre és a további tényeket. Azokat, melyek csak erősítik azt az állítást, hogy a perényi Győzelmes Ot helyesen valósítja meg szocialista mezőgazdaságunk feladatait, s ezért az idei szlovákiai aratőünnepélyen nem­hiába kapta „Az építésben szerzett ér­demekért“ állami kitüntetést, sem a „Kelet-Szlovákia fejlesztésében szerzett érdemekért“ elismerő oklevelet. GAZDAG JÓZSEF A lakosság, a hnb és az etsz együttműködésének egyik bizonyítéka ez a pazar épület Dezső István szántás közben (Gazdag J. és L. Cígler felvételei) 1979. XII. 2. e ÚJ szó ai BiiiBi

Next

/
Oldalképek
Tartalom