Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-29 / 30. szám

VASÁRNAP 1979. július 29. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 5.20, nyugszik 20.34 Közép-Szlovákia: 5.12, nyugszik 20.26 Kelet-Szlovákia: 5.04, nyugszik 20.18 órakor A HOLD kel — 10.30, nyugszik 22.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÁRTA nevű kedves olvasóinkat 1844-ben született BORBÁS Vince, a XIX. század leg­nagyobb magyar botaniku­sa, a magyar (lóra- és nö- rénytöldrajzi kutatás kor­szerűsítő je (+ 1305) • 1964-ben halt meg Wanda WASILEWSKA lengyei szár­mazású szovjet írónő (szül. 1305). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Ahol harmincöt éve fegyverek ropogtak Németh János riportja A népért és a néppel együtt dolgozni — azSZKP lenini hagyománya Irta: KonsztantYin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Dolgozni becsülettel Szilvássy József riportja Átszállás — Burundiban Sebes Tibor útijegyzete Családi ház— állami hozzájárulással Kardos Márta cikke A hátamon Jón Benő elbeszélése Most ez ugyebár vilá­gos. Nyáron meleg van — ha nem is mindig ká­nikula —, s nemcsak szellőztetni kell, hanem kifejezetten jólesik, ami­kor az alkonyati szellő lágyan simogatja az ab laknál lenge alsónemű­ben terepszemlét tartó hétköznapi honpolgárt. Mivelhogy Tóparti Kornél is az iménti ka­tegóriába súrolta magát, így hát az ablakon ke­resztül aggódva kémlel­te a biztatóan kékülö eget, és tervet készített az éppen esedékes hét­végére. Imigyen: — Bár csak lenne vagy ötven fok árnyékban, reggeltől estig a víz mellett sitttetem a mel­lem meg a hátam, hadd pukkadjanak a kollégák, bet a ja ala, akármilyen meleg lesz is nyáron. Kornél azonban nem gondolt a télre, esze ágában sem volt. „Mit nekem tél, mit nekem hó, zimankó“ — gondol­hatta volna, lévén civil­ben költői lélek. De nem gondolta. Elfeledte már réges-régen, amint a haj­nali hóviharban arra éb­redt; hogy „Szél úrfi“ fülyörész a hálószobá­ban, amelynek fagypont alatti hőmérséklete he­veny függönymozgással párosult, amely inkább kísértetjáráskor lenne helyénvaló. Ez utóbbit megakadályozandó, ak­kor serény munkába kezdett, s újságpapírral meg felesége elhasznált kombinéjával szorgosko­dott szakavatottan, hogy az ablakréseket eltömje, és ilyenformán megaka­dályozza a fránya hideg erőszakos beáramlását hajlékának eme intim zugába. Közben persze nyomdafestéket nem tű rően szidalmazta az épí­tőipart, amely ilyen le­hetetlen ablakokat gyárt. Elfeledte, hogy az ablak — akármilyen fából ké­szül is — idővel arra ve­temedik, hogy veteme dik... De ö nem gondolt er­re a nyitott ablaknál, mint ahogy arra serif, hogy a nyitott ablak nyáron jó például a megfelelő hőszigetelő szalagok, esetleg pléhek fölszereléséhez, hogy té­len ne kelljen az intim ruhadarabok másirányú jelhasználásához folya­modnia. De ha gondolt volna is rá, ő azok közé tartozott, akik azt val­lották: „Amit holnap megtehetsz, ne haladsz mára.“ Közben ugyanis elfe­lejtette volna, hogy a „holnap" esetleg ismét későn lesz ... Az óvatosság sosem árt Vasárnap van. Már délfelé jár az idő. Eny­ves Gedeon és neje még mindig az ágyban heoe- résznek. Jóval éjfél után feküdtek le. Vendégük volt. — Mit gondolsz, jól érezték magukat Majer- fikszék? — Ne zavarj! Gondol­kodom. — Ugyan, min töröd már megint a buksi, ko­pasz fejecskédet? — és anyáskodó kedvességgel megsimogatta férje tök­sima koponyáját. — Keddre el kell ké­szítenem az első félév gazdasági mérlegét. Enyves Gedeon, mint tudjuk, az Ökörfakórót Termelő Vállalat főköny­velője. — Ezen töröd a feje­det pont vasárnap? Mire való Mosoly Tóni bará­tunk? Ö majd megcsi­nálja helyetted, eddig is ő csinálta. — Csakhogy ő most nyaral. Abbáziába nem mehetek utána — mond­ta kétségbeesett hangon. — Sebaj, volt ez már így máskor is — viho­gott a felesége. — Van nekünk orvos barátunk is, kiír betegszabadság­ra, a vállalat vezetője meg törje a fejét, hogy kivel készítteti el azt a nyavalyás mérleget. Leg­alább megtudják, milyen nélkülözhetetlen vagy. Enyves Gedeon erre látszólag megnyugodott. A feleségét azonban más kérdés foglalkoztatta. Gondolta, most hátha si­kerül rávenni férjét a bundavásárlásra. — Kér­dezhetek valamit? — Csak nehogy a bun­dával gyere elő! — Pedig a Majer- fiksz... — Mondtam már, hogy ezzel még várjunk. Most vettük meg a Jaguárt 180 ezerért. Tudod, hogy arról is mennyit fecseg­nek az emberek. Most vegyek harmincezer ko­ronás bundát? A bará­taink megsúgták, hogy vigyázzunk, figyelnek bennünket. — De később ugye megveszed? — simogat­ta meg újra férje töksi­ma koponyáját. — Meg, csak most már hagyj békén, mert még valóban beteg le­szek ... IDŐSZERŰ GONDOLATOK Brezsnyev elnök és Carter elnök külön­leges figyelmet szentelt azoknak a válság helyzeteknek, amelyek bonyolítják a nem­zetközi helyzetet, és zavarják a más terü­leteken mutatkozó pozitív fejlődést. A fe­lek véleménye szerint minden országnak nagyfokú felelősségtudatot és önmérsékle­tet kell tanúsítania, hogy hozzájáruljon a jelenlegi feszültségek felszámolásához, az új feszültségek kialakulásának megelőzésé­hez. A két fél megállapította annak fontossá­gát, hogy növeljék a nemzetközi együtt­működést olyan, az egész világot érintő kérdésekben, mint a világméretű gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a világűr és a világóceán békés felhasználása az egész emberiség javára. Támogatásukról biztosí­tották a fejlődő országoknak azt az erőfe­szítését, hogy megbirkózzanak az előttük álló problémákkal. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, rámutatva arra a fontos szerepre, amelyet az ENSZ tölt be a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés fejlődése fenn­tartásának eszközeként, megerősítette azt a szándékát, hogy elősegíti a világszerve­zet hatékonyságának megjavítását, az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapokmányának alapján. A felek megelégedéssel vették tudomá­sul, hogy az európai földrész helyzetét il­letően az elmúlt években pozitív fejlődés következett be. Aláhúzták az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet Zá­róokmányának fontosságát. A két fél egyetértett abban, hogy a biztonsági kon­ferencia folyamatának folytatása nagy je­lentőségű az európai biztonság és az együttműködés előmozdításában. Felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy a Helsinkiben aláírt Záróokmány valameny- nyi pontját teljes egészében teljesítsék. A Szovjetunió és az Egyesült Államok olyan értelemben cselekszik, hogy megkönnyítse az összeurópai konferencián részt vett or­szágok képviselőinek konstruktív találko­zóját, amelyet 1980-ban tartanak meg Mad­ridban. Véleménycserét folytattak az afrikai kon­tinensen végbemenő fejleményekről. Meg­állapították, hogy a földrész egyes térsé­geiben a helyzet bizonyos mértékben nor­malizálódott. Az afrikai független országok erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, a gazdasági fejlődés és a békés kapcsola­tok fejlesztésére, s az Afrikai Egységszer­vezet pozitív szerepet tölt be ebben. Kifej­tették ugyanakkor saját véleményüket az Afrika déli részén kialakult helyzetről. A felek megállapították, hogy Ázsia bé­kéje és stabilitása nagy fontosságú a világ békéje számára. Egyetértettek abban, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a térség minden országa függetlenségét, szu­verenitását és területi integritását. Ugyan­csak kifejtették álláspontjukat a délkelet­ázsiai helyzetről. (A szovjet—amerikai tárgyalások kö­zös közleményéből) ígjmm Kombájnok, traktorok, te­hergépkocsik zaja veri fel a határ csendjét. Piros Nyivák. kék E-512-sek, Zetorok, Tat­rák. Vagy negyven gép vág­ja, szállítja a búzát a laksza- kállasi (Sokolce) Csehszlo­vák-Magyar Barátság Egy­séges Földművesszövetkezel egyik 380 hektáros parcellá­járól. Napbarnította kombájnosok egy csoportja a nagy kiterje­désű búzatáblát szegélyező árokparton pihen. Közöttük van Nagy János is, a szövet­kezet egyik legjobb kombáj- nosa, aki a kombájnosok ver­senyében az elmúlt években a legjobb helyezést elért ara­tók között volt. Három éve egy E-512-es gabonakombájn gazdája. Amíg beszélgetünk, a társa, Ropkovics Géza ül a kormánykeréknél. — Másfél, kétóránként váltjuk egymást — magya­rázza. — Ennyit bírunk ki egyfolytában a tűző napsü­tésben a kabinban. A vezetés, a vágószerkezet állandó fi­gyelése ez alatt az idő alatt úgy kimeríti az embert, hogy bizony ugyanannyi idő kell ahhoz, hogy kipihenje ma­gát. Amíg egyikük erőt gyűjt az újabb fordulókhoz, a másik veszi át a vezetést, hogy a gép ne álljon. Ma már elkép­zelhetetlen a gabonabetakarí­tás e nagy teljesítményű gé­pek nélkül. Térhódításukkal viszont semmivel sem csök­kent az ember szerepe a be­takarításban, sőt fokozódott, mert tőle függ, hogy a reá bízott gép milyen teljesít­ményt nyújt. Az aratás végén a betakarításban részvevők munkájának az értékelésekor is mindig bebizonyosodik, hogy az ugyanolyan teljesít­ményű gépekkel különböző eredményeket érnek el. — Én a különbségeknek az okát abban látom, hogy a gé­pek különbözőképpen vannak felkészítve az aratásra. Aki a javítást jó minőségben végzi el, annak a gépe kevesebb- szer hibásodik meg az ara­tás alatt, így a teljesítménye is magától értetődően na­gyobb. Nagy János öt éve arat. A karvai (Kravany nad Duna- jom) Mezőgazdasági Szaktan­intézetben kitanult bognár szakmát hagyta ott a gépek kedvéért. Az új beosztásában az első két év, a tanulás, a tapasztalatszerzés időszaka volt. Közben képesítést is szerzett új szakmájához. Az első gépe egy SZK 4-es típu­sú kombájn volt, azután Nyi- vával aratott, három éve dol­gozik az E-512 sen. Ez utóbbi kényelmesebb az előző kettő­höz viszonyítva, de ebben is „állni kell a sarat“, s vele is csak az végez jó minőségű munkát, aki minden képessé­gét latba vetve végzi a mun­káját. Közben letelik a pihenési idő. Nagy János elindul, hogy folytassa a munkát. Ma még nem tudni, hogy ott lesz-e az idei győztesek között, hiszen sok még az aratnivaló a szö­vetkezetben, utána pedig a többiekkel együtt Észak-Szlo- vákiába megy, segíteni a ga bonabetakarításban. Egy biz­tos, ha az időjárás engedi, most is kora reggeltől késő estig helytáll. Ha elmúlik a nyár, traktorra ülve folytatja a munkát. Az év többi idősza­kában Zetor—Major típusú traktorával szánt, vet, fuva­roz. Ha szükség van rá, a gépjavítóműhelyben segít. Otthonosan mozog a gépek birodalmában, s fiatal kora ellenére évek óta úgy tart­ják számon, mint a szövet­kezet egyik legjobb dolgo zóját. KOVÁCS ELVIRA NAPJAINK HŐSE 1979. VII. 29 ÚJ SZÚ Mi ért mozog a függöny? akik esetleg mással lesz­nek elfoglalva. Ennyiben maradt az öntársalgásban, s így hasonlított az egyszeri cigányhoz, aki fogvacog lató télvíz idején eskü alatt fogadta, hogy a vi­lágért sem fekszik töb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom