Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-22 / 29. szám
i 1979. . 22. a a M egalakulásának 35. évfordulóját ünnepli ma a népi Lengyelország. Talán nem lesz hiábavaló, ha — túl az ünnepi hangulatú méltatáson — bővebben szólunk északi szomszédainkról, a szocialista táborban és a világban betöltött szerepükről, helyükről. Mit kell tudni Lengyelországról? A 312 683 négyzetkilométer területű és 35 millió lakosú ország nagyságát tekintve a 10. legnagyobb európai állam-. Keleten a Szovjetunióval, délen Csehszlovákiával, nyugaton pedig a Német Demokratikus Köztársasággal határos. Északon partjait 524 kilométeres hosszúságban a Balti-tenger mossa. Lengyelország azok közé az országok közé tartozik, amelyeket a legnagyobb veszteségek érték a második világháborúban. Jelenlegi 35 millió lakosának több mint a fele a háború után született — tehát a lengyel nép a legfiatalabb európai népek egyike. A mérsékelt éghajlati övezet következtében Lengyelország ipari-mezőgazdasági ország, s területének csaknem a felén termelik az oly fontos exportcikket, mint a rozs, a búza, az árpa, a burgonya, cukorrépa, valamint a takarmány- és ipari növények. Ezek közül legfontosabb a rozs és a burgonya, amelynek termesztésében Lengyelország a második helyet foglalja el Európában. Ipari országgá válását bizonyítja, hogy míg a második világháború előtt az ipar és az építőipar a nemzeti jövedelem- 30 százalékát adta, addig most már a 65 százalékát. Az ipari termelést tekintve az előkelő 10. helyet foglalja el Európában. Természeti kincsei közül mindenekelőtt a kőszenet, a rézércet, a ként, a konyhasót és az ólmot kell megemlíteni. A hagyományos ipari ágazatokon kívül elsősorban hajóipara jelentős. A szocializmust építő ország vezető politikai ereje a Lengyel Egyesült ‘Munkáspárt. A párt programját további két párt — az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt — támogatja a szakszervezetekkel és a társadalmi szervezetekkel együtt. A haladás alapja a gazdaság fejlődése A hetvenes évek második fele Lengyelország történelmében az eddigi legsikeresebb Időszak: a gazdaság hatalmas fejlődésen ment keresztül, megteremtődtek a feltételek az egyre növekvő igények kielégítéséhez. Erről tanúskodnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusán kidolgozott és a VII. kongresszuson tovább fejlesztett társadalom- és gazdaságfejlesztési orogram teljesítésének eddigi eredményei. Előtérbe került az ember érdekeinek és életkörtilményei- nek a minőségi megjavítása. Ez az irányvonal, amely összeköti a gazdasági fejlődést a szociális politikával, a dolgozókat a munkatermelékenység növelésére ösztönzi, s így a társadalmi és gazdasági haladás fontos forrásává válik. A korábbi évektől eltérően, amikor a fejlődést a termelés kibővítésétől és korszerűsítésétől várták, a legnagyobb hangsúlyt most a munkaszervezésre helyezik. Lengyelország gazdasági életében 1970 után fontos és minőségileg nagy szerepet kapott a külkereskedelem. Első .alkalommal vált a más országokkal való ilyen méretű együttműködés a gazdasági növekedést elősegítő tényezővé. Csehszlovákia a lengyel külkereskedelmi forgalomban 13 százalékkal részesedik, összesen 30 kétoldalú szerződés szabályozza a két ország együttműködését. Elsősorban a traktorgyártásról. a fémmegmunkáló gépek, textilgépek, elektrotechnikái és közlekedési berendezések gyártásáról van szó, Megszilárdítani az állam biztonságát Már a LEMP VI. kongresz- szusá is rögzítette, a VII. kongresszus pedig megerősítette, hogy a lengyel külpolitikának két fő feladata van: megszilárdítani az állam biztonságát és megteremteni a nemzetközi feltételeket gazdasági fejlődéséhez. A háború után Lengyelország saját és Európa biztonságát három alapvető intézkedéssel próbálta megszilárdítani: szövetségre lépett a Szovjetunióval, közvetlen szomszédjaival — az NDK-val és Csehszlovákiával — jószomszédi kapcsoalátámasztani, amelyek visszafordíthatatlanná teszik ezt a folyamatot. Ebből következnek azok a leszerelési javaslatok, amelyeknek Lengyelország is — a Varsói Szerződés tagjaként — társszerzője. Példaként említsük meg azt a javaslatot, hogy a helsinki Záróokmányt aláírt országok köteleznék magukat: egymás ellem elsőként nem alkalmaznak atomfegyvert. (Ezt Leonyid Brezs- nyev 1979 márciusában a hagyományos fegyverekre is kiterjesztette, megteremtve ezzel a megnemtámadási szerződés gondolatát a Varsói Szerződés és a NATO között.) Ebből szükségszerűen következik, hogy Lengyelország kezdettől fogva támogatta és ma is támogatja a SALT—II. szerződést, amelyet ez év júniusában Becsben írt alá Leonyid Brezsnyev és James Carter.. Az enyhülési folyamat jelentős tényezője a más társadalmi rendszerű államokkal folytatott együttműködés. A szocialista és a kapitalista társadalmi rendA TÁRSADALMI FELEMELKEDÉS ÚTJÁN latot teremtett és alapító tagjává vált a Varsói Szerződésnek. A háború előtti ellentéteket az említett három állammal kötött barátsági és együttműködési szerződés számolta fel. Mivel a Varsói Szerződés egyik tagállamáról van szó, a lengyel külpolitika szempontjából is rendkívüli jelentőségű volt a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978-as moszkvai ülése. Lengyelország elfogadta és magáévá tette az ott aláírt határozatokat. Társszerzője volt annak a dokumentumnak is, amely a világbéke megszilárdítására tett felhívást. A Lengyel Népköztársaság kapcsolatrendszerében első és legfontosabb helyen a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok állnak. Az államfők találkozói mindig újabb ösztönzést jelentenek a jövőre nézve. Ha csak az elmúlt évet vesz- szük figyelembe, akkor a mérleg a következő képet mutatja: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára két alkalommal találkozott Leonyid Brezsnyevvel és Gustáv Husáikkal, egy alkalommal pedig Kádár Jánossal és Erich Honeckerrel. A lengyel külpolitika azt a nézetet vallja, hogy az enyhülést olyan intézkedésekkel kell szerű országok kapcsolatainak egyik ilyen pozitív példája Lengyelország és Franciaország kölcsönös viszonya. Szólnunk kell a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokról, annál is inkább, mert ezek közvetve Európa jövőjét is befolyásolják. A kapcsolatok normalizálását tekintve mérföldkövet jelentett Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár 1977-es és Hans-Díet- rich Genscher külügyminiszter 1978-as lengyelországi látogatása. Közös célokért — közös erővel Ahhoz, hogy Lengyelország iparilag fejlett országgá váljon, nagymértékben hozzájárult a jubileumát ünneplő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A tanács megalakulása óta dinamikus növekedés jellemezte Lengyelország és a többi KGST- ország kereskedelmét. A Szovjetunió például 1949 és 1955 között hitelben gépeket és berendezéseket szállított a lengyel népköztársaságnak. Ezek később az ipar kiépítésének bázisává váltak. Az ötvenes években a Szovjetunió hathatós segítségével felépült a Le- min Kohó, amely ma háromszor többet termel, mint amennyit Felvételünk az oszcilloszkóp csöveket gyártó iwicznei üzemben készült, amely együttműködik Csehszlovákiával és az NDK-val (CAF-felv.) az egész lengyel kohászat a háború előtt termelt. Az ipar fejlődése megkövetelte, hogy az együttműködés magasabb formáit, a kooperációt és a szakosítást helyezzék előtérbe. Minőségileg új szakasz kezdetét jelentette 1971 júliusa, amikor Bukarestben a KGST 25. ülésszakán elfogadták a szocialista gazdasági integráció Komplex Programját. Ezzel megkezdődött a KGST- o:-szágok szoros és tartós gazdasági kapcsolatai kiépítésének új, magasabb szintű szakasza. A szocialista gazdasági integráció jelentősen befolyásolja a kölcsönös kereskedelmi forgalom növekedését. 1971 é> 1975 között Lengyelország kereskedelme a KGST-országok kal 30,2 milliárd rubel értékű volt, 1976 és 1980 között pedig az értéke már eléri a 46 milliárd rubelt. A gazdasági kapcsolatok egyre fontosabb tényezője a tudományos-műszaki együttműködés. Ennek alapján a KGST- országok korlátlanul, nagyon előnyös anyagi feltételekkel használhatják fel a szocialista országokban kifejlesztett technológiát. Ilyen körülmények között képzelhető csak el az együttműködés például laz atomenergetikában, a világűr- kutatásban és a környezetvédelemben. Lengyelország a hajógyártásban a kilencedik helyet foglalja el a világon. A lengyel hajók megrendelői elsősorban a szocialista országok, amelyek a jelenlegi ötéves tervidőszakra további 44 hajót rendeltek meg. Képünk a gdyniai Párizsi Kommün Hajógyárban készült CSTK — felvétele) Sokoldalú együttműködés — kétoldalú előnyök A csehszlovák—lengyel kapcsolatokat döntően befolyásoló tényező közül említsük meg a legfontosabbakat: mindkét ország a szocialista közösséghez tartozik s tagja a KGST-ne;k és a Varsói Szerződésnek. Ebből erednek a békét és a biztonságot támogató közös fellépések a világ különböző fórumain és a sokoldalú gazdasági együttműködésük. A csehszlovák—lengyel kereskedelmi forgalom dinamikáját legjobban az elmúlt évtized tükrözi. 1971 és 1975 között a kölcsönös árucsere 4,1 milliárd rubel értékű volt. A jelenlegi ötéves tervidőszakban (1976— 80) a kölcsönös kereskedelemnek 6,4 milliárd rubel értékű forgalmat kell lebonyolítania. Ennek jelentős részét gépek és berendezések alkotják. Nálunk is nagyon beváltak és keresettek a lengyel cukoripari gépek, berendezések, szerszámgépek, valamint a személy- és tehergépkocsik. Lengyelországban viszont a csehszlovák textilgépek, vegyipari gépek és orvosi berendezések tesznek jő szolgálatot. A kölcsönös keres kedelem fontos részét alkotják a tüzelőanyagok, a nyers, nya gok és a közszükségleti cikkek. A KGST Komplex Programjával összhangban egyre nagyobb figyelem összpontosul a termelési kooperációra és a szakosításra. A csehszlovák— lengyel együttműködésnek ez a formája leggyorsabban az elektrotechnikai iparban és a gépiparban fejlődik. A szakosítás és a kooperáció fejlődésével egyidejűleg egyre bővül a tudományos-műszaki együttmű ködés is. Mindent egybevetve a csehszlovák-lengyel sokoldalú testvéri együttműködés jelentősége túlszárnyalja a kétoldalú kapcsolatok keretét. Lényegesen elősegíti a két ország társadalmi és gazdasági terveinek megvalósítását és ugyanakkor az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának megszilárdítását szolgálja. KOVÁCS ILONA
