Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-30 / 52. szám
erkules. Rendkívüli erejű görög H mondái hős. A 196 centiméter magas és 113 kilogramm testsúlya Bugár Imre története is úgy kezdődik, mint a mondáiban ... Amikor a nagypapa felébredt ebéd utáni szendergéséből a csaüőközkür- ti (Ohrady) határban, és álmos szemmel megpillantotta kétéves unokáját, amint aiz kukoricacsövekkel a kezében siet a szekérhez, a próféták bölcsességével szélt a körülál lókhoz: „Két szemetek a gyereken, erőművész lesz belőle...“ A nagypapa már nincs az élők sorában, a történet azonban tovább él. Minden családi összejövetelen színesedik, terebélyesedik. Immár huszonkét esztendeje. Tavaly egészen „komoly“ színezetet kapott. Az egykori kis erőművész Bugár Imre első olimpiájára készül csak úgy, ismereti énül, mindössze 23 és fél évesen bronzérmet szerzett diszkoszvetésben a prágai atlétikai Európa-bajnokságon. Azt mondták akkor róla, hogy íme egy őstehetség, valaihonnét a hegyekből. Persze aztán kiderült, hogy szülőfaluja nem a hegyek között van, hanem négy kilométerre Dunaszerdahelytől (Du- najská Stredaj. A síkságon. Csallóközkürt. Innét ment Bugár Imre élete elsője atlétikai versenyére Szerdahelyro. Nagy György tanító benevezte a járási ifjúsági bajnokságra, mondván, próbáljon szerencsét a diszkoszvetésben 31,14 métert dobott, tíz méterrel előzte meg a többieket. Pedig csak helyből „liajigált“. Nem mert fordulni, nehogy össze akadjon a lába. Vendégh Vince testnevelő tanárnak és edzőnek-vezető- nek sem kellett több az ifjú titán láttán. Azt mondta a tizenöt esztendős legényembernek: hozzon két fényképet és tizennégy koronát. így lett Bugár Imréből igazolt atléta. Nemsokára Bratislavában az Inter színeiben dobálta a diszkoszt (itt sokat köszönhet Vladimír Hurtofí edzőnek) és közben versenyszerűen kézilabdázott. ö volt az ítéletvégrehajtó. Hétmétereseit nem is igyekeztek védeni a kapusok. Az egyik aztán megmakacsolta magát, lábbal akart menteni; a lövés azonban olyan erős volt, hogy a labda — eltörte a bokáját. Ettől kezdve Bugár Imrének elment a kedve a kézilabdától. Megesett u szíve a kapusokon ... A sorkatona-atléták bevonulásakor nem sokat tudtak róla. Csak annyit, hogy a csehszlovák ranglista huszonötödik helyén áll. Nem nagy dicsőség. Ennek ellenére Miroslav Vlöek edző figyelmét nem kerülte el a jő testi felépítésű fiatalember, magával vitte a Dukla Praihá-ba. És Bugár Imre csak ámult-bámult, amikor először lépett az erősítő terembe. Micsoda berendezés, micsoda felszerelések, micsoda súlyokat „nyaggatnak“ a dobó atléták!? Ha egyszer ő ennyit fog emelni, biztosan nyolcvan métert dob... Persze ott még nem tart. De négy év alatt a Duklában több mint tiz métert javult az eredménye. Jelenleg 65,96 méternél fart és készül első olimpiájára. („Az egyszerű földi halandó el sem tudja képzelni, hogy mit jelent számomra, a vidéki gyerek számára a Dukla. Ideális feltételek, nagyszerű edzők. Mit kívánhat még az ember? Itt a tehetségnek és az akaratnak előbb-utóbb meg kell hoznia a joggal elvárt eredményt.“) Tehetség és akarat. Az előbbiben nincs hiány Bugár Imrénél. Tulajdonképpen egyik napról a másikra, viszonylag kevés korszerű edzéssel a háta mögött „dobta magát“ az élvonalba. És az akarat? („Naponta 25 tonna súlyt is felemelek. Gyakran szenvedek a teher alatt, el is fáradok, de másnap frissen ébredek. Jókedvvel kezdem újra a gyakorlatokat. Szeretem az edzéseket. Néha azonban hiányolom a korábban megszokott fizikai munkát. Régebben szívesen segítettem a rokonoknak, szomszédoknak az építkezésnél. Élveztem a fizikai erőt igénylő, változatos munkát. Most is mondom ismerőseimnek: ha hétvégi házat, vagy garázst akartok építeni, csak szóljatok, megyek. Az edzőm azonban megtiltotta a »maszekolást«. Így csak a Dukla-stadion gondnokának segítek olykor-olykor füvet kaszálni...“) Persze mást is csinál az őserével megáldott diszkoszvető. Százszor, ezerszer gyakorolja a különböző mozdulatokat a dobőkörben. („Az első pillanatra talán szépnek és tökéletesnek tűnik stílusom, de a látszat csat. Dobásom kezdete még úgy ahogy elfogadható, a befejezése azonban távolról sem az igazi. Hód vagyok én még a tökéletes technikától...“) így igaz. De ki látott már huszonnégy esztendős diszkoszvetőt (Bugár Imre 1955. április 14-én született) tökéletes technikával?! Ez a kor a diszkoszvetők között serdülőkornak számít. Moszkva lesz a második nagy versenye és első olimpiája. Azt mondják róla, jő versenyzőtlpus, nem idegesítik az ellenfelek, nem kapkod, viszonylag nyugodtan vészeli át a dobókörben adódó nehézségeket. És ez főnyereménynek számíthat a diszkoszvetők között. Főleg egy olyan idegtépő versenyen, mint az olimpia. („Az idén lazítottam, kiengedtem egy kicsit, nem törekedtem nagy eredményre. Edzőmmel együtt a távlati célt, az olimpiát tartottuk szem előtt. Felkészülésem középpontjában technikám csiszolása ált. Tavaly már sikerült elképzelésem szerint kivitelezni egyik dobásomat, és 68 méterre szállt a diszkosz Bydgoscz- ban. Szépséghibája csak az volt, hogy tíz centire kiléptem a körből. Ilyen eredménnyel Moszkvában is kereshetnék valamit. Kilépés nélkül. Nagy vágyam, hogy bekerüljek az olimpia szőkébb döntőjébe. Ott aztán minden lehetséges ...“) Bugár Imre, ha teheti, mindig meglátogatja Csallóközkürtön élő szüleit, testvéreit (öccse és bátyja van, egyik sem sportolt életében), ismerőseit. És mindig újabb híveket szerez az atlétikának. Megjelenése a faluban amolyan kisebb népünnepélynek számít. „Itthon van a Bugár Imre“ — mondogatják egymásnak a kürtiek. Mindenki kezet akar Vele szorítani!, megveregetni a vóiuát (ha felérik!), mindenki ihailarjA akarja. Jövőre Moszkva következik. Milyen lesz a kukorlcafüidről Indult Herkules olimpiai története? TOMI .VINCE A hogy a külföldi lapok írják, „Rollerban“ a elme annak az amerikai filmnek, mely a békés 2018-as esztendő egyeduralkodó sportjáról, a roller- Oad'lről szól. A »»kráciő borzalmain százszorosán túlitevő „játékról , amelyben az eredményjelző táblán ugyanúgy jelzik a halottakat, mint a gólok számát. iA filmnek nagy a sajtóvisszhangja. Mi adta az ötletet? — kérdezték a rendezőt. Egy novella. Az újságírók tehát rohantak az íróhoz. Honnét az ötlet? És az amerikai író elmondta: „Az egyik nap megnéztem egy kosárlabda-mérkőzést. Durva meccs volt. Hazamentem, kinyitottam a televíziót, épp egy véres ökölvívó-mérkőzést közvetítettek. Nyugalmat akartam, egy másik csatornára váltottam. Ott görkorcsolya verseny volit. A második he. yen álló versenyző a cél előtt felrúgta vetélytársát. Kórházba kellett szállítani. Kikapcsoltaim a készüléket. Elképzeltem, hogyan fest majd a jövő sportja. Aztán leültem az írógéphez és megírtam a RotlerbaLlt.“ Az író tehát azt nyilatkozta: „Elképzeltem, hogyan fest majd a jövő sportja.“ Sokak szerint nem Is volt szükség az írói képzelet megerőltetésére, mert nem a jövőt, hanem egyszerűen a jelent Irta meg. Legfeljebb a mal „rollerballnak“ egyelőre még mások a játékszabályai. Kansas Cityben, Chicago egyik férfi kosárlabdacsapatának feldühödött tágját elégtételt vettek a közönségen, mert a nézőtérről bedobtak egy követ. Elhagyták a pályát, felmentek a lelátókra és összevertek egy halom embert. Lousvilieben több száz kollégista áttörte a korlátot és sörösüvegekkel megdobálta a kentuckyi lovasversenyen az állatokat. Paraguayban egy labdarúgó-mérkőzésen a játékvezető többször ismétlődő szabálytalanságért kiállított egy futballistáit. A játékos nem akarta elhagyni a pályát, ezért a bíró a zsebéből egy revolvert vett elő (mióta tartozik ez a bírói szereléshez!?) és lelőtte a sportolót. Az áldozat egyik rokona lerohant a lelátóról, elvette a játékvezető fegyverét és megölte vele a gyilkos bírót. Torontóban, a puritánságáról híres kanadai városban a jégkorong Stanley Kupa döntőjén a nézők ezrei egy olyan ocsmány szót kiáltoztak, hogy az elektromos eredményjelző táblán megjelent a kérdés: „Valóban jól hallottuk, amit hallani véltünk?“ A pszichológusok szerint az erőszak új, sajátos hullámai árasztották elsa Földet. Egy olyan erőszaké, amelyet már nem eszközként használnak egy adott cél elérése érdekében, hanem a szórakozásért, mert kedvet lelnek benne. Egy, a testnevelés kérdéseivel foglalkozó kongresszus végső jelentésében rögzítették: a nyugati társadalom a sportot a tömegek energiájának lekötésére használja, azt akarja, hogy az egyén a sportban élje ki agresszív hajlamait. BÜZKÉK LE ZÜNK-E A PORTRA? Nem véletlen, hogy a „Rollerba!’.“-!«! egy időben „Versenyfutás halálig“ címmel új filmet dobtak a mozikba az amerikai rendezők. Ennek témája a rol- lerbaMiéval azonos. Tank alakú autók versenyeznek egymássall. Kért csapat van.' Az az együttes győz, amely az ellenfél gyalogosait hamarabb megsemmisíti. Egyesek ötlete szerint a jövőben például a távolugrásnál a kötelező legkisebb távolság és a dobbantőléc között mély szakadék lesz, melyben éhes oroszlánok lesik a halványabb teljesítményt nyújtó versenyzőket. A vívásban mindössze egy találatra zajlanak majd a csűrték, a zsürielnöknek csak a halál beálltát kell megállapítania. Az úszóversenyeken krokodilok követik az indulókat, aki nem iparkodik, azt hamm ... bekapják. Nyilvánvaló, ezt nem gondolták komolyan a fan- tázladűs újságírók. Paraguay, Kansas City, Loa-sville azonban valóság. És a született valamint a még születendő filmeknek is van valami valóságtartalmuk. A íuturulógusok a jövőt már nem egy alkalommal, ha más-más vonatkozásban is, tragikusnak jósolták. Szinte valamennyi ilyen elméletben azonban ugyanaz az alapvető hiba található. Kizárólag a technika gigantikus méretű fejlődését veszik figyelembe. Az embert kízáTják. Tehát azt, ami a marxista filozófia középpontjában áll. Tagadhatatlan, a ma sportja egyre harcosabb, a küzdelem, az iram 'megváltozott. Ma erősebb, mint tegnap volt, holnap erősebb lesz, mint amilyen ma. A sportpályákon azonban tegnap is, ma is, holnap Is emberek játszottak, játszanak, és fognak játszani. iHa hiszünk a tudat fejlődésében, átalakulásában, akkor aligha kell attól tartanunk, hogy a sport fejlődésével az emberi fejlődés nem tart lépést. Persze van, aki ezt a kérdést másképp látja. De ha mindig az következne, ahová például a nyugati lélekbúvárok a negatív csapásokon elindulva elérkeznek, nemhogy a pályákon nem találnánk sportszerű jeleneteket, de az egész Földön egyetlen ember se élne már. Nyilvánvaló, nem tulajdonítható véletlennek, hogy a fentebb említett példatár a tengerentúli földrészek „sporteseményeire“ épül. Túlzás nélkül állíthatjuk: ha az amerikai újságírók birtokában lett volna egy-két „európai csemege“, azonnal kijáíszották volna ókét. Hogy nem találtak semmi különösebbet, mindenesetre megnyugtató. Ennek ellenére mégsem állíthatjuk, hogy mi a sportban egyszer sem találtuk magunkat szemben különböző negatív jelenségekkel. Kétségtelen, nagyon érdekes és hatásos a sport világából egymás mellé felsorakoztatni a megbotránkoztató és ijesztő példát. De az sem lehet vitás, akár hirtelenjében is több száz olyan ellenpéldát idézhetnénk fel, amelyek viszont egytől egyig a sport szépségéről tanúskodnak. Következtetéseket csak a negatívumok és pozitívumok szintéziséből lehet levonni. Hisszük: a sport a jövőben is olyan marad, hogy joggal lehetünk rá büszkék. fie) ÓÚJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301. főszerkesztő: 532-20. szerkesztőségi titkárság: 550-18. sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39^ Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nóbreiie 15/11., telefon: 551 83. 544-51. Az Űj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaöe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nőmestie 6. A SÜTI regisztrációs szóma 5/2. 111 d ‘I [4 S S1 i »iH r411 r{i] *1 rJl ii] I »1 'Til B I *4 at 1 i 1 I I sss~.. ; «5g| i ■ ® I t 1 V I I I I 3 ■ v J C V I I I V I BHH
