Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-12-30 / 52. szám

UJSZO ­ír ta: Milos Vejvoda külügyminiszter-helyettes Leonyid Brezsnyev ez év nyarán a Krímben baráti eszmecserét folytatott Gustáv Hnsákkal Az 1979-es esztendő a szocialista közösség országainak a nemzetközi feszültség enyhülési folyamata továb­bi elmélyítéséért, a fegyverkezési haj­sza korlátozásáért, ■valamint a külön­böző társadalmi rendszerű államok ■közti egyenjogú és kölcsönös együtt­működésért vívott harcának további éve volt. Hogy a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés a nem­zetközi életben továbbra is elismert politikai és erkölcsi kötelezettséget jelent —. ez a Szovjetunió és a többi szocialista ország céltudatos békepoli­tikájának legfontosabb eredménye. Az általános nemzetközi helyzetre döntő módon kiható, idei legjelentő­sebb világpolitikai események közé tartozik kétségkívül Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és James Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke eredményes bécsi találkozója. A hadászati támadó fegyverrendsze­rek — amelyek a katonai fegyvertá­rak legveszélyesebb részét alkotják, mert robbanóerejük óriási, összeha­sonlíthatatlan mérteikben meghaladja a Hirosimára ledobott bomba pusztító erejét — korlátozásáról szóló SALT-II szerződés aláírása a Szovjetunió bé- keszerefő, lenini külpolitikájának nagy győzelme. A SALT-II. egyez­mény a történelemben első ízben ha­tározza meg egyes stratégiai fegyver- típusok mennyiségét, korlátozza a meglevő hadászati fegyverek ellen­őrizhetetlen fejlesztését, újabb és bo nyolultubb, valamint költségesebb rendszerek építését, befagyasztja egyes fegyvertípusok mennyiségét. Ez az egész világ szempontjából kétség­kívül jelentős megállapodás kulcs- fontosságú helyet tölt be a leszere­lési intézkedések sorában, s a SALT-III. megállapodás előkészítésé­vel megnyitja az utat a további elő rehaladáshoz. A szocialista közösség országai kez­deményezésének jegyében folyt le a genfi leszerelési bizottság idei ülés­szaka, amelyen ugyancsak született néhány pozitív eredmény. A Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Álla­mok legfelsőbb vezetőinek bécsi ta­lálkozója kedvezően hatott például a radiológiai fegyverek betiltásáról szó­ló javaslat alapelveinek előterjeszté­sére. A tudományos-műszaki fejlettség következtében a radiológiai fegyverek előállítása több országban Is megvaló­sítható. Haladásnak lehettünk tanúi a bizottság tárgyalási rendjén szereplő több más kérdésben is; a vegyi fegy­verek betiltásának témakörében, a nukleáris leszerelés bonyolult kérdés­komplexumában, a nukleáris fegyve­reikkel nem rendelkező országok biz­tonsága szavatolásának megerősítése terén stb. javaslataikkal a szocialista orszá­gok ismételten bebizonyították, hogy őszintén kívánják a Közép-Európa te­rületén levő fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalások eredményes kimenetelét, amelyek, mint ismeretes, a nyugati országok nem konstruktív hozzáállása következtében már évek óta nem jár­tak eredménnyel. A Varsói Szerződés országainak külügyminiszteri bizottsága december elején ülést tartott Berlinben. Képünkön: Bohuslav Chnoupek (második jobbról), ha­zánk külügyminisztere a csehszlovák küldöttség tagjaival (CSTK-felvételetk) A szocialista közösség országai, an­nak a veszélynek a tudatában, amit az emberiség békés jövője szempont­jából a politikai enyhülést követő ka­tonai enyhülés késése jelent, szünte­lenül fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy minden leszerelési tárgyaláson konkrét, kézzelfogható haladás szülessen. A Szovjetunióval és további szocialista országokkal együtt delegátusaink és szakértőink tevékenységével a szóban forgó tár­gyalásokon Csehszlovákia ugyancsak hozzájárul a problémák elemzéséhez, az előterjesztett javaslatok megvizsgá­lásához, és olyan megoldásokhoz ve­zető legmegfelelőbb út keresésére tö­rekszik, amelyet az egész emberiség érdekében a lehető legrövidebb időn belül meg kell találni. A CSSZSZK ezt a célt követte, ami­kor az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán előterjesztette a leszerelés megvalósí­tását célzó és a nemzetközi együttmű­ködést sürgető nyilatkozattervezetet. A szocialista közösség országainak, valamint a harmadik világ sok hala­dó országának aktív támogatásával a csehszlovák javaslatot elfogadták, s ez a javaslat szolgált alapul ahhoz a nemzetközi politikai alapelvekkel kap­csolatos, építő szándékú vitához, ame­lyeket az egyes államoknak tekintet­be kellene venniük a leszerelés terén kifejtendő céltudatos, hatékony, konst­ruktív és állandó együttműködésben. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet Zá­róokmánya szellemében a CSSZSZK tevékenyen részt vesz az államok tők partnereikkel a nyugati és a fej­lődő országokban felvettek. A Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal együtműkődve a CSSZSZK ebben az esztendőben is a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezlet Záróokmánya szellemében történő enyhülési folya­mat megszilárdítására törekedett, amelynek igazolását és továbbfejlesz­tését az 1980-as madridi találkozótól várjuk. Az európai kontinensre nyilván ez­után is nagy figyelem összpontosul, mert az államok közti enyhülés és az együttműködés általában pozitív fo­lyamatát veszélyeztetik a NATO nyu­gat-európai nukleáris fegyvertárának ún. ..korszerűsítését“ célzó új tervek. Ezek a tervek csak fokozzák az ag­godalmat a katonai enyhülésnek a politikai enyhülés mögötti lemaradása miatt. A „korszerűsítés“ és a „had­erő-kiegyenlítés“ átlátszó ürügyével az Észak-atlanti Szövetség stratégiai cél­pontokra irányuló új, közép-hatósuga­rú fegyverrendszerek felépítését ha­tározta el, amelyeket a Szovjetunió és más szocialista országok határai- nák közelében helyeznének el. Ezekkel a tervekkel merőben el­lentétesek a Szovjetunió béketörek­vései. A Szovjetunió ismételten java­solta az ún. eurostratégiai fegyverek­ről való komoly tárgyalások azonnali megkezdését. Ezzel kapcsolatosan a világ haladó közvéleményének nagy érdeklődését és kedvező visszhangot váltottak ki azok a nagy jelentősé­gű szovjet javaslatok, amelyeket Leo­Leonyid Brezsnyev és James Carter a bécsi csúcstalálkozón aláírja a SALT—II. szerződést közti együttműködés eszméjét kifeje­ző további sokoldalú tárgyalásokon is. Az Európai Gazdasági Bizottságban a csehszlovák képviselők például részt vettek az európai környezetvé­delmi kongresszus előkészítésének munkálataiban; amint ismeretes, ez a kongresszus ez év novemberében Genfben eredményes munkát végzett. Támogatjuk továbbá olyan európai kongresszusok összehívását is, ame­lyeken napirendre kerülnének a köz­lekedés és az energetika terén való együttműködés kérdései. A nemzetközi kapcsolatok minden területére kiterjedő együttműködés fejlesztéséhez tartozik az államok közti kétoldalú kapcsolatok fejleszté­se is. A rendkívüli figyelem mellett, amelyben a CSSZSZK a szocialista közösség országaival való testvéri együttműködés megszilárdítását része siti, egyúttal 'a különböző társadalmi rendszerű országok viszonylatában is az egyenjogú kapcsolatok fejlesztésé­re törekszik. Ezt egész sor hasznos kapcsolat is tanúsítja, pl. Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnök út ja japánba, valamint azok a kapcso­latok, amelyeket a csehszlovák veze­nyid Brezsnyev 1979 októberében ber­lini beszédében terjesztett elő. A Leonyid Brezsnyev által kifejezett készség a Szovjetunió nyugati terüle­tein elhelyezett közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csök­kentésére azzal a feltétellel, hogy Nyugat-Európában nem állítanak rendszerbe újabb amerikai nukleáris eszközöket, továbbá az NDK területén állomásozó szovjet csapatok, harcko­csik és más haditechnika csökkenté­sével kapcsolatos egyoldalú döntés az európai országok közti bizalom továD- bi erősítésére és kiszélesítésére irá­nyuló intézkedésekkel együtt — reá­lis lehetőségeket jelentenek a kato­nai összecsapás veszélyének csökken­tésére, az újabb katonai kiadások emelésének megakadályozására, vala­mint annak érdekében, hogy az euró­pai katonai enyhülést szorgalmazó sokévi törekvések kikerüljenek a zsákutcából. Ezekből a javaslatokból kell to­vábbra is kiindulni, hogy a következő év ismét igazolhassa: a nemzetközi kapcsolatokban az enyhülési folyamat erősödése az uralkodó, meghatározó irányzat. 5 BEKE­Jíp ■■ . “*3? T ..... ' ■( %'., ■/? ’ mi1 — ■’ ' f" f • ->Í " * «*> A* 8Í?» •.. ■ ? - I-1 1 fi- - • t \ J11 (S ! ( LA?i f lj § i # s i , 1 i I i 1 Jk jk j n| I ] .1 j i 9 ♦. « k 9s j _i J 1 Ml

Next

/
Oldalképek
Tartalom