Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-23 / 51. szám
ÚJ szú 1* 71 I. 23. nyéken fennmaradt, s ide összpontosított fatemplomok, szélmalmok, 6sí parasztházak, munkaeszközök, a föld művelő oroszok életének mindennapi kellékei. Amint azt Nyikolaj Ivanovics Gyemjanovtól, a vlagyimiri Príziv területi pártlap helyettes főszerkesztőjétől megtudtuk, tavaly 1 millió 800 ezer turista kereste fel Vlagyimirt és Szuzdalt, s az idén már kétmillióra nőtt a látogatók száma. Az olimpia évében két és fél millió turistát várnak. Az Inturiszt általában kétnapos kirándulásokat szervez ide Moszkvából, ezért korszerű szállodákat, moteleket, kempingeket és éttermeket is építettek ebben az idegenforgalmi központban. Különösen hangulatos szálláshely várja a turistákat a szűz dali Pokrovszkij-monostor falai mögött, a száműzött fejedelmi és cári feleségek hajdani otthonában. A Kievi Rusz születése A történészek szerint Szuzdal vadakban és halakban egyaránt gaz dag, termékeny földjein már az ezredforduló előtt megjelentek a földművelő szlávok. Ezt az északi, erdőn- túlinak nevezett vidéket kevésbé háborgatták a keletről nyugati irányba vándorló nomád hunok, avarok, magyarok, besenyők, bolgárok és kunok. Ezzel szemben a szántóvető, helyhez kötött szláv törzsek déli településeit gyakran támadták meg a sztyeppék harcias pásztornépei, amelyek rablóhadjáratokkal igyekeztek megoldani az alacsonyabb fokú termelési rendszerből adódó túlnépesedés problémáit, miközben egymást is folytonosan nyugati irányba szorították. Az ilyen rendszeresen megismétlő dő rablóhadjáratok elhárítására, amelyekre főleg ősszel, a termés betakarítása után került sor, a földművelő szlávoknak egy erős, központosított hatalomra volt szükségük. így alakult ki még az ezredforduló előtt a Kievi Rusz, amely virágkorában Európa egyik legtekintélyesebb államának számított, s területe a Duna alsó folyásától és a Fekete-tengertől egészen az északi Novgorodig és Szuzdalig terjedt. A kievi fejedelmeket rokoni szálak fűzték az európai dinasztiákhoz, többek között a cseh, a magyar és a lengyel királyi udvarhoz. Szuzdal és Vlagyimir alapítói csinosították az utcákat és a tereket, kiszélesítették a közlekedési hálózatot, .s különösen nagy gondot fordítottak a műemlékek, a turisztikai látványosságok tatarozására. A moszkvai olimpia szervező bizottsága gazdag kulturális programról gondoskodik a résztvevők számára. A zenekedvelők tetszés szerint válogathatnak majd a balett- és az opera- előadások, a koncertek, a régi műemlékek környezetében rendezett szabadtéri előadások között, aki pedig a képzőművészetek iránt érdeklődik, megtekintheti a Kreml templomainak csodálatos freskóit, a Puskin Múzeum és a Tretyakov-képtár, valamint az iparművészeti múzeumok gazdag gyűjteményeit. Azok számára, akik első alkalommal látogatnak Moszkvába, bizonyára felejthetetlen élményt jelent majd a Vörös tér, a színpompás Vaszilij Bla- zsonnij templom, a Cár-harang és a Cár-ágyú megtekintése, s Moszkva panorámája a Lenin-hegyek sétányáról. Akiket különösen vonz a régi orosz építészet sajátos hangulata, a volt kolostorok, hagymakupolás tornyok misztikus varázsa, azok gyalogszerrel is elsétálhatnak a Luzsnyíki Sportkomplexumból a közeli Novo- gyevicsi kolostorba, melynek falai Rettegett Iván, Borisz Godunov, Szof- ja hercegnő, valamint Napóleon tüzéreinek emlékeit őrzik. A tervek szerint a kolostor melletti tavon három stílszerű fehér vitorlás emlékeztet majd az ókori Görögországra, az olimpiai játékok szülőhazájára. Moszkva és széles környéke, mint például Arhangelszkoje, Kolomensz- koje, Osztankino, Kuszkovo és Ca- ricino, különösen gazdag turisztikai látványosságokban. Érdemes azonban nagyobb kirándulásokat is tenni a Moszkva-környéki ősrégi orosz városokba, Zagorszkba, Mozsajszkba, Ko- lomnába és Zvenyigorodba, ahol úgyszintén eredeti szépségükben csodálhatok meg az évszázadok folyamán A szuzdali Szpaszo—Jetim jevszkij-mo nostor díszes kapubástyája a XVII. században épült A Szuzdal melletti Vlagyimir 1108-ban történt alapítása a harciai és bátor Vlagyimir Monomach nevéhez fűződik, aki anyai ágon Konstantin Monomachosz görög császár unokája volt, s akinek egy időre sikerül: még felújítania a központi hatalmat és a kievi fejedelemség korábbi hírnevét. Nővére a német császárhoz ment feleségül, ő pedig az angol ki rály lányát vette el. Több hadjáratot indított a kunok ellen, s ezzel elvette a kedvüket a további támadásoktól. Halála után már nem lehetett meg akadályozni a Kievi Rusz széthulló sát. Utódai önálló fejedelemségeket alapítottak, s állandóan napirendé.i - volt közöttük a központi hatalomért folytatott harc. Ebben Jurij Dolgoru- kij, rosztov-szuzdali fejedelem, Vlagyimir Monomach fia, Moszkva alapítója kerekedett felül. Jurij 1146-ban tette meg Szuzdalt fejedelemsége fő- • városává Később a szuzdali fejedelemség nyugati határán elfoglalta éí megerősítette Kucska bojár faluját, amelyet az itteni folyó szerint Moszkvának neveztek el. Jurij fia, Andrej Bogoljubszkij Szuz- dalból Vlagyimirba helyezte át a fejedelemség székhelyét. Andrej 1169- ben elfoglalta és feldúlta Kiévé*, amely ezután végérvényesen a háttér lie szorult. Ettől kezdve Vlagyimir vette át Kiev központi szerepé: amely Bogoljubszkij uralkodása" alatt virágzó várossá fejlődött. Hiába volt azonban „istenfélő“ a vlagyimiri fejedelem, a rosztovi é> szuzdali bojárok megelégelték köz pontosító törekvéseit, összeesküvés: szőttek ellene, s bogoljubovói palotá jában meggyilkolták. A szuzdali bojá rok Andrej halálával nem érték el a céljukat, a központi hatalom felszámolását. Vszevolod Jurjevics, Andrej testvére a vlagyimiri polgárok segítségével leverte a bojárok lázadását, s ettől kezdve a rosztov-szuzdali fe jedelemséget vlagyimiri fejedelemségnek kezdték nevezni. MAKRAI MIKLÓS Következik: II. Tatárdálás az oroszok földjén I. SZUZDAL ÉS VLAGYIMIR A Szovjetunióba látogató külföldi turisták száma évről évre növekszik. Egyre többen veszik igénybe az Inturiszt szolgáltatásait, hogy felejthetetlen napokat tölthessenek a Feketetenger partvidékének világhírű üdü lővárosaiban, hogy megismerkedjenek az ősi orosz föld, vagy a Kaukázuson és a Kaszpi-tengeren túli területek lakóinak életével, kultúrájával, Moszkva, Leningrád, Kiev és a többi történelmi nevezetességű ,város műemlékeivel, s megtekinthessék a múzeu mok és képtárak gazdag gyűjtemé nyeit. A közelgő XXII. Nyári Olimpiai Játékok bizonyára idegenforgalmi csúcsot is jelentenek majd a rendező város, Moszkva számára. A moszkvaiak ezért idejében felkészültek az olimpiára érkező sportolók, sport- szakemberek, versenybírák, tudósítók és a sportrajongók ezreinek fogadására. Üj szállodai komplexumokat építettek a város különböző pontjain, kiépült várfalak, bástyák, templomok és haranglábak, városkapuk és fejedelmi paloták. A turisták Mekkája Az orosz történelmi múlt korai emlékeinek legnagyobb gyűjteménye azonban a Moszkvától északkeleti irányban, mintegy 190 kilométer tá volságban fekvő Vlagyimirban ás Szuzdalban található. A háromszáz- ezer lakosú Vlagyimir ma területi székhely, jelentős gép és textilipara van, s története szorosan összefügg a közeli Szuzdal, valamint a többi orosz fejedelmi székhely, főleg Kiev, Novgorod, Rosztov, Rjazany, valamint Moszkva fejlődésével. Vlagyimir nevezetes műemlékei közé tartozik az 1164-ben épített, s a tatárok által többször is megostromolt Arany-kapu, valamint a hasonló A több évszázados fatemplomok az orosz ácsok csodálatosan szép mesterművei A szerző felvételei korú Uszpenszkij-székesegyház, amelyről a moszkvai Kreml hasonló nevű templomát mintázták. A Vlagyimirtól néhány kilométerre fekvő Szuzdal igazi múzeumváros. Itt szinte minden épület a régmúlt idők emlékeit őrzi, s az állam nagy összegeket fordít ezek gondozására. Az idegen- vezetők élő történelemkönyvként kalauzolják a turistákat a középkori erődítmények, bástyák, templomok és gazdag gyűjteményeket őrző múzeumok rengetegében. A Kamenka folyó egyik kanyarulatában terül el a földsánccal övezett vár, a szuzdali kreml, az ősi fejedelmi és egyházi központ. Festőién szép, mesébe illő látványt nyújt a város északnyugati, sík területén fel épített Pokrovszkij-monostor komplexuma, amellyel szemben, a folyó túlsó partján fekvő dombon a Szpaszo— Jefimjevszkij-monostor falai és bástyái emelkednek a magasba. Szuzdal déli részén egy különleges skanzen is létesült, a régi orosz építészet múzeuma, ahol megtekinthetők a kör Az évkönyvek szerint Szuzdalt Vlagyimir Szvjatoszlavics kievi fejedelem alapította 997-ben. A kereszténység felvétele szintén Vlagyimir műve volt, ami nagy szerepet játszott a szláv törzsek egyesítésében, s a hűbéri viszonyok kialakulásában. Via gyimir fejedelemnek megkeresztelke dése előtt — ősi szláv szokás szerint — még több felesége volt, akiktől számos fia született. A halála után bekövetkezett testvérharcból Bölcs Jaroszláv, Novgorod kormányzója került ki győztesen, aki tovább folytatta apja központosító törekvéseit. Országának nagy nemzetközi tekintélyét bizonyítja, hogy a konstantinápolyi pátriárka metropolitát állított a kievi egyház élére, s leányai a francia, a norvég és a magyar királyhoz mentek feleségül. Halála után azonban kevésbé bölcs fiai felosztották egymás között az országot, s a kisebb-nagyobb fejedelemségek kialakulása olyan feudális háborúkhoz vezetett, amelyekben a központi hatalomért, vagyis a kievi fejedelmi cím viseléséért versengő testvérek, a közeli és távolabbi rokonok egymás ellen is felhasználták a déli peremvidékeken élő nomád népeket, főleg az állandó veszedelmet jelentő kunokat. Régi parasztbázak, szélmalmok, gazdasági épületek a szuzdali skanzenben
