Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-09 / 49. szám
VASÁRNAP 1979. december 9. A NAP kel — Kelet-Szlováikia: 7.15, nyugszik 15.39 Közép-Szlovákía: 7.23, nyugszik 15.47 Nyugat-Szlovákia: 7.31, nyugszik 15.55 órakor A HOLD kel — 21.42, nyugszik 11.14 órakor Névnapjukon szeretettel iköszöntjílk NATÄLIA és IZABELA nevű kedves olvasóinkat 1544-ben halt meg Teofilo FOLENGO olasz költő (szül. 1496) • 1883-ban született Nyiknlaj Nylkola- jevics LUZIN szovjet matematikus ( + 1950) • 1919-ben született William Nnnn LIPSCOMB Nobel díjas amerikai fiziko-kémi- kns. AZ ÚJ SZÓ JOVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Elavult-e a marxizmus— leninizmus? irta: Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára Párizsi, bonni, brüsszeli jóslatok 1980-ra Gárdos Miklós cikke Az építőipari műszaki fejlesztés kérdései Pavel Patzel mérnök cikke A közművelődés szolgálatában Kövesdi János írása Karácsonyi ajándék Szabó Béla novellája Búcsú az örökbérlettől P. Vonyík Erzsébet cikke Már reggel fél nyolckor a magas beosztású gazdasági vezető titkárnőiének irodájában ülök, hogy véletlenül se mulasszam el a találkozást, mert a tervezett riport megírásához feltétlenül szükségem van az illető előzetes, hiteles tájékoztatására. Nyolc óra előtt öt perccel megérkezik, és persze szememre hányja, hogy miért nem jeleztem érkezésem, s egyre hangoztatja: Amúgy sincs időm. És valóban: cseng a telefon, az egyik, a másik, jobbról is, balról is benyitnak hozzá, ki ilyen, ki olyan üggyel. Persze nem hagyom magam. Érvelek így, érvelek úgy, beszélek erről, meg arról, csakhogy célt érjek nála. Valahogy a vadászidényre téved a szó. Erre azután az illető hirtelen kigyullad, hangjában mohó érdeklődés: Vadászni is szokott? — Ojfé — bizonygatom hevesen, — magaslesből, meg általában lesből, mert a körvadászatok a sok járkálás miatt fá- rasztóak számomra. Az illető is vadász. Helyben vagyok tehát, kínálás nélkül is leülök, kezdjük a beszélgetést. Persze, a telefonokat sorra kikapcsolja, a titkárMegloptak nőt utasítja: senkit nem fogad, sürgős tárgyalás következik. Azám, képzeletben lankadatlan szorgalommal járjuk az országot. Csallóközben vadkacsára vadászunk, Beluján, meg a Selmeci hegyekben vaddisznóra, Dargón özekre, Gömörben szarvasokra. Közben eredeti szándékom szerint a vállalat dolgai felől is érdeklődök. Borzasztóan fárasztó így a beszélgetés, mert hiszen életemben alig kétszer, vagy háromszor vettem részt vadászaton, csak a regényekből, leírásokból ismert vadász ■ kalandok, vadászanekdoták éltetik mondanivalómat. Szerencsémre. Délben, vagyis pontosan tizenkettő előtt öt A közmondásokat a tapasztalatokon alapuló népi bölcsesség szülte. Azt is, mely így hangzik: Ki korán kel, aranyat lel. Tény, hogy reggel az üzletekben több az áru, kevesebb a vásárló és rugalmasabb a kiszolgálás, vagyis ha aranyat nem is, de komfortot találhat az ember. Persze, ha be tud jutni az üzletbe, mert az ajtókra kifüggesztett, különféle szövegeket tartalmazó, a vásárlási szándékot áthúzó táblák az utóbbi időben riasztóan elszaporodtak. A napokban én is korán keltem, de nem aranylelési, hanem vaj, kifli és . sajt-vásárlási ügyben. A közeli üzlet ajtaján egy felirat adta a tudtomra: árut vesznek át. Korgó gyomorral siettem a szomszédos lakótelep üzletébe, melynek ajtaján azt újságolta tábla, hogy leltároznak. Nosza gyorsan fel az éppen jövő autóbuszra, hiszen az új városrész túlsó felén is van egy üzlet. Valóban van, de nem nekem „teremtették“, mert itt is kiírás fogadott: Festés miatt zárva. Mi van még? — szűrődött ki Horváth Attila isTILTÓ TÁBLÁK mert slágere az egyik lakásból, ahol nyilván már reggeliztek (csak azt tudnám, hol vették a hozzávalót) és zenét hallgattak. Láttam aztán még ilyen feliratokat: Ma 10.20-kor nyitunk, Betegség miatt zárva, Takarítunk, Műszaki okokból zárva, satöbbi. Az éhes ember illatos kiflikkel megrakott polcokról, vajról, sajtról, tejről álmodik. Tervezés a tábla végez! A belvárosban azonban végre tárt ajtó fogadott a tef- csarnokban. — Kérek tíz kiflit, tejet... — Hogy képzeli, tíz perccel fejezzük be a beszélgetést, s a félig nyitott ajtó mellett állva, hogy a titkárnő is hallja, így bocsát utamra: — Tessék, nézz szét az üzemben is. Különben tudod, hogy fontos ügyekről soronkívül is szívesen tárgyalok. Soron kívül is, ha fontos ügyekről van szó. Délután négyig dolgozik az első műszak, így hát ebéd nélkül, kissé zúgó fejjel járom sorra a műhelyeket, a részlegeket, hogy az előzőleg kapott, kevéske, de hivatalos tájékoztatás alapján a tervezett riporthoz úgynevezett élő anyagot is gyűjthessek. A műszak végeztével a hazafelé igyekvő munkásokat követve én is a kapushoz érkezem. Mondom neki: — Öregem, vigyázzon, mert itt lopnak. Nem ügyeltem, nem figyeltem, engem is megloptak. Hogy ki, mit lopott el tőlem, nehéz megmagyarázni, meg fáradt is vagyok már, de majd megírom. Íme: itt az írás. óra múlt, miért nem jött korábban? — Ha jól volt nyújtózkodni eddig az ágyban, akkor tessék visszafeküdni, mert most már csak délután kapunk friss árut — tette hozzá mosolyogva a másik elárusítónő. Kit ne kerülgetne ezek után a gutaütés? Enge- met is megkörnyékezett, hiszen hajnaltól talpaltam egyik zárt üzlettől a másikig. S felteszem a kérdést: miért? Miért nem lehet jobb munkaszervezéssel, egy-egy kis áldozathozatallal és ügyszeretettel nyitva tartani az üzleteket, hiszen a kereskedelem fő célja a vevők mindenkori kiszolgálása és megtartása, nem pedig — mint esetemben is — a sírba kergeté- se... IDŐSZERŰ GONDOLATOK A marxizmus—leninizmus a társadalom- tudomány lagnagyobb sikere. Tényleges elsajátítása nagy, bonyolult, intenzív munkát, az ismeretek állandó kiegészítését és felújítását követeli meg. Tanulni, tanulni, tanulni, ez Lenin hagyatéka, aki figyelmeztetett arra, hogy tudományunk nem maradhat holt betű, vagy divatos frázis (és ez, minek is tagadjuk, nálunk különösen gyakran előfordul), hogy a tudománynak valóban a vérünkké kell válnia, teljesen és valóban a mindennapi élet részévé kell válnia. Ezek a lenini szavak ma is időszerűek az ideológiai front számára. Az ideológiai káderek által a marxizmus—leninizmus elméletének és metodológiájának következetes elsajátítása és alkotó érvényesítése elkerülhetetlen feltétele az egész ideológiai munka további javításának. A marxizmus— leninizmus állandóan fejlődő elmélet. Ennek alapja a jelenlegi társadalmi fejlődés bonyolult folyamatainak tudományos megindokolása és az új jelenségek elemzése. A párt elméleti tevékenysége során állandóan a szovjet társadalomtudósok kutatásaira támaszkodik. Az élet és a társadalmi gyakorlat azonban nem áll egy helyben. A marxista- leninista elmélettel szemben fokozott követelményeket támaszt és új feladatok elé állítja. A társadalomtudományok nem maradhatnak el az élet mögött. A kutatások hatékonyságát jelentősen emelni lehet és emelni kell. Minden tudományos kollektívában az alkotószellemű, bátor keresés légkörének kialakításánál határozottan meg kell szabadulni a valódi tudomány számára olyan idegen jelenségektől, mint amilyenek a mesterséges következtetések, a skolasztikus, az idézetek üres használata, a felületes kommentálás és a formalista elmefuttatásoknak újításként való feltüntetése. A materialista dialektika Lenin meghatározása szerint a marxizmus élő lelke. A dialektikának, mint a fejlődés általános elméletének, mint a megismerés logikájának és elméletének szerepe meghatározza további fejlesztésének rendkívüli időszerűségét. Bizonyos szempontból szükséges tanulmányozni a dialektika konkrét felhasználásának útjait a legbonyolultabb jelenségek és folyamatok megismerése során a tudomány minden területén és a természettudományok legújabb ismereteinek materialista értelmezésénél is. A történelmi materializmus és a tudományos kommunizmus terén most olyan problémák kerülnek előtérbe, mint társadalmunk szociális egységének további erősítése a munkásosztály vezetőszerepe mellett, a nemzetek és nemzetiségek közeledése, az új történelmi közösség — a szovjet nép — egységének, megszilárdításának és fejlesztésének törvényszerűségei és sajátosságai a jelenlegi feltételek között. (Mihail Szuszlovnak, az Ideológiai dolgozók össz-szövetségi tanácskozásán 1979. október 16-án mondott beszédéből) Ha valaki az építőiparban bármely szinten irányító feladatot kap, az korántsem jelent ülőfoglalkozást, sem íróasztalhoz kötöttséget. Különösen érvényes ez abban az esetben, ha ez a valaki korábban maga is jól ismerte a friss épületszagot. így aztán ne csodálkozzék senki sem, aki a Bratislava-vi- déki Járási Építőipari Vállalat szenei (Senec) részlegén Botló Gyulát keresi és a találkozó az első kísérletre nem valósul meg. Ez, persze, nem új dolog a jelenleg harminc villanyszerelő munkáját irányító művezető életében, hiszen az utóbbi 16 évben munkaidejének nagy részét valamelyik építkezésen, vagy két épület közötti úton töltötte. Hosszabb ideig egy helyen csak korábban, még gyakorló villanyszerelőként tartózkodott. Igaz, életének az a szakasza sem elhanyagolható, hiszen az idén harmincéves vállalat negyedik évében járt, amikor a 14 éves Botló Gyula odakerült — ipari tanulónak. Ezerkilencszázhatvanegytől párttag, 1963-ban kiemelik, A művezető lanyszerelő éppen úgy dolgozik, mint huszonegyné- hány évvel ezelőtt, csak éppen nem kell annyit vésnie, mint korábban. A vésőt felváltották az (ltvefúró HIL- Tl-k; no meg a műanyag tiplik szintén az utóbbi évek újdonságai. Ma az esik meg gyakran, hogy hosszabb-rö- vídebb ideig nincsenek videa fúrók. Ezt különösen akkor nehéz kimondani, amikor azok kérik, akikkel azelőtt és pártfeladatként kapja a szenei üzemrészleg villany- szerelői munkájának irányítását. Akkor a villanyszerelők évi munkájának eredménye mintegy másfél millió koronát tett ki, ma pedig az általuk elvégzett munka mintegy 9 millió koronát jelent a vállalatnak. Ezt a növekedést úgy érték el — a kezdetinél természetesen nagyobb munkáslétszámmal —, hogy közbeú a szakma szinte alig változott ... — Amíg a többi szakipari munka gépesítésében jelentős a változás, addig a vilegyütt szoktuk megfogni a dolog végét. De hát, ugye, az ütvefúró videa nélkül annyit ér, mint a véső kalapács nélkül... Persze, az élet a nehézségek ellenére sem áll meg. Harminc embernek pedig munkát — és megfelelő munkafeltételeket — kell biztosítania a járásban, és gyakran a járáson kívül is. Szencen az idén adták át a poliklinikát, tavaly a művelődési otthont, s amikor e sorok megjelennek, a 90 férőhelyes óvoda átadásától már csak néhány nap választja el az építőket, de a magyar iskola új épületszárnyában is megkezdődhet még ebben az évben a pedagógiai munka. Akad, persze, tanújele politikai-társadalmi tevékenységének is, amely gazdag múltra tekint vissza, nem; csak munkahelyén, hanem szülőfalujában Hegysúron (Hrubf Sör) is. A hatvanas évek elején öt évig volt a vállalat szenei részlege pártalapszervezetének elnöke, ma a vállalat összüzemi pártbizottsága ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke, lakhelyén pedig a HNB iskolai és kulturális bizottságának elnöke. Tevékenysége elismerésének bizonyítéka, hogy 1974-ben „Az építőipar legjobb dolgozója“, három évvel később pedig „A vállalat legjobb dolgozója“ kitüntetést kapta. A legújabb oklevélen szinte alig száradt meg a tinta — két hónapja vette át a Bratisla- va-vidéki járás szocialista fejlesztésében szerzett érdé mei elismeréséül az újabb oklevelet és plakettet. Kitüntetéseinek számát gyarapítani bőven van ideje, hiszen amikor a most jubiláló vállalat megalakult, még csak tízéves volt. mészáros iAnos 1979 XII. ozsrn
