Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-02 / 48. szám
FELEMELT ÖKÖLLEL A C I A ÉS AZ FBI IS ZAKLATTA Emlékeznek még? Tizenegy esztendeje történt, John Carlos amerikai színes bőrű vágtázó a harmadik helyen végzett a mexikói olimpia 200 méteres férfi síkfutás döntőjében. A versenyt az ugyancsak színes bőrű amerikai Tommie Smith nyerte 19.8 másodperces világcsúccsal. Az olimpiai eredményhirdetést váratlan, a kedélyeket alaposan felkavaró jelenet zavarta meg. A világrekordot futó Smith és a bronzérmes a győzelmi emelvényen az amerikai himnusz hangjainak felcsendülése- kor a földre szegezte tekintetét és fekete kesztyűbe burkolt öklét az ég felé emelte. így tüntettek az Egyesült Államokban uralkodó faji megkülönböztetés ellen. A mexikói olimpián egyébként mindegyik színes bőrű atléta mezén vagy melegítőjén fényesen csillogó jelvényt viselt. Az olimpiai ötkarikához hasonlóan öt szó állt rajta: „Olimpic project for human rights“ — vagyis olimpiai törvényt az emberi jogoknak. De ezt a jelvényt akkor nemcsak a színes bőrűek tűzték a mellükre, mert például a 200 méteres síkfutás ezüstérmese, az ausztrál „Üdv- hadsereg“ prédikátora is csatlakozott a tiltakozáshoz, az eredmény- hirdetéskor viselte a jelvényt. Mint ismeretes, a két színes bőrű versenyzőt kizárták az amerikai olimpiai csapatból. Mindkettőjüknek haladéktalanul el kellett hagynia az olimpiai falut, sőt Mexikó területét is. A 200 méteres síkfutás döntője után rendezett sajtóértekezleten, tehát még a kizárás előtt, John Carlos így nyilatkozott: „Feleségemnek megígérték, hogy munkához juttatják, ha a Kelet-texasi Egyetem színeiben versenyzek. Feleségem azonban edényt mosogathatott az egyetemi étkezdében. Ám a feleségemnek ígért állás mellett más okom is volt, hogy elfogadjam az egyetem ajánlatát. Két és fél esztendős kislányunkIgy tiltakozott Carlos ás Smith a faji megkülönböztetés ellen (Archlv-felv.) nak sürgősen levegőváltozásra volt szüksége. Később aztán kiderült, hogy az éghajlat valóban nagyszerű: teljesen tiszta volt a levegő körülötte, a közelébe sem merészkedett senki, mert a fehér gyerekek szülei már az első nap megtiltották, hogy a mi kislányunkkal játszanak...“ Ez történt tizenegy esztendővel ezelőtt. John Carlos a minap érthetően lehangoltan nyilatkozta a külföldi újságok hasábjain, hogy felesége öngyilkosságot követett el. Erről így beszélt az újságíróknak: „Nem kétséges, az éveken keresztül alkalmazott rendszeres zaklatás kergette öngyilkosságba. A CIA és az FBI ügynökei jóformán egy pillanatig sem hagytak nyugton bennünket. Telefonbeszélgetéseinket lehallgatták, állandó megfigyelés alatt tartottak bennünket. Feleségemet külön is zaklatták. Nem bírta erővel és Idegekkel. Előbb elvált tőlem, mert azt hitte, így békén hagyják. Amikor aztán bebizonyosodott, hogy ez sem használ, végett vetett életének.“ Carlos éveken át nem kapott állást, rögbicsapathoz sem szerződtették büntetésből. „Nem bántam meg a történteket“ — mondotta. „Akkor, a mexikói olimpián a felnövekvő nemzedékre gondoltam, az járt az eszemben, hogy egy tízéves gyerek tanul talán valamit tettemből. Tudom, hogy soha nem leszek gazdag, olyan szegény maradok, mint ma. Mégis azt mondom: Mexikóban semmit sem veszítettem, mert előtte is annyit éheztem, mint utána.“ A mexikói olimpia után Tommie Smith ugyanolyan zaklatásoknak volt kitéve, mint John Carlos. Végül is az egyetemet végzett fiatalember az egyik amerikai nyomorvidék iskolájában el tudott helyezkedni. Hát ilyesmi is előfordul a korlátlan lehetőségek és szabadság országában. És nem is ritkán ... LENINGRAD - SPORTVÁROS Az 1980. évi .nyári olimpiai játékok megrendezésére nemcsak Moszkva készül. Hasonlóan jó ütemben folynak az előkészületek Tallinnban, a vitorlázó versenyek színhelyén, továbbá Leningrádban, Kijev- ben és Minszkben, ahol a labdarúgótorna selejtezőinek csoportmérkőzéseit bonyolítják le. Leningrádban a plakátok még hiányoznak, s egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik ország négy válogatottja küzd majd a Kirov-stadion zöld gyepén. Jelenleg még csak az időpont ismert, miszerint július 20-a és 25-e között kerül sor a torna egyik csoportjának mérkőzéseire, majd július 27-én egy negyeddöntőt is rendeznek. A Kirov-stadion az olimpia idején jubilál. Kereken harminc esztendővel korábban, 1950-ben teltek meg először a lelátók az ünnepélyes megnyitóra. A stadion építésénél a hős város, amely kiállta a csaknem 900 napos német fasiszta ostromzárat, lakóinak ezrei működtek közre, hogy a pusztító háború után minél előbb felépüljön az új sportlétesítmény. A Kresz- tovszkij-sziget dombján létesített, százezer néző befogadására alkalmas stadion a csaknem ötmilliós város büszkesége. A több létesítménytől övezett stadion már messziről feltűnik, s a különböző sportpályák, tornacsarnokok, evezős- és teniszpályák mellett strandfürdő, sőt ejtőernyős torony is várja a sportolókat. A stadion tetejéről nagyszerű panoráma tárul a városra, a Néva folyóra. Leningrádban egyébként 1846-ban, a császári vitorlázóklub megalakításával honosodott meg a sport, s nyomában tört utat az evezés, a tenisz és a krikett. A kilencvenes években Pétervárott rendezték meg az- első labdarúgó-mérkőzést, az atlétikai és a birkózóversenyeket. Pjotr Leszgaft, a kiemelkedő orosz orvos és pedagógus már 1896-ban sportoktatók képzésével foglalkozó testnevelési iskolát létesített. Ez a Nagy Októberi Forradalom győzelméig működő intézmény a szovjethatalom idején egyetemi rangra emelkedett, s ma Leszgaft nevét viseli. A nyolcévtizedes múltra visszatekintő szovjet labdarúgás bölcsőjét is Leningrádban ringatták. Az első mérkőzést 1898. szeptember 25-én játszották a cári birodalom fővárosában, s 1907-ben került sor a Pé- tervár—Moszkva találkozóra. A Néva-partiak 2:0-ra nyertek. Napjainkban a Zenit és a Dinamo a város két ismert csapata. A Zenit 1938 óta megszakítás nélkül szerepel az első osztályban. A D-betűsek hét további csapat társaságában részt vettek 1936-ban, az első alkalommal kiírt szovjet labdarúgó-bajnokságban. Most azonban csak a második osztályban szerepel a Dinamo. A Zenit legnagyobb sikerét 1944- ben a Szovjet Kupa megnyerésével aratta. A bajnokságban középcsapatnak számít, legjobb helyezéseként többször volt negyedik. Tavaly óriási fedett csarnokot avattak a városban. Ebben műanyag borítású, szabályos méretű labdarúgópálya is elfér. Mindez segíti a futballisták felkészülését, hiszen- egész évben, az időjárástól függetlenül gyakorolhatnak. Leningrád —. sportváros. A városban 56 stadion, 59 atlétikai pálya, 22 fedett uszoda, 755 tornacsarnok, 760 kosár-, 822 röplabda- és 64 teniszpálya, 162 lőtér, 11 evezősklub, 5 vitorlázóklub, 2 atlétikai fedett pálya, továbbá kerékpáros stadion áll a sportolók rendelkezésére. Az adatok szerint minden negyedik leningrádi rendszeresen sportol. A testedzést fiatalon kezdik, hiszen a működő 105 sportiskolában mintegy 50 ezer fiatalt foglalkoztatnak. A hős város lakói szeretik a sportot, s büszkék eredményeikre. A Szovjetunió olimpiai csapatában mindig szerepelnek leningrádi sportolók — méghozzá sikeresen. Montrealban például 34 érmet szereztek a Néva-partiak. Helsinki óta 59 leningrádi versenyző nyert aranyérmet, s most nagy érdeklődéssel várják: ki lesz a hatvanadik győztes? Meri hogy Moszkvában a győzelmi dogobó legmagasabb fokán is áll majd leningrádi sportoló, ebben a Néva partján senki sem kételkedik ... A labdarúgó Európa-bajnokság nyolcas döntőjének első résztvevője — a rendező ország mellett — nagy meglepetésre Görögország válogatottja lett. Tulajdonképpen már szeptember 12-én eldőlt a görögök csoportelsősége, amikor Athénban l:0-ra legyőzték a Szovjetunió együttesét. Pedig a sorsolás után talán senki sem bízott a mintegy tízmilliós országban a továbbjutásban, hiszen olyan „nagyok“ voltak a csoportban, mint a Szovjetunió és Magyarország. ALKE- TASZ PANAGULIASZ szövetségi kapitány azonban derűlátó volt. Lehet, hogy csak „hivatalból“, de ezt mondta: „Nehéz feladat előtt állunk, ám legyőzhetjük ellenfeleinket.“' És neki lett igaza ... Görögország válogatottja még sosem vett részt a világ- és Európa-bajnokságok végküzdelmeiben. Nem is volt nagy az érdeklődés a címeres mez iránt, minden figyelem a klubcsapatok nemzetközi szereplésére és a bajnoki küzdelmekre irányult. Változás csak akkor állt be, amikor a 45 esztendős Panaguliasz lett a szövetségi kapitány. Ámbár a sikertelen rajt, a finn {0:3}, majd a szovjet (0:2) válogatottól elszenvedett vereség után már-már távozásra kényszerülődé végül meg tudta győzni a szövetség vezetőit arról, hogy a sikeres szerepléshez hatásosabb, közös edzésekre van szükség, s a játékosokkal szemben nagyobb követelményeket keli támasztani. A labdarúgók ezt követően lényegében csekély juttatást kaptak a szövetségtől, viszont ezért az edzéseken is helyt kellett állniuk. A 25 tagú válogatott keret hetente egyszer találkozott a görög fővárosban, és keményen edzett. Persze nem mindenkinek volt a kedvére ez a megváltozott felkészülés. Olyan eset is akadt, amikor a kapitány a jelenlegi legjobb görög futballistának tartott Mavroszt három nappal a döntő fontosságú Szovjetunió elleni meccs előtt egyszerűen hazaküldte. Egy ideig nem is számított rá, s az ezüstcipős gólkirály természetesen ezalatt a juttatást sem élvezhette. A görög labdarúgás, a válogatott sikerének titka ebben a megváltozott szellemű felkészülésben rejlik, amihez bizonyos lélektani felkészülés is hozzájárult. A görögöket ugyanis korábban önbizalomhiány jellemezte, a technikailag egyébként képzett játékosok erőtlenné váltak, szinte gyávák, kishitűek voltak a nemzetközi mérkőzéseken, egyáltalán nem ismertek olyan szavakat, hogy taktikai fegyelem, kollektív játékfelfogás. „Sikerült végre elhitetnem velük, hogy tudnak futballozni, csak embereljék meg magukat és váljanak erős akaratú sportemberekké“ — mondotta a közelmúltban Panaguliasz, aki közben szerencsés kézzel fiatalított is, korábbi ismert futballisták helyett sikerekre éhes, fiatalabb labdarúgóknak szavazott bizalmat, olyanoknak, akik maradéktalanul teljesítették az edző utasításait, akik betartották a játékfegyelmet. „Csodálatos dolog, hogy a görög labdarúgás történetében első alkalommal túljutottunk a selejtezőkön és Európa legjobb csapatai között szerepelhetünk a jövő év júniusában — nyilatkozott a kapitány. — De természetesen nem pihenhetünk a sikereken, már ismerjük a világbajnokság selejtező csoportjában ellenfeleinket, s az olasz, a jugoszláv és a dán csapat erősnek ígérkezik. No, de nem lennék jó szövetségi kapitány, ha nem bíznék továbbra is a játékosaimban. Bíztam bennük az Európa-baj- noki selejtezők megkezdése előtt is ...“ Görögország meglepetést okozhat az Európa-bajnokság nyolcas döntőjében. A kétségtelen egyéni képességekkel rendelkező görög futballisták ugyanis az utóbbi időben sokat fejlődtek taktikában és erkölcsi-akarati tulajdonságokban. Játékukat pedig szinte senki sem vitatja ... ÓÚJ SZÓ Index: 46 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÓBANYOM AS. Magánszemélyek a következő címen adhat|ák fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava. Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az 0| Szó előfizetési díja — a vosárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. t\ líiíjs iinl „sötét Ina"?
