Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-02 / 48. szám
1179. XII. 2. N C/3 STOP A U T Ó S 0 MOTOROSOK Az érdeklődés középpontjában: AZ OZEMANVAG-TAKAREKOSSAG Az üzemanyag-takarékosság problémájával világszerte sok szakember foglalkozik. Magyarországon például kiszámították, hogy egy személyautótulajdonos járművével évente 10—15 ezer kilométert tesz meg. Ez azt jelenti, hogy a magánautósok évente hétmil- liárd forintot költenek benzinre. Az üzemanyag-takarékosság problémájával a Budapesti Közlekedési Kutatóintézet Is foglalkozik. A szakemberek azt állítják, hogy mindenekelőtt a járművek üzemelését és magát a közlekedést kell gazdaságosabbá tenni. Ezért Budapesten különféle benzlnkeverékeket próbálnak ki, kísérletképpen bevezetik a motorok karbantartásának korszerűbb formáit, a fáradtolaj felhasználásának lehetőségeit. A gyorshajtás kérdését is vizsgálják. Az eredmények azt mutatják, hogy 15 perces gyorshajtás 40 százalékkal növeli az üzemanyag-fogyasztást. Sok járművezető helytelen vezetési technikát alkalmazva 100 kilométerenként 3—4 literrel megnöveli a benzinfogyasztást. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy már az autós iskolákban nagyobb gondot kell fordítani a helyes vezetési technika oktatására. NSZK-beli szakemberek arra számítanak, hogy 1985-ben az új gépkocsik benzinfogyasztása átlagosan 10—12 százalékkal csökken. Ezt úgy akarják elérni, hogy 1980 végéig kidolgozzák a különféle vezetési technikák tekintetbe vételével az üzemanyag-fogyasztási normák meghatározásának ipari módszereit. Ezenkívül más fűtőanyagfajták felhasználásával is üzemanyagokat akarnak gyártani. Ha tekintetbe vesszük, hogy jelenleg az NSZK-ban 100 kilométerre átlagosan 11 liter benzinfogyasztás jut, akkor a 12 százalék bizony nem elhanyagolható mennyiség. Végezetül néhány konkrét adat az Egyesült Államokból. Itt egyre népszerűbb az újfajta üzemanyag, benzin és alkohol keveréke. A Pilot Petroleom cég üzemanyagtöltő állomásai már most árusítanak olyan keveréket, amely kilenctized rész benzint és egy rész alkoholt tartalmaz. Bár e keverék valamivel drágább, mint maga a benzin, mégis érdemes vásárolni, mert öt százalékkal csökkenti a fogyasztást. A keverékben felhasznált alkohol fából, élelmiszeripari hulladékból, gabonából és más olyan anyagokból is előállítható, amelyek cukrot és keményítőt tartalmaznak. A keverék használatához nincs szükség a motor szerkezetének megváltoztatására. És a többi ország? Francia- országban növelik az alkoholgyártást gyümölcs- és burgonyamaradékokból. Az alkohollal hajtott jármű óránként 104 kilométert tud megtenni, s fogyasztása 100 kilométerenként 5—6 liter. Brazília az alkohol üzemanyagként történő felhasználása keretében határozatot hozott, hogy az állami járművekbe olyan motorokat szerelnek, amelyek alkohollal üzemeltethetők. Felvetődött az a kérdés is, hogy ezeknek a járműveknek az adóját csökkentik. Amint láthatjuk, világszerte üzemanyag-takarékosságot célzó intézkedéseket léptetnek életbe. (r) MÉSZÁROS FERENC Tolóerő és fogyasztás (I.) Gondos barátunk — nevezzük így — elindítja a , kocsiját. Alig megy néhány métert, s máris sebességfokozatra kapcsol, hiszen — úgy gondolja — a magasabb fokozat nagyobb erőt és jobb gyorsulást jelent. Ugyanúgy cselekszik a többi fokozatnál is, olyannyira, hogy 50 km/óra sebességnél már a negyediknél tart. Egy másik autós — az előbbihez hasonlóan — szintén túl korán kapcsol magasabb sebességi fokozatra. Ű azért teszi ezt, mert azt hiszi, ezzel benzint takarít meg. Minél alacsonyabb a motor fordulatszáma — úgy gondolja — annál kisebb az üzemanyagfo- gvasztás. A harmadik autós pedig azért kapcsolt túl korán magasabb fokozatba, mert úgy véli, hogy ezzel kíméli a motort. Mindhárman tévednek. Sem hatékonyabb hajtóerőfelhasználást, sem kisebb üzemanyag-fogyasztást, sem a motor jobb kímélését nem jelenti a magasabb sebességfokozatok korai kapcsolása. Sőt, éppen ellenkezőleg! Ha túl korán kapcsolunk magasabb fokozatra, csökken a motor teljesítménye, növekszik az üzemanyagfogyasztás és siettetjük a motor kopását. Ennek oka a belső égésű motor természetében rejlik. Van ugyanis egy olyan tulajdonsága, amit szinte neveletlenségnek is lehetne nevezni: tolóereje (szakszerűen kifejezve forgatónyoma téka) nem minden fordulatszámnál azonos. A for- gattyús tengely lassúbb forgásánál a tolóerő csekély, a növekvő fordulatszámnál nő, de bizonyos fordulat- számon túl újra csökken a tolóerő. Számokkal kifejezve: ha például a motor 1000 fordulatnál (ez rendkívül lassú üzemmenetet jelent) például 8 mkg-ot (mkg = méterkilogramm) tolőeröt ér el, lehet, hogy 2000 fordulatnál csupán 11 mkg tolóerőt fejt ki, 3000- nél 12,5—13 at, de 4000-nél már csak 12, 5000-nél Í1 és 6000 fordulatnál csupán 8,5 mkg tolóerőt „ad“ a motor. A maximum úgy 3200 fordulat körül alakulhat ki. (Megjegyzés: a mkg a tolóerő mértékegysége.) S éppen ezért, mert a motor forgatónyomatéka, tolőereje, teljesítőképessége, hajtóereje — az elnevezésekben válogathatunk — — annyira függ a fordulatszámtól, szükséges az autóba a sebességváltőmfl, amely a motorteljesítmény gazdaságos kihasználását lehetővé teszi. A sebesség- váltással, az áttétel változtatásával a tolóerő úgy szabályozható, hogy mind a lassú, mind a közepes, mind a gyors tempójú utazásnál a motor a legkedvezőbb fordulatszám-tartomány- ban működjék. És máris nyilvánvaló, hogy Gondos barátunk miért téved. Mert ha kocsijának motorját korán kapcsolja magasabb fokozatra, azzal nem tud hatékony fordulatszámot elérni. Alig növekszik valamelyest a tolóerő, ő máris a következő fokozatra kapcsol és láml — a tolóerő újra esni kedz. Így megy ez sebességfokozatról sebességfokozatra. A motor nehézkesen kínlódik ilyen körülmények között, a hajtókar nyögve dohog fel és alá. A csekély tolóerő az autót csak lassan hajtja előre. A következmény: ha kisebb motorfordulatszám mellett akarunk nagyobb sebességet elérni, akkor több hajtóanyagot kell a hengerbe juttatni — tehát több gázt kell adni — nagyobb a fogyasztás. MOLNÁR OTTÓ A JÖVÖ CSALÁDI AUTÓJA. A japán Nissan konszern technikusai — saját elképzeléseik szerint — megalkották a 80-as évek családi autóját. A képen látható Nissan AD-2 nagy visszhangra talált mindenütt, ahol bemutatták. Feltűnő aerodinamikus karosszériája, motorja gazdaságos, felszerelése korszerű s fokozódott az aktív és passzív biztonság. Hathengeres soros motorja 103 kW (140 LE) teljesítményű, üzemanyagtartálya 60 literes. A kétpárfényszórós kocsit 185 HR 14 méretű radiálabroncsokkal látják el Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása . J3 Ellenőrizni kell a kapcsolóérintkezőket, a kollektor felületét, a szénkefék-bronzkefék felfekvését és tisztaságát. Ha szorulnak a szénkefék, akkor a kefetartót és a keféket is benzinben mossuk meg és sűrített levegővel szárítsuk meg. Beégett kollektort (forgórészt) esztergán kell beszabályoz- tatni. Az indítómotor tengelyének szorulását — mivel azt vagy kenési hiány vagy kopás okozza — vékony olajozással kell megszüntetni, de ha már erős a kopás, újra kell perselyezni: A dinamó karbantartása A dinamó karbantartásának igen lényeges mozzanata a kollektor és a kefék tisztántartása, ill. utóbbiak könnyű mozgásának beállítása. A kollektor akkor megfelelő, ha tiszta, fényes és nem látszik rajta karcolás, ráégés vagy egyéb szennyeződés. A keféknek szintén tisztáknak kell lenniök, nehogy a kefetartókban felakadva megszűnjön a kollektorral a kapcsolatuk. A tisztítást kiszerelt állapotban, például benzinben végezzük. A forgórész csapágyat 15— 20 000 km-enként kenni kell típustól függően zsírral vagy olajjal. Ha olajozzuk, a motor olajszintjének ellenőrzésekor a nívópálcáról cseppentsünk néhány csepp olajat a csapágyra. A generátor karbantartása Karbantartási igénye minimális. Általában 5000 km-enként az ékszíj feszességét, 10 000 km-enként a generátor külső tisztítását és levegővel a belső pormentesítést célszerű elvégezni. Ha semmi rendellenesség nincs, akkor a kezelési utasításban meghatározott időközönként kell a karbantartást elvégezni. Lényeges, hogy a feszültségszabályozó burkolata tökéletesen tömítsen, s így por vagy egyéb szeny- nyeződés ne kerülhessen oda, valamint a csatlakozó vezetékek rögzítése és tisztasága mindig megfelelő legyen. A hűtőrendszer karbantartása Meghibásodása főleg a nyári időszakban jelentkezik, de télen is kellő gondot kell fordítanunk kezelésére és karbantartására. A folyadékhűtéssel ellátott gépkocsiknál a karbantartási igény fokozottabban jelentkezik, mint a léghűtéseseknél. A hűtőrendszer hibájának következtében vagy felforr a hűtőfolyadék, vagy nem képes üzemi hőfokra melegedni. Mint látni fogjuk mindkét jelenség igen káros a motor üzemére. A folyadékkal (ún. vízhűtéssel) üzemelő hűtőrendszerek vagy atmoszferikus vagy túlnyomásos, zárt rendszerű egységet képviselnek. Amennyiben a hűtőrendszer túlnyomásos rendszerű, a hűtőfolyadék hőmérséklete néhány fokkal túlhaladhatja a 100 C°-ot anélkül, hogy felforrna. Egyre inkább ez utóbbi megoldású hűtőrendszert alkalmazzák a folyadékhűtésű gépkocsikban. A fagyálló folyadékról A zárt rendszerű hűtőkben általában speciális hűtőfolyadékot alkalmaznak. A hűtőben mindig annyi folyadéknak kell lennie, amennyi a motor működése során a hűtőcsö- vecskéket eltakarja. Ez könnyen ellenőrizhető, ha a kiegyenlítő tartály MIN és MAX jelzését figyelemmel kísérjük. A hűtőfolyadéknak a két jelzés között kell lennie. A zárt rendszerű hűtőket a gyárak általában fagyálló folyadékkal szállítják. Nem zárt rendszerű hűtők esetében a beöntő nyíláson keresztül ellenőrizhető a hűtőfolyadék. Szintjének 3... 4 cm-rel a hűtőbordák felett kell lennie. A fagyálló folyadékoknak koncentrációjuktól függően —30... 40 C°-ig nyújtanak védelmet, és megfelelő korrózió- és vízképződést gátló adalékot is tartalmaznak. A fagyálló hűtőfolyadékról tudni kell, hogy 2—3 év után csökken a fagyálló tulajdonsága, ezért ezen időszak eltelte után célszerű kicserélni. Ugyancsak csökken a folyadék koncentrációja az utántöltött víz miatt. Az utántöltéshez desztillált vizet használjunk, mert ez nem okoz vízkövesedést. A vízzel való utántöltés higítja a fagyálló folyadékot. Hűtőfolyadék fogyása esetén az eredeti, a hűtőrendszerben levő fagyálló folyadékot célszerű utántölteni. Különböző típusú fagyálló folyadékokat ne keverjünk össze. A fagyálló folyadékkal töltött hűtőrendszerek szintellenőrzését, üzemmeleg és alapjárati fordulatszámon járó motornál végezzük, ugyanis a leállítás után vagy meleg állapotban a hőtágulás miatt nem kapunk pontos értéket a feltöltöttség mértékéről. A téli üzemeltetés előtti teendők A fagyálló folyadék fagyáspontjának ellenőrzését, a hideg idő beállta előtt feltétlenül végeztessük el. Ezt speciális műszerrel végzik, ami a folyadék egy cseppjéből megállapítja annak fagyálló képességét. Ellenőrizzük a hűtő- takarót működtető szerkezetet is. A vízkövesedés megszüntetése Több éves üzemelés után a hűtőrendszerek gyakori meghibásodása a vízkövesedés. A vízkő miatt a hűtő a feladatát nem tudja maradéktalanul teljesíteni. Tehát feltétlenül igyekezzünk ezt a jelenséget megakadályozni, vagy ha már bekövetkezett, akkor el kell távolítani a vízkövet.
