Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-12-02 / 48. szám

1179. XII. 2. N C/3 STOP A U T Ó S 0 MOTOROSOK Az érdeklődés középpontjában: AZ OZEMANVAG-TAKAREKOSSAG Az üzemanyag-takarékosság problémájával világszerte sok szakember foglalkozik. Ma­gyarországon például kiszámí­tották, hogy egy személyautó­tulajdonos járművével évente 10—15 ezer kilométert tesz meg. Ez azt jelenti, hogy a magánautósok évente hétmil- liárd forintot költenek benzin­re. Az üzemanyag-takarékosság problémájával a Budapesti Közlekedési Kutatóintézet Is foglalkozik. A szakemberek azt állítják, hogy mindenekelőtt a járművek üzemelését és magát a közlekedést kell gazdaságo­sabbá tenni. Ezért Budapesten különféle benzlnkeverékeket próbálnak ki, kísérletképpen bevezetik a motorok karbantar­tásának korszerűbb formáit, a fáradtolaj felhasználásának le­hetőségeit. A gyorshajtás kér­dését is vizsgálják. Az ered­mények azt mutatják, hogy 15 perces gyorshajtás 40 százalék­kal növeli az üzemanyag-fo­gyasztást. Sok járművezető helytelen vezetési technikát al­kalmazva 100 kilométerenként 3—4 literrel megnöveli a ben­zinfogyasztást. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy már az autós iskolákban nagyobb gondot kell fordítani a helyes vezetési technika oktatására. NSZK-beli szakemberek arra számítanak, hogy 1985-ben az új gépkocsik benzinfogyasztása átlagosan 10—12 százalékkal csökken. Ezt úgy akarják elér­ni, hogy 1980 végéig kidolgoz­zák a különféle vezetési tech­nikák tekintetbe vételével az üzemanyag-fogyasztási normák meghatározásának ipari mód­szereit. Ezenkívül más fűtő­anyagfajták felhasználásával is üzemanyagokat akarnak gyár­tani. Ha tekintetbe vesszük, hogy jelenleg az NSZK-ban 100 kilométerre átlagosan 11 liter benzinfogyasztás jut, akkor a 12 százalék bizony nem elha­nyagolható mennyiség. Végezetül néhány konkrét adat az Egyesült Államokból. Itt egyre népszerűbb az újfajta üzemanyag, benzin és alkohol keveréke. A Pilot Petroleom cég üzemanyagtöltő állomásai már most árusítanak olyan ke­veréket, amely kilenctized rész benzint és egy rész alkoholt tartalmaz. Bár e keverék vala­mivel drágább, mint maga a benzin, mégis érdemes vásárol­ni, mert öt százalékkal csök­kenti a fogyasztást. A keve­rékben felhasznált alkohol fá­ból, élelmiszeripari hulladék­ból, gabonából és más olyan anyagokból is előállítható, ame­lyek cukrot és keményítőt tar­talmaznak. A keverék haszná­latához nincs szükség a motor szerkezetének megváltoztatá­sára. És a többi ország? Francia- országban növelik az alkohol­gyártást gyümölcs- és burgo­nyamaradékokból. Az alkohol­lal hajtott jármű óránként 104 kilométert tud megtenni, s fo­gyasztása 100 kilométerenként 5—6 liter. Brazília az alkohol üzem­anyagként történő felhasználá­sa keretében határozatot ho­zott, hogy az állami járművek­be olyan motorokat szerelnek, amelyek alkohollal üzemeltet­hetők. Felvetődött az a kérdés is, hogy ezeknek a járművek­nek az adóját csökkentik. Amint láthatjuk, világszerte üzemanyag-takarékosságot cél­zó intézkedéseket léptetnek életbe. (r) MÉSZÁROS FERENC Tolóerő és fogyasztás (I.) Gondos barátunk — ne­vezzük így — elindítja a , kocsiját. Alig megy néhány métert, s máris sebességfo­kozatra kapcsol, hiszen — úgy gondolja — a maga­sabb fokozat nagyobb erőt és jobb gyorsulást jelent. Ugyanúgy cselekszik a töb­bi fokozatnál is, olyannyira, hogy 50 km/óra sebesség­nél már a negyediknél tart. Egy másik autós — az előbbihez hasonlóan — szintén túl korán kapcsol magasabb sebességi fokozat­ra. Ű azért teszi ezt, mert azt hiszi, ezzel benzint ta­karít meg. Minél alacso­nyabb a motor fordulatszá­ma — úgy gondolja — an­nál kisebb az üzemanyagfo- gvasztás. A harmadik autós pedig azért kapcsolt túl ko­rán magasabb fokozatba, mert úgy véli, hogy ezzel kíméli a motort. Mindhárman tévednek. Sem hatékonyabb hajtóerő­felhasználást, sem kisebb üzemanyag-fogyasztást, sem a motor jobb kímélését nem jelenti a magasabb sebes­ségfokozatok korai kapcso­lása. Sőt, éppen ellenkező­leg! Ha túl korán kapcso­lunk magasabb fokozatra, csökken a motor teljesítmé­nye, növekszik az üzem­anyagfogyasztás és siettet­jük a motor kopását. Ennek oka a belső égésű motor természetében rejlik. Van ugyanis egy olyan tu­lajdonsága, amit szinte ne­veletlenségnek is lehetne nevezni: tolóereje (szaksze­rűen kifejezve forgatónyo­ma téka) nem minden for­dulatszámnál azonos. A for- gattyús tengely lassúbb for­gásánál a tolóerő csekély, a növekvő fordulatszámnál nő, de bizonyos fordulat- számon túl újra csökken a tolóerő. Számokkal kifejez­ve: ha például a motor 1000 fordulatnál (ez rend­kívül lassú üzemmenetet je­lent) például 8 mkg-ot (mkg = méterkilogramm) tolőeröt ér el, lehet, hogy 2000 fordulatnál csupán 11 mkg tolóerőt fejt ki, 3000- nél 12,5—13 at, de 4000-nél már csak 12, 5000-nél Í1 és 6000 fordulatnál csupán 8,5 mkg tolóerőt „ad“ a mo­tor. A maximum úgy 3200 fordulat körül alakulhat ki. (Megjegyzés: a mkg a to­lóerő mértékegysége.) S éppen ezért, mert a mo­tor forgatónyomatéka, tolő­ereje, teljesítőképessége, hajtóereje — az elnevezé­sekben válogathatunk — — annyira függ a fordulat­számtól, szükséges az autó­ba a sebességváltőmfl, amely a motorteljesítmény gazdaságos kihasználását lehetővé teszi. A sebesség- váltással, az áttétel változ­tatásával a tolóerő úgy sza­bályozható, hogy mind a lassú, mind a közepes, mind a gyors tempójú utazásnál a motor a legkedvezőbb fordulatszám-tartomány- ban működjék. És máris nyilvánvaló, hogy Gondos barátunk miért téved. Mert ha kocsi­jának motorját korán kap­csolja magasabb fokozatra, azzal nem tud hatékony fordulatszámot elérni. Alig növekszik valamelyest a to­lóerő, ő máris a következő fokozatra kapcsol és láml — a tolóerő újra esni kedz. Így megy ez sebességfoko­zatról sebességfokozatra. A motor nehézkesen kínlódik ilyen körülmények között, a hajtókar nyögve dohog fel és alá. A csekély tolóerő az autót csak lassan hajtja elő­re. A következmény: ha ki­sebb motorfordulatszám mellett akarunk nagyobb sebességet elérni, akkor több hajtóanyagot kell a hengerbe juttatni — tehát több gázt kell adni — na­gyobb a fogyasztás. MOLNÁR OTTÓ A JÖVÖ CSALÁDI AUTÓJA. A japán Nissan konszern techniku­sai — saját elképzeléseik szerint — megalkották a 80-as évek családi autóját. A képen látható Nissan AD-2 nagy visszhangra talált mindenütt, ahol bemutatták. Feltűnő aerodinamikus ka­rosszériája, motorja gazdaságos, felszerelése korszerű s fokozó­dott az aktív és passzív biztonság. Hathengeres soros motorja 103 kW (140 LE) teljesítményű, üzemanyagtartálya 60 literes. A kétpárfényszórós kocsit 185 HR 14 méretű radiálabroncsokkal látják el Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása . J3 Ellenőrizni kell a kapcsolóérintkezőket, a kollektor felüle­tét, a szénkefék-bronzkefék felfekvését és tisztaságát. Ha szorulnak a szénkefék, akkor a kefetartót és a keféket is benzinben mossuk meg és sűrített levegővel szárítsuk meg. Beégett kollektort (forgórészt) esztergán kell beszabályoz- tatni. Az indítómotor tengelyének szorulását — mivel azt vagy kenési hiány vagy kopás okozza — vékony olajozás­sal kell megszüntetni, de ha már erős a kopás, újra kell perselyezni: A dinamó karbantartása A dinamó karbantartásának igen lényeges mozzanata a kollektor és a kefék tisztántartása, ill. utóbbiak könnyű mozgásának beállítása. A kollektor akkor megfelelő, ha tiszta, fényes és nem látszik rajta karcolás, ráégés vagy egyéb szennyeződés. A keféknek szintén tisztáknak kell lenniök, nehogy a kefetartókban felakadva megszűnjön a kollektorral a kapcsolatuk. A tisztítást kiszerelt állapotban, például benzinben végezzük. A forgórész csapágyat 15— 20 000 km-enként kenni kell típustól függően zsírral vagy olajjal. Ha olajozzuk, a motor olajszintjének ellenőrzésekor a nívópálcáról cseppentsünk néhány csepp olajat a csap­ágyra. A generátor karbantartása Karbantartási igénye minimális. Általában 5000 km-enként az ékszíj feszességét, 10 000 km-enként a generátor külső tisztítását és levegővel a belső pormentesítést célszerű el­végezni. Ha semmi rendellenesség nincs, akkor a kezelési utasításban meghatározott időközönként kell a karbantar­tást elvégezni. Lényeges, hogy a feszültségszabályozó bur­kolata tökéletesen tömítsen, s így por vagy egyéb szeny- nyeződés ne kerülhessen oda, valamint a csatlakozó vezeté­kek rögzítése és tisztasága mindig megfelelő legyen. A hűtőrendszer karbantartása Meghibásodása főleg a nyári időszakban jelentkezik, de télen is kellő gondot kell fordítanunk kezelésére és kar­bantartására. A folyadékhűtéssel ellátott gépkocsiknál a karbantartási igény fokozottabban jelentkezik, mint a lég­hűtéseseknél. A hűtőrendszer hibájának következtében vagy felforr a hűtőfolyadék, vagy nem képes üzemi hőfokra melegedni. Mint látni fogjuk mindkét jelenség igen káros a motor üze­mére. A folyadékkal (ún. vízhűtéssel) üzemelő hűtőrendsze­rek vagy atmoszferikus vagy túlnyomásos, zárt rendszerű egységet képviselnek. Amennyiben a hűtőrendszer túlnyo­másos rendszerű, a hűtőfolyadék hőmérséklete néhány fok­kal túlhaladhatja a 100 C°-ot anélkül, hogy felforrna. Egyre inkább ez utóbbi megoldású hűtőrendszert alkalmazzák a folyadékhűtésű gépkocsikban. A fagyálló folyadékról A zárt rendszerű hűtőkben általában speciális hűtőfolya­dékot alkalmaznak. A hűtőben mindig annyi folyadéknak kell lennie, amennyi a motor működése során a hűtőcsö- vecskéket eltakarja. Ez könnyen ellenőrizhető, ha a ki­egyenlítő tartály MIN és MAX jelzését figyelemmel kísér­jük. A hűtőfolyadéknak a két jelzés között kell lennie. A zárt rendszerű hűtőket a gyárak általában fagyálló folya­dékkal szállítják. Nem zárt rendszerű hűtők esetében a be­öntő nyíláson keresztül ellenőrizhető a hűtőfolyadék. Szint­jének 3... 4 cm-rel a hűtőbordák felett kell lennie. A fagy­álló folyadékoknak koncentrációjuktól függően —30... 40 C°-ig nyújtanak védelmet, és megfelelő korrózió- és víz­képződést gátló adalékot is tartalmaznak. A fagyálló hűtő­folyadékról tudni kell, hogy 2—3 év után csökken a fagy­álló tulajdonsága, ezért ezen időszak eltelte után célszerű kicserélni. Ugyancsak csökken a folyadék koncentrációja az utántöltött víz miatt. Az utántöltéshez desztillált vizet használjunk, mert ez nem okoz vízkövesedést. A vízzel való utántöltés higítja a fagyálló folyadékot. Hűtőfolyadék fogyása esetén az ere­deti, a hűtőrendszerben levő fagyálló folyadékot célszerű utántölteni. Különböző típusú fagyálló folyadékokat ne keverjünk össze. A fagyálló folyadékkal töltött hűtőrend­szerek szintellenőrzését, üzemmeleg és alapjárati fordulat­számon járó motornál végezzük, ugyanis a leállítás után vagy meleg állapotban a hőtágulás miatt nem kapunk pon­tos értéket a feltöltöttség mértékéről. A téli üzemeltetés előtti teendők A fagyálló folyadék fagyáspontjának ellenőrzését, a hi­deg idő beállta előtt feltétlenül végeztessük el. Ezt speciá­lis műszerrel végzik, ami a folyadék egy cseppjéből meg­állapítja annak fagyálló képességét. Ellenőrizzük a hűtő- takarót működtető szerkezetet is. A vízkövesedés megszüntetése Több éves üzemelés után a hűtőrendszerek gyakori meg­hibásodása a vízkövesedés. A vízkő miatt a hűtő a felada­tát nem tudja maradéktalanul teljesíteni. Tehát feltétlenül igyekezzünk ezt a jelenséget megakadályozni, vagy ha már bekövetkezett, akkor el kell távolítani a vízkövet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom