Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-12-02 / 48. szám

nosság. A helyi és a városi nemzeti bizottságok megelőző tevékenységük­ben az idén százhetvenhét beszélgetést folytattak a szülőkkel, száztizenkilenc esetben figyelmeztették őket a gyere­keikről való gondoskodás elhanyago­lására, negyvenhét esetben leállították a szülőknek a családi pótlék kifizeté­sét, kilenc esetben pedig megtiltottak egyes személyeknek alkohol kiszolgá­lását. Sok egyében kívül az osztály dol­gozóinak feladata családi pótlék jut­tatása azoknak a szülőknek, akik nin­csenek állásban. Havonta ötszázhetven- kilenc nő — ebből kétszáznyolcvankét cigánynő — részesül ebben a juttatás­ban. Az idén háromnegyed év alatt több mint kétmilllókétszáznegyvenezer koronát fizettek ki erre a célra. Ebben az időszakban száznyolcvanhárom új kérvényt kaptak, ebből százat cigány- családoktól. A tisztaságot, a higiéniai követelmé­nyek megtartását, a gyerekekről való gondoskodást illetően a családok tá­mogatásának ez az 1971-től alkalma­zott formája hathatós nevelőeszköznek bizonyult. Minden egyes kérvényező körülményeit megvizsgálják, s időkö­zönként továbbra is ellenőrzéseket tar­tanak. Herková elvtársnő a nevelő ha­tást példával szemlélteti. Amikor annak idején az első kérvé­nyezők helyzetét vizsgálták a várge- dei (Hodejovo) cigánytelepen, a bi­zottság tagjainak igencsak vigyázniuk kellett, hová lépnek, mert csupa pi­szok volt a környék; higiéniai beren­dezés nemigen létezett ezen a helyen. Legelőször a cigánybiró feleségét ke­resték fel és megkérdezték tőle: akar-e családi pótlékot? Az igenlő válasz után megmondták neki, hogy ha a padlótól a mennyezetig kimeszeli a lakást és odahat, hogy a többiek is igy tegye­nek, akkor joguk lesz a juttatásra. Két hónap múlva már minden második la­kás ki volt meszelve, az ablakokra füg­göny került. Fokozatosan a többiek is megszokták és megtartják a rendet. Az említett cigánytelepen a múlthoz ké­pest alapvetően megváltozott a helyzet. Nehéz lenne a teljesség igé­nyével Írni a járási nemzeti bi­zottság család- és gyermekvé­delmi osztálya dolgozóinak minden feladatáról, hiszen munkakörük nagyon változatos, igen sokrétű. Szocialista társa­dalmunknak a családok és a gyermekek védelmére irányuló sokoldalú gondoskodása meg­valósításán fáradoznak. GAL LÄSZLÖ Ha a múltban szóba ke­rült Szentkirály [Králj köz­ség neve, a környékbeli em­bereknek a rosszul gazdál­kodó szövetkezet, a főút melletti romos kastély ju­tott az eszébe. Azt állítot­ták, hogy bár szorgos embe­rek, jó mesteremberek lak­ják a községet, itt megállt a fejlődés. Vajon megválto­zott-e a helyzet, latolgatom magamban, miközben a hnb irodájának ajtaján kopogta­tok. — Közigazgatásilag ide tartoznak Recske (Rieékaj és Abafala (Abovce) telepü­lések. Ezért új faluközpont építését kezdtük meg — új­ságolja Kovács Lajos, a he­lyi nemzeti bizottság elnö­ke. — Először Z-akcióban művelődési otthont építünk. Itt kap majd helyet a könyv­tár és az ifjúsági klub. Az új faluközpontban lesz a szolgáltatóház, az egészség- ügyi központ, valamint a posta. Hallgatom az elnök tájé­koztatását, amely elárulja, hogy a régi rossz hírnév már a múlté. A régi romos kastélyt a szövetkezet tata­rozza. A tetőszerkezet már elkészült. Műemlékké nyil­vánított épületről van szó, ezért a munkálatok lassan haladnak. — Ha minden jól megy, akkor 1982-ben oda költö­zik a hnb, a szolgáltató lé­tesítmények, s ott lesz a polgári szertartások terme is. A tágas és jó állapotban levő pincében az efsz boro­zót akar berendezni, főleg azért, mert 1981-ben meg­nyílik az új nemzetközi ha­tárátkelőhely, s a község­ben naponta a hazai és a külföldi turisták százai ha­ladnak majd át. — A határátkelőhely meg­nyitásáig a kastély melletti éles útkanyart át kell épí­teni — veszi át a szót Pó­lyák Emil, a hnb titkára. — Ezután teljes ütemben hoz­záfoghatunk a kastély kör­nyékének parkosításához és parkolóhelyet is létesítünk az átmenő idegenforgalom részére. A díszfák és dísz­cserjék kiültetését még az idén megkezdjük. Falunézésre indulunk. A két funkcionárius, akik a legutóbbi választások óta állnak a község élén, arról beszél, mi mindent építettek, mit tettek a három község lakosai azért, hogy a vá­lasztási programot hiányta­lanul teljesítsék. Mindhárom községben tatarozták az is­kolát, rendbe tették a han­gosanbeszélő-hálőzatot. Több mint 500 méter utat építet­tek, néhány utcát portalaní- tottak. Recskén tatarozták a tűzoltószertárat, Szentkirá­lyon rendbe tették a hnb székházát és átépítették a gyermekorvosi rendelőt. Abafalán új park létesítésé­hez fogtak hozzá. A három település 1319 lakosa tavaly 25 265 óra társadalmi mun­kát végzett. Az SZNF 35. év­fordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat már 90 százalékra teljesítet­ték. — A társadalmi munká­hoz, a község fejlesztéséhez nagy segítséget kapunk a szövetkezettől — folytatja a titkár. — Főleg fuvarral és munkagépekkel járulnak hozzá a választási program teljesítéséhez. A lakosok igyekezetét fo­kozta, hogy két évvel ez­előtt úgy határoztak, ver­senyre kelnek a példás ha­tármenti község cím elnye­réséért. A közelmúltban ér­tékelték a versenyt, s bebi­zonyosodott, hogy a két év előtti ígéretüknek minden téren eleget tettek. Két se- gédhatárőr-egységük az ön­kéntes szolgálaton kívül ki­vette részét a társadalmi munkából is és a Nemzet- biztonsági Testülettel kar­öltve honvédelmi bemutató­kat rendeztek. — Állami támogatással el­készült Szentkirályon egy új utca, s így mintegy 4 családi ház lakóinak nem jelent már gondot a sár és a por — folytatja az elnök. A fejlődésről tanúskodik az a tény is, hogy az elmúlt három évben 15 családi ház épült fel és a szövetkezet is 12 lakóházzal gyarapodott. — A szolgáltatások beve­zetése aznban még egy ideig várat magára — szól közbe Pólyák Emil. — Ruhatisztí­tó, különböző javítóműhe­lyek csak Tornaiján (Safá- rikovo) és a járási székbe lyen vannak. Ezt már lako­saink többször szóvá tették, de mivel erre a célra alkal­mas helyiségeink nincsenek, nem tudjuk megoldani a problémát. Nem kis gondot okoz az is, hogy a három település alapiskoláit — amelyekbe több mint 130 gyerek jár — ugyancsak helyiséghiány miatt nem tudják összpon­tosítani. Majdnem 200-an járnak Rimaszécsre (Rimav- ská Seé), illetve Tornaijára alapiskolába. Az illetékes szervek felmérhetnék a helyzetet és olyan intézke­déseket hozhatnának, amely megszüntetné az itteni gyer­mekek hátrányos helyzetét Az óvodával nincs problé­májuk, annál is inkább, mi­vel a jövőben óvoda és böl­csőde létesítését tervezi az efsz is. — A szövetkezet azzal is segít, hogy az üzemi étter­mükben 39 nyugdíjas is ét kezhet, akiknek a költségek egy részét a nemzeti bizott­ság fedezi — mondja a tit­kár. A jövő évbea megkezdik a ravatalozó építését s ezzel pontot tesznek a választási program teljesítése után, hozzáfognak az új választási program előzetes javaslatá­nak elkészítéséhez. Hogy mi kerül majd bele, amikor oly sok mindenre volna szüksé­gük, nehéz megmondani. — A helyi nemzeti bizott­sággal jó az együttműködés — összegezi véleményét Gyökér János — a járás egyik legjobb szövetkezeté­nek elnöke. — Amiben tud­juk, segítjük őket, de sze­rintem a hnb funkcionáriu­sai még kezdeményezőbbek lehetnének. Célunk közös, az, hogy lakosaink, dolgo­zóink kellemes körülmények között éljenek, elégedettek legyenek. NÉMETH JÁNOS MAGUKRA TAUtITAK 1S79. XII. 2. risták ellátásában a fizetővendégszol­gálatot; — új szállodákat építeni (9000 szál­láshelyet Prágában, 10 000-et az SZSZK hegyi turistaközpontjaiban, Bratislavá- ban, Piegíanyban és Trenőianské Tepli- cén). Az első megvalósításán már intenzí­ven dolgozunk, a második javaslatot most terjesztjük elbírálásra a párt és állami szervek elé. ■ Többször is szó esett már a turis­táknak nyújtott szolgáltatásokról. A tu­rizmusnak ezek igen fontos tényezői. Milyen a helyzet nálunk a szolgálta­tások terén? Azzal a megjegyzéssel kezdeném, rátapintott, hol szorít bennünket a ci­pő. A szolgáltatásokkal csakugyan nem lehetünk elégedettek, s az idén né­hány magasabb osztályba sorolt léte­sítményben is rosszabbodtak a szolgál­tatások, közöttük Bratislavában és a Magas-Tátrában is. Gondot okoz a köz­lekedés, elsősorban a vasúti és az au­tóbuszközlekedés, problémák vannak a kiegészítő szolgáltatásokkal a vasútál­lomásokon, a repülőtereken. A szolgál­tatások színvonala nagymértékben a dolgozók munkájától függ. Idegenfor­galmunknak sok jól képzett és ráter­mett dolgozója van, akik a feladatok és célok helyes meghatározása alapján képesek a jelenlegi helyzeten változ­tatni. Ezért kidolgoztuk a szolgáltatá­sok komplex fejlesztésének tervét a 7. ötéves tervidőszakra. Sürgető például a már említett fizetővendégszolgálat kérdésének megoldása, a pénzbeváltó­helyek hálózatának bővítése, tájékozta­tó központok létesítése Bratislava bel­városában és a főpályaudvaron. Végér­vényesen meg kell oldani a higiéniai létesítmények üzemeltetésének és kaf- bantartásának kérdését. Fejlesztésre szorul a dunai hajóközlekedés: például hiányzik a rendszeres járat Bratislava és Komárom (Komárnoj között. Töké­letesíteni kell a szolgáltatásokat (a szervezett turistaforgalom útvonalain) a Magas- és Alacsony-Tátrában. Itt a főszerep a Cedok utazási irodáé. A szolgáltatások fejlesztése a fő gond­jaink között is az első helyen szere­pel. Az idegenforgalmi kormánybizott­ság az utazási irodákkal és más ide­genforgalmi .szervekkel együtt minden igyekezetével azon van, hogy a turis­táknak nyújtott szolgáltatásokat — az országba való belépésük pillanatától a kilépésig — minden téren tökéletesít­se. Azt akarjuk, hogy a feltételek azon feladatok teljesítéséhez, melyeket a XVI. pártkongresszus a turistaforgalom terén kitűz majd, a lehető legjobbak legyenek. Ezen fáradozunk 1980-ban is. ■ Az idegenforgalom fontos gazda­sági szerepet is betölt. Milyen konkrét lépéseket tesz az SZSZK idegenforgal­mi kormánybizottsága annak érdeké­ben, hogy az aktív külföldi idegenfor­galom — beleértve a külföldi turisták huzamosabb itt-tartózkodását — tovább fejlődjön? — Az aktív idegenforgalom az 1964 —1978-as években 524,3 százalékkal nőtt. 1978-ban lakosságunk 54 százalé­ka utazott külföldre, összehasonlítás­ként: Franciaország lakosságának 44 százaléka, az NDK-énak 42 százaléka, Ausztria lakosságának 43 százaléka. Külföldről tavaly 19,5 millió turista ér­kezett hozzánk. 1979 első hét hónapjá­ban pedig 10 millió. Az idegenforgalmi bevétel nem elhanyagolható. A számok elemzése azonban a gyenge pontunkra is rámutat: 1974-ben például a turis­ták 53 százaléka egy napig tartózko­dott nálunk. Továbbá, hogy a külföldi turisták átlagos itt-tartózkodása állan­dóan rövidül, s ez befolyásolja a valu- bevételt is. Az eredményekkel, melye­ket a külföldi turistaforgalom mennyi­ségi mutatói szerint elértünk, nem le­hetünk elégedettek. Ezek arra utalnak, hogy a csehszlovák turistaforgalom ex- tenzíven fejlődik. Teljesítjük, sőt túl­teljesítjük a mennyiségi mutatókat, a minőségben azonban lemaradunk, s en­nek az a végső eredménye, hogy a csehszlovák idegenforgalom nem elég hatékony. Az elemzésekből és a kül­földdel való összehasonlításból kitűnik, hogy e téren jelentős tartalékaink van­nak. Még az anyagi-műszaki alap jelen­legi állapota s azon feltétel mellett is, hogy fejlesztését külföldi építőipari ka­pacitásokkal végezzük. Jelenleg és a közeljövőben is fontos feladat úgy irá­nyítani az idegenforgalmat, hogy fej­lődése az extenzívből az intenzív for­mába menjen át. Az SZSZK idegenfor­galmi kormánybizottságának titkársága elemezte az aktív idegenforgalomból eredő valutabevétel növelésének lehe­tőségeit. A kedvező feltételekből indult ki. Hazánk iránt nagy és növekvő az érdeklődés. Bővelkedünk látnivalókban, kedvező a földrajzi fekvésünk Közép- Európában stb. Lehetőség nyílik az egy főre és egy napra eső devizabevétel nö­velésére is. Természetes, hogy a rövid tartamú látogatások adta lehetőség a szolgáltatások kínálatától és minőségé­től függ. Mert a korszerű és jól kiépí­tett anyagi-műszaki alap a jó szolgál­tatások nélkül nem teljesítheti felada­tát. A dolgozók kezdeményezése, kész­sége, munkához való viszonya ugyan­úgy meghatározója a külföldi turista- forgalom hatékony fejlődésének. Lát­ható tehát, hogy nem tétlenkedünk, hanem javaslatokat teszünk, melyek közül számosnak már a megvalósítását is elkezdtük, hogy a külföldi turista- forgalom teljesítse azt a küldetését, melyet a CSKP XV. és az SZLKP kong­resszusa számára megszabott. Köszönöm a beszélgetést. FLORIAN MARTA A Magas-Tátra az év minden időszakában a turisták ezreit vonzza (KIS felvétele) Pólyák Emil Kovács Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom