Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-01 / 26. szám

EMBEREK A LAKÓTELEPEN A TÁRSADALOM ÉRDEKEI AZONOSAK A LAKOK ÉRDEKEIVEL telével arra törekszünk — folytatta, hogy a lakótelepeken élők mindent helyben meg­találjanak. — Tudjuk, hogy pl. a lakóházak utcára nyíló földszintjén nem nélkülözhetők az üzlethelyiségek. A szolgáltatásokra is nagy szükség van. Az életkörülmények javí­tása, a játszóterek, parkok létesítése, a fü­vesítés, mindaz, ami a meghitt otthon tar­tozéka — elengedhetetlen követelmény. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy az építő­vállalatok érdekei mellett háttérbe szorulnak a társadalmi érdekek. Az illetékesek sokszor megfeledkeznek arról is, hogy az új lakóte­lepek, vagy városok a jövő nemzedékek szá­mára is épülnek. Mi következik mindebből? Az, hogy olyan épületeket kell tervezni, amelyek az idővel változó követelményeknek megfelelően köny- nyűszerrel átalakíthatok lesznek. * t Prága legnagyobb lakótelepe lesz Ezeknek az elveknek a szem előtt tartá­sával épül a legnagyobb prágai lakótelep — a Dél-Nyugati Város — 40 ezer lakásegysé­gével, valamint járulékos és szociális intéz­ményeivel. A 11 évvel ezelőtt meghirdetett országos pályázat győzteseinek tervrajzai alapján, Stodulky község környékén már megjelentek az első korszerű toronyházak. Az 1150 hektárnyi területen kb. 120 ezer em­ber talál belátható időn belül otthonra. Miben különbözik majd ez a lakótelep a meglevőktől? — A fejlődést lesz hivatott tükrözni és azt, hogy tapasztalataink alapján igyekszünk megelőzni a hibákat — mondja Pfeclicka mérnök. — Az Invalidovna és Petfiny lakó­telep pl. majdnem a város szívében, tehát a Lakóházak tőszomszédságában épült. Ezért nem volt itt szükség külön járulékos és szo­ciális intézmények létesítésére. Csupán a közműhálózatot kellett kibővíteni. Az Északi Város már bizonyos lépést jelentett előre, mert a tágas terepen a parkok és a füves részek számára is elegendő hely jutott. A Dé­li Városban a fejlődés főleg a közlekedés javulásában, valamint a szolgáltatások biz­tosításában nyilvánult meg. A Dél-Nyugati Város az urbanisztikus kon­cepció szerint valóban város lesz. A több helyütt tervezett központok körül felépülő városnegyedek külsőben, de küldetésben is különböznek majd egymástól. A lakók véleménye is mérvadó Az elmondottakból is kitűnik, hogy a lakó­telepeket tervező, építő és beruházó vállala­tok bevonásával a lakók véleményét és kí­vánságait is figyelembe veszik. Ez az irány­elv késztette az Építőipari Intézet Városi Bizottságát 1977 decemberében a ma több helyütt folyó építkezések első szakaszának értékelésére, és — észrevételeik alapján — bizonyos intézkedések foganatosítására. Az ezzel kapcsolatos eredmények ellenőrzésével a közelmúltban újabb megoldási lehetőségek vetődtek fel, újabb ötletek születtek. Az építkezések első és második szakasza során szerzett tapasztalatok eredményei az 1980-ra tervezett harmadik, végleges felmé­rés alapját képezik majd. A cél ugyanis a kor­szerű, mindenkinek az igényeit kielégítő ott­honok és környezet megteremtésével, vala­mint a gazdasági feladatok teljesítésével olyan lakótelepek, vagy városok létesítése, amelyekben öröm az élet. Ha ez sikerül a szakembereknek, ha a Dél-Nyugati Város felépülésével rámutathatnak majd a lehető legmegfelelőbb megoldásra, akkor bátran ál­líthatjuk, hogy nemhiába fáradoztak. Pél­daként állítható eredményeiknek a jövőben minden bizonnyal másutt is jó hasznát ve­szik. K. M. Gyakran esik szó az épületek gyen­ge minőségéről, sokan bírálják a szer­kezeti hibákat, a lakások megkésett átadását és a többi fogyatékosságot. Emberi tulajdonság ugyanis, hogy míg az előnyöket hallgatólagosan tudomá­sul vesszük, a hibákat — jogainkat érvényesítve — kifogásoljuk. De így van ez rendjén, hiszen a hibák elho­mályosítják az új lakás feletti örö­münket. Az első panelházba körülbelül 25 év© köl­töztek be a prágai lakók. Azóta sok minden megváltozott. Az előregyártott elemekből épült házak gomba módra nőnek ki a föld­ből. Prágában ma már 35 lakótelepet tarta­nak nyilván. Milyenek ezek a lakótelepek, hogyan élnek ott az emberek? Elégedettek-e, vagy csupán éjszakai szállásnak tekintik új otthonukat? A hibák megelőzésén fáradoznak Ezekre az égető kérdésekre igyekeztek vá­laszt kapni az erre a célra megrendezett an­két révén a szakemberek, akik — bár eddig is tisztában voltak a helyzettel — ismételten meggyőződhettek arról, hogy a legtöbb lakó­telepen nélkülözik, vagy hiányosnak tartják a járulékos és szociális intézményeket — az egészségügyi központokat, iskolákat, bölcső­déket, óvodákat. Kevés a bevásárlási, kultu­rális és szórakozási lehetőség és a közleke­dés is sok kívánni valót hagy hátra. Régi bűne ez az építővállalatoknak, amelyek fi­gyelmüket többnyire a lakóházak mielőbbi befejezésére összpontosítják. Megfeledkeznek a lakók jogos igényeiről, arról, hogy embe­rek részére építenek, akik gyermekeket ne­velnek, és a munkából hazajövet kellemesen, otthonos környezetben akarják tölteni szabad idejüket. Az épületek és lakások műszaki kivitele­zését is sok indokolt panasz és kifogás éri. Rosszul záródnak az ajtók, az ablakok, a fű­tés és a vízvezeték is sok baj okozója. Ezzel magyarázhatók a véget nem érő, gazdasági károkkal járó, a lakók türelmét próbára tevő javító és karbantartási munkák is. — Égető problémák ezek, amelyek kétség­telenül megérdemlik, hogy egyéb feladata­inkon kívül behatóan foglalkozzunk velük — jelentette ki a minap az újságírókkal be­szélgetve Karel Pfeeliőka mérnök, a Cseh­szlovák Tudományos Műszaki Társaság Épí­tőipari Intézete Városi Bizottságának elnöke, majd a jövőre terelve a szót elmondotta, (hogy a legújabb elgondolás szerint a 80—100 ezer, vagy ennél is több ember befogadására tervezett lakótelepek a jövőben önálló, vá­rosi jelleget öltenek. — A tervrajzok kidolgozása során arra is tekintettel vagyunk, hogy az új otthonok ne csak a jelenlegi, hanem távlati viszonylatban is megfeleljenek a társadalom és a lakók igényeinek. Érvényesítik tapasztalataikat A szakemberek tehát — tekintettel a terü­leti, illetve városrendezési követelményekre — kétségtelenül kemény fába vágták fejszé­jüket. Pfecliéka mérnök azonban bizakodó. Véleménye szerint a lakótelepek építésével szerzett eddigi tapasztalatok is hasznosan érvényesíthetők. A fogyatékosságok egy ré­szét már az előkészítő munkák során igye­keznek kiküszöbölni. Ezt a körültekintő gon­dosságot a már épülőben levő, vagy előké­szített további — 153 ezer lakásegységre elő­irányzott — tíz lakótelep tetemes beruházási költségei is megkövetelik. — A városrendezési tervek figyelembevé­AZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS MAGÁBAN NEM ELÉG „Ami rajtunk múlott, azt megtettük“ — mondja Ladislav Martinkoviő (balról) és jozef OndreCka mérnök (A szerző felvétele) A nagyméretű májusi száraz meleg a trnavai járásban is megtette a magáét. A szárazságtól megrepedezett föld­ben heteken át szenvedtek a növények, sajnos, helyenként még azokon a területeken is, ahol van beépített öntöző- berendezés. Ugyanis hiába tudnak a járásban 17158 hek­tárt öntözni, a nedvességhiányt maximális igyekezet miel­lett sem tudták pótolni. Amint az ellenőrzések során ugyanis kiderült, számos negatív jelenség néhezitette, illet­ve helyenként lehetetlenné tette az öntözést. Leo Blatek mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgató­jával, Alfonz Gálik mérnökkel, a termelésért felelős igaz­gatóhelyettessel és faroslav Kriían mérnökkel, a járási főagronómU'Stal a hiányosságokat vettük számba. Az utóbbi kezdte. — összesen 85 ezer hektár szántón gazdálkodunk, így a beépített öntözőberendezésekkel jelentős százalékarány­ban csökkenthetnénk az aszály okozta károkat. Azért a fel­tételes mód, mivel pillanatnyilag üzemképes berendezésünk csak 11700 hektáron van. Több körzet öntözőrendszere már elöregedett és üzemképtelen. Például a 3589 hektár öntözésére szolgáló madunickái rendszert csak 1086 hek­táron tudjuk használni. Elrettentő példaként említhetem a Kostofany—Zavar-i területet. 3278 hektárt foglal magába, de csak 1991 hektáron tudjuk használni, mivel víztárolóink egy részét a Leopoldovi Slovlik tartósan beszennyezi, s így a víz öntözésre nem alkalmas. És a vádlottak sorából nem hagyhatjuk ki a Doprastavot sem, amely az autópálya építése során megrongálta a Dőlné Zelenice—iBuőany rend­szer egyik fővezetékét. A helyreállítás eddig csak ígéret maradt, s ez az öntözhető területből további ezer hektár kiesését jelentette. Vajon tudatosítják a vállalat vezetői, hogy ezzel legkevesebb ezer tonna takarmányt vesztettünk. Köztudott ugyanis, hogy az öntözéssel lényegesen növel­hető a hektárhozam. Tavaly például az öntözött területen gabonából ^hektáronként 13, cukorrépából pedig 218 má­zsával értünk el nagyobb hozamot mint a nem öntözött területen. ^ A termelésért felelős igazgatóhelyettes folytatta: — Május közepén kezdtük az öntözést, amikor a talaj nedvességében már tíz-húsz százalékos hiány mutatkozott. A vízhiány Medárdra elérte a 40 millimétert. Ahol volt használható öntözőberendezés, ott teljes erővel dolgoz­tunk. A legnagyobb reményt az új, éppen átadott Trnavai Tábla-észak 4069 hektáros öntözőrendszerbe fektettük. A próbaüzemelés sajnos nem a legjobban sikerült. Számos üzemhiba fordult elő, így a kapacitást a tervezett 60 szá­zalék helyett csak 30 százalékra tudtuk kihasználni. A problémák, hiányosságok további sorára az igazgató mutatott rá: — Azok az intézkedések, amelyeket az öntözőrendszer maximális kihasználására hoztunk, alapul szolgáltak a jó munkához. Sajnos, nagyon sok a hátráltató körülmény. Problémákat okoz például az alkatrészhiány, a gyakori üzemzavar, és a kevés munkaerő. De még ezeknél is na­gyobb negatívum a hiányos, rossz munkaszervezés. Több mezőgazdasági üzemben például nincs állandó jellegű ön­tözőcsoport, és számos helyen még mindig elvetik a ga­bonák öntözésének gondolatát, azzal, hogy kárt tesznek a növényben. A járás öntözőberendezéseinek üzemeltetéséért a Vrbovái Agrostav felelős. Jozef OndraCka mérnök, a központ veze­tője éppen ellenőrző körútra indult, így a pieáfanyi Barát­ság Egységes Főldművesszövetkezetbe vele tartottunk. — Sajnos problémáink vannak a folyamatos üzemelte­téssel — mondta. — A javításokat az alkatrészhiány kés­lelteti. A feladatunk napi 430 hektár öntözésének biztosí­tása volt, ennek eleget tettünk. Sokszor apró, egyébként elkerülhető bosszúság okoz gondot. Például az árok és kanálispartok füvének kaszálásakor hanyagság következ­tében a kanális vizébe került fű és széna eltömíte a szívó­csövet, és hosszabb-rövidebb időre nemegyszer ezért állt le az öntözés. Ladislav Martinkovic . mérnök, a Barátság elnöke meg­erősítette ezt az utóbbi észrevételt, majd a helyi viszonyo­kat ismertette. — összesen 1900 hekáron van beépített önözőberende- zésünk, ebből 300 hektáron üzemképtelen. Nem volt köny- nyű, de mégis igyekeztünk biztosítani a teljes kihasználá­sát. Az öntözött növények sorrendjét fontosság szerint ha­tároztuk meg. Húszsávos öntözőberendezésünk napi 24 órán keresztül üzemelt. Tudatosítottuk, hogy kifogások ke­resésével vnem oldjuk meg az asszály okozta problémákat, amíg nem esik, addig az éltető vizet csak az öntözéssel adhatjuk meg a növényeknek. Most, hogy túl vagyunk a legnehezebbjén, örömmel és elégedetten mondhatjuk el, hogy ami rajtunk múlott, azt megtettük. IOZEF SLUKA 1979. VII. 1. lü — 'O) > > NflJ — <** 0) t* **-> m XJ ca I % •gl 8> U CU 1 M 2 > 2 (0 8 Cd N I <

Next

/
Oldalképek
Tartalom