Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-01 / 26. szám
EMBEREK A LAKÓTELEPEN A TÁRSADALOM ÉRDEKEI AZONOSAK A LAKOK ÉRDEKEIVEL telével arra törekszünk — folytatta, hogy a lakótelepeken élők mindent helyben megtaláljanak. — Tudjuk, hogy pl. a lakóházak utcára nyíló földszintjén nem nélkülözhetők az üzlethelyiségek. A szolgáltatásokra is nagy szükség van. Az életkörülmények javítása, a játszóterek, parkok létesítése, a füvesítés, mindaz, ami a meghitt otthon tartozéka — elengedhetetlen követelmény. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy az építővállalatok érdekei mellett háttérbe szorulnak a társadalmi érdekek. Az illetékesek sokszor megfeledkeznek arról is, hogy az új lakótelepek, vagy városok a jövő nemzedékek számára is épülnek. Mi következik mindebből? Az, hogy olyan épületeket kell tervezni, amelyek az idővel változó követelményeknek megfelelően köny- nyűszerrel átalakíthatok lesznek. * t Prága legnagyobb lakótelepe lesz Ezeknek az elveknek a szem előtt tartásával épül a legnagyobb prágai lakótelep — a Dél-Nyugati Város — 40 ezer lakásegységével, valamint járulékos és szociális intézményeivel. A 11 évvel ezelőtt meghirdetett országos pályázat győzteseinek tervrajzai alapján, Stodulky község környékén már megjelentek az első korszerű toronyházak. Az 1150 hektárnyi területen kb. 120 ezer ember talál belátható időn belül otthonra. Miben különbözik majd ez a lakótelep a meglevőktől? — A fejlődést lesz hivatott tükrözni és azt, hogy tapasztalataink alapján igyekszünk megelőzni a hibákat — mondja Pfeclicka mérnök. — Az Invalidovna és Petfiny lakótelep pl. majdnem a város szívében, tehát a Lakóházak tőszomszédságában épült. Ezért nem volt itt szükség külön járulékos és szociális intézmények létesítésére. Csupán a közműhálózatot kellett kibővíteni. Az Északi Város már bizonyos lépést jelentett előre, mert a tágas terepen a parkok és a füves részek számára is elegendő hely jutott. A Déli Városban a fejlődés főleg a közlekedés javulásában, valamint a szolgáltatások biztosításában nyilvánult meg. A Dél-Nyugati Város az urbanisztikus koncepció szerint valóban város lesz. A több helyütt tervezett központok körül felépülő városnegyedek külsőben, de küldetésben is különböznek majd egymástól. A lakók véleménye is mérvadó Az elmondottakból is kitűnik, hogy a lakótelepeket tervező, építő és beruházó vállalatok bevonásával a lakók véleményét és kívánságait is figyelembe veszik. Ez az irányelv késztette az Építőipari Intézet Városi Bizottságát 1977 decemberében a ma több helyütt folyó építkezések első szakaszának értékelésére, és — észrevételeik alapján — bizonyos intézkedések foganatosítására. Az ezzel kapcsolatos eredmények ellenőrzésével a közelmúltban újabb megoldási lehetőségek vetődtek fel, újabb ötletek születtek. Az építkezések első és második szakasza során szerzett tapasztalatok eredményei az 1980-ra tervezett harmadik, végleges felmérés alapját képezik majd. A cél ugyanis a korszerű, mindenkinek az igényeit kielégítő otthonok és környezet megteremtésével, valamint a gazdasági feladatok teljesítésével olyan lakótelepek, vagy városok létesítése, amelyekben öröm az élet. Ha ez sikerül a szakembereknek, ha a Dél-Nyugati Város felépülésével rámutathatnak majd a lehető legmegfelelőbb megoldásra, akkor bátran állíthatjuk, hogy nemhiába fáradoztak. Példaként állítható eredményeiknek a jövőben minden bizonnyal másutt is jó hasznát veszik. K. M. Gyakran esik szó az épületek gyenge minőségéről, sokan bírálják a szerkezeti hibákat, a lakások megkésett átadását és a többi fogyatékosságot. Emberi tulajdonság ugyanis, hogy míg az előnyöket hallgatólagosan tudomásul vesszük, a hibákat — jogainkat érvényesítve — kifogásoljuk. De így van ez rendjén, hiszen a hibák elhomályosítják az új lakás feletti örömünket. Az első panelházba körülbelül 25 év© költöztek be a prágai lakók. Azóta sok minden megváltozott. Az előregyártott elemekből épült házak gomba módra nőnek ki a földből. Prágában ma már 35 lakótelepet tartanak nyilván. Milyenek ezek a lakótelepek, hogyan élnek ott az emberek? Elégedettek-e, vagy csupán éjszakai szállásnak tekintik új otthonukat? A hibák megelőzésén fáradoznak Ezekre az égető kérdésekre igyekeztek választ kapni az erre a célra megrendezett ankét révén a szakemberek, akik — bár eddig is tisztában voltak a helyzettel — ismételten meggyőződhettek arról, hogy a legtöbb lakótelepen nélkülözik, vagy hiányosnak tartják a járulékos és szociális intézményeket — az egészségügyi központokat, iskolákat, bölcsődéket, óvodákat. Kevés a bevásárlási, kulturális és szórakozási lehetőség és a közlekedés is sok kívánni valót hagy hátra. Régi bűne ez az építővállalatoknak, amelyek figyelmüket többnyire a lakóházak mielőbbi befejezésére összpontosítják. Megfeledkeznek a lakók jogos igényeiről, arról, hogy emberek részére építenek, akik gyermekeket nevelnek, és a munkából hazajövet kellemesen, otthonos környezetben akarják tölteni szabad idejüket. Az épületek és lakások műszaki kivitelezését is sok indokolt panasz és kifogás éri. Rosszul záródnak az ajtók, az ablakok, a fűtés és a vízvezeték is sok baj okozója. Ezzel magyarázhatók a véget nem érő, gazdasági károkkal járó, a lakók türelmét próbára tevő javító és karbantartási munkák is. — Égető problémák ezek, amelyek kétségtelenül megérdemlik, hogy egyéb feladatainkon kívül behatóan foglalkozzunk velük — jelentette ki a minap az újságírókkal beszélgetve Karel Pfeeliőka mérnök, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Építőipari Intézete Városi Bizottságának elnöke, majd a jövőre terelve a szót elmondotta, (hogy a legújabb elgondolás szerint a 80—100 ezer, vagy ennél is több ember befogadására tervezett lakótelepek a jövőben önálló, városi jelleget öltenek. — A tervrajzok kidolgozása során arra is tekintettel vagyunk, hogy az új otthonok ne csak a jelenlegi, hanem távlati viszonylatban is megfeleljenek a társadalom és a lakók igényeinek. Érvényesítik tapasztalataikat A szakemberek tehát — tekintettel a területi, illetve városrendezési követelményekre — kétségtelenül kemény fába vágták fejszéjüket. Pfecliéka mérnök azonban bizakodó. Véleménye szerint a lakótelepek építésével szerzett eddigi tapasztalatok is hasznosan érvényesíthetők. A fogyatékosságok egy részét már az előkészítő munkák során igyekeznek kiküszöbölni. Ezt a körültekintő gondosságot a már épülőben levő, vagy előkészített további — 153 ezer lakásegységre előirányzott — tíz lakótelep tetemes beruházási költségei is megkövetelik. — A városrendezési tervek figyelembevéAZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS MAGÁBAN NEM ELÉG „Ami rajtunk múlott, azt megtettük“ — mondja Ladislav Martinkoviő (balról) és jozef OndreCka mérnök (A szerző felvétele) A nagyméretű májusi száraz meleg a trnavai járásban is megtette a magáét. A szárazságtól megrepedezett földben heteken át szenvedtek a növények, sajnos, helyenként még azokon a területeken is, ahol van beépített öntöző- berendezés. Ugyanis hiába tudnak a járásban 17158 hektárt öntözni, a nedvességhiányt maximális igyekezet miellett sem tudták pótolni. Amint az ellenőrzések során ugyanis kiderült, számos negatív jelenség néhezitette, illetve helyenként lehetetlenné tette az öntözést. Leo Blatek mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatójával, Alfonz Gálik mérnökkel, a termelésért felelős igazgatóhelyettessel és faroslav Kriían mérnökkel, a járási főagronómU'Stal a hiányosságokat vettük számba. Az utóbbi kezdte. — összesen 85 ezer hektár szántón gazdálkodunk, így a beépített öntözőberendezésekkel jelentős százalékarányban csökkenthetnénk az aszály okozta károkat. Azért a feltételes mód, mivel pillanatnyilag üzemképes berendezésünk csak 11700 hektáron van. Több körzet öntözőrendszere már elöregedett és üzemképtelen. Például a 3589 hektár öntözésére szolgáló madunickái rendszert csak 1086 hektáron tudjuk használni. Elrettentő példaként említhetem a Kostofany—Zavar-i területet. 3278 hektárt foglal magába, de csak 1991 hektáron tudjuk használni, mivel víztárolóink egy részét a Leopoldovi Slovlik tartósan beszennyezi, s így a víz öntözésre nem alkalmas. És a vádlottak sorából nem hagyhatjuk ki a Doprastavot sem, amely az autópálya építése során megrongálta a Dőlné Zelenice—iBuőany rendszer egyik fővezetékét. A helyreállítás eddig csak ígéret maradt, s ez az öntözhető területből további ezer hektár kiesését jelentette. Vajon tudatosítják a vállalat vezetői, hogy ezzel legkevesebb ezer tonna takarmányt vesztettünk. Köztudott ugyanis, hogy az öntözéssel lényegesen növelhető a hektárhozam. Tavaly például az öntözött területen gabonából ^hektáronként 13, cukorrépából pedig 218 mázsával értünk el nagyobb hozamot mint a nem öntözött területen. ^ A termelésért felelős igazgatóhelyettes folytatta: — Május közepén kezdtük az öntözést, amikor a talaj nedvességében már tíz-húsz százalékos hiány mutatkozott. A vízhiány Medárdra elérte a 40 millimétert. Ahol volt használható öntözőberendezés, ott teljes erővel dolgoztunk. A legnagyobb reményt az új, éppen átadott Trnavai Tábla-észak 4069 hektáros öntözőrendszerbe fektettük. A próbaüzemelés sajnos nem a legjobban sikerült. Számos üzemhiba fordult elő, így a kapacitást a tervezett 60 százalék helyett csak 30 százalékra tudtuk kihasználni. A problémák, hiányosságok további sorára az igazgató mutatott rá: — Azok az intézkedések, amelyeket az öntözőrendszer maximális kihasználására hoztunk, alapul szolgáltak a jó munkához. Sajnos, nagyon sok a hátráltató körülmény. Problémákat okoz például az alkatrészhiány, a gyakori üzemzavar, és a kevés munkaerő. De még ezeknél is nagyobb negatívum a hiányos, rossz munkaszervezés. Több mezőgazdasági üzemben például nincs állandó jellegű öntözőcsoport, és számos helyen még mindig elvetik a gabonák öntözésének gondolatát, azzal, hogy kárt tesznek a növényben. A járás öntözőberendezéseinek üzemeltetéséért a Vrbovái Agrostav felelős. Jozef OndraCka mérnök, a központ vezetője éppen ellenőrző körútra indult, így a pieáfanyi Barátság Egységes Főldművesszövetkezetbe vele tartottunk. — Sajnos problémáink vannak a folyamatos üzemeltetéssel — mondta. — A javításokat az alkatrészhiány késlelteti. A feladatunk napi 430 hektár öntözésének biztosítása volt, ennek eleget tettünk. Sokszor apró, egyébként elkerülhető bosszúság okoz gondot. Például az árok és kanálispartok füvének kaszálásakor hanyagság következtében a kanális vizébe került fű és széna eltömíte a szívócsövet, és hosszabb-rövidebb időre nemegyszer ezért állt le az öntözés. Ladislav Martinkovic . mérnök, a Barátság elnöke megerősítette ezt az utóbbi észrevételt, majd a helyi viszonyokat ismertette. — összesen 1900 hekáron van beépített önözőberende- zésünk, ebből 300 hektáron üzemképtelen. Nem volt köny- nyű, de mégis igyekeztünk biztosítani a teljes kihasználását. Az öntözött növények sorrendjét fontosság szerint határoztuk meg. Húszsávos öntözőberendezésünk napi 24 órán keresztül üzemelt. Tudatosítottuk, hogy kifogások keresésével vnem oldjuk meg az asszály okozta problémákat, amíg nem esik, addig az éltető vizet csak az öntözéssel adhatjuk meg a növényeknek. Most, hogy túl vagyunk a legnehezebbjén, örömmel és elégedetten mondhatjuk el, hogy ami rajtunk múlott, azt megtettük. IOZEF SLUKA 1979. VII. 1. lü — 'O) > > NflJ — <** 0) t* **-> m XJ ca I % •gl 8> U CU 1 M 2 > 2 (0 8 Cd N I <
