Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-11 / 45. szám
i= ozsrn H Galy Iván ríportsorozofa TERNESZETVtDBEN SZOVJET MÓDRA 1. KÉT HATTYÚ PUSZTULÁSA Útvonalunk: Moszkva—Asztrahán—Donyeck. Célunk: bepillantást nyerni a világ területileg legnagyobb, iparával a ranglétra második fokán álló nagyhatalom környezetvedelmi helyzetébe, eredményeibe, problémáiba. Ma, amikor ez a kérdés már szorosan és sürgetően összefonódott bolygónk s az utánunk következő nemzedékek jövőjével. Vendéglátónk, a Novosztyi hírügynökség egyik vezetője, A. P. Samsin, a nyolcmilliós fővárossal kapcsolatban nem is annyira számokat sorol, mint inkább néhány jellemző tényre utal: — A nagyvárost átszelő Moszkva folyóban tíz évvel ezelőtt a szennyeződés miatt már alig volt hal. S amint látják, ma partján a horgászok nem eredménytelenül hódolnak vesszőparipájuknak... Sok a féltve őrzött, gondozott park, és a várost 175 ezer hektáron öleli körül zöldövezet. Pedig ezen a téren megelőz bennünket például Omszk és Kijev is... Talán el sem tudják képzelni, hogy a lakosság körében milyen felháborodást keltett, amikor a huligánok megöltek két hattyút. Bírósági tárgyalás lett belőle s bőven foglalkozott ezzel az esettel a sajtó. A Komszomol- szervezetek is meghányták-vetették a tanulságokat, a természeti kincsek megóvásának, gyarapításának tennivalóit... Valóban, sok világváros vehetne Moszkvától példát ebben a vonatkozásban is. Persze ez nem valamilyen varázspálca érintésének köszönhető. Megfontolt intézkedések, sok-sok munkának és tudatos lakossági fegyelemnek is. Több tíz, levegőt és vizet szennyező gyáregységet leállítottak vagy áttelepítettek másnová. Felszámoltak 4500 kisebb kazánházat és azokat szén helyett gázzal működő hőfejlesztő telepekkel helyettesítették. Ezeket gondosan ellátták por- és gázszűrőkkel. Kolátoz- ták a nagy tehergépkocsik áthaladását a városon és a szakemberek a motorizmus törvényszerűen rohamos, immár aggasztó fejlődése láttán — az elmúlt tíz esztendőben tízszeresére, félmillióra gyarapodott a magánkézben levő személygépkocsik száma — már most tervezik az amúgy is kitűnő tömegközlekedés, elsősorban a metro továbbfejlesztését. Így akarják elkerülni a felszíni autóközlekedés sok világvárosban már megoldhatatlannak tűnő gondokat okozó zsákutcáját. IPARFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETFÉLTÉS Természetesen nemcsak Moszkváról van szó. A népgazdaságfejlesztési tervekbe minden szinten évről évre szervesen beillesztik a természetvédelemmel és a természeti források célszerű kiaknázásával foglalkozó fejezeteket. Ezekben meghatározzák a víz, a levegő, a termőföld, az erdők, a halállomány stb. védelmének időszerű követelményeit. A kezdet tulajdonképpen az 1920-ban Lenin kezdeményezésére elfogadott, GOELRO elnevezésű, első nagyszabású gazdaságfejlesztési terv volt. Annak idején már ez a program gondolt például a vízvédelemre azzal, hogy feltételezte az ország egész területén a nem koncentrált iparosítást. Így újabb természeti kincseknek az ország gazdasági vérkeringésébe való bevonása melleit számolt a vizek öntisztító képességének megóvásával is. Persze a történelmi megpróbáltatások, nevezetesen a háborúk és követ- kezmenyeiknek felszámolása, de egyidejűleg ezen a hatalmas területen a természeti károsodások későbbi jelentkezése is, csak az elmúlt évtizedben anítocta a figyelem homlokterébe az ökológiai kérdéseket. Azóta számtalan környezetvédelmi törvény, rendelet, határozat és intézkedés született. Törvényeket és kormány- határozatokat fogadtak el például a földről, a vízről, az ásványkincsek kiaknázásáról, az erdőkről, továbbá a Kaspi-, a Fekete-, az Azov!-, a Baltitenger, a Volga és az Urál deltája, a Bajkál-tó védelméről. Első ízben rögzítették a környezeti viszonyoknak ártó anyagok — összesen 487 levegőt és 145 vizet szennyező elem — koncentrációjának megengedhető felső határát. Csak ebben az ötéves tervidőszakban országos viszonylatban nem kevesebb, mint hozzávetőleg ötvenmilliárd rubelt szentelnek természetvédelmi célokra. Ez a Szovjetunió nemzeti jövedelmének 2,7 százaléka. Ennek köszönhetően tűzhették ki a világviszonylatban szinte egyedülállóan merész célt: 1980-ig a környezetszennyeződés nem növekszik, noha az ipari termelés több mint egy- harmadával lesz nagyobb. — Hogy mi mindent tettünk és teszünk ennek érdekében — mondja Samsin elvtárs —, erről saját szemükkel is meggyőződhetnek. Mégpedig az iparilag kevésbé fejlett asztraháni területen, ahol kulcsfeladat a Volga deltája és a Kaspi-tenger egyedülálló gazMég ■ Volga-parti kikötőkben is eredményesen lehet horgászni nemes haltaj- tákra (Olga Vavrová — és archív — felvételek) dag halállományának nemcsak megóvása, hanem gyarapítása is, valamint iparunk egyik fellegvárában, a szén- bányászatáról, kohászatáról és vegyiparáról híres ukrajnai Donyec-meden- cében... NEMCSAK VESZNEK — ADNAK IS Alig két és fél óra ez a csaknem kétezer kilométer az ország metropolisától dél-keleti irányban és a légikikötő homlokzatán már olvashatjuk a bemutatkozás első cirillbetűs szavát, Asztrahán. Az OSZSZSZK azonos nevű területének csaknem félmilliós lélekszámú székhelye. Ogy tudtuk, a Kaspi- tenger kikötője s ezért kissé meglepődtünk a magyarázaton, hogy ez ugyan így igaz, de azért a világ legnagyobb sós tava mégiscsak mintegy százhúsz kilométernyire innét vehető csak szemügyre. Elgondolkodva járom korszerű épületekkel és peremnegyedeiben pasztellszínekkel szépített régi faházakkal szegélyezett utcáit és fejemben rajzanak a lexikális adatok. Dzsingisz kánnak, a tatár Arany Hor dának volt egykor a része, majd ennek a feudális mongol államnak a szétesése után, az asztraháni kánsághoz tartozott, amelyet IV. Iván cár 1556-ban csatolt az orosz birodalomhoz. Akkoriban még a helybeli Kreml bástyafalaitól nem messze, talán székesegyháza tornyából is látható volt a tenger. Azóta jelentősen apadt a tenger vize és a várossal a Volga méltóságteljesen hömpölygő folyama köti össze. Volga... Honfoglalás előtti időkre emlékeztet középkori neve — Etel, bár az Etelköz, a magyarok feltételezett őshazája nem itt volt, hanem a Dnyepertől az Al-Dunáig terjedő területen. Etel — folyót jelent, de Európának ezt a leghosszabb, jelenleg 3530 kilométernyi folyóját Oroszország főutcájának is nevezték. A. L. Kravec, a területi lap, a Volga helyettes főszerkesztője — a második világháború vége felé egy másik nagy európai folyó, a Duna partján fekvő Bratislavában kezelték Brno alatt kapott sebeit — kitűnő ismerője Asztrahán vidékének és természeti gazdaságának. Örák hosszat beszél avatottan és lebilincselően vizeinek halgazdaságáról, arról, hogy itt van a világ tok- hal-állományának teljes 80—90 százaléka. Közben a Volgáról is szót ejt: — Deltája városunktól negyvenhat kilométernyire északra kezdődik és hozzávetőleg ötszáz kisebb folyó ág alkotja. Csodálatos táj ez éppúgy, mint a Kaspi-tengernek és partvidékének növény- és állatvilága. Van itt mit óvnunk ... A VlZ ÁLDÁSA ÉS ÁTKA Szavait később megerősíti P. A. Ol- sevszkij, a területi pártbizottság propagandatitkára is: — Ennek a terület nek sajátos vonása, hogy igen nagy mértékben függ a Volga vízállásától. Negyvennégyezer négyzetkilométernyi területünk háromnegyede a deltához tartozik. Van itt sztyeppe is, de a delta nélkül mindenütt az lenne. Olyan vidék ez, amelyen a növényzet elpusztulhat a túl sok víztől — ez idén például csaknem száz községet sújtott a nagy árvíz —, de természetesen a vízhiánytól is. Van itt fejlett iparunk, például hajógyáraink, kőolaj- és földgázkiter melésünk, gép- és cellulóziparunk, de a legrégibb iparág a halgazdálkodás. Valamikor ez dominált, alapja volt a többi iparágnak. Ma már nem így van, mert az utóbbiak gyors fejlődésnek indultak főleg a Nagy Honvédő Háború után. Viszont a halkitermelés fejlesztése ma is alapvető fontosságú, hiszen ezen a területen és a Kaspi-tengerben produkáljuk a Szovjetunió halászati termelésének jelentős hányadát. A delta vidékén és a tengerben nagyon értékes halfajtákat halásznak iparilag, elsősorban tokféléket, amelyek a világszerte ismert fekete orosz ikrát, a kaviárt szolgáltatják. — Ezért is törekszünk arra — folytatja ismertetését a területi párttitkár —, hogy ezeket a vizeket mentesítsük a szennyeződéstől. Egykor ezt a feladatot maga a természet látta el. Az ember csak merített kincseiből. Ennek már régen vége van. Ideje volt a természet segítségére sietnünk. A többi között haltenyésztő üzemeket építettünk, kidolgoztuk a halak szaporításának és tenyésztésének biotechnikáját, szabályoztuk a kihalászás módját. Ezen túlmenően, főleg az utóbbi esztendőkben, nagy súlyt helyeztünk tisztítóberendezések, vízvezeték- és csatornaháAz asztraháni UzzpentzkiJ-székesegy- héz egyik portálrészlete lózat építésére. Nemkülönben a talajjavításra, ami egyrészt a mesterséges haltenyésztés, másrészt a fejlődő rizs- termelés szempontjából fontos. Eddig kétszázezer hektáron végeztek talajjavító munkálatokat, összesen pedig hatszázezer hektáron vették ezt tervbe. A tizedik ötéves tervidőszakban az országos költségvetésből 60 millió rubelt fordítanak természetvédelemre. Ezen felül jóval nagyobb összeget fektetnek be erre a célra a helyi és a járási szervek. S eredményesnek bizonyult a természetvédők több százezer főnyi aktívájának környezetvédelmi munkássága. Nem is beszélve - arról, hogy az ifjúságot igen széles mértékben a természet cselekvő szeretetére nevelik. Most már kezdem érteni, miért váltott ki a moszkvai fiatalok körében oly nagy felháborodást két hattyú értelmetlen pusztulása ... (Következik: Csónakkal — lótuszmezökön) Ezeket a hattyúkat féltve és szeretettel őrzi a város apraja-nagyfa
