Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-08 / 27. szám

WfmSm A magengedett legnagyobb sebesség túllépéséért fizetni kell Nagyobb fegyelmet a közutakon A közlekedésbiztonsági hónap margójára 1979. .VII. 8. N en *-d O EB A Szlovák Szocialista Köztár­saság Belügyminisztériuma és a Közlekedésbiztonsági Kor­mánybizottság az idén Júliust nyilvánította közelekedésbiz- tonsági hónappá. A választás nem véletlenül esett erre a hó­napra. Az előző évekről készí­tett felmérések szerint július az egyik legkritikusabb hónap, ebben az időszakban történik a legtöbb közúti baleset. Ta­valy júliusban például 82 sze­mély vesztette életét, lényege­sen több, mint bármelyik más hónapban. Figyelmeztetésnek vehetjük az idei adatokat is: az első öt hónapban Szlovákia közútjain összesen 11190 bal­eset történt, 229 személy éle­tét vesztette (16-tal több, mint a múlt év azonos idősza­kában), több mint 2700 sze­mély szenvedett könnyebb-sú- lyosatob sérülést, s az anyagi kár meghaladta az 55 millió koronát. Aki az adatokon egy kicsit is elgondolkodik, bizo­nyára egyetért azzal a megál­lapítással, hogy rendkívül nagy veszteségekről van sző, főként emberéletekben. És nyomban Ide kívánkozik a kérdés: miért? Anélkül, hogy részletez­nénk az okokat, nemcsak a hazai, hanem a világviszonylat­ban végzett felmérésekből is egyértelmű választ kapunk: csődöt mondott az ember mint a közúti közlekedés résztvevő­je. Figyelmetlenségével és mu­lasztásaival saját és embertár­sai testi épségét, életét veszé­lyezteti, nem tudatosítja elég­gé, hogy a közutak egyre zsú­foltabbak, (főként a nyári hó­napokban) és a közlekedés — az említett okok miatt — egy­re kockázatosabb. iMit lehet (kell) tenni avé­gett, hegy csökkenjen a közúti balesetek száma, elejét vegyük a fölösleges életveszteségeknek és a tetemes anyagi károknak? A tennivaló sok és sokrétű. Ezeket most csupán két szem­pontból érzékeltetjük: a közle­kedésrendészet és a közúti közlekedés résztvevői szem­pontjából. A Szlovák Szocialis­ta Köztársaság Belügyminiszté­riumának Közlekedésrendészeti Felügyelősége — a nemrégen megrendezett sajtóértekezleten kapott tájékoztatások szerint -- már az év elejétől készül a közlekedésbiztonsági hőnapra. A járási közlekedésrendészeti felügyelőségek megkapták a megfelelő irányelveket, ame­lyek értelmében a közlekedési rendőrség főként a követke­zőkre összpontosítja figyelmét: • A megengedett legna­gyobb sebesség megtartása. A sebesség megtartását — a he­lyi viszonyoknak, igényeknek megfelelően — főként a lakott területeken belül fogják ellen­őrizni. (Ez sem véletlen, mert a közúti balesetek előfordulási helyeinek felsorolásában a la­kott terület szerepel az első helyen.) Ehhez igénybe veszik a technika vívmányait is. A rejtett ellenőrző állomások egész sorát állítják fel, a ra­darok megbízhatóan működ­nek, s fölösleges lesz minden vita. A megengedett sebesség túllépéséért felelősségre von­ják ezúttal nemcsak a magán­autósokat, a hivatásos teher­gépkocsi-vezetőket, hanem a motorkerékpárosokat is, akik a statisztika szerint egyre több szabálysértést követnek el. És a legfontosabb tudnivaló, amit érdemes megjegyezni: ha a gépjárművezetők egyharmad- nál többel túllépik a megenge­dett legnagyobb sebességet, már nem a helyszínen rónak ki rájuk blokkbüntetést, hanem a szabálysértéssel a járási köz­lekedésrendészeti fel üg ye lőség bizottsága foglalkozik, ami azt jelenti, hogy 100 koronán felüli büntetést kaphat, s amennyi­ben a szabálysértés megismét­lődik, az iliető gépjárművezető hajtási jogosítványát hat hő­napra bevonják. Aztán a vizs­gabiztosok kérik számon a tud­nivalóikat ... 0 Az elsőbbségadás elmu­lasztása. A baleseti okok sor­rendjében a második helyen szerepel. Ennek megfelelően figyelni fogják e tekintetben is a gépjárművezetők magatartá­sát, s a szabálysértő pénztár­cája egészen biztosan meg­könnyebbül. 0 Szabálytalan előzés. En­nek megfigyelésére is állítanak fel rejtett ellenőrző állomáso­kat, s Itt „jutnak szóhoz“ az ún. íotopuskák. Főként a foly­tonos (zárő-j vonalon való át­haladást veszik lencsevégre, s ismét fölösleges lesz a vita, mert a szabálysértést fénykép bizonyítja — és ezt sem fog­ják olcsón „árulni“. 0 Vezetés ittas állapotban. E kérdéssel már több esetben foglalkoztunk, az említett saj­tótájékoztatón azonban nyoma­tékosan hangsúlyozták: nem az a mérvadó, hogy ki, mikor, milyen alkalomból fogyasztott szeszt tartalmazó italt, és aludt-e néhány órát utána vagy sem, hanem, hogy mit mutat ki az alkoholszonda, esetleg a vérvizsgálat. Tekintettel arra, hogy az alkohol hatása alatt levő gépjárművezetők által okozott közúti balesetek (álta­lában) a legsúlyosabb követ­kezményekkel járnak — ennék megfelelő a közlekedési rend­őrség intézkedése is: bármi­lyen mértékű szeszesital-fo­gyasztás következménye a haj­tási jogosítvány bevonása. 0 A gépjárművek műszaki állapota. Bár aránylag kevés a rossz műszaki állapotra vissza­vezethető közúti baleset, a közlekedési rendőrök fokozzák az ilyen jellegű ellenőrzéseket, sőt az idén már a környezet- szennyezést is szigorúan ve­szik. (Ez főként a tehergép­kocsi-vezetőket érinti.) 0 Gyalogosok és kerékpá­rosok. A statisztikai adatok bi­zonyítják, hogy a közúti bal­esetek lényeges hányadát a gyalogosok okozzák. Fényjel­zéssel irányított gyalogos-át kelőhelyeken tilosra is az út­testre lépnek, a tömegközleke­dési eszközök mögött haladnak át az úttesten anélkül, hogy meggyőződnének az áthaladás lehetőségéről stb. Veszélyhely­zeteket idéznek elő a kerékpá­rosok is — főként két szem­pontból: a közúton — szabály­talanul — egymás mellett köz­lekednek, sötétben pedig azért balesetveszélyesek, mert ke­rékpárjuk nincs az előírásnak megfelelően kivilágítva. (A gép­kocsivezetők jól Ismerik azt a helyzetet, amikor az előttük haladó kerékpárt — mert nincs fényvisszaverője, nincs kivilá­gítva — az utolsó pillanatban veszik észre.) A szabálysértéseket sorolhat­nánk tovább. A lényeg azon­ban az, hogy a közlekedésren- dészet minden tőle telhetőt megtesz a közúti balesetek számának csökkentése végett, és nem csupán a közlekedés- biztonsági hónapban. Ez azon­ban nem elegendő. Valameny- nyiünkne.k (autósoknak, kerék­párosoknak, gyalogosoknak), akik részt veszünk a közúti közlekedésben, szintén hozzá kell járulnunk a biztonságo­sabb közlekedéshez — ez a másik szempont — mert nél­külünk szó sem lehet javulás­ról. Senki sem vitathatja, hogy erre szükség van. És senki sem lehet közömbös az iránt, hogy hány személy veszti éle­tét közúti 'baleset következté­ben, mert a számok könyörte­lenek: megjelölhetnek vele en­gem, téged... S mert nem akarunk közúti balesetek áldo­zatává válni — közlekedjünk figyelmesen, fegyelmezetten. És ne csak júliusban! KEREKES ISTVÁN MÉSZÁROS FERENC Gyorshajtás következménye (A szerző felvételei) Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása 2 Indítás betolással. Nagyon kimerült akkumulátor esetén a gépkocsit 'betolással is lehet indítani. A tengelykapcsoló pedált 'benyomva a gépkocsit megtol­juk. A kellő lendület elérése, után a II. sebességfokozatba kapcsolva hirtelen engedjük fel a pedált. Téli időszakban a kenőolajaik dermedtsége, és a síkos útviszonyok miatt ez nehézkes, sok esetben sikertelen művelet. Automata váltóval szerelt gépkocsik nem minden típusa tolható 'be. Kétütemű motornál a síabadonfutót zárul kell. Az akkumulátort szereljük ki, tartsuk melegen, legalább 2—3 órán keresztül. Ez nagy hidegben, jó állapotú, de erősen lehűlt akku­mulátor esetén alkalmazható eljárás. Hidegben az indítást nehezítheti az is, ha a motor- és sebességváltó-olaj nem az időjárási viszonyoknak megfelelő viszkozitású. Ezt észre­vehetjük abból, hogy a meleg motort megfelelően forgatja az indítómotor, a hideget nem. Kimerült akkumulátor feltöltése külön áramforrásról. Kimerült akkumulátor az, amelyik 40—50 vagy akár 100 km-es országúti utazásikor sem töltődik fel. A kimerült akkumulátoré gépkocsit a helyszínen leg­eredményesebben külső akkumulátorról, úgynevezett „rá­segítéssel" tudjuk indítani. Ebben az esetben '-ét darab 6—10 mm átmérőjű vörösréz kábellel juttatjuk el az ára­mot gépkocsink akkumulátorához. A kábeleik egyik végére csipeszt kell szerelni, másik végűiket rátartani a kimerült telep pólusaira. A művelet megkezdése előtt ellenőrizni kell mindkét akkumulátoron a pozitív és negatív kivezeté­seket. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a pozitív a pozi­tívra, a negatív a negatív kivezetésre kerüljön) Ellenkező esetben a zárlat miatt keletkező hőtől az ólom megolvad és szétspriccelve sérüléseket okozhat. Generátorban ilyen esetben tönkretehetjük az egyenirányító diódákat. Ha na­gyobb feszültségű akkumulátorból töltünk kisebb feszült­ségűt (pl. 12 V-osról 6 V-ost) előfordulhat, hogy a kisebb feszültségű telep elektrolitja a szellőző furatokon keresztül kilövel és sérülést okoz. így tönkre tehetjük az önindítő automatát is, ezért lehetőleg ezt a megoldást kerüljük. Az indítási fordulatszám biztos elérése céljából feltétlen szükséges, hogy az akkumulátor feltöltöttségét nagymér­tékben befolyásoló berendezésekkel, a dinamóval, a gene­rátornál és az ön-indítóval is foglalkozzunk. Az ezekkel kapcsolatos hibáik javítását szakemberre kell bízni, ezért a következőkben csak a meghibásodásokat és a hibák fel­ismerését ismertetjük. Az indítómotor hibái Az indítómotor szerkezete: 1 hajtó fogaske­rék; 2 görgős szabadonfutó; 3 nagy emelke désű menet; 4 vezetögyürű; 5 gerjesztőié keres; 6 forgó­rész; 7 pólus saru; 8 szénke­fe; 9 a forgórész fékje; 10 kollektor; 11 mágneskapcsoló; 12 kapcsolóemelö , A hiba felismerése Az indítómotor nem működik és indításkor a bekapcsolt fényszórók fényereje nem csökken. Oka: — az indítómotoron laza a kábel; — az indítókapcsoló hibás, nincs érintkezés a gyújtás­kapcsolóban; — az indítémágnes tekercsében szakadás van; — a szénkefék fennakadtak, vagy kopás következtében megrövidültek; — a szénkefe-rugó eltörött, vagy kilágyult. Az indítómotor nagyon lassan forog, és egyidejű bekap­csolásakor a fényszórók fénye alhalvényodik. Oka: — az akkumulátor gyenge; — hidegindításikor sűrű az olaj a motorban; — a forgórész perselye kopott, így az állórészhez szorul; — az indítómotor zárlatos; — az akkumulátoron laza valamelyik kábelcsatlakozás. Az indítómotor forog, de a gépkocsi motorja nem. Oka: — a lendítőkerék fogaskoszorúja vagy az indítómotor fogaskereke erősen kopott (okozhatja ezt a járó motorra való „ráönindítőzás“ vagy az, hogy az egyik henger sűrítése lényegesen nagyobb mint a többié, így gyakrabban áll meg azonos helyen a motor); — túl hamar kapcsol az elektromágnes kapcsoló; — az indítómotor „Bendix-rendszere“ megcsúszik. Az indítómotor nem kapcsol ki a gépkocsi motorjának beindulása és a gyüjtáskulcs elengedése után sem. Oka: — a kapcsoló érintkezői összeégte'k; — az indítómotor fogaskerekének fogai beékelődtek a lendítőkerék fogaskoszorújába; Az indítómotor kopása vagy zárlata következtében a gyújtáskapcsoió is tönkremehet (a túlzott áramfelvétel miatt a kapcsoló érintkezői eléghetnek).

Next

/
Oldalképek
Tartalom