Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-08 / 27. szám

WfmSm

A magengedett legnagyobb sebesség túllépéséért fizetni kell

Nagyobb fegyelmet a közutakon

A közlekedésbiztonsági hónap margójára

1979. .VII. 8.

N

en *-d O

EB

A Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma és a Közlekedésbiztonsági Kormánybizottság az idén Júliust nyilvánította közelekedésbiz- tonsági hónappá. A választás nem véletlenül esett erre a hónapra. Az előző évekről készített felmérések szerint július az egyik legkritikusabb hónap, ebben az időszakban történik a legtöbb közúti baleset. Tavaly júliusban például 82 személy vesztette életét, lényegesen több, mint bármelyik más hónapban. Figyelmeztetésnek vehetjük az idei adatokat is: az első öt hónapban Szlovákia közútjain összesen 11190 baleset történt, 229 személy életét vesztette (16-tal több, mint a múlt év azonos időszakában), több mint 2700 személy szenvedett könnyebb-sú- lyosatob sérülést, s az anyagi kár meghaladta az 55 millió koronát. Aki az adatokon egy kicsit is elgondolkodik, bizonyára egyetért azzal a megállapítással, hogy rendkívül nagy veszteségekről van sző, főként emberéletekben. És nyomban Ide kívánkozik a kérdés: miért? Anélkül, hogy részleteznénk az okokat, nemcsak a hazai, hanem a világviszonylatban végzett felmérésekből is egyértelmű választ kapunk: csődöt mondott az ember mint a közúti közlekedés résztvevője. Figyelmetlenségével és mulasztásaival saját és embertársai testi épségét, életét veszélyezteti, nem tudatosítja eléggé, hogy a közutak egyre zsúfoltabbak, (főként a nyári hónapokban) és a közlekedés — az említett okok miatt — egyre kockázatosabb.

iMit lehet (kell) tenni avégett, hegy csökkenjen a közúti balesetek száma, elejét vegyük a fölösleges életveszteségeknek és a tetemes anyagi károknak? A tennivaló sok és sokrétű. Ezeket most csupán két szempontból érzékeltetjük: a közlekedésrendészet és a közúti közlekedés résztvevői szempontjából. A Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériumának Közlekedésrendészeti Felügyelősége — a nemrégen megrendezett sajtóértekezleten kapott tájékoztatások szerint -- már az év elejétől készül a közlekedésbiztonsági hőnapra. A járási közlekedésrendészeti felügyelőségek megkapták a megfelelő irányelveket, amelyek értelmében a közlekedési rendőrség főként a következőkre összpontosítja figyelmét:

• A megengedett legnagyobb sebesség megtartása. A

sebesség megtartását — a helyi viszonyoknak, igényeknek megfelelően — főként a lakott területeken belül fogják ellenőrizni. (Ez sem véletlen, mert a közúti balesetek előfordulási helyeinek felsorolásában a lakott terület szerepel az első helyen.) Ehhez igénybe veszik a technika vívmányait is. A rejtett ellenőrző állomások egész sorát állítják fel, a radarok megbízhatóan működnek, s fölösleges lesz minden vita. A megengedett sebesség túllépéséért felelősségre vonják ezúttal nemcsak a magánautósokat, a hivatásos tehergépkocsi-vezetőket, hanem a motorkerékpárosokat is, akik a statisztika szerint egyre több szabálysértést követnek el. És a legfontosabb tudnivaló, amit érdemes megjegyezni: ha a gépjárművezetők egyharmad- nál többel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, már nem a helyszínen rónak ki rájuk blokkbüntetést, hanem a szabálysértéssel a járási közlekedésrendészeti fel üg ye lőség bizottsága foglalkozik, ami azt jelenti, hogy 100 koronán felüli büntetést kaphat, s amennyiben a szabálysértés megismétlődik, az iliető gépjárművezető hajtási jogosítványát hat hőnapra bevonják. Aztán a vizsgabiztosok kérik számon a tudnivalóikat ...

0 Az elsőbbségadás elmulasztása. A baleseti okok sorrendjében a második helyen szerepel. Ennek megfelelően figyelni fogják e tekintetben is a gépjárművezetők magatartását, s a szabálysértő pénztárcája egészen biztosan megkönnyebbül.

0 Szabálytalan előzés. Ennek megfigyelésére is állítanak fel rejtett ellenőrző állomásokat, s Itt „jutnak szóhoz“ az ún. íotopuskák. Főként a folytonos (zárő-j vonalon való áthaladást veszik lencsevégre, s ismét fölösleges lesz a vita, mert a szabálysértést fénykép bizonyítja — és ezt sem fogják olcsón „árulni“.

0 Vezetés ittas állapotban.

E kérdéssel már több esetben foglalkoztunk, az említett sajtótájékoztatón azonban nyomatékosan hangsúlyozták: nem az a mérvadó, hogy ki, mikor, milyen alkalomból fogyasztott szeszt tartalmazó italt, és aludt-e néhány órát utána vagy sem, hanem, hogy mit mutat ki az alkoholszonda, esetleg a vérvizsgálat. Tekintettel arra, hogy az alkohol hatása alatt levő gépjárművezetők által okozott közúti balesetek (általában) a legsúlyosabb következményekkel járnak — ennék megfelelő a közlekedési rendőrség intézkedése is: bármilyen mértékű szeszesital-fogyasztás következménye a hajtási jogosítvány bevonása.

0 A gépjárművek műszaki állapota. Bár aránylag kevés a rossz műszaki állapotra visszavezethető közúti baleset, a közlekedési rendőrök fokozzák az ilyen jellegű ellenőrzéseket, sőt az idén már a környezet- szennyezést is szigorúan veszik. (Ez főként a tehergépkocsi-vezetőket érinti.)

0 Gyalogosok és kerékpárosok. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy a közúti balesetek lényeges hányadát a gyalogosok okozzák. Fényjelzéssel irányított gyalogos-át kelőhelyeken tilosra is az úttestre lépnek, a tömegközlekedési eszközök mögött haladnak át az úttesten anélkül, hogy meggyőződnének az áthaladás lehetőségéről stb. Veszélyhelyzeteket idéznek elő a kerékpárosok is — főként két szempontból: a közúton — szabálytalanul — egymás mellett közlekednek, sötétben pedig azért balesetveszélyesek, mert kerékpárjuk nincs az előírásnak megfelelően kivilágítva. (A gépkocsivezetők jól Ismerik azt a helyzetet, amikor az előttük haladó kerékpárt — mert nincs fényvisszaverője, nincs kivilágítva — az utolsó pillanatban veszik észre.)

A szabálysértéseket sorolhatnánk tovább. A lényeg azonban az, hogy a közlekedésren- dészet minden tőle telhetőt megtesz a közúti balesetek számának csökkentése végett, és nem csupán a közlekedés- biztonsági hónapban. Ez azonban nem elegendő. Valameny- nyiünkne.k (autósoknak, kerékpárosoknak, gyalogosoknak), akik részt veszünk a közúti közlekedésben, szintén hozzá kell járulnunk a biztonságosabb közlekedéshez — ez a másik szempont — mert nélkülünk szó sem lehet javulásról. Senki sem vitathatja, hogy erre szükség van. És senki sem lehet közömbös az iránt, hogy hány személy veszti életét közúti 'baleset következtében, mert a számok könyörtelenek: megjelölhetnek vele engem, téged... S mert nem akarunk közúti balesetek áldozatává válni — közlekedjünk figyelmesen, fegyelmezetten. És ne csak júliusban!

KEREKES ISTVÁN

MÉSZÁROS FERENC

Gyorshajtás következménye

(A szerző felvételei)

Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása 2

Indítás betolással. Nagyon kimerült akkumulátor esetén a gépkocsit 'betolással is lehet indítani.

A tengelykapcsoló pedált 'benyomva a gépkocsit megtoljuk. A kellő lendület elérése, után a II. sebességfokozatba kapcsolva hirtelen engedjük fel a pedált. Téli időszakban a kenőolajaik dermedtsége, és a síkos útviszonyok miatt ez nehézkes, sok esetben sikertelen művelet.

Automata váltóval szerelt gépkocsik nem minden típusa tolható 'be. Kétütemű motornál a síabadonfutót zárul kell.

Az akkumulátort szereljük ki, tartsuk melegen, legalább 2—3 órán keresztül.

Ez nagy hidegben, jó állapotú, de erősen lehűlt akkumulátor esetén alkalmazható eljárás. Hidegben az indítást nehezítheti az is, ha a motor- és sebességváltó-olaj nem az időjárási viszonyoknak megfelelő viszkozitású. Ezt észrevehetjük abból, hogy a meleg motort megfelelően forgatja az indítómotor, a hideget nem.

Kimerült akkumulátor feltöltése külön áramforrásról. Kimerült akkumulátor az, amelyik 40—50 vagy akár 100 km-es országúti utazásikor sem töltődik fel.

A kimerült akkumulátoré gépkocsit a helyszínen legeredményesebben külső akkumulátorról, úgynevezett „rásegítéssel" tudjuk indítani. Ebben az esetben '-ét darab 6—10 mm átmérőjű vörösréz kábellel juttatjuk el az áramot gépkocsink akkumulátorához. A kábeleik egyik végére csipeszt kell szerelni, másik végűiket rátartani a kimerült telep pólusaira. A művelet megkezdése előtt ellenőrizni kell mindkét akkumulátoron a pozitív és negatív kivezetéseket. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a pozitív a pozitívra, a negatív a negatív kivezetésre kerüljön) Ellenkező esetben a zárlat miatt keletkező hőtől az ólom megolvad és szétspriccelve sérüléseket okozhat. Generátorban ilyen esetben tönkretehetjük az egyenirányító diódákat. Ha nagyobb feszültségű akkumulátorból töltünk kisebb feszültségűt (pl. 12 V-osról 6 V-ost) előfordulhat, hogy a kisebb feszültségű telep elektrolitja a szellőző furatokon keresztül kilövel és sérülést okoz. így tönkre tehetjük az önindítő automatát is, ezért lehetőleg ezt a megoldást kerüljük.

Az indítási fordulatszám biztos elérése céljából feltétlen szükséges, hogy az akkumulátor feltöltöttségét nagymértékben befolyásoló berendezésekkel, a dinamóval, a generátornál és az ön-indítóval is foglalkozzunk. Az ezekkel kapcsolatos hibáik javítását szakemberre kell bízni, ezért a következőkben csak a meghibásodásokat és a hibák felismerését ismertetjük.

Az indítómotor hibái

Az indítómotor szerkezete: 1

hajtó fogaskerék; 2 görgős szabadonfutó;

3 nagy emelke désű menet; 4 vezetögyürű; 5 gerjesztőié keres; 6 forgórész; 7 pólus saru; 8 szénkefe; 9 a forgórész fékje; 10 kollektor; 11 mágneskapcsoló; 12 kapcsolóemelö ,

A hiba felismerése

Az indítómotor nem működik és indításkor a bekapcsolt fényszórók fényereje nem csökken. Oka:

— az indítómotoron laza a kábel;

— az indítókapcsoló hibás, nincs érintkezés a gyújtáskapcsolóban;

— az indítémágnes tekercsében szakadás van;

— a szénkefék fennakadtak, vagy kopás következtében megrövidültek;

— a szénkefe-rugó eltörött, vagy kilágyult.

Az indítómotor nagyon lassan forog, és egyidejű bekapcsolásakor a fényszórók fénye alhalvényodik. Oka:

— az akkumulátor gyenge;

— hidegindításikor sűrű az olaj a motorban;

— a forgórész perselye kopott, így az állórészhez szorul;

— az indítómotor zárlatos;

— az akkumulátoron laza valamelyik kábelcsatlakozás.

Az indítómotor forog, de a gépkocsi motorja nem. Oka:

— a lendítőkerék fogaskoszorúja vagy az indítómotor fogaskereke erősen kopott (okozhatja ezt a járó motorra való „ráönindítőzás“ vagy az, hogy az egyik henger sűrítése lényegesen nagyobb mint a többié, így gyakrabban áll meg azonos helyen a motor);

— túl hamar kapcsol az elektromágnes kapcsoló;

— az indítómotor „Bendix-rendszere“ megcsúszik.

Az indítómotor nem kapcsol ki a gépkocsi motorjának beindulása és a gyüjtáskulcs elengedése után sem. Oka:

— a kapcsoló érintkezői összeégte'k;

— az indítómotor fogaskerekének fogai beékelődtek a lendítőkerék fogaskoszorújába;

Az indítómotor kopása vagy zárlata következtében a gyújtáskapcsoió is tönkremehet (a túlzott áramfelvétel miatt a kapcsoló érintkezői eléghetnek).