Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-21 / 42. szám
Gondoskodás az idős emberekről. Napjainkban különösen aktuális ez a téma, nemcsak azért, mert az SZSZK Szociális- és Munkaügyi Minisztériuma a Csehszlovák Vöröskereszttel együttműködve októbert a nyugdijasokről való tokozott gondoskodás hőnapjává nyilvánította, hanem azért is, mert gyors Ütemű életünkben sem szabad megfeledkeznünk azokról, akik életük alkonyán segítségre szorulnak. A gondoskodásból részt vállalnak a családtagok, a gyermekek, de jelentős az a támogatás is, melyet szocialista társadalmunk nyújt az idős embereknek. A nemzeti b:zottság és a nyugdíjasok Alsópéter (Dolnf Peter) a komá romi JKomárno) járás egyik nagyközsége. Több mint 300(1 ’akosa van. s közülük kb. 600 a nyugdíjas. Kollár józsef, Szabó András és Kis László is kiveszi részét a társadalmi munkából t Még töMet &BEMW nmi — Néhány évvel ezelőtt a nemzeti bizottságon héttagú egészségügyi és szociális bizottság alakult, melynek képviselők is tagjai — tájékoztatott Pálinkás Júlia, a bizottság titkára. A képviselők közvetlen kapcsolatban vannak választóikkal, ismerik életkörülményeiket, gondjaikat, s ha a nyugdíjasoknak valamilyen problémájuk adódik, a nemzeti bizottság segítségével ikeresnek megoldást. — Számottevő az az összeg, melyet nyugdíjasainknak juttatunk különböző formákban — egészítette ki kolléganőjét Gyarmati Anna, a hnb szociális ügyekkel foglalkozó dolgozójaÉvente 55 000 korona támogatást kapnak a falu nyugdíjasai. Egy részüknek az ebédekért fizetett összeghez adnak kiegészítést, mások egyszeri segélyt kapnak, tüzelő vagy más áru vásárlására. A nyugdíjasok gyermekeinek, akik pionírtáborba mennek, 300 korona vásárlási utalványt adnak. A tehetetlen, vagy beteg nyugdíjasok külön segélyben részesülnek. Hazánk legszebb helyein — Karlovy Varyban, Marianske Láznéban és másutt üdülésen is részt vettek már nyugdíjasok a faluból. A földművesszövetkezet sem feledkezett meg volt tagjairól. Harmincnégyen kapnak különböző összegű nyugdljkiegószítést. Segíthetnének a tömegszervezetek Az anyagi támogatáson kívül is megnyilvánul a nemzeti bizottság gondoskodása. Megszervezték három egyedül élő, beteges nyugdíjas házi szociális gondozását. Sajnos, csak a legégetőbb eseteikben sikerült ez, mivel manapság már faluhelyen is nehéz gondozókat találni, kevesen vállalják ezt a nagy önfeláldozást kívánó munkát. A faluban azért akadnak jó szomszédok, akik segítenek az egyedül élő időseknek, de talán nem is tudnak a gondozószolgálatról, vagy csak időnként végzik ezt a munkát. A nőszövetség és a vöröskereszt alapszervezeteinek tagjai nagyobb figyelmet szentelhetnének az ilyen humánus tevékenységnek.-J- Nagy gondot fordítunk arra. hogy senki sem. maradjon teljesen egyedül, támogatás nélkül — folytatta Gyarmati Anna. — Olyan esetekben a legnehezebb a dolgunk, amikor az idős szülők megbetegszenek gondozásra szorulnak, s gyermekeik nem törődnek velük, pedig ez elsőrendű kötelességük lenne. Sőt, még a jó fizetésükből sem telik a gondozónő fizetésére, elvárják, hogy mi segítsünk. Ilyenkor, sajnos, tehetetlenek vagyunk. Azokról sem feledkeznek meg a nemzeti bizottság és a polgári ügyek testületének tagjai, akik régebben a falu lakói voltak, most pedig az ógyallal (Hurbanovo) nyugdíjasotthonban élnek. Évente meglátogatják őket, elbeszélgetnek velük és ajándékokkal is kedveskednek nekik. Az ilyen találkozóknak nagyon örülnek az idősek, hisz jólesik a látogatás és legtöbbjüket érdeklik a falu dolgai. A polgári ügyek testületével együttműködve már hagyományosan minden évben közös aranylakodalmat rendeznek azoknak a nyugdíjas házaspároknak, akik ötven évvel ezelőtt kötöttek házasságot. Kedves és felejthetetlen összejövetelek ezek. Az ünnepeltek igen örülnek, ha volt munkahelyük vezetői sem feledkeznek meg e számukra jelentős eseményről. V Három vélemény Dédunokájával, Angelikával foglalkozott Juhos Mária néni, amikor meglátogattuk. — Épp most fogyasztottam el az ebédet, melyet a konyháról hordok — mondotta. Juhos néni mintegy ötven alsópé- teri nyugdíjassal együtt a Jednota Fogyasztási Szövetkezet konyháján étkezik. Nagyon elégedett az ebédek mennyiségével és a választékkal is. — Gyakran olvasom az újságban, hogy több faluban van már nyugdíjasok klubja. Nálunk nem lesz? Én is szívesen eljárnák oda elbeszélgetni, kézimunkázni — tette fel a kérdést Juhos néni kísérőmnek, Gyarmati Annának. — De igen, rövidesen lesz — hangzott a válasz. A nemzeti bizottságon már foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ha a jelenlegi művelődési ház könyvtárszobája megüresedik, ott tarthatnak majd összejöveteleket a nyugdíjasok. Lesznek ott újságok, folyóiratok, sőt még televízió is. Juhos néni örült a megnyugtató vá1 clSZIl'd.k Kelko Júlia nénit délutáni pihenése közben zavartuk meg. ö is nagyon jónak tartja, hogy megszervezték a nyugdíjasok étkeztetését. — Változatosan, jól főznek a konyhán, talán csak a levesekből hiányzik a hazai íz — mondotta. A klub létesítésének gondolatát helyeselte. Bár egészségi állapota nem a legjobb, a rendezvényekre szívesen elmegy majd. Kádek József bácsi és felesége azok közé tartoznak, akik az elsők között kezdtek ebédre járni. Már el sem tudják képzelni, hogy otthon főzzenek. Nem is igen van rá idő, hisz a kisunokákkal kell foglalkozniuk, míg a fiatalok munkában vannak. A segítség kölcsönös PaluSík Imrével, a hnb titkárával a nyugdíjasok meglátogatása után találkoztunk.' Elmondtam neki, mivel elégedettek és mit szeretnének az idősek. — Annak örülök, hogy elégedettek az étkeztetéssel — tette hozzá. — Egyre többen jelentkeznek. Mi viszont nem vagyunk teljesen elégedettek az eddigi munkával, még többet szeretnénk tenni nyugdíjasainkért. A következő választási időszakban építünk egy kb. ötmillió korona értékű épületet, amelyben helyet kapnak a szövetkezet és a hnb irodahe- ' lyiségei és az üzemi konyha, ahol a nyugdíjasaink is kulturált körülmények közt étkezhetnek majd. Addig is szeretnénk az alapiskola pedagógusainak és a pioníroknak a segítségével megoldani, hogy a gyermekek hordják az arra rászoruló időseknek házhoz az ebédet. Tudjuk, nem lesz ez egyszerű, mert két műszakban folyik a tanítás az iskolában és természetesen a szülőik beleegyezésére és megértésére is szükség van, hogy ezt megvalósíthassuk. Megérdemlik az alsópéter! nyugdíjasok, hogy a nemzeti bizottság ilyen példásan gondoskodjon róluk. Nagy részt vállalnak a falu fejlesztéséből azok, akiknek egészségi állapota megengedi a munkát. Ha társadalmi munkáról van szó, a nyugdíjasok soha nem hiányoznak. Ott voltak és vannak a gázvezeték lefektetésénél, a ravatalozó építésénél és mindenütt, ahol dolgos kézre van szükség. Milyen lelkesen szorgoskodtak az óvoda építésénél is! Kovacsics János, id. Lengyel Albert, Kele Mihály, Btlkő „ Kálmán azok közé tartoznak, akik a legtöbbet dolgoztak. Szocialista kötelezettségvállalásuk becsületes teljesítésével példát mutattak a falu többi I lakosának. DEÁK TEREZ 1979. X. 21 tehát sajátos tájékoztatásként és nem sajátos ingerként dolgozza fel — mondja a professzor, majd rámutat, hogy a sajátos tájékoztatás a belső fül idegszálain át a nagyagy hallótérségébe jut, ahol a hallottak érzékelésére, tehát elemzésére és tudatosítására kerül sor. A nem sajátos, idegingert kiváltó hangok a szervezet aktivitását befolyásolva, a testben végbemenő számos szabályozó folyamatra is hatással vannak. A hallászavarokon, sók esetben pedig a teljes süketségen kívül a központi idegrendszerre, az anyagcserére, a légzőszervek, a pajzsmirigy, a szív stb. működésére is károsan ható erős zaj következményei tehát a szervezet ellenállóképességének csökkenésén kívül gyakori fejfájás, gyomorfekély, magas vérnyomás stb. formájában jelentkeznek. A legbiztosabb gYÓaymód — a kór megelőzése A hallászavarokkal küzdő páciensek gyógykezelése — a professzor szavai szerint — meglehetősen bonyolult. A szakorvosok fáradozása nem mindig eredményes. A legcélszerűbb megoldás tehát — mind az egyének, mind a társadalom szempontjából — a kór megelőzése. Ez a célja az Egészségügyi Minisztérium 1977-ben kiadott rendeletének, amelynek megtartása a vállalatokra, üzemekre, szervezetekre és szervekre csakúgy, mint valamennyi iparág dolgozóira kötelező. A rendelet szerint a leghatbatósabb egészségvédelmi intézkedés a zaj megszüntetése, illetve lényeges tompítása. Ez a követelmény a megfelelő műszaki és szervezési intézkedések foganatosításával, mindenekelőtt a gépek és berendezések rendszeres karbantartásával, szabályozásával, a megrongált vagy elhasznált alkatrészek haladéktalan cseréjével, s nem utolsósorban pedig a komplex szocialista munkabrigádok és újítók ötleteinek megvalósításával teljesíthető. Ezen a téren különösen eredményes az egészségügyi dolgozók, elsősorban a szakorvosok és a higiénikusok tevékenysége. A veszélyeztetett helyeken eszközölt felméréseik alapján a szak- szervezettel és a gazdasági szervekkel, valamint a technikusokkal és a többi szakemberrel együttműködve igyekeznek megoldani a problémákat. A tervezett, vagy az épülő üzemekről is véleményt mondanak. Ugyanakkor a szakorvosok a zajos környezetben dolgozók egészségi állapotát is figyelemmel kísérik és szükség esetén munkahelyükről való ideiglenes, vagy végleges áthelyezésüket is elrendelik. Ezzel azonban nem ér véget tevékenységük. Az üzemi orvossal együtt felvilágosító előadásokat tartanak a dolgozók számára, hogy a zaj okozta veszélyre figyelmeztetve, meggyőzzék őket a védőeszközök használatának fontosságáról. A legfőbb szempont az egészség Az ellenőrzés során ugyanis nemegyszer kiderül, hogy a dolgozók egy része kényelmetlennek tartja a hangtompító sisak vagy fülvédő viselését. Mások nem é'tenek egyet a munkahelyváltozással, mert nem hajlandók lemondani a veszélyes munkáért járó pótlékről. — Erre a tudatlanságukat, vagy közönyüket tükröző helytelen felfogásra idővel nagyon ráfizethetnek — folytatja vendéglátóm —, hiszen mondottam már, hogy a fegyelmezetlenek hallókppességét ma még nem minden esetben sikerül felújítanunk. Ezért oly fontos, hogy a szakszervezet segítségével ellenőrizzék az orvosok, megtartják-e a dolgozók az utasításokat. A túlzott zaj azonban — és ezt nem győzzük hangsúlyozni — nemcsak a gépek mellett dolgozók egészségét veszélyezteti. A nagyvárosok megnövekedett forgalmának, a közlekedési útvonalak kiterjesztésének a következményeként a külvárosokban, a lakó- és üdülőtelepeken sem ritka vendég má.- közellenségünk — a nagy lárma. A hangos zene — egyesek kíméletlenségéről tanúskodva — a természetben is sokszor üldözi a kikapcsolódásra, pihenésre vágyókat. A zaj tehát — csakúgy, mint az egész világon — hazánkban is társadalmi és egészségügyi probléma, amelynek megoldásával egészségünk megőrzésére, életkörülményeink javítására törekedve, behatóan foglalkozik a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok. Intézkedéseik eredményei azonban az üzemek és a dolgozók, valamennyiünk fegyelmezettségétől függnek. Ne becsüljük le tehát az egészségünket fenyegető veszélyt, és teremtsük meg a nyugalom és a csend feltételeit. Ez mindannyiunk legfőbb érdeke. KARDOS MARTA
