Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-10-14 / 41. szám

4 K özutaínkon meglehetősen gyakran vagyunk szemta­núi vagy részesei olyan udvariaskodásoknak, amelyek közlekedésbiztonsági szempont­ból inkább önkényességnek minősíthetők, ugyanis nincse­nek összhangban a közúti köz­lekedés írott szabályaival, és ami még lényegesebb: bale­setforrást jelenthetnek. íme két példa a gyakorlatból: 1 Kamion halad előttünk. Hosz- szabb útszakaszon nem tudjuk megelőzni a sűrű szembejövő járműforgalom miatt. A kami­onvezető észleli előzési szán­dékunkat, s miután a szembe­jövő forgalom szerinte lehető­vé teszi az előzést, ezt a jobb oldali irányjelzö lámpájával jel­zi számunkra. Ez a magatartás ugyan a kamion vezetőjének jó szándékát, udvariasságát di­cséri, ám a közlekedési szabá­lyokban — például baleset ese­tén — nincs jogi, Alapja. Ugyan­is: a közúti közlekedés szabá­lyainak 11. paragrafusa pon­tosan meghatározza az előzést végrehajtó gépjárművezető kö­telességeit, s e paragrafus 2. bekezdésének ej pontja így hangzik: „A járművezetőnek nem szabad előznie, ha nincs olyan távolságra szabad kilá­tása, hogy — tekintettel a saját és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre — ne veszélyeztesse s ne kor­látozza a szembejövő jármű­vek vezetőit, és ne veszélyez­tesse a közúti közlekedés más résztvevőit.“ Ebből követke­zik, hogy: az előzni szándé­kozó gépkocsivezető nem ve­heti „készpénznek“ a kamion­vezető jó szándékú jelzését, nem kezdhet előzésbe „vakon“, mert a jelzés és az előzés megkezdése között eltelik bizo­nyos idő, s ez alatt a közle­kedési helyzet megváltozhat. Érvényes ez nemcsak egyenes úton, hanem főként nagy, jobb ívű kanyarban, amikor a ka­mionvezető ugyan jelzi — jobb oldali irányjelző lámpájával — az előzési lehetőséget, ám a követő, előzni szándékozó jár­művezetőnek nincs megfelelő távolságra szabad kilátása. Vagyis: az előzni szándékozó gépkocsivezető számára nem le­het irányadó az előtte haladó kamion vezetőjének „előzni le­het“ jelzése. Előzés előtt az előzni szándékozó gépjárműve­zetőnek meg kell győződnie ró­la, meg vannak-e ehhez a sza­bályos feltételek saját hely­zetéből, mérlegelnie kell saját és gépkocsija képességeit, lehe­tőségeit az adott forgalmi hely­zetben. Tudatosítani kell ugyan­is az irányjelző lámpáknak a szabályokból eredő küldetését: a jobb oldali irányjelző lámpa jobbra kanyarodást vagy útszé- li megállást jelent. Éppen ezért kétségbe kell vonnunk a kami­onok és más nagyobb járműsze­relvények vezetőinek jószándé­kú jelzéseit, udvarias gesztu­sait. űk segíteni akarnak — mi pedig előzzünk biztonságosan. 2 A forgalomban naponta elő­fordul velünk: mellékútról sze­retnénk a főút forgalmába be­kapcsolódni. A főúton nagy a forgalom — nincs forgalomirá­nyító rendőr', sem fényjelző ké­szülék — és vesztegelünk, várjuk az alkalmas pillanatot. Néha rövidebb, néha hosszabb várakozás után sikerül „kiké- redzkednünk“ a főútra. Több­szöri ilyen eset után — saját tapasztalatainkból okulva — el­határozzuk: ha a főúton ha­ladunk a jövőben udvariasak le­szünk, lehetővé tesszük a mel- lékúton várakozó-veszteglő „szerencsétlennek“, hogy beso­roljon elénk a főútra. Azonban ez a jő (és hasznos) szándék is balesetveszélyt teremthet a gyakorlatban, főként ha elha­markodottan cselekszünk. S ez sem ritka eset. Jó szándékunkat követve hirtelen fékezünk, hogy a mellékút torkolatában várakozó „bajtársunknak“ lehe­tővé tegyük a főútra való beso­rolást. Közben azonban meg­szegjük a közúti közlekedési szabályzat 4. paragrafusát. Az 1. bekezdés d) pontja ugyanis kimondja hogy „a járművezető a haladási sebességet hirtelen nem csökkentheti, a járművé­vel hirtelen nem állhat meg. ha­csak a közúti közlekedés biz­tonsága meg nem követeli“. Vagyis udvariaskodunk, de sza­bálysértéssel. Hirtelen fékezé­sünkkel veszélyhelyzetbe hoz­zuk a követő jármű (több jár­mű) vezetőjét. Igaz ugyan, hogy a főúton bennünket köve­tő gépjármű vezetőjének is megvannak a kötelességei, s az ide vonatkozó szabály kimond­ja: „A járművezető az előtte haladó jármű mögött köteles olyan követési távolságot tarta­ni, hogy haladási sebességét idejében csökkenteni tudja, esetleg meg tudjon állni, ha az előtte haladó jármű vezetője hirtelen csökkenti sebességét, vagy hirtelen megáll.“ (13. §. 1. bek.). Csakhogy hasonló az elöl haladó járműveztő köteles­sége is: tekintettel kell lennie a követő járműre (járművekre). Más szóval nemcsak elöl, ha­nem hátul is figyelni kell a forgalmat. Ilyen esetben a ha­ladási sebességet folyamatosan kell csökkenteni, esetleg a fék­lámpa többszöri felvillantásával adjuk tudtára a követő jármű vezetőjének: lehetővé akarjuk tenni a mellékúton veszteglő járművezetők számára, hogy be­sorolhassanak elénk. 3 A félreértés elkerülése végett talán nem árt hangsúlyozni: nem azért tettük szóvá a fenti két példát, mintha az udvarias­ságot elleneznénk, hanem ép­pen ellenkezőleg — a közúti forgalomban erre egyre na­gyobb szükség van. Fontos azonban* hogy udvarias, előzé­keny magatartásunk mellett ne szegjük meg a közlekedési sza­bályokat, ne hozzuk se önma­gunkat, se másokat veszélyhely­zetbe! KEREKES ISTVÁN Kassán (Koiice) új komplexumot adtak át, amelyben a Xuzex gépkocsiüzlete, a Kovosluiba autószervize és a gumiabroncs­szerviz kapott helyet. A létesítményt a kassai Mélyépítő Vállalat építette. Az autószerviz a Renault, a Zsiguli és a Volga típusú gépkocsik javítására szakosított. A képen Milan Dereőeni és Ivan Vajda, (jobboldalt) egy Renault 12-es fényszóróit állítja be (Felvétel: A. Haácák — CSTK) Legyünk udvariasak, de 1979. X. 14. BENZINTAKARÉKOS SEBESSÉGVÁLTÓ Az energiaválsághoz, pontosabban a benzin- érák emelkedéséhez leggyorsabban a japán Mitsubishi autógyár alkalmazkodott. Az Európá­ban forgalomba kerülő új Colt típusait ún. ben­zintakarékos sebességváltóval hozza forgalomba. A hagyományos sebessségváltókar mellett egy másik kis fogantyú is található. Két állása van: az egyiket a „Power“, a másikat az „Economy“ feliratok jelzik. A kis kar állításával a sebes­ségváltó áttételei megifelezhetők és így a való­ságban 8 fokozattal rendelkezik a Colt típusú személykocsi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. a normál (power) 1-es fokozatban az áttétel aránya 1:4,23, míg a takarékos (Econo­my) üzemmódban 1:2,76, a IV. fokozatban 1:1,1, illetve 1:0.74. Nézzük, ez milyen változást jelent a vezetésben. A normál (p) III. fokozatban a motor 5000-es fordulatszámánál éri el a kocsi a 100 km/ óra sebességet, takarékos (e) üzem­módban már 4000-es fordulatszámnál mutatja a 100 km/óra sebességet a Colt sebességmérője. A normál (p) IV. fokozatban 5900-as fordulat­számnál éri'el a kocsi a maximális 160 km/ó sebességet, így a takarékos (e) fokozattal már a 4500-as fordulatszámnál. A takarékos üzem­módnak különösen a városi forgalomban és egyenletes sebességnél, sík országúton veszik nagy hasznát. Az új sebességváltó megkíméli a motort, a kenőolaj tovább használható, rit­kábban szükséges a szerviz és a takarékos fo­kozatok alkalmazásával — a mérések alapján — 30 százalékos benzinmegtakarítást értek el a város-országúti vegyesforgalomban. Az új Mitsubishi Colt motorja 1410 cm2-es, legnagyobb teljesítménye 51,5 kW (70 LE). Az új sebesség váltó természetesen igényli a vezetési stílus megváltoztatását, ezt segítik a motorfordulat- számmérő és az „economy“-mérő. Ez utóbbi egy szellemes kis műszer és állandóan jelzi, hogy gazdaságosan, vagy pazarlóan vezetjük a kocsit. A svájci Automobil Revue szerint a Mitsubishi Colt kategóriájában legkisebb fogyasztású és leggazdaságosabb típusa. TAMÁS GYÖRGY MŰSZAKOS rBRINC Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása Az üresjárat beállítása Akkor rossz az üresjárat, ha a motor üresjárati fordulat­számon egyenlőtlenül működik, majd ezt követően leáll (négyütemű motornál). Újra indítása csak úgy lehetséges, ha a gázpedált lenyomjuk. Üresjáratban leáll a motor akkor is, ha az üresjárati keiverékszabályoző nincs megfelelően beállítva, vagy túl alacsonyra van beállítva-'az üresjárati fordulatszám. Me­chanikus hiba is okozhatja, például a fojtószelep tenge­lyének vagy a kipuífogószelepnek a kopása süb. A ,kipu- fogószelepek kopásáról kompresszióvégnyoimás méréssel győződhetünk meg, ekkor szelepcsiszolás vagy beállítás szükséges, amit szakműhelyben kell elvégeztetni. Az üresjárati keveréket a következők szerint állítjuk be: 1. A fojtószelep ütköző csavarjával az üresjárati (alap­járati) fordulatszámot csökkentsük a minimálisra. (A sze­relvényfalon levő töltésellénőrző lámpa erős fénnyel ég­jen); 2. Az üresjárati keveréket szabályozó csavart- csavarjuk óramutató járásával megegyező irányba mindaddig, amíg azt érezzük, hogy a motor egyenlőtlenül kezd dolgozni; 3. Ezt követően körülbelül fél fordulattal csavarjuk visz- sza, ill. addig, amíg a legmagasabb alapjárati fordulat- számot elérjük; 4. Ezután a fojtószelep ütköző csavarjával az alapjárati fordulatszámot addig növeljük, iáimig a motor egyenletesen nem dolgozik, és a töltésel'lenőrző lámpa fénye nem kezd halványodni. - . Túl sok benzint kap a motor A kiszerelt gyújtógyertyákat erősen kormosnak, benzin- lucskosnák találjuk. Ilyen a kipufogócső vége is. A motor alapjáraton hamar leáll és csak a gázpedál teljes benyo­mása után indítható be, de sok esetben akkor sem. Oka: — helytelen az indítás, vagy — az úszóházban magas a 'benzinszint. Ez utóbbi esetben ellenőrizni ikell az úszódob könnyű mozgását, épségét, a tűszelep zárását és a benzinszint be­állítását. Az űsződob könnyű mozgását és épségét a kö­veiké ző kóppen el len ő r iz zük. ■Az úszóház fedelének leszerelése után- ellenőrizhetjük az úszó szabad mozgását az úszóházban. Az űsződob kllyu- kadása esetén a porlasztó oldalán és alján is benzinned­vességet tapasztalunk. Ebben az esetben az úszó kiemelése után hagyjuk belőle elpárologni a benzint és benzinálló anyaggal ragasszuk te a sérülés helyét (pl. egy csepp not- rofestékkel). Ha lehetőségünk van, akkor elektromos pá­kával (nem lánggal)! forrasszuk be. Ne felejtsük el, hogy az úszódob súlya gyárilag szigorúan meghatározott érték, ezért csak kevés ónnal forraszthatunk. Ha az űsződob ■mégis nehezebb lenne, a forrasztás után haladéktalanul cseréljük ki újra. A tüszelepek zárásának ellenőrzése A benzint áteresztő tűszelepet dugulása esetén (mivel ezt gyakran szennyeződés okozza) levegővel fuvassuk át. Ha a szennyeződés eltávolítása után a hiba továbbra is fennáll, akkor újra cseréljük ki. Az üszóház fedelének visszaszerelésekor a motor 'beindítása után győződjünk meg a tömítés épségéről és a tökéletes zárásról. A benzinszint beállítása az úszóházban X­2. ábra — A benzinszint beszabályozása az úszó­dobot tartó lemez hajlí- tásával A benzinszint helytelen be­állítása esetén a motorba „be­csepeg“ a benzin és ennek következtében dúsul fel a ke­verék. A benzinszintet legtöbb­ször az ábrák szerint állítják be. Vannak speciális gyári elő­írások és szerszámok az átla­gostól eltérő porlasztó típusok beállításához, ezért ezt a mun­kát minden esetben szakmű­helyben végeztessük el. A ben­zinszint értéke gépkocsi típu­sonként változik. A túldúsult motort csak a gázpedál teljes benyomásával tudjuk beindíta­ni. A motor beindulásáig kell a gázpedált benyomva tartani. Ha így nem sikerül az indítás, akkor a gyújtógyertyákat ki kell szerelni, kitisztítva, kiszárítva visszatenni és ezt követően in­dítani. A benzinszint beállítá­sára vonatkozó adatok általá­ban a „Kezelési Utasításiban megtalálhatók. A szivattyúszerkezet helytelen beállítása vagy hibája A hiba jelentkezésekor a mo­tor magas fordulatszámon mű­ködik alapjáraton is, majd egy­re csökkenő fordulatszámon leáll. Ilyen esetekben a sziva- tőt (hidegindító berendezést) működtető szerkezetet kell a porlasztón megvizsgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom