Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-14 / 41. szám
1979. X. 14. A szocialista társadalom fejlődése jelentős változásokhoz vezet az élet minden területén. A tudományos- műszaki haladás eredményeként új alapanyagok, termelőeszközük, technológiai eljárások, termelési ágazatok keletkeznek, növekszik a munka termelékenysége, 'bővül a fogyasztási cikkek választéka, s mindez az emberek élet- és munkaiéi tételeit, szemléletét, gondolkozásmódját is megváltoztatja. E társadalmi átalakulás keretében különösen nagymértékű változás ment végbe a falusi lakosság, a mezőgazdasági termelők életében. Az első egységes földműves szövetkezetek alapításától éltéit három évtized alatt kifejlődött a korszerű szocialista nagyüzemi termelés, amely lehetővé tette a munkafolyamatok komplex gépesítését, valamint a tudományos ismeretek gyakorlati hasz nosítását. A mezőgazdaság szocialista átépítésének a CSKP IX. kongresszusán kitűzött programija szorosan összefüggött a szocialista építés többi feladatával, az első ötéves terv alapvető céljaival, valamint Szlovákia iparosításának programjával. A kapitalista gazdálkodás számos megoldatlan problémát hagyott maga után a szocialista fejlődés -útjára lépő Csehszlovákiában. Át kellett alakítani az ipar egész szerkezetét, ■meg -kellett teremteni a független és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal növelésének nélkülözhetetlen alapját, a nehézipart és a gépgyártást. lEz az Irányzat teljes -összhangban volt Csehszlovákia lakosságának alapvető érdekeivel, valamint az azonos úton -haladó népi demokratikus országok érdekeivel is, amelyeknek elmaradott gazdaságunk iparosításához nagy szükségük volt Csehszlovákia műszaki segítségére. Ezekből a szempontokból indult ki a -CSKP IX. kongresszusa, amikor célul tűzte a mezőgazdaság szocialista átépítését, hiszen az elmaradott, kisüzemi -mezőgazdaság a haladás, a szocialista tervgazdálkodás kerékkötőjévé vált volna ezekben a sorsdöntő években. Az alacsony színvonalon termelő kisüzemi gazdálkodás egyrészt aránytalanul sok munkaerőt kötött le, másrészt pedig nem tudta biztosítani az árutermelés tervszerű, az Iparosítás ütemének megfelelő növelését.-Harminc év távlatából, három évtized tapasztalatait 'összegezve ma még jobban felmérhetjük Element Gottwald szavainak súlyát, amelyek a CSKP IX. kongresszusán hangzottak el: „Meg kell nyernünk a szocializmus számára a falut, a kis- és középparasztot és el kell szigetelnünk a falusi gazdagokat ... Szükség lesz az állami gép- és tráktorállomástok hálózatának jelentős megnövelésére és megfelelő gépparkkal való bővítésére. A földterületnek, amelyet az állami gép- és traktorállomások művelnek meg, állandóan növekednie kell, hogy a dolgozó parasztság nehéz munkáját érezhetően megkönnyítsék... A munkásság tömegeinek összefogása, szövetsége a dolgozó parasztság zömével elkerülhetetlen a szocializmushoz vivő átmenet ideje alatt... Nem lesz nálunk szocializmus a falunak a szocializmushoz való közeledése és átmenete nélkül. Es a falu fejlődése a szocializmus felé nem valósul meg a munkásosztálynak a kis- és középparasztság zömével való összefogása, szövetsége nélkül.“ Szlovákia -iparosítási programjának megvalósításában különösen nagy problémát jelentett a szlovákiai mezőgazdaságnak a -csehországihoz viszonyított elmaradottsága. -Amíg például a harmincas évek második felében a 10 hektárnál kisebb üzemekben Csehországban 30,1 villanymotor, 38,5 vetőgép, 9,5 fűkaszáló és 16,7 cséplőgép jutott 1000 'hektár mezőgazdasági területre, Szlovákiában csak 0,38 villanymotor, 10,0 vetőgép, 0,19 fűkaszáló és 0,46 csép lőgép. A hektárhozamok tekintetében Szlovákia a csehországi színvonalnak csupán 70—75 százalékát érte el. A búza hektárhozama például az 1934—1938-as évek átlagában Csehországban 18,9 mázsa, Szlovákiában pedig 14,8 mázsa volt. 'Hasonló volt a -helyzet a felszabadulás utáni években. Az állóeszközök egy főre eső értéke 1948-ban a cseh országi mezőgazdaságban 26 ezer korona volt, a szlovákiaiban viszont a 10 ezer koronát sem érte el. Érdemes megemlíteni, hogy az említett évben Csehszlovákia mezőgazdaságában 2 millió 221 ezer személy dolgozott, ebből 1 millió 319 ezer Csehországban, 902 ezer pedig Szlovákiában. Ennek ellenére a bruttó mezőgazdasági termelés értékének 71,7 százalékát Csehország, 28,3 százalékát pedig Szlovákia adta. Ezek az arányok pontosan tükrözik a szlovákiai mezőgazdaság elmaradott ságát. További fontos feladat volt tehát a csehországi és a szlovákiai mezőgazdasági termelés színvonalának kiegyenlítése. Ennek megfelelően az 1948-tól 1974-ig terjedő időszakban, -az állóeszközök értéke Csehország mezőgazdaságában 165 százalékkal, Szlovákia mezőgazdaságában pedig 317 százalékkal nőtt, s ugyanakkor a mezőgazdasági munkaerő létszáma Csehországban 49,9 százalékkal, Szlovákiában pedig 61,5 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság megkülönböztetett intenzitású fejlesztése azt eredményezte, hogy Szlovákiában az élőmunka termelékenysége az 1948-as 12,8 ezer koronáról 1974-ig 65,9 ezer koronára nőtt, amíg Csehország mezőgazdaságában ugyanebben az időszakban 21fi ezer koronáról 81fi ezer koronára emelkedett. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke az említett időszakban Csehországban 60,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 92,2 százalékkal nőtt. E jelentős eredmények ellenére a kiegyenlítődés folyamata az 5. ötéves tervidőszak végére nem fejeződött be. A jelenleg még fennálló különbségek részben azzal függnek össze, hogy a 6. ötéves tervidőszak éveiben mindkét országrész mezőgazdasága megközelítőleg arányos ütemben fejlődött, valamint azzal is, hogy a termelés növelésében új tényezők kerültek előtérbe, mint például a szervezés, az irányítás színvonala, a tudományos ismeretek gyakorlati ki-használása, amelyek inkább szubjektív jellegűek. A szlovákiai mezőgazdaság gyors ütemű fejlesztésében, valamint a két országrész közötti különbségek fokozatos kiegyenlítésében különösen nagy szerepe volt a gépesítésnek. Az egységes föld-művesszövet-kezetek megalaku lásuk után nem. rendelkezhettek számottevő gépparkkal, hiszen 1947 ben mindössze 1500 traktor, mintegy kétezer traktoros eke és 438 kévekötő aratógép volt egész Szlovákiában. A munkafolyamatok gépesítésében csak a gép- és traktorállomásokra' támaszkodhattak, amelyek tevékenysége a rendelkezésre álló felszerelés maximális kihasználására irányult. A CSKP IX. kongresszusán elfogadott határozatok alapján azonban gyors ütemben javult a gép- és traktorállp- mások, valamint az állami gazdaságok műszaki ellátottsága. Az 1952-es évben már 7556 traktor, ebből 852 lánctalpas, 2909 műtrágyaszóró, 171 gabonakombájn, 9369 traktoros eke, valamint 8070 vetőgép segítette a szlovákiai földművesek munkáját. Ebben az időszakban a legfontosabb mezei munkák gépesítésében döntő szerepet játszottak a Szovjetunióból behozott lánctalpas traktorok és gabonakombájnok, amelyek jelentős mértékben elősegítették az egységes földművesszöuetkezetek megszilárdító sót, s meggyőzően bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás előnyösségét. Az ötvenes évek folyamán gyors ütemben 'bővült a gép- és traktorállomások műszaki ellátottsága. A traktorok száma szlovákiai viszonylatban 22 390-re nőtt, s a munkagépek száma is jelentősen megnövekedett: 1960-ban már több mint 9000 műtrágyaszóró, csaknem 2000 gabonakombájn, 350 silókombájn, 4000 traktoros saraboló, 17 666 vetőgép, valamint 17 272 traktoros eke állt rendelkezésre a mezei munkákhoz. Mindez Lehetővé tette a gépek fokozatos átcsoportosítását közvetlenül az egységes földművesszövetkezetekbe, s ezzel a gép- és traktorállc-mások szerepe, -küldetése is megváltozott. Az efsz-ek nagy energiával láttak hozzá saját gépparkjuk kiépítéséhez. Gazda sági helyzetük megszilárdulása lehetővé tette, hogy további gépeket vásároljanak, s fokozatosan a termelési folyamatok komplex -gépesítésére törekedjenek. Ezzel összefüggésben 1970-ig a traktorok száma 37 378-ra, ezen belül a lánctalpas traktoroké 6602-re nőtt, s a gabonakombájnok száma elérte a 4588^at. A hetvenes éveket azonban már nem a gépek mennyiségi növekedése jellem zi, hanem az egyes géptípusok teljesítményében megnyilvánuló minőségi változás. A traktorok átlagos egyedi teljesítménye például 1972-től 1978-ig 32,1 százalékkal nőtt, s jelenleg eléri a 47 kW-ot. -Hasonló jellegű változás következett be az egyes munkagépeknél, a kombájnok száma például az 1975-ös 6003-ról 1978-ban 5615-re csők. kent, a régebbi SZK—-3-as és SZK—4- es kombájnokat azonban fokozatosan 'felváltották a nagyobb teljesítményű E 512-es, Nyiva és Kolosz kombájnok, s az idei aratásban már az E 516-os, valamint a lejtős területeken alkalmazott román Gloria kombájnok is szóhoz jutottak. Érdemes megemlíteni, hogy ez évben július végéig 674 új kombájnt kapott a csehszlovák mezőgazdaság, ezek között 263 nagy teljesítményű E 516 os típusút. A hetvenes évek további jellegzetessége, -hogy a gabonatermesztés komplex gépesítése mellett lényeges haladást értünk el a többi növény termelési folyamatának gépesítésében. A cukorrépa vetése már 95 százalékban pontos vetőgépekkel történik, betakarítása 83 százalékban gépesített, s jó ütemben halad az egyelés gépesítése. Egy répabetakarító gépsorra jelenleg 50 hektárnyi vetésterület esik. Az elmúlt évben a nyugat-szlovákiai -kerületben egy gépsor átlagos teljesítménye 49,4 hektár volt, s itt 95,2 százalékot ért el a gépesített betakarítás aránya. Csehszlovákia belépése az „Agromas“ nemzetközi szervezetbe meggyorsítja a zöldség- és a gyümölcstermesztés gépesítését, ahol a legtöbb pótolnivaló akad. Dél-szlovákia több egységes földművesszövetkezetében már az elmúlt évben is hasznos tapasztalatokat szereztek a paradicsom, a zöldborsó és a bab gépesített betakarításában. A termelési szakosítással és a koncentrációval összefüggésben külön fejezetet képez az állattenyésztési munkák gépesítése. Itt a munkatermelékenység növelése mellett különösen nagy jelentőségű a termelés iparosítása, a munkafolyamatok automatizálása, . a kétműszakos munkaszervezés feltételeinek megteremtése, ami a fiatalok számára is vonzóvá teszi ezeket a fontos szakmákat. Az új technológiai eljárások a szakosított farmokon lényeges mértékben növelik a termelés gazdaságosságát, s ezzel a szövetkezetek érdekeltségét is az állattenyésztés fejlesztésében. Az idén további gépekkel és berendezésekkel bővült a -csehszlovák mező- gazdaság anyagi-műszaki alapja. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység kereskedelmi szervezetei a gépek és berendezések 1999,6 millió korona értékű első félévi szállítási tervét 101,2 százalékra, a pótalkatrészek 1656 millió koronás félévi szállítási tervét pedig 100fi százalékra teljesítették. A már említett gabonakombájnokon kívül az első félévben átadott gépek között szerepel 227 önjáró fűkaszáló az 'NDK- ból, 142 darab SPS 420-as 'hazai siló- kombájn, 50 darab E 281-es silóko-m- bájn az 'N'DK-ból, 412 függesztett járva- szecskázó, 150 stabiL szecskázó Lengyelországból, 50 háromsoros és 218 kétsoros tourgonyako-mbájn, 84 darab 6 JECZ répaegyelő, 100 darab 6 ÖCS önjáró répeíejező, 116 'háromsoros répafejező, 108 háromsoros répakiszántó, 116 hatsoros önjáró répakiszántó a Szovjetunióból, 200 tizenkétsoros vetőgép az NOK-ból, 306 rotációs kapa Magyarországról, 1032 darab RUR—5-ös trágyaszóró Pelhrimovból, 123 darab T 088-as trágyaszóró és 59 hígtrágya - szóró az ND-K-öól. Az idei évi terv 8150 traktor szállítását irányozta elő, ebből 4080 darabot, vagyis 50,1 százalékot az első félévben át is adtak. Ebből 3150 traktor Zetor, 522 külföldi gyártmány, 408 pedig Skoda 180-as vontató. Ez a felsorolás a csehszlovák mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának gyors ütemű minőségi fejlődését bizonyltja. A szállítások ennek ellenére nem elégítik ki a termelők növekvő szükségleteit, hiány mutatkozik sara- bolókból, vetőgépekből, rakodókból, ekékből és egyéb talajművelő eszközökből a nagy teljesítményű vontatókhoz, továbbá a szálas takarmányok betakarításához szükséges gépekből is a lejtős, hegyvidéki körzetek számára. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység 13 szakosított vállalatára támaszkodva arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelők sokoldalú szükségleteit a lehető legjobban kielégítse, ezért a jövőben még szorosabbra fűzi kap csolatait a KGST-országok mezőgazda- sági gépgyáraival, mert a nemzetközi kooperáció és szakosítás elmélyítése az egyedüli lehetséges útja a növekvő igények hiánytalan kielégítésének. MAKRAI MIKLÓS Cél: a komplex gépesítés (A CSTK (elvétele)
