Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
. TUDOMÁNYI TECHNIKA NEMCSAK EKÉVEL A nyitrai (Nitra) Agrokomp- lex 79 mezőgazdasági kiállításon a felsorakoztatott gépek között egy számítógép is szerepelt. Sőt mi több, az érdeklődők részére számításokat is végzett és érdekes tájékoztatásokat adott. Egyike volt ez annak a 26 számítógépnek, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén dolgoznak. Közülük a legnagyobb teljesítményt jelenleg az EC 1040-es számítógépek nyújtják. Az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában 9 lyukkártyás számítógép, 2 CENTURY elektronikus számítógép, 4 EC 1040-es elektronikus számítógép, 4 KRS 4200-as kis- számítógép, 2 RPP 16-os kis- számítógép, valamint 6 egyéb típusú (Minszk 22 stb.) számítógép dolgozik. A KRS 4200-as kisszámítógé- pek részben az EC 1040-es gépek számára „tisztítják“ az adatokat, vagyis ellenőrzik és kiszűrik a helyteleneket, és önálló számításokat is végeznek. A lyukkártyás számítógépeket fokozatosan le kell már cserélni, mert mind gazdasági, mind műszaki szempontból elavultak. Az ő helyüket foglalják el a jövőben a kisszámító- gépek. Ogy tűnt, hogy az RPP 16-os gépek megfelelnek erre a célra, de eddigi próbaüzemeltetésük nem igazolta ezt a feltevést. ' Az adatrögzítést a számítógépek részére több ARITMA, mintegy ötszáz ASCOTA és hetven DARO jelzésű adatrögzítőgép végzi. Sajnos, e gépek műszaki karbantartása és pótalkatrész-ellátása nem probléma- mentes. A Kassán (Kosice), Zvolen- ban, Kezmarokon, Povazská Bystricán, Trnaván, Léván (Le- vice) Érsekújvárban (Nővé Zámky), Nyitrán és Bratislavá- ban elhelyezett különböző típusú számítógépek megközelítőleg az ágazat 1000 vállalatának és intézetének nyújtanak szolgáltatásokat. Köztük 600 efsz- nek és 130 állami gazdaságnak. A felvázolt műszaki fejlődést 10 év kemény és áldozatos munkája eredményezte. Tíz éve, 1969-ben alakult meg a PRR, vagyis a Podnik racionali- zácie riadenia pofnohospodárst- va a v?2ivy, nevét Mezőgazda- sági Üzemszervezési Vállalatnak lehetne fordítani. A vállalat ágazati jellegű, és 4 üzeme van. A kassai üzem eredetileg ARITMA lyukkártyás gépekkel dolgozott. 1977-ben állt üzembe Kassán az EC 1040-es számítógép, utána Kezmarokon a KRS 4200-as kisszámítógép, majd ismét Kassán egy KRS 4201-es gép. A kassai üzem 1969-ben 701 ezer Kős (értékű teljesítményt nyújtott, ami 1979-ben körülbelül 31,3 millió koronát fog elérni. Részt vesz az állami kutatási feladatok megoldásában és értékes adatokat szolgáltat a járási mezőgazdasági vezető szerveknek is. A nyitrai üzem már 1970-ben egy CENTURY gépet kapott, amely a maga nagyságrendjében első volt a csehszlovák mezőgazdaságban. Az érsekújvári számítóközpont 1976-ban EC 1040-es számítógépet kapott, amely ismét az első ilyen típusú volt Szlovákiában és a csehszlovák mezőgazdaságban. Ez a gép jelenleg 3 járás adatait dolgozza fel. A trnavai üzem a legnagyobb változáson ment át. A lyukkártyás gépeket rövid időn belül egy modern EC 1040-es számítógép váltotta fel. Bár kezdetben sok problémát hozott magával ez a változás, ma már sikeresen ellátja az üzem a feladatait. A zvoleni üzem most áll a nagy feladat előtt — felcserélni a lyukkártyás gépeket egy EC 1040-es géppel, melynek üzembe helyezése már folyamatban van. Bár a feladat nagyon nagy, a kezdeti nehézségeket bizonyára legyőzik és kitűnő eredményeket érnek majd el ezzel a modern számítógéppel. Bratislavában a vállalatnál két számítógép működik. A CENTURY gép az ágazati minisztériumnak Dolgozik. Az RPP 16-os kisszámítógép még próbaüzemeltetésben van. 1981- ben kellene egy EC 1055-ös gépnek érkeznie és a CENTURY gépet leváltania. Egy SM—4 jelzésű kisszámítógép próbaüzemeltetését pedig már 1980-ban meg kellene kezdeni. A vállalatnál és üzemeinél elhelyezett korszerű számítógépek üzemeltetése és ésszerű fel- használása elképzelhetetlen az egyes szakemberek tudása és odaadó munkája nélkül. A több mint ezeregyszáz szakember a legkülönbözőbb munkaterületeken dolgozik, például az adat- rögzítés, a gépkezelés, a programozás, a rendszerelemzés, a rendszertervezés, a tudományos kutatás, az adminisztráció szakaszán. A kellő szakismereteket a rendszeres tanulás és továbbképzés keretiben sajátítják el, Közülük sokan külföldön is tanultak, vagy tanulnak. A vállalatnak a dobsinai jégbarlang közelében van egy szép oktatási központja, amely a téli és nyári vakáció alatt a dolgozók és családjuk üdülését is szolgálja. A tanév folyamán gondosan kidolgozott tervek alapján a vállalat és a mező- gazdaság további dolgozói jutnak új ismeretekhez. Az egyes munkaterületeken kiváló eredményeket elérő dolgozók különböző tanfolyamok keretében átadják a tudásukat a munkatársak széles kollektíváinak. Miveí a témák nagyon aktuálisak, az előadásokat heves, de tárgyilagos viták követik. Hasznos eredményekkel járnak ezek az összejövetelek. Ezt talán még az is elősegíti, hogy a környezet is gyönyörű, és az oktatási központ vezetősége és munkatársai is mindent megtesznek azért, hogy az itt tanulók jól érezzék magukat. A vállalat dolgozói közül sokan végeznek levelező úton középvagy főiskolát. Többen tudományos továbbképzésen vesznek részt, egyesek külföldön. Az adatfeldolgozás a vállalatnak csupán az egyik feladata. A másik a kutatás. Az 1970— 75-ös években főleg a mező- gazdasági és élelmiszeripari automatizált információs rendszerek képezték a fő feladatot. Az 1975—80-as években az automatizált irányításrendszerek felépítése képezi a fő témát. A következő éveikben a kisszá- mitógépek felhasználására irányul a kutatás a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatok közvetlen iiányításá-ban. A vállalat részt vesz továbbá a KGST szintjén folytatott kutatásokban. Az elmondottak is bizonyítják, hogy az eke és a többi mezőgazdasági munkagép mellett a korszerű számítógépek is a nélkülözhetetlen termelő- eszközök közé tartoznak a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termelésben. SARKÖZY DÉNES A leningrádi Össz-szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézetben időben felismerték: rohamosan szűkül a rendelkezésre álló növényi génállomány. Ma már egy-egy kultúrnövény sajnos csak néhány évre tudja tartani jó genetikai tulajdonságait, genetikai állóképességét. A gyors romlást, a géneróziót nehéz megállítani, éppen a viszonylag szűk genetikai anyag miatt. A kutatóintézet szakembereivel. Bugyin Konsztantyin Zaharovics akadémikussal, az intézet igazgatóhelyettesével és Vaszilij Andrejevics Zajcev osztályvezetőjével, a génbank felelős vezetőjével beszélgettünk, mi* lyen eredmények születtek az utóbbi években, bővült-e a génállomány, milyen növénynemesítési munka folyik most a méltán világhírű kutatóintézetben. Szakmai körökben ismert, hogy milyen kiterjedt kapcsolattal rendelkezik a leningrádi intézet. így a világ csaknem minden pontjáról beérkeznek az új növényfajták, változatok magvai (szaporítóanyagai). Ma már 270—280 ezer kultúr- és vadnövényfaj, illetve fajta magját tárolják. Természetesen a kutatásnak, gyűjtésnek ez pusztán csak az egyik módja. Expedíciókat is szerveznek, amelyekben az a témakörben létrehozott tudományos bizottság határozata értelmében a KGST-tagországok tudósai, kutatói is részt • vesznek. így remélhetőleg tíz év alatt a génbank állománya 200 ezer új anyaggal növekszik. — Nagy szükség van erre, hiszen azok a növények, amelyek a gén- bankban vannak, alapul szolgálnak új fajták nemesítéséhez — mondja Bugyin Konsztantyin Zaharovics aka démikus. A vadon nőtt növények többségükben önmagukban jelentéktelenek. Jól alkalmazkodnak viszont az időjáráshoz, egyéb körülményekhez — talajadottsághoz — s jó néhány betegséggel szemben ellenállók. A napraforgó például — különösen a hibridek — egyre érzékenyebb a különböző gombabetegségekre. Botanikusaink Észak- és Dél-Amerikában most olyan vadon nőtt fajtákat találtak, amelyek nagy ellenállóságot mutatnak. Most ezeket a fajtákat használjuk fel a rezisztencia-nemesítésben — mondja a neves kutató. Búzánál a rozsdagombákkal szemben való ellenállóság növelése a nemesítés fő feladata. Burgonyánál a világszerte gondot jelentő fitoftóra- érzékenységét akarjuk kiküszöbölni. Személy szerint ez az én témám. Szakterületem a burgonya genetikájának tanulmányozása. Most vadfajtákat vizsgálok, úgy tűnik, hogy a Mexikóból, illetve Peruból származó vad burgonyafaj ellenáll ennek a legveszélyesebbnek számító betegségnek. Szelektív úton, remélem mielőbb kidolgozom a diploid, a nagyon jó minőségű, ellenálló fajtát — fűzte tovább gondolatait Bugyin Konsztantyin Zaharovics akadémikus. Ma már senki előtt sem útópia. hogy búzából 80—100 mázsát, kukoricából 150 mázsa feletti termést érjünk el hektáronként. Ehhez az igen komoly állománnyal rendelkező génbank teremtette meg a lehetőséget^, Ma viszont legfőbb törekvésünk, hogy a minőséget, főleg a betegségekkel szembeni ellenállóságot javítsuk. Erre is megvan a lehetőség. Pontosan a génbank jogosít fel arra, hogy azt mondjam: a mennyiség növelése nem zárja ki a minőséget. No persze arról sem feledkezhetünk meg, hogy inté zetünk személyi állománya, a több mint 100 kutatóállomás, a 799 kutató, 1184 tudományos munkatárs, a 48 tudományos doktor, az akadémikusok és kandidátusok is zálogát jelentik ennek a munkának — fejezi be a beszélgetést a leningrádi kutatóintézet igazgatóhelyettese. A génbank kétségkívül alapját jelenti ennek a nagyon fontos tudományos munkának. Világszerte vitatott — talán még ma is —, hogyan lehet minél hosszabb időre növelni a magvak élettartamát. Feleletet Vaszilij Andrejevics Zajcev osztályvezetőtől, a krasznodári génbank témafelelősétől kaptunk. — Krasznodárban külön épületben, speciális klímaberendezéssel ellátva tároljuk az eddig begyűjtött magkultúrákat. Ebbe a tárolóba kívánjuk elhelyezni az összes begyűjtött növény- kultúra magvait — amely már jelenleg is a világ lenagyobb ilyen jellegű bázisállomása —, s bízom benne, hogy mielőbb a világon fellelhető összes növény magvait tartalmazni fogja, A feladat egyértelmű: olyan körülményeket kell teremteni, hogy a magvak minőségileg ne károsodjanak, genetikailag ne veszítsék el tulajdonságaikat, lehetőleg ezeket évtizedekre megőrizzük. Ügy gondolom, hogy jelenlegi körülményeink között akár száz évre is tárolni tudjuk károsodás nélkül a begyűjtött magvakat. A génbank kialakításánál a fő gondot a speciális klímaberendezés megvalósítása jelentette. Tudósok között még vitatott, hogy milyen hőmérsékleten, milyen páratartalom mellett tárolják a magot. Kutatóintézetünk szakemberei úgy tapasztalták — az eddigi eredmények ezt igazolják —, hogy 4,5 Celsius-fok hőmérsékleten a legideálisabb a magvak tárolása. A világ egyes helyein a plus 10, Japánban például a minus 10 Celsius-fok mellett döntöttek, de tapasztalataik a mieinkénél kedvezőtlenebbek. A páratartalom nem fontos. A kamrákban nálunk 30 százalékos a relatív pára- tartalom. A magvakat üvegkonténerbe helyezzük, de mielőtt odakerülnek, nagyon fontos manipuláláson, előkészítésen mennek keresztül. Ha kultúrnövényről van szó, különleges körülmények között nevelik, hogy a legjobb genetikai tulajdonságokkal rendelkezzenek. Mielőtt az üvegkonténerbe kerülnek, a magvakat szárítjuk, majd az üvegből kiszívjuk a levegőt, tehát hermetikusan tároljuk. A tárolás polc- rendszerben,. s a megadott klíma mellett történik, így ha szükséges, azonnal kikereshető bármelyik tétel, tehát hozzáférhető a kutatók számára. A génbank igazi jelentőségét abban látom, hogy ezzel a munkával időt takarítunk meg, s megkíméljük tudósainkat a gyakori átültetéstől, növényneveléstől. ami hosszadalmas időt igényel — mondotta Vaszilij Andrejevics Zajcev. GYÖKÉR ANDRÁS A GÉNBANK SZEREPE A NflUENYNEMESlTESBEN 1979. X. 7. 16 ® ® e N'#5 5 írt «j ä co •a 'S ... ä S .£ co L a M TI . u 03 a 05 ® 'aj an M 00'09 o vO 00 « £ ^ •*- <0 f :8s NgS J « g S 5 Cfl rH *a> S ® 00^ Z, N « ® c tj «£ Jl b « .S 5 5P<8 t- >0 ~ « >, O -M <<8 00 » iS C Jt “ N Of-«3!« oo a Sai a •Jb o ■* 2 * 5 » £ ? 5 E 5 '» fH Z ® « '« jj^a »S SgsS>8 < 'S a !S a
