Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
ÚJ szó Az NDK irodalmának harminc éve 1979. N émetország történelmében még soha nem ivóit olyan fontos a 'költői szó, mint a hitleri rezsim kapiflulécdájia után. Mégpedig azért, hogy felemelje a nemzet niagy részét az általános diepresszióböl, apátiából, a minden-miíndegy- érzésből. De iaz írók, költőik, 'legjava nemcsak a fasizmus leverése után hallatta szavát először. Már iaz emigráció irodalma Is kivette részét a fasizmus elleni harciból, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint a Mann-testuérek, Anna Seghers, Johannes R. Becher, Bertolt Brecht, Arnold Zweig. Lion Feuchtwanger, Leonhard Frank aktív közéleti és iroda Imi tevékenysége. Az új, szocialista irodalomnak különösen a Német Szo-oia Lista Egységpáirt megalakulása (1946. IV. 21—22), majd a N'émiat Demokratikus Köztársaság Ikitóáltá'sa (1949. X. 7.) ad jelentős impulzust. Az eredeti alkotások mellett megjelennek a szovjet íróik művei iis, több esetben először német földön. Kiadják Majakovszkij verseit, Sotohov és Osztrovszkij regényeit német nyelven. Az írók közül sokan jelentős közéleti funkciókat vállalnak, mint például Willi Bredel, Otto Gotsche, J. R. Becher. Az új, demokratikus állam célkitűzéseit J. R. Becher jelöli ki az 1945-ös írclkongre-sz- szuson tartott híres beszédéiben. íAz új nemzeti irodalomnak az antifasiszta irodalom adja alkitív magját. Az ötvenes évek bizonyos tévedései az NDK irodalmán is éreztették hatásukat. Ezenkívül fel kellett venni a harcot az NSZK-bői beáramló szocialistaellenes eszmékkel. Az írók negyedik kongresszusa 1956-ban azonban már joggal állapította meg, hogy az NDKbam a népi és a szocialista irodalomnak megteremteititélk a feltételeit. Ez a kongresszus irányadó volt nemcsak az antikom- muniísfla propaganda elleni harcban, hanem hatására fokozatosan felszámolták a belső egészségtelen megnyilvánulásokat, a sematizmust, a kritikátlanságot 'is. Az ötvenes évek közepén elhunyt nagy írókat (Thomas Mann, Heinrich Mann, B. Brecht J. R. Becher stb.) felváltják az újak, illetve a fiatalabb kortánsalk folytatják tovább a megkezdett harcot. A ma élő idősebb .nemzedék közül is kiemelkedik Anna Seghers (1902), aki életművével teírta nevét a világirodalomba. Még közvetlenül a háború után megírta egyik legkiemelkedőbb alkotását, A hetedik keresztet, 'amelyben a fasizmus mártírjainak állít ödölk emléket. Későibibi alkotásaiban is végigvonul az antifasiszta tematika, amelyet sikeresen ötvöz a ma 'élő ember útkeresésével. A korán elhunyt Johannes Bobrowski (1917—1965), akit az NDK irodalma és a világirodalom az utóbbi években kezd igazán felfedezni, sajátos, egyéni hangú író. Egyik legkiemelkedőbb műve a Levin malma, avagy harmincnégy mondat a nagyapámról. Bobrowski alkotásaiban a szélesebb, a mélyebb összefüggéseket keresi. Kiemeli azclkat a mozzanatokat, amelyek az egymásra utalt népeket leginkább összekötik. A regény cselekménye egészen a 18. századig nyúlik vissza. Németek, lengyelek és zsidóik élnek egymás mellett, egymásra utalva. A cselekmény központjában az író nagyapja Wolfgang Matthener: Az úton (Fametszet, 1976) Rolf Kurt: Találkozás (Fametszet, 1976) és a zsidó Levin állnak. A malomnak, amely körül a harc dúl, szimbolikus jelentése van. Az író plasztikusan mutatja be rövid, tömör mondatokban a kapitalista agressziót, a sovinizmust, amelyet az imperializmus az emberek vérébe olt, és amelynek hatása egészen a közelmúltig rányomja bélyegét az embereik életére és gondolkodására. Otto Gotsche (1902) merít először témát a falusi környezetből. Egyik ilyen témájú regénye, a Mély barázdák imég 1949-ben jelent meg. A regény központjában a földreform áll, a parasztok megnyerés© az új 'ügyért. Erwin Strittmastter (1912) az NDK irodalmának egyik legegyénibb hangú képviselője. Élénk fantáziájú elbeszélései -és regényei méltán arattak sikert az utóbbi években. Hősei, mint Ti-nko- vagy Öle Bienkopp megvívják harcukat nemcsak a begyepesedett régi .ifteilifogásck ellen, hanem az új rend nem eléggé mozgékony képviselői ellen is, akik néha sajátosan értelmezték az új körülményeiket. 01© Bienkopp, akit megérint a háború borzalma, hazatérve az új rend harcosa lesz. Strittmatterria jellemző, hegy nem farag sablonos, hibátlan hőst Öle Blien koppból; neki is megvannak az emberi gyengéi, hibái. A kitűzött célért azonban áldozatot tud hozni, és küzd egészen a haláláig. Dieter Noll fő műve, a Werner Holt kalandjai, egy, a fasizmustól fanatikussá vált fiú életét és hányátottsáigát mutatja be. Holt önként jelentkezik ia frontra, tele ideállal, de kénytelen ráébredni, bogy a háború nem kaland, ahogy ezt hallotta és az Iskolában tanulta. Tévedésére akkor ébred rá igazán, amikor már majdnem késő. Meg kell vívnia a maga belső és külső harcát, ha újra meg alkarja találni a helyiét az életben. Hermann Kant (1926) neve ismerős a hazai magyar olvasók körében is. Ö is megjárta a háborút. Utána germanisztikát tanult, volt tanársegéd, dolgozott szerkesztőségben. Jelenleg Berlinben él mint szabadfoglalkozású író. Első kötet© 1962-ben jelenik meg Egy kis Dél-tenger címmel. A legnagyobb sikert Az aula című regényével érte el, amelyben az értelmiség erkölcsi és intellektuális problémáit tárgyalja. Társadalmi problémákat elemez egy másik ismert regényében, az Impresz- sziumban is, amelynek szintén megjelent magyar fordítása. Günter de Bruyn (1926) is visszafordul műveiben — például A mélyútban — a háború tematikájához. Újabb alkotásaiban középkori mítoszokat dolgoz át modern technikával, amelyekben megtalálja 'igazi írói hangját. Hasonló kísérleteket folytat Joachim Knauth (1931) is. Színpadra dolgozta át többek között Arisztophanész, Plautus műveit, de merített a közelmúlt és a jelen irodalmából is. Nagy sikert aratott az Arisztophanész nyomán feldolgozott Asszonynépgyülés, A hetven- kedő katona Plautus nyomán, és az egyik legújabb átdolgozása Marie-Catherine d’Aulnoy francia írónő meséje nyomán, a Bellebelle avagy Fortune lovag. Manfred Jendryschik (1943) egyik legkiválóbb képviselője a legfiatalabb német íróknak. Dessau- ban született, volt szállítómunkás, könyvkereskedő, Rostockban germanisztikát és művészettörténetet hallgatott. Itt volt vezetője a munkás és diák irodalmi körnek, majd a hallei kiadóban talált állást. Jendryschik kísérletező író. Indulásakor Hemingway, Katajev és Bobrowski, hatása alatt állt, de hatott rá a nagy szcvjet-crosz 'elbeszélő író, I. E. Bábel tis. Magyarul a Johanna, avagy Dr. Kanuga útjai jelent meg. Ebben a regényében Jendrysebik mai témához nyúl, elsősorban a modern kort, élettempót és életfelfogást igyekszik bemutatni hősén, Kanugán keresztül. Johanna, az egyetemi docens épp akikor szakít Kanugával, amikor a feleségétől, Ruthtól válik. Mindez Ka- nugát nagyon megrendíti. Keresi a kiutat, de ezt kezdetben csalk az alkoholban és altató .tablettában véli megtalálni jendryschik 'azonban megadja hősének a választás jogát, szakíthat eddigi életével, és lehetőséget kap, hogy Johannával újra találkozzék. U toljára említjük meg a maii NDK irodalma egyik markáns képviselőjét, Erich Neut- schot (1931). Neutsch regénye, a Kövek nyoma a szocialista ember életfelfogását, etikai normáit vizsgálja a tudományos-technikai forradalom körülményei között. Az említetteken kívül egész sor író, költő és drámaíró járul hozzá műveihez a -szocialista NDKárodaíom további fejlődéséhez, elmélyüléséhez, nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Megemlíthetjük itt többek között Christa Wolfot (1929), Herbert Jobstot (1915), a szorbul és németül is író Jurij Brézant (1916), a költők közül az idősebb nemzedékhez tartozó Erich Arendtot Wolfgang Matthener: Napút (Fametszet, 1976) (1903), a fiatalabb költők közül Volker Braunt (1939), Heinz Czechowskit- (1935), Bernd Jentzschet (1940), a drámaírók közül Helmit Sa- kowskit (1924), Horst Salomont (1929), Hans PJeiJjert (1925), MonJred Richten (1925), Klaus Hammelsot (1932). Brecht hatása érezhető a jelenkori komédiákon ■is. Elegancia és virtuozitás jellemzi Peter Hacks darabjait, aki a jelen 'fonákságait tűzi tollvégra darabjaiban. Ugyanez jellemző további szerzőkre is, mint például Harald Hauserre (1912) és Bernhard Seegerre (1927). Most, amikor .az -NDK fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli, elmondhatjuk, hogy e fejlett szocialista állam sikereihez az irodalom is nagyban hozzájárult. Még soha a történelemben nem volt olyan szükség az 'irodalom tudatformáló erejére, mint azon -a területén, ahol a nép most a szocializmust építi. De nemcsak az irodalomban ért el az NDK sikereket, 'hanem a kultúra szinte minden területén, a tudomány szinte minden ágazatában. Az NDK irodalma nemcsak a saját értékeit ba- csüli meg és fejleszti tovább. A kulturális politika nagy figyelmet szentel a külföldi, különösen -a szocialista államok irodalmának és azok fordításának. Csak az utóbbi években -több neves külföldi író és költő, többek között a -szlovák, a cseh és a magyar irodalom- legjelesebb képviselőinek művel jelentek meg az NDK-ban reprezentatív kiadásban, és az ún. ,,Reclam“-kiadás'ban. PONGŰ ISTVÁN
